Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-07 / 182. szám, kedd

{ 10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com A csávázás nélkülözhetetlen technológiai elem A legcélzottabb növényvédelmi eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Tarlóhántással lehetőség nyílik arra, hogy megszabaduljunk egyes igen kellemetlen gyomfajoktól Gyomirtás és a vízkészlet őrzése A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái álta­lában a talajban, a vetőmagban, vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból teijedő be­tegségek ellen leghatékonyab­ban csávázással védekezhetünk, mely az egyik legcélzottabb nö­vényvédelmi eljárás. A vetőmag védelme érdeké­ben végzett csávázás, és ezzel a vetőmaghoz tapadó, illetve a talajban lévő kórokozók elleni célzott védekezés a világ egyik legrégibb növényvédelmi eljá­rása, de ugyanakkor a jelenlegi legmodernebb és leghaladóbb módszer is. A vetőmagok csávázása a nö­vényvédelem leghatékonyabb, ugyanakkor legolcsóbb és egy­ben nélkülözhetetlen technoló­giai eleme, amin nem ajánlott és nem is érdemes spórolni. Termé­szetesen ezt a műveletet csak ki­fogástalanul tisztítottjó csírázási eréllyel rendelkező vetőmago­kon lehet elvégezni. A csávázás bizonyítottan ter­mésnövelő hatással rendelkezik, ugyanakkor a legtakarékosabb és egyben az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás. Általa a betegségek egész sora ellen vé­dekezhetünk környezetkímélő módon, igen kis mennyiségű nö­vényvédő szer felhasználásával. Az olajnövények iránti foko­zott kereslet nyomán nálunk is kimutathatóan növekedett a faj­tavizsgálatokba bejelentett rep­cefajták és -hibridek száma, jól elkülöníthető módon az utóbbi években egyre nagyobb arány­ban a hibridek veszik át a vezető szerepet. Összehasonlításként: míg 2005-ben például 24 vonalas fajtát vizsgáltak a kísérletekben 2012-re a számuk 9-re csökkent, ugyanakkor a vizsgálatra be­nevezett hibridek száma éppen fordított arányt mutat. 2005-ben 13 hibridet vizsgáltak, 2012-ben azonban a számuk már elérte a 66-ot. A hazai fajtajegyzékben jelen­leg 120 őszi és 11 tavaszi repce­fajta, illetve hibrid szerepel, az európai fajtajegyzékben a szá­muk meghaladja az ezret. 2012-ben a következő fajták kerültek nyilvántartásba: 3 évig tartó vizsgálat után a fajták kö­zül az Andie, Benedikt, Codifert, Marki CS és Sammy, a hibridek közül a DK Extoll, Hybrirock, Mescal, PR44W29, PR46W20, SY Motive és a Traviata kapták meg a köztermesztésbe való fel- használásra jogosító minősítést. A fajtavizsgálati kísérletekben elért eredmények alapján két év vizsgálat után a következő faj­ták kapták meg az elismerést: Derby, ES Centaure, Harry, Ja­nus, Lenny, Ocean, Orion, Slaki CS. A hibridek közül az Admiral, Alabaster, ES Lauren, Jenifer, Jumper, Kodiak, Marathon, Nicola, Record, Review és Sen­nyek közül a hazai piacon többek között a tebukonazolt tartalmazó korszerű formulációjú gabona csávázószerek is elteijedtek, ame­lyek hatóanyaga maximálisan kíméletes a vetőmagra. A ható­anyag meggátolja a maggal teije- dő és a talajból származó kóroko­zók általi fertőzést. Felszívódó tulajdonságának köszönhetően a vetőmag felületére juttatott szer a csírázás után a kifejlődő zöld nö­vényi részekbe is eljut. Nagy biz­tonsággal alkalmazható a búza és árpa kőüszög, búza és árpa por­üszög ellen. Egyes készítmények­ben csökkenti a korai lisztharmat és rozsda előfordulását is. Vannak csávázószerek, ame­lyekben a tebukonazol más sze­rekkel kombinációban együtt fejti ki a hatását, ami kiteljed az őszi búza, őszi árpa, rozs és a triticale valamennyi maggal teijedő és talajból fertőző kór­okozójára. A tebukonazol, a protiokonazol és a fluoxastrobin kiegyensúlyozott kombinációja például a fertőzés elleni védelem mellett javítja a csírázási erélyt és a csírázási százalékot is. Ez jobb kezdeti fejlődést és erősebb, vastagabb hajtásokat eredmé­nyez, az erőteljesebb gyökérfej­lődés pedig fokozott fagytűrést és jobb szárazságtűrést biztosít, egyúttal a hosszabb gyökerek­nek köszönhetően nagyobb lesz a talajból való vízfelvétel lehető­sége is. (sz) sárion szerezte meg a minősítést. A tavaszi repcefajták kínálatát két év vizsgálat után az Achat, Makro, PR45H72 és PR45H73 hibridekkel bővítették ki. A melegebb éghajlatú dél­szlovákiai kukoricatermesztő térségbe ajánlott elismert új fajták és hibridek közül említést érdemel a hagyományos vona­las fajták közé tartozó Harry, amely középkorai érésidejű, középmagas fajta, jól ellenáll a ledőlésnek, olajtartalma köze­pes. A Slaki CS középkorai fajta az össze termesztői térségben kiegyensúlyozott hozamokat adott, a magjainak olajtartalma is magas. A hibridek közül a DK Extoll középkorai hibrid mind a kukoricatermesztő, műid pe­dig a répatermesztő körzetben magas hozamokat produkált, olajtartalma közepesen magas szintet ért el. A Hybrirock szin­tén középkorai hibrid magas hozamok mellett magas olaj- tartalmával is kitűnik. A Mescal úgyszintén kiváló eredménye­ket mutatott mind a hozamok, mind pedig az olajtartalom terén, ugyanakkor a ledőléssel szembeni ellenálló képessége is kiváló volt. A PR44W29 magas olajtartalmával és kiegyensú­lyozott hozamképességével, a PR4620 nagyon magas olajtar­talmával és hozamképességével valamint ledőléssel szembeni ellenálló képességével tűnt ki. A SY Motive és a Traviata nevű hibrideket kiváló olajtartalmuk és ledőléssel szembeni ellenálló képességük sorolta az ajánlott hibridek közé. (sz) A tarlóhántás elsődleges célja a tarlómaradványok talajba keverése, amit közvetlenül az aratás után kell elvégezni, mie­lőtt még a talaj kiszárad­na. Ily módon biztosít­hatjuk a talajban lévő vízkészlet megőrzését is. ÖSSZEFOGLALÓ Száraz viszonyok között en­nek különösen nagy jelentősé­ge van. Ha sikerül a művelettel a talaj felületén egy-két ujjnyi porhanyós réteget teremteni, azzal a porhanyós földtakaró alatt az alsóbb rétegekből felhú­zódó nedvességtől még száraz­ságban is átnyirkosodik a föld. Levegőt kap, a baktériumok is élénken működnek benne, így akár eső nélkül is beérik a talaj. Ráadásul az így megművelt ta­1SMERTETŐ Az ősziek, főleg az őszi repce termesztésében a fűféle gyomok közül a gabona árvakelés, az évelő fűféle gyomok közül pedig a tarackbúza előfordulása a leg­gyakoribb. Ezek kezelése, illetve irtása a technológiai műveletek sorában nélkülözhetetlen. A gabona árvakelés gyors kez­deti növekedéssel és a kelő rep­cével szembeni nagy konkuren­ciaképességgel tűnik ki főleg az őszi időszakban. A gabona beta­karítása és az őszi repce vetése között eltelt idő rövidsége nem teszi lehetővé, hogy agrotechni­kai módszerekkel megbízhatóan ki lehessen irtani. Elsősorban azokban az években fordul ez elő, amikor az említett időszak­ban a csapadékhiány nem teszi lehetővé a gabona árvakelés maximális kelését. Az árvakelés később tömegesen kel ki, amikor az őszi időszakban elegendő csa­padékhoz jut, s ez által a fiatal kelő repcének már a vegetáció kezdetétől erős konkurensévé válik. A gabona árvakelés inten­zív megjelenésére idén is számí­tani lehet a repceállományok­ban, mivel a betakarítás előtt ledőlt gabonatáblákon várható­lajban a tarlómaradvány, trágya stb. is jobban bomlik. Ha a tarlót feltörjük, annak talaja a kisebb nyári esőket is könnyebben ma­gába fogadja, és a mélyebb réte­geknek átadja. A tarlóhántásoknak a gyom­irtás, ill. a gyommagvak kike­lésre való serkentése, majd a kikelt növények elpusztítása is célja lehet. Ebben az állapot­ban lehetőség nyílik arra, hogy a talajban csökkentsük a gyom­magvak mennyiségét, és meg­szabaduljunk egyes igen kelle­metlen gyomfajoktól. Különö­sen sikeres lehet a tarackos és gyöktörzses gyomok irtása nyári időszakban, mechanikai jellegű eljárásokkal. Ilyenek a gyomok kimerítésére, kifésülésére vagy talajba fojtására üányuló eljá­rások. A kimerítés módszere abban áll, hogy többszöri mechani­kai műveléssel mindannyiszor elvágjuk a gyökértarackos an magasabbak a betakarítási veszteségek. Ebben az esetben a gabo­na árvakelés irtását szelektív posztemergens graminicidek al­kalmazásával kell elvégezni. Az alkalmazás legmegfelelőbb idő­pontja ősszel az árvakelés kelése után a korábban kelt árvakelés bokrosodásának kezdetéig tartó időszak. Az alkalmazást megfe­lelően kell időzíteni, hogy meg­akadályozzuk a repce nagyobb mértékű károsodását a túlnőtt árvakelés által. A gabona árvakelés keze­lésének elhalasztása a tavaszi időszakra, amikor már látható az őszi repce állományának ál­lapota az áttelelés után, nem a legmegfelelőbb megoldás. Az árvakelés nagy konkurenciaké­pességével műiden bizonnyal már eddig is károsan hatott a fejlődésben levő repcére. An­nak ellenére, hogy az árvakelés tavasszal is sikeresen irtható, a károsodás az állományban már korábban megtörtént, mégpedig a repce egyedszámának csökke­nésével, s ott, ahol az árvakelés sűrűn előfordul, s az állomány­ban üres foltok maradnak a kiirtása után. Gyakran éppen a gabona árvakelés erős jelenléte gyomok zöld hajtását a gyökér­törzstől, ahányszor azok látha­tóvá válnak. így a növényeket megfosztjuk az asszimilációs lehetőségtől, ezért nem képe­sek újabb tartalék tápanyagot felhalmozni a gyökereikben, hanem az újabb és újabb haj­tásképzéssel a meglevőt élik fel. Ä kimerítés módszerével legyengített gyomokat a sűrű vetésű szántóföldi növények már képesek elfojtani. Talajba fojtással a sekélyen tarackosodó szártarackos gyo­mokat, pl. a tarackbúzát lehet elpusztítani, de ez nem lehet célravezető eljárás a mély gyökérzetű gyomoknál, mint amilyen a mezei zsurló, vagy a fenyércirok. Ülepedett, tömő­dön talajban a tarackbúza ta­rackjai a talajfelszínhez közel helyezkednek el. Élesre (tehát nem forgatásra) állított tár­csával keresztben-hosszában esetleg többször megjáratva a nem teszi lehetővé a repcének a talajrózsás állapotba való ki­fejlődést, amellyel az vegetációs nyugalomba vonulhatna, s ez a közvetlen oka az állomány rossz áttelelésének. Az őszi repce gyomállomá­nyában újra növekszik a ta­rackbúza előfordulása, főleg a repce termesztésének észa­ki térségeiben. Ezt számtalan negatív tényező befolyásolja, amelyek közül jelentős a szán­tásnélküli vagy minimalizált talajművelési technológiákban elvetett repceállományok ma­gas aránya. A gyomok hatékony gyomirtószeres irtásának főleg a minimalizált talajművelési tech­nológiákban növekszik a jelen­tősége. Az őszi búza, vagy az őszi rozs, esetenként a tavaszi árpa árvakelése ellen, amennyiben ezt a terepi (és pénzügyi) viszo­nyok lehetővé teszik, szelektív graminicidumokkal, többek kö­zött a Targa Super 5 EC gyomű- tó 0,75-1,01/ha adagjával lehet védekezni. Az említett adagok­ban komplett módon és nagyon megbízhatóan irtja a kikelt ga­bona árvakelést. A megfelelő adag kiválasztása az árvakelés növekedési fázisától és az azt gyomos területet apró ízekre lehet darabolni a tarackokat. Ezután a felpuhított talajt meghengerezve elősegítjük a szétdarabolt gyökérrészek kihajtását. Miután a hajtások végei megjelennek a talaj- felszínen, de a levelek még nem bomlanak ki, a taracko­kat mélyre le kell forgatni. A 25-30 cm mélyre aláforgatott és hajtásnak indult tarackda­rabokban rendszerint nincs annyi tartalék tápanyag, ami elegendő volna a hajtások fel­színre segítéséhez, így azok a talajba fulladnak. Nyáron többszöri szétdara­boló és forgató művelettel a fe- nyércirkot is meg lehet annyira gyéríteni, ill. gyengíteni, hogy a továbbiakban a szántóföldi kultúrák visszaszoríthatják a gyomosítását. A tarackok kifésülése nehéz fogassal lehetséges. A fogas ál­tal felszínre hozott tarackokat kézi eszközökkel összegyűjtik, majd megsemmisítik. Mivel a tarackos gyomok rendszerint csak foltonként jelentkeznek egy-egy szántóföldi táblán, ez a gyomirtási módszer is szám­ba vehető az üzemi gyakorlat­ban. Hatására a gyomokról a kultúrnövényekre terjedő kár­tevők és kórokozók kedvezőt­len élettérbe kerülve nagyrészt elpusztulnak. Szintén jelentős gyérítő hatást gyakorol a ga­bonalegyek és a gabonafutrin­ka elszaporodására. Mindezek mellett a gabonaszipolyok esetében az aratást közvet­lenül követő tarlóhántással megakadályozható, hogy az addig imágóvá még nem ala­kult egyedek a fejlődésüket az elpergett szemeken szívogatva befejezzék, (talajlap) alkotó gabona fajtájától függ. A készítmény 0,751/ha adagja ele­gendő a 2-3 leveles állapotban levő őszi búza és őszi árpa árva­kelésre, valamint a bokrosodás kezdetéig a tavaszi árpa árva­kelésre, amely a hatóanyagra a legérzékenyebb. Ha az árvakelés nagyon sűrű, vagy ha magasabb növekedési fázisban van, a szer adagját arányosan 1,0 1/ha -ig növelhetjük. A tarackbúza irtásának meg­bízható adagja ősszel 2,5-3 1/ ha. Leghatékonyabb a keze­lés a tarackbúza ellen annak 10-15 cm magasságú fő növe­kedési időszakában, miután a talajelőkészítés során a gyökér­törzseket mechanikusan elvág­ták. Az őszi repcében a Targa Super 5 EC egyéb gyomirtó sze­rekkel is kombinálható, egyúttal lehetséges rovarölő szerekkel vagy folyékony trágyákkal való kombinációja is, ha az alkalma­zásuk időpontja egybeesik. A gabona árvakelés és a tarack­búza időbeni kezelése és irtása szelektív garminicídümokkal azt is eredményezi, hogy a gyo­mok a repceállományt fejlődése kezdetétől nem fosztják meg a tápanyagoktól, (sz-vg) A csavazasra ajánlott keszítmé­A hibridek veszik át a vezető szerepet Új repcefajták és -hibridek ÖSSZEFOGLALÓ Tárcsával keresztben-hosszában esetleg többször megjáratva a gyomos területet apró ízekre lehet darabolni a tarackokat is (Képarchívum) Az árvakelés nagy konkurenciaképességével károsan hat a repcére, irtása nélkülözhetetlen A tarló kezelése az ősziek vetése előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents