Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-07 / 182. szám, kedd
12 TÉMA FOCITIPP ■ 2012. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com Robert Coppée góljával Belgium már a hatodik percben megszerezte a vezetést Csehszlovákia ellen az 1920- as olimpiai döntőben. Ez a finálé csak 39 percig tartott. A magyar válogatott Jugoszlávia elleni győztes csapata az 1952-es olimpiai döntőben. Balról: Lantos, Palotás, Bozsik, Hidegkúti, Kocsis, Puskás, Grosics, Czibor, Lóránt, Buzánszky, Zakariás. Olimpiai futballtörténetek Az olimpiát nem a labdarúgás miatt nézzük, de azért az olimpiák történetében akad néhány emlékezetes történet, amely a futballhoz kötődik. Döcögős kezdetek (1900-1906) Olimpián először az 1900-as párizsi tornán futballoztak. A három induló közül az Egyesült Királyság csapata végzett az élen, az Upton Park FC egy francia tizenegyet győzött le 4-0-ra a döntőben, harmadikként a brüsszeli egyetem csapata végzett. Négy évvel később a kanadaiak szereztek aranyat a Galt FC csapata révén. Itt is történtek furcsaságok: a második helyért két Egyesült Államok-beli induló harcolt, de a Christian Brothers College és a St. Rose Parish között csak a harmadik meccs döntött az előbbiek javára (az első két találkozó 0-0-val zárult). A St. Fouisban rendezett olimpián európai futballcsapatok nem is szerepeltek az óriási utazási költségek miatt. Az első két tornát a legtöbb forrás nem tekinti hivatalos játéknak, csak bemutatónak, mivel a FIFA csak 1904 májusában alakult meg. Az elmaradt második félidő (1906) Az 1906-os pánhellén játékokon is csak bemutató jelleggel szerepelt a futball, de a torna döntője mégis az olimpiák történetének egyik legérNémetországa legjobb nyolc között 2-0-ra kikapott az esélytelennek tartott Norvégiától, Adolf Hitler dühöngve hagyta el a berlini olimpiai stadiont. dekesebb sztorija. A fináléban a dán válogatott a Görögországot képviselő athéni csapatot verte meg 9-0-ra. Méghozzá negyvenöt perc alatt, ugyanis a második félidőre a görög játékosok bánatukban már ki sem jöttek. Némi vigasz a görögök számára, hogy a csapat egyik játékosa, Georgiosz Kalafatisz két évvel később megalapította a mára legendássá vált Panathinaikosz nevű sportegyesületet. A torna harmadik helyét Szmirna (ma Izmir) városának csapata nyerte meg Szalonikivel szemben. Bohr & Bohr (1908) Az 1908-as olimpiai tornának van magyar érdekessége. Válogatottunk nevezett ugyan, végül mégsem indult el - a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább az 1909-es budapesti FIFA-kong- resszus megrendezését támogatja, mint az ohmpiai részvételt. Ez volt az első hivatalos labdarúgótorna, és itt született meg a máig érvényes gólrekord: Dánia-Franciaország 17-0. S bár az aranyérem Nagy- Britanniáé lett - a házigazdák a döntőben 2-0-ra verték Dániát -, a legtöbben a skandinávokról beszéltek. Különösen utólag érdekesek a dánok, náluk szerepelt az a Harald Bohr, aki nemcsak kiváló futballista, hanem elismert matematikus is volt, s még egy tételt is elneveztek róla. Ismerős a név? Nem véletlenül, Harald ugyanis annak a Nielsnek a testvére, aki 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott (mellesleg futballkapus volt). A 39 perces döntő (1920) Egy újabb olimpia, amelyen a magyar válogatott nem vehetett részt - az első világháborúban betöltött szerepe miatt egyebek közt Németország és Magyarország sem kapott meghívást. Ott voltak viszont a csehszlovákok, akik rögtön be is jutottak a döntőbe, ami azonban csak 39 percig tartott számukra. A Belgium elleni mérkőzésre kijelölt angol bíró, a 65 esztendős John Lewis több vitatható ítélete miatt fél óra után a házigazdák 2-0-ra vezettek. A 39. percben aztán a játékvezető kiállított egy cseh játékost - válaszul a csehszlovákok levonultak a pályáról. A vesztes csapat később óvott, egyebek között azt nehezményezve, hogy a pálya körül felsorakozó belga katonák provokálták és fenyegették a csehszlovák labdarúgókat. Egyes források pedig arról számolnak be, hogy az angol bíró alighanem bosszút akart állni a csehszlovák csapaton, mivel korábban egy Sedláéek nevű játékos inzultálta őt egy prágai mérkőzésen. Az óvást egyébként elutasították, a csehszlovák focicsapatot pedig kizárták az olimpiáról. Hitler dühöng, Peru tüntet (1936) A berlini ohmpia a hideri Németország hatalmas propagandaeseménye volt, de a futballban a házigazdák csődöt mondtak. Németország a legjobb nyolc között 2-0-ra kikapott az esélytelennek tartott Norvégiától, Adolf Hider dühöngve hagyta el a berlini olimpiai stadiont. Aztán dühöngtek Peruban is. Az Ausztria-Peru mérkőzésen a dél-amerikaiak 0—2-ről fordítottak, s a hosszabbítás utolsó pillanataiban már 4-2-re vezettek. Csakhogy néhány perui szurkoló a lefújás előtt rohant be a pályára ünnepelni. Az osztrákok emiatt óvást nyújtottak be, azt állítva, hogy a szurkolói invázióra 2-2-es áhásnál került sor, s a peruiak csak ezután lőtték a góljaikat. Az ítészek az osztrákoknak adtak igazat, és újrajátszást rendeltek el. Erre azonban a peruiak nem álltak ki, sőt, az ország összes sportolója (a velük szolidaritást vállaló kolumbiaiakkal együtt) hazautazott. Akkora volt a felháborodás, hogy Limában a német és az osztrák nagykövetség előtt is óriási tüntetésekre került sor. Aranycsapat, aranyérem (1952) Minden idők legjobb olimpiai futballcsapata az 1952-es olimpián szereplő magyar együttes volt, az Aranycsapat arannyal zárt Helsinkiben. Puskás Ferencék 20-2-es gólaránnyal nyerték meg a tornát, az elődöntőben például 6-ű-ra verték a címvédő svéd csapatot. A helsinki olimpián az Aranycsapat legendás tizenegyének minden játékosa ott volt, s ez a verseny is része volt annak a négy évig tartó periódusnak (1950. május 14.-1954. július 4.), melynek során Magyar- ország futballcsapata egyeden verePuskás Ferenc a dobogó legfelső fokán a Jugoszlávia elleni 1952-es olimpiai döntőt követően. (Fotók: képarchívum) '«St
