Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-09 / 184. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2012. AUGUSZTUS 9. Vélemény És háttér 5 Az állam felelős gazdálkodást vár el a cégektől, egyéni vállalkozóktól, magánszemélyektől A felelős gazdálkodás felé A nyári uborkaszezonban az egyeduralkodó Smer olyan intenzitással vetette rá magát a nyaraló embe- reknyugdíjára, hogy a mai fiatalok és középkorúak szinte biztosra vehették, hozzájuk már sosem jut el a postás a hó eleji járandósággal, ha egyáltalán megérik az addigra jó, ha csak 65 évre emelt nyugdíjkorhatárt. KOCUR LÁSZLÓ Úgy tűnt, a nyári nyugdíjle- nyúlásnál semmi sem fontosabb, egy dolog azonban váratlanul megállásra kényszerítette a parlamenten átgázoló smeres úthengert: az állami vagyon (úgymond) védelme. A honatyák kedden, a nyugdíj- törvény vitáját megszakítva iktatták be programjukba a végrehajtásról szóló törvény módosítását, melyettegnap gyorsított eljárásban el is fogadtak, mert a jelenlegi helyzet egy alkotmánybírósági döntést követően veszélyeztette az állami vagyont, mely, még ha nem is mindig érezzük úgy, mindannyiunk vagyona, így értelemszerűen védelme is közérdek. Az állami vagyonnal szembeni végrehajtás tilalmát kimondó, az erős államot támogató koncepció azonban ütközik a természetes és jogi személyek jogos gazdasági követeléseivel. Ha ugyanis a nyájas olvasónak a kertszomszédja tartozik, ráküldi a végrehajtót, és az visz házat, kocsit, a szerződésbe foglalt mértékben. Ha viszont az állam az adósa, az, ha nem küldi is melegebb égtájakra a végrehajtót, az ajtót mindenképpen becsukja az orra előtt, a követelő pedig hoppon marad. Ez, éppen úgy, mint a tervezett költségvetési hiány, a felelőtlen állam koncepcióját erősíti. Az állam felelős gazdálkodást vár el a cégektől, egyéni vállalkozóktól, magánszemélyektől, és felelős gazdálkodásuk gyümölcsét le is szüreteli adó formájában. Ha pedig ezt, vagy a járulékokat, vagy bármilyen egyéb, az állam által kirótt terhet elmulasztanak befizetni, jön a fizetési felszólítás, majd, több lépcsőt követően eljutunk addig a végrehajtóig, ami alól a mindenható állam magá- nakeddigkivételtbiztosított. Másrészt nyilván az sem lenne jó az állampolgároknak, ha árvíz esetén a hadsereg nem tudna egy pontonhidat lerakni, vagy nagymamájuk nem tudna befeküdni egy állami kórházi ágyra, mert azokat az állam tartozása fejében elvitte a végrehajtó. Van ez az Alkotmánybíróság. Az, hogy az államfő 2011. június 17. óta nem nevezte ki a parlament által megválasztott főügyészt, nemizgatjaőket, anővé- rek béréről meg olyan gyorsan döntöttek, mint egy olimpiai bokszbíró Londonban. E két példa jól szemlélteti, kik ők, és hogyan is működnek, de még mindig ők a törvényesség őrei e hazában. Ha valamire azt mondják, hogy az alkotmányellenes, akkor az alkotmányellenes. A kormány és a parlament erre olyan, salamoninak csak többszörös idézőjelbe téve nevezhető döntést hozott, mint a mentelmi jog esetében, látszólag engedve valamicskét, azonban továbbra is különbséget téve ember és ember, ill. állampolgár és állam között. A mentelmi jogról szóló, nagy csinnadrattával beharangozott törvénymódosítás eredményeként, ha a képviselő ellen eljárás indul, és szökés, bűnismétlés vagy tanúbefolyásolás miatt a bíró előzetes letartóztatásba helyezné, ehhez a többi képviselő engedélye szükséges, míg egy átlagpolgár esetében nem. A végrehajtásról szóló, módosított törvény kijelöli, mely állami vagyontárgyak -jó sok van - élveznek mentességet a végrehajtás alól, és melyek azok, amelyek esetében - bevezetve a viszonylagos mentesség fogalmát - bíróság dönthet a végrehajtásról. Az állampolgárokkal az állam nem ennyire benevolens. így az alkotmánybírósági határozatnak is kihúzták a méregfogát, lát- szólagf!) az állami immunitást is felszámolták. Folytatódhat a felelős állami gazdálkodás. Szép, szép a világcsúcs, de jobban örülnék, ha a nyugdíjam emelkedne ugrásszerűen. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET A halálos gomba LAMPL ZSUZSANNA Miközben ájul- dozunk a hőségtől, aztán meg szidjuk a vihart, hogy letördelte az ágakat, eszünkbe sem jut az a szörnyűséges esemény, amely 67 évvel ezelőtt történt: az amerikaiak 1945. augusztus 6-án és 9-én atombombát dobtak a japán Hirosimára és Nagaszakira. A Kisfiú és a Dagi, ez a két kedélyes nevű bomba perceken belül megölt 150 ezer civil lakost, majd további megszámlálhatatlan embert. Mert nem mindenki halt meg azonnal. A bombázóból nézve felülmúlhatatlan látvány volt a robbanás. A katonák megille- tődötten ültek, egyikük kezében berregett a filmfelvevő gép: a fekete füstből kibomló tűzgolyó fokozatosan fehér gombává válik, a gomba növekszik, a feketeség eloszlik, és a horizontot betölti a ragyogó fehér - immár óriásgomba. Ez látszott fentről. És mi volt lent? A Sakaebashi híd felé eszeveszetten ordító emberek tömege rohan. Égett bőrük cafatokban lóg rajtuk és röpköd a testük körül. A hídhoz érve egymás után vetik magukat a vízbe. A korláton ugorni készülő, de időközben halálgörcsbe dermedt testek. A17 éves Yamagata egy asszonnyal találkozik, aki üszkös, szénné égett gyermekét magához szorítva fut valahova. Egy rendőr olajba mártott ronggyal próbálja kezelni az égetteket. Aztán elered a fekete eső. Egy kisgyerek haldokló testvérét rázza, fején csak ott maradt haj, ahol sapka fedte. A14 éves Senzi Yamagutinak, aki másfél kilométerre volt a robbanástól, elég a fél arca. A haldoklókat belepik a legyek. Az amerikai katonák mindent fényképeznek. A legnagyobb szenzáció egy ember foltja, 250 méterre a hipocentrumtól, egy lépcsőbe égve. A robbanás pillanatában több millió fok volt a hőmérséklet... A 85 ezer láb hosszú filmfelvétel évtizedekig az USA Állami Levéltárában feküdt. 1978-ban Tsutomu Ivakura, japán üzletembernek alkalma nyílt a megtekintésére. Elhatározta, hogy nem nyugszik, amíg ezt a páratlan dokumentumot meg nem szerzi, ezért megalapította a Tíz láb nevű mozgalmat, amelynek az volt a lényege, hogy minden önkéntes tag annyi összeggel száll be, amiből megvásárolhatnak tíz láb hosszú filmet. Én a nyolcvanas évek közepén találkoztam Tsutomoval, aki egy békeküldöttség vezetőjeként érkezett egyebek között Du- naszerdahelyre. Tőle kaptam azt a fotóalbumot, amelyben a fentebb leírt jelenetek és még sok egyéb borzalom látható. Fantasztikus ember volt. Címet cseréltünk. Amint hazaért, azonnal írt, válaszoltam is, aztán megint írt, hogy miért nem válaszolok, aztán megint válaszoltam... Ez még kétszer ismétlődött, aztán többet nem írt. Biztosan nem továbbították a leveleimet az imperialista Japánba, hiába volt ő már akkor a Japán Békemúzeum igazgatója... Nézegetem az albumot. Hallottam már emberektől, hogy nem félnek egy következő világháborútól, mert az úgyis csak egy pülanatig tartana. Isten mentsen attól a pillanattól. És ahogy mondtam, nem mindenki hal meg azonnal. KOMMENTAR Fogyasztóbutítás MOLNÁR IVÁN Afogyasztói nacionalizmus szítása mára ugyanolyan elfogadott vásárlócsalogató marketingfogás, mint a környezetbarát termékek reklámozása, miközben az esetek többségében mindkettő primitív hazugságokon alapszik. A cégek korábban a globális felmelegedésről szóló híreket lovagolták meg, a legkömyezet- károsítóbb termékekre is zöld matricákat ragasztva. A gazdasági válság kirobbanása és a munkanélküliség növekedése után a helyi piacok védelmét szorgalmazó fogyasztói nacionalizmus vette át a fő vásárlóbutító marketingfogás szerepét, miközben a cégek és az üzletláncok egyre furfangosabb módszereket használnak a gyanútlan vásárlók beetetésére. „A fogyasztók 94%-a inkább hazai termékeket vásárol, s úgy véli, ezek jobb minőségűek, mint a külföldiek, 70%-uk hajlandó akár többet is fizetni a szlovák áruért” - derül ki az Azet.sk internetes portál és az INCOMA Slovakia ügynökség felméréséből. A hírt e héten a hírügynökségek és a hazai napilapok is átvették, azt sugallva, hogy az emberek többsége „felelős vásárló”, vagyis él-hal a hazai termékekért. Aki másképp gondolkodik, az ma már kisebbségnek számít, és mint tudjuk, az emberek nem szívesen tartoznak a kisebbséghez. Kiváló pszichológiai trükk. Hogy a hatás teljes legyen, a hírben elfelejtették megemlíteni: a felmérés csupán egy internetes fogyasztói játék részét képezte, amelyen vásárlási utalványokat lehetett nyerni, vagyis az ebben szerepelő adatok nem lehetnek mértékadók. Az INCOMA Slovakia fő partnere ráadásul a hazai cégeket tömörítő Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség, a fogyasztói nacionalizmus egyik hazai szószólója. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen hasonló fogyasztóbutító trükkökkel nap mint nap találkozhatunk, és felkészülhetünk arra is, hogy az elkövetkező időszakban egyre kifinomultabb módszereket vetnek be a fogyasztói nacionalizmust reklámfogásként felhasználó cégek. Az alaptézis azonban nem változik: a hazai élelmiszerek jók, míg a külföldi cégek életveszélyes termékekkel próbálják megfertőzni a nemzetet. Ha ez igaz lenne, biztonságos élelmiszerek nem is léteznének, hiszen míg a szlovák fogyasztói nacionalisták azt vallják, hogy a környező országokból csak selejt érkezik hozzánk, a magyarok ugyanezt állítják a szlovákokról, a lengyelek pedig a két utóbbiról. Nem lenne szabad hallgatnunk azokra sem, akik a lelkiismeretünkre hivatkoznak, azt állítva, hogy aki külföldi terméket vásárol, az a hazai munkanélküliséget növeli. A tudatos fogyasztónak elsősorban a minőséget és az árat kellene fő szempontnak tekintenie a vásárlásnál. Persze, ha egy hazai és külföldi termék e két utóbbi szempontból azonos szinten van, választhatja a hazait, semmiképp sem lenne szabad azonban selejtes és drága termékeket gyártó hazai cégeket támogatni csak azért, mert valaki ezt sulykolja belénk. Mára persze a fogyasztói nacionalizmus tételei olyannyira elfogadottak, hogy mértékadó politikusok, miniszterek, kormányfők is ezt szajkózzák. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ez a fajta nacionalizmus ugyanolyan primitív és buta, mint az összes többi, nemzeti alapon kirekesztő ideológia. TALLÓZÓ DER SPIEGEL A Der Spiegel a magyar kormányfőt Európa tíz legveszélyesebb politikusa közé sorolta. Orbán Viktor azok között a populista politikusok között szerepel, aldk belpolitikai okokból még szítják is a válságot, hogy a szavazatokat maximalizálják a magukjavá- ra - Európa rovására. ,A kontinensen teljed a félelem, hogy Orbán kormánya kiüre- síti a demokratikus jogokat” - írja a tekintélyes hamburgi hírmagazin. A Der Spiegel listáját Markus Söder bajor pénzügyminisztervezeti. Őt a görög Sziriza vezetője, Alek- szisz Ciprasz, Silvio Berlusconi, a börtönnel fenyegetett volt olasz kormányfő és a francia szélsőjobb amazonja, Marine Le Pen követi. Szintén a radikális vonalat képviseli a TOP 10-ben Timo Soini, az idegenellenes Igazi Finnek pártjának elnöke. MAGYAR SZÓ „Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve mind többször hallani az európai értékekről, európai szabványokról, európai előírásokról, európai elvárásokról. Hogy ez pontosan mit jelent, bizonyos értelemben homály fedi. Nyilván léteznek irányelvek, amelyeket a Koppenhágai Egyezmény keretén belül határoztak meg, a csatlakozni kívánó országok részére, amely világosan kimondja müyen gazdasági, társadalmi és politikai feltételei vannak a csatlakozásnak, milyen szintet kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki kívánatos legyen Európa számára...”
