Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-07 / 182. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com A piaci lehetőségekért kíméletlen harcot kell vívni A nemzetközi sertéspiac középtávú kilátásai ISMERTETŐ Az EU-ban a sertéshús termelése és fogyasztása középtávon várhatóan lassabb ütemben növekszik 2009-2015 között, mint az azt megelőző évtizedben, olvasható Udovecz és Nyárs: A sertéságazat versenyesélyei című elemzésben. Az OECD- FAO adatai szerint a világ sertéshústermelése a 2009-2018 közötti időszakban évente mintegy 2%-kal fog nőni. A jelentés megállapítja, hogy az élelmiszerek kevésbé érzékenyeken reagálnak a gazdasági válságra, mivel alapvető szükségleteket elégítenek ki. Ezért nem meglepő, hogy a válságból való kilábalás gyorsasága, a gazdasági növekedés várható mértéke nem gyakorol markáns hatást a világ sertéshús termelésére, sőt a fogyasztására sem. Ugyanakkor szembetűnő, hogy - a valószínű fejlődési pályán - lényeges különbség várható az OECD és a nem OECD országok sertésszektorának fejlődési dinamikájában. Míg az előbbiekben a termelés (2018-ig) 6-7%-kal, addig a nem OECD országokban 26-27%-kal fog bővülni. A fogyasztás az OECD országokban csak szerény mértékben bővül. A fejlődő országokban viszont látványosabb növekedésre lehet számítani. Az állati eredetű fehérjék iránti kereslet miatt a táplálkozási szokások alapvető változásokon mennek majd keresztül a fejlődő országokban. A 2009-2018 közötti időszakban továbbra is lesz kereslet a viszonylag alacsony költségen előállítható állati eredetű termékek iránt (sertéshús, baromfihús). A fejlődő országok azonban nem lesznek képesek saját erőforrásaikból előállítani a növekvő belső keresletet, így továbbra is importra szorulnak állati eredetű fehérjékből. Reményre adhat okot, hogy Kínában a gazdasági válság ellenére növekszik a gazdaság, így egyre több ember engedheti meg magának a húsfogyasztás növelését. A húsfogyasztás az utóbbi években 55 kg/fő/év-re emelkedett. A kínai sertéshús-előállítás még viszonylag drága. így fennáll annak az elvi lehetősége, hogy a további fogyasztói igényeknek - a takarmánykorlátok miatt - hazai termelésből nem képes eleget tenni. Ezért a nem távoli jövőben Kína részlegesen megnyithatja piacait a külföldi sertéshús számára. A sertéspiacot, s különösen a sertéshús világpiaci árát alapvetően az USA, Kanada és Brazília fogja meghatározni a jövőben is. Nyilvánvaló tehát, hogy a megnyíló piaci lehetőségekért kíméletlen harcban kell majd megküzdeni. Az USDA adatai szerint az USA sertéshúsexportja az utóbbi tíz évben 279%-kal bővült. Az elkövetkező években is az USA és Brazília határozza meg a világ sertéshús-kereskedelmét, emellett jelentős marad Kanada sertéshús exportja is. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU-27 nettó exportőri pozíciójából fokozatosan veszít, így a harmadik országokba kerülő sertéshús mennyisége a 2008. évi 1,2 millió tonnáról 1 millió tonnára csökkenhet 2015-re. Az OECD-FAO (2009) jelentése szerint a fő vásárló országok köre változatlan marad (Japán, Mexikó, Dél-Korea), ugyanakkor Oroszország - jelenleg a világ második legnagyobb nettó sertéshúsimportőr - célul tűzte ki, hogy 2015-re sertéshúsból önellátó lesz. Amennyiben ez megvalósul úgy Brazíliának, az USA-nak, valamint Dámának új piacokon kell elhelyezniük az addig az orosz piacra szánt sertéshúst, (sz) Akik folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai tejtermelés sorsának alakulását, tudják, hogy a Búslaki Tangazdaság Kft. tehenészete az elmúlt évtizedben a tejtermelési eredmények alapján hosz- szú ideig a legjobbak közé tartozott. Aztán a második évezred első évtizedének második felében hirtelen eltűntek a hagyományos ranglisták éléről. TÁJÉKOZTATÓ De nem azért, mert elfelejtették a minőségi tejtermelés titkait, hanem mert egy magasabb minőségi kategóriába léptek, vagyis biotej termelésébe fogtak. A gazdaság növénytermesztési részlege ugyanis már az évezred elejétől áttért a környezetkímélő biotermesztésre, tehát adott volt a követelményeknek megfelelő saját takarmányalap, ehhez már csak az egyéb technológiai feltételeket kellett hozzáigazítaniuk. Sikerült kihasználniuk a cseh piacon fellépő keresletnövekedést, és így itt értékesítették a minősített terméket. A biotej termelésére való átállás következtében több mint 20 százalékkal automatikusan lecsökkent az állomány tejtermelő képessége, magyarázta Bíró Pál a tangazdaság egyik vezetője, lévén hogy a hagyományos tejtermelési technológiában alkalmazható intenzifikációs tényezők java részét ebben a rendszerben mát nem alkalmazhatják. Többek között a szója takarmánykiegészítőként való felhasználását teljesen ki kellett zárniuk, de le kellett modaniuk bizonyos állatorvosi készítmények alkalmazásáról is. Ezek következtében az addigi 10 700 literes átlagos teljesítményük 8 és fel ezer literre csökkent. Viszont a minősített tejért kapott felár fedezte a hozamcsökkenés miatti bevételkiesést. Az évtized végére azonban vélhetően a hagyományos tejpiacon fellépő válság következtében itt is visszaesés következett be, mire 2010-ig eljutottak oda, hogy a cseh partnerük által kínált felvásárlási ár miatt már nem látták értelmét a különféle megkötésekkel is járó biotej előállításának és visszatértek a hagyományos termeléshez. Az öt, esetleg tíz százalékos felár már nem tudja kiegyensúlyozni a termelési megkötések miatti hozamcsökkenést, ezért döntöttünk úgy, hogy befejezzük ezt a módszert, tette hozzá Nagy György a gazdaság másik vezetője. A hagyományos termelésre való visszaállás után csaknem két év kellett ahhoz, hogy az állomány visszaszerezze az eredeti teljesítőképességét. Mára a Holstejn Szövetség listáján újra 10 ezer liter feletti teljesítménnyel ott vannak a hazai élmezőnyben. Emellett tavaly fejezték be azt a beruházást is, amellyel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelve a tehéntelepükön 2x5 ezer köbméteres tárolókapacitású hígtrágya tárolót helyeztek üzembe. Bíró Pál nem kis büszkeséggel említi azt is, hogy az egykoron legtöbb tejet adó tehenük, Pavlínka utódai a hazai bikák rangsorában is előkelő helyen állnak. Egyed nevű bikájuk például a 4. a több száz bikát tartalmazó országos rangsorban. Mindezek ellenére sem Bíró Pál, sem Nagy György nem látja rózsásnak a hazai tejtermelő ágazat helyzetét. Ilyen árak mellett még magas hozamok esetén sem lehet hosszú ideig egyensúlyozni a jövedelmezőség határán, állítják. Ha az elkövetkező időszakban nem történik számottevő változás a tejtermelés árviszonyainak alakulásában, fennáll a veszélye annak, hogy a már úgyis megroggyant termelési ágazatból még többen kilépnek majd. És ez nemcsak a tej- mennyiség csökkenését és a saját piaci pozícióink további feladását eredményezi - hiszen ami hiányzik, külföldről be tudják hozni, sőt már most is többet hoznak be, mint amennyit kellene -, de egyelőre még senki nem beszélt a szarvasmarha-állomány radikális csökkenésének rendkívül negatív következményeiről a termőtalajokra, az egyéb környezeti feltételekre, hangsúlyozza Bíró Pál. A tejtermelők a szakmai kihívásoknak való megfelelés és az ebből eredő büszkeség mellett a tejet továbbra is pénzért állítják elő, de ha az értékesítési ár nem fogja fedezni az előállítási költségeket, sokak számára nem marad más lehetőség, mint a felszámolás. A jelenlegi árviszonyok között mindenképpen szükség lenne egy kifejezetten a tejtermelést támogató alap létrehozására, mint ahogyan ez már a szomszédos Magyarországon, vagy Csehországban működik, tette hozzá. A kérdés, van-e, lesz-e annyi erő ebben az ágazatban, hogy a kétségtelenül nehéz pénzügyi helyzetben képes legyen érvényesíteni az érdekeit, vagy újra kénytelen lesz lenyelni a békát, és tovább egyensúlyozni a lét-nemlét határán. (sz) Nyáron a tehén vízfogyasztása 30-50, sőt, 70 százalékkal is növekszik, ebben az időszakban minden liter tej előállítására a tehén 4-5 liter vizet iszik A szarvasmarhák folyadékháztartására nyáron is ügyelni kell ÖSSZEFOGLALÓ A folyadékoknak az állatoknál is lényeges a szerepük a szervezet életfontosságú folyamatainak működésében, amelyek csak a víz jelenlétében, vagy annak segítségével játszódnak le. A víz az ásványi és szerves sók, valamint a szervezetben lezajló lebontó folyamatokból származó anyagoknak is oldószere, amelyeket a véredények útján a szervekbe szállít. Hővezető képességénél fogva az állati szervezet hőszabályozója is, segít a fölösleges hő elszállításában és eltávolításában az izzadás és légzés útján. A víz közrejátszik számos hidrolízises vegyi folyamatban, amely a tápanyag emésztését segíti elő, továbbá közvetlen része van a tej és más állati eredetű termékek képződésében. A víz segítségével távozik a szervezetből a disz- szimilációs termékek jó része és a szervezetbe jutó vagy ott termelődött toxinok. A víz a vese, a belek, a tüdő és a bőr útján távozik a szervezetből. Tudnunk kell, hogy a szervezet víztartalma tíz százalékának elvesztése esetén súlyos zavarok lépnek fel, ha pedig 25-30 százalékát elveszti, az állat elpusztul. Ugyanez történik a tíz napon át tartó teljes vízhiány esetén. Az állat is hosszabb ideig búja az éhezést, mint a szomjazást. A vízfogyasztás bárminemű korlátozása vagy az elégtelen volta megnehezíti az emésztést. A tápláló anyagok átalakulásakor a szervezetben is keletkezik egy kevés víz (anyagcserevíz), ez azonban igen kevés. Némely takarmány (zöldtakarmányok, nedves cukorrépaszelet, ipari moslék, fölözött tej stb.) víztartalma olyan nagy, hogy fedezhető vele a vízigény jelentős része. A nagy víztartalmú takarmányok a tehenek számára kedvezőek, de az apaállatokkal csak korlátozott mennyiséget etessünk belőlük. A szarvasmarha vízigényét számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a tejtermelés, illetve az állat szárazanyag-fogyasztása. A szárazon álló tehén csak 40- 50 liter vizet fogyaszt naponta, ezzel szemben a 40 liter tejet termelő tehén 110-120 litert is. A szarvasmarha 1 kg szárazanyagra számítva 4-6 liter vizet fogyaszt. Az állatok vízigényét befolyásolja a környezet hőmérséklete, valamint a levegő páratartalma is. Nyáron a tehén vízfogyasztása 30-50, sőt, 70 százalékkal is növekszik. Ebben az időszakban minden liter tej előállítására a tehén 4-5 liter vizet iszik. A meleg, párás környezet a fokozott izzadás következtében megnöveli az állatok vízigényét. A jó minőségű ivóvíz 10-15 Celsius-fokos, tiszta, átlátszó, szagtalan, nem tartalmaz szerves anyagokat és fertőző csírákat (tüdő-, gyomor- és bélférgességet, orsóférgességet, májmételyt okozó parazitákat, kólibaktériumokat). Kísérletek igazolták, hogy a túl hideg vagy túl meleg víz kedvezőtlenül hat a tejtermelésre. A 3-4 fokossal itatott tehenek tejhozama 10- 11 százalékkal, a tej zsírtartalma 11-14 százalékkal esett vissza. Ha a teheneket 20 fokos vízzel itatták, a tejtermelés 5-6 százalékkal, a zsírtartalom 7-10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor, ha ritkán és hideg vízzel itatjuk, az állat sok energiát fogyaszt el. Nem ajánlatos a legelőn állóvizekből (tóból, mocsárból), sem pedig olyan folyóvizekből itatni a jószágot, amelyekbe szennyvíz vagy ipari víz ömlik, mert ezek veszélyeztetik az egészségét. Ha nem rendelkezünk ön- itatókkal (szelepes vagy úszós, állandó szintű), naponta ötször- hatszor kell vedérből itatnunk. Ennél kevesebb a tejtermelés vagy a súlygyarapodás tudatos korlátozását jelenti. Fontos tehát, hogy az állatok esetében is épp olyan igényesek legyünk, mint az emberi ivóvízzel. Igen lényeges a takarmányozás is. A takarmányozási módszer alkalmazása nem pusztán elhatározás kérdése. Alaptakarmánynak nevezzük azt a takarmányadagot, melynek táplálóanyag-tartalma a létfenntartáson kívül nyáron a napi 10-12 liter, télen napi 8-10 liter tej termelését is biztosítja. Az életfenntartó szükségletet az állat élőtömege alapján határozzák meg, így alaptakarmányt a hasonló testtömegű egyedek egyformán kapnak. A szarvas- marha itatása és etetése, az egész állat fejlődésére kihatással van. A szakszerű ellátáshoz hozzátartozik a tartási körülmények biztosítása is. A legtöbb állat-egészségügyi probléma az etetés az itatás és a tartási körülmények hiányosságaiból fakadnak. Ma már a mezőgazdasági területek felaprózódása és bérbeadása miatt nagyon sok legelő elhanyagolt állapotban van, és évről évre degradálódik. Ez a tény megnehezíti a takarmánykészletezést is. (KISz) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 Sem Bíró Pál (balról), sem Nagy György nem látja rózsásnak a hazai tejtermelő ágazat helyzetét (A szerző felvétele) A jelenlegi árviszonyok között szükség lenne egy tejtermelést támogató alap létrehozására Két év alatt vissza az élmezőnybe
