Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-07 / 182. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZO 2012. AUGUSZTUS 7. Kultúra 7 A „mínuszos napok" után holnap hivatalosan is elkezdődik a huszadik Sziget fesztivál Visszafogott jubileum „Készüljél fel a hangulatra” (Képarchívum’ RÖVIDEN Menet az orosz punkcsajokért Pozsony. A szlovák fővárosban is kiállnak a Pussy Riot nevű orosz női punkegyüttes mellett. Holnap az Emberi Jogi Intézet menetet szervez az együttes fogva tartott tagjainak szabadon engedéséért. A menet - az együttes zenéjére - 16 órakor az Sznf térről indul, s a belváros utcáin az orosz nagy- követség épületéhez érkezik meg. Itt átadják azt a petíciót - több mint ötszáz aláírással mellyel a perbe fogott három énekesnő azonnali szabadon engedését kérik. A Pussy Riot két héttel a márciusi orosz elnökválasztás előtt a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház egyik oltára előtt „púnk imával” tiltakozott Putyin ellen. A perbe fogott fiatal nőket garázdaságért akár hét év börtönre is ítélhetik, (k) Továbbra is vezet a Batman-film Továbbra is tartja magát a kasszasikerlista csúcsán Dene­vérember: a hétvégén az észak-amerikaiak 36,4 millió dollá­rért váltottak jegyet az új Batman-filmre, amely ezzel har­madszor is megszerezte a boxoffice-lista vezető helyét. A friss bemutatóként forgalomba került Az emlékmás sem tudta megszorítani: a sci-fi 26 millió dolláros jegybevételt könyvel­hetett el, és ezzel a második helyet szerezte meg. (MTI) Belmondo 79 évesen is kamera elé áll Agya és humora a régi AATl-HÍR Még ha egyik szemünket be is hunyjuk, mert sze­retjük ezt a fesztivált, meg kell állapítanunk, hogy a huszadik Sziget zenei felhozatala nem igazán ütős. Inkább amo­lyan megúszós, bizton­sági jellegű. Akik már egyszer-kétszer odavon- zották a tömeget, azokat idén visszahívták. JUHÁSZ KATALIN A többiek pedig vagy még is­meretlenek tájainkon, vagy már kikoptak a nagy nyugati feszti­válokról. Hetekig téma volt a magyar sajtóban, hogy a Sziget költségvetésének korlátái miatt nem tud versenyezni a legna­gyobb sztárokért, ezért inkább a hangulatra helyezik a hang­súlyt. A hangulat pedig legalább annyira múlik a rajongókon, mint az előadókon. A holnapi az első hivatalos nap, bár már vasárnaptól zajla­nak az események az Óbudai szigeten, ahová a húszéves óbu­dai lakosok 50 százalékos ked­vezménnyel vehettek hetije­gyet. Ez a kerület ajándéka, amely idén nagy erőkkel beso­rakozni látszik a támogatók kö­zé, pedig évekig inkább csak a hangerőt mérték dicséretes se- rénységgel. Tarlós István, az egykori fő zajcsősz ma a város élén teljes mellszélességgel ott segít, ahol tud. Például interak­tívjátékkal, turisztikai informá­ciókkal, kertmozival és fotókiál­lítással, szervezett túrákkal sze­retné városnézésre ösztönözni a külföldi látogatókat. A Szigetet a kontinens tava­lyi legjobb nagyfesztiváljának választotta a fesztiválokat ver­senyeztető European Festival Awards. A szervezőket viszont a tavalyi 200 millió forintos veszteség mellett a Malév-csőd hatása, az eddigi főtámogató kiszállása, valamint a főváros­nak fizetendő területhasználati díj is terhelte. A tavalyi veszte­ségből 100 milliót egyébként Prince koncertje okozott, állító­lag mégsem emiatt, hanem időpont-egyeztetési nehézsé­gek miatt nem lesz idén hozzá mérhető világsztár a Szigeten. A legangyobb nevek az elnyű- hetetlen Placebo, az év legme­nőbb party-formációja, az LM- FAO, az újjáéledt Stone Roses, az évek óta ugyanazt ragozó Kom és a mocskos szájú rapki- rály Snoop Dogg, aki nemrég reggae-lemezt csinált, és nevét Snoop Lionra változtatta, a Szi­getre azonban még régi „slágereivel”, ha úgy tetszik, hakniműsorral érkezik. Olyan visszatérő vendégek is akadnak, akik pár éve még a Nagyszínpadon léptek fel, mára viszont más helyszínekre szo­rultak. Ilyen a harmadszor szi­getelő belga dEUS, Európa egyik legizgalmasabb rockze­nekara, akik ma este az A38 színpadon zúznak. Koncertjü­ket előben lehet látni a YouTu- be-on. A The Ting Tings, Nagy- Britannia kedvenc indie-pop duója szintén az A38-ra került, vasárnap játszanak ott, aki nem kíváncsi a The Killers-re a Nagyszínpadon vagy Goran Bregovicékra, annak sem kell unatkoznia. Annál is inkább, mivel előttük az elektronikus- melankólikus The Lamb játszik ugyanott, bennük sem csalód­tunk még. A Nagyszínpadról három fel­lépőt tudok melegen ajánlani. Holnap 18 órától a Maximo Parkot, pénteken a The XX ze­nekart, szombaton pedig a Two Door Cinema Club ot. Nagy meglepetéskoncert lehet mind­három, és mivel a Sziget a fel­fedezések terepe is, nem biz­tos, hogy a nagy nevek aratják idén a legnagyobb sikert. Világzenében széles a kíná­lat, mivel maga a műfaj is meg­lehetősen heterogén: belefér a latin punk (Che Sudaka, ma ko­raeste), az ír folkpunk (The Po­gues, szombat este), az orosz kocsmazene sokadszor vissza­térő világsztárjai (Leningrad, vasárnap este), az arab táncze­ne (Orchestre National de Bar- bés, holnap) és a megúnhatat- lan balkáni rezesek is (Emir Kustúrica & The No Smoking Orchestra, Fanfare Ciocarlia, Goran Bregovic and the Wed­ding and Funeral Band, LaB- rassbanda). Ez egyébként az egyetlen színpad, amelyre töb­bet költenek a szervezők, mint tavaly, és át is költöztették a sziget végéből a Nagy Utca­színház helyére. Térkép nélkül egyébként sem ajánlatos elin­dulni, mert sok a változás: a magyar színpad például a vi­lágzene eddigi helyére költö­zik, az A38 pedig a nagyszín­pad mögötti rétre. Magyar fellépője idén sem lesz a Nagyszínpadnak, a világ­zenén viszont felfedezzük a Sza- lóki Ágival és Miczura Móniká­val megerősített Besh o droM-ot és a Quimby-t, akik nem tudjuk, mit keresnek ott, de legalább méltó méretű placcon lépnek fel, és egy csomó külföldi is lát­hatja őket ma este, a Placebóval egyidőben. (Az otthon maradot­tak pedig a YouTube-on nézhe­tik a Quimbyt). Az elektronikus kínálatból én személy szerint a Leftfield-nek örülök legjobban, mert 1994-es Leftism című albumukat még mindig gyakran hallgatom. Frissnek, aktuálisnak hat, most érezhető igazán, mennyire megelőzték korukat. De lesz itt Saint Etienne, Magnetic Man, Jay Lumen, Adam Beyer, szóval a műfaj él és virul, a táncolni vágyókörömére. Külföldről évek óta Hollan­diából érkeznek a legtöbben a Szigetre, több mint tízezren, mögöttük a franciák, a britek, az olaszok és a németek követ­keznek. Tavaly ötvenegyné- hány országból jöttek, a hetije­gyeknek 85 százalékát a külföl­diek veszik meg. A szervezők szerint a nézőszám összességé­ben hasonló lesz, mint tavaly, a bérleteknél csekély visszaesést, a napijegyeknél hasonló mér­tékű növekedést tapasztaltak az elővételek alapján. Párizs. Nagy meglepetésre Jean-Paul Belmondo 79 évesen még egyszer kamera elé áll. A francia film hosszú ideje egész­ségi gondokkal küzdő csillaga a Le Párisién szerint Claude Le- louch filmjében vállalt főszere­pet. A film fiatal és idős gengsz­terekről szól. Belmondót 2001-ben szél­ütés érte, és legutóbbi filmjében erősen érezhetőek voltak ebből fakadó egészségi gondjai. Ra­jongói és a kritikusok épp ezért nem számítottak arra, hogy még egyszer kamerák elé áll. „Igen, mozgáskorlátozott va­gyok. Nem tudom mozgatni az egyik karomat és az egyik lába­mat, néha akadoznak a szavak. Az agyam azonban a régi, mint ahogy a humorom is” - fogal­mazott Belmondo. A színész tavaly életműdíjat vehetett át a cannes-i filmfesz­tiválon. Első komoly filmsikerét Jean-Luc Godard Kifulladásig című mozijában aratta Jean Se- berg oldalán. Később is több­ször dolgozott Godard-ral, va­lamint a francia újhullám olyan rendezőivel, mint Louis Malle vagy Francois Truffaut. Az 1970-es és 1980-as években el­sősorban akciófilmeket forga­tott, többek közt A profi címűt. Hajdú Szabolcs ismert magyarországi filmrendező is Selmecbányára látogat, ahol Fehér tenyér című, Oscar-díjra jelölt filmjét vetítik Továbbra is erős a magyar részvétel az igényes mozi ünnepén HAVRAN KATALIN Selmecbánya. Az igényes mozi kedvelőit várják Selmec­bányára a 4 živly filmszeminá­riumra augusztus 8. és 12. kö­zött. A holnap kezdődő rendez­vény idén egy nappal hosszabb programmal várja a látogató­kat, és filmjei a Határok (Hrani­ce) című témakör köré épülnek. A filmszeminárium témájá­nak gondolata a februári ki­adás folytatásaként született meg. Míg a téli 4 živly a magyar-szlovák határ és a két nemzet saját kisebbségeihez fűződő viszonyát vizsgálta, a héten kezdődő rendezvény te­matikai szemlélete kibővül, és a program cseh, lengyel, illetve ukrán színezetet kap. A nézők­nek viszont nemcsak országha­tárokat lesz lehetőségük átlép­ni, hiszen a Határok gondolata nemcsak a maga földrajzi való­jában jelenik meg a filmekben. Számos alkotás metaforikus határokat szemléltet, többek között olyanokat, melyeket a társadalom állított fel. Ezekben az alkotásokban nem egy ren­dező pont azt kutatja, képes-e az egyén kitömi ezek közül a művi határok közül. Továbbra is erős a rendezvé­nyen a magyar képviselet. Haj­dú Szabolcs 2006-os Fehér te­Hajdu Szabolcs (Képarchívum) nyér című filmje az emberi pszi­chikum határainak kérdését boncolgatja, önélterajzi motí­vumra építve. A rendező ugyan­is a szigorú edzői bánásmód mi­att hagyta abba a versenytor­nát. A dráma, melyet Oscar-díj­ra is jelöltek, a kortárs magyar mozi egyik meghatározó alko­tása. Hajdú a forgatókönyv írá­sakor testvére életpályájára fó­kuszál, aki a főszerepet is ala­kítja. A film vasárnapi vetítésé­re Hajdú Szabolcsot is várják. Idén is számos filmtörténeti alkotást vetítenek, például az 1956-os Picasso rejtélyét, melynek francia rendezője, Henri-Georges Clouzot azt je­leníti meg, hogyan képes ön­maga a festő kitágítani a művészet határait. Szintén le­gendásnak számít Werner Her­zog 1982-es Fitzcarraldója, melynek főszereplője figyel­men kívül hagyja a művészetet korlátozó határokat, mikor gramofont cipel az őserdőbe, hogy operát játsszon a benn­szülötteknek. Az igényes filmek kedvelői­nek azért is érdemes ellátogat­niuk Selmecbányára, mert a filmvetítéseket szakmai be­szélgetések előzik meg. Hajdú Szabolcs mellett lehetőség lesz találkozni és beszélgetni Ro­bert Glinski lengyel rendező­vel, Marek Sulikkal és Ján Buékával, akik a legutolsó kö­zös alkotásukat mutatják majd be, illetve Kerekes Péterrel és Ján Gogoléval. A fesztivál ér­dekessége, hogy a szervezők kihasználják a városka termé­szet adta lehetőségeit, és nem­csak mozitermekben, hanem kevésbé hagyományos helyszí­neken is vetítenek. Vászon ke­rül például a botanikus kert kapujára, vetítenek az amfite­átrumban, egy kávéház padlá­sán, péntek éjjel pedig ki-ki megmászhatja a várdombot, hogy a várudvaron Georges Méli s fekete-fehér némafilmje­it nézze élő zenei kísérettel. Belmondo öreg gengsztert játszik Lerouch filmjében (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents