Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-04 / 154. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Kincses-hangverseny Komárom. Ma 18 órától Kincses Veronika Kossuth- és Liszt-díjas operaénekesnő, valamint Teleki Miklós Liszt-díjas orgonaművész lép fel a komáromi református templomban. Kincses Veronika pályája során számtalan szopránszerepet énekelt a világ operaházaiban. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán alapítója volt az ének tanszéknek, ahol tanszékvezetőként is dolgozott. Teleki Miklós orgonaművész 1995-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Még egyetemistaként elnyerte a Liszt Ferenc Orgonaverseny kü- löndíját, majd nagy sikerrel koncertezett szerte Európában, valamint az USA-ban. Jelenleg a Székesfehérvári Zeneiskola és Zenei Szakiskola orgonatanára, (k) Elhunyt Gruber Hugó Budapest. Hetvennégy éves korában elhunyt Gruber Hugó színművész. Az elsők között végezte el a bábszínészképző tanfolyamot, majd az Állami Bábszínház, később pedig a Budapest Bábszínház vezető művésze volt. A nagy- közönség elsősorban szinkronalakításairól ismerheti őt, számtalan karakternek kölcsönözte hangját. (MTI) Gazdag programkínálat az önismeret jegyében Ismét nyári egyetem Jászón AJÁNLÓ Minden szekcióban vannak kiemelkedő alkotások Karlovy Vary filmes seregszemléjén Emerenc mélységes csendje Kemény film Thomas Vinterberg friss alkotása, a Vadászat (Képarchívum) Jászó. Festői környezet és gazdag műsor várja az érdeklődőket a XV. Jászói Nyári Egyetemen, a Csemadok szervezésében. A művelődési tábor'júli- us 10-16. között zajlik a szokott helyen, a Szepsihez közeli Jászó autókempingjében. A tábor idén is az anyanyelvi művelődést, a nemzeti önismeret fejlesztését, a közösségszervezés gyakorlatának elsajátítását, a hagyományőrzést és a családi jellegű programokat helyezi előtérbe. „Azt a réteget próbáljuk megszólítani, amely be tudja fogadni az igényes irodalmi, történelmi, társadalom- tudományi, sport- és zenei értékeket is”- tájékoztatott Zborai Imre főszervező. A programból szemezgetve: előadást hallgatnak az érdeklődők a Magyar Művészeti Akadémia tevékenységéről, költőkről és csillagokról, korunk magyar építészetéről, Makovecz Imre munkásságáról, a kettős állampolgárság nehézségeiről, a magyar képzőművészet jelenéről, a fiatalok jövőképéről, a magyar kultúra helyzetéről, Európa gazdasági helyzetéről, a magyar iskolaügy változásairól és terveiről, a rozgonyi csatáról és következményeiről, I. Károly király Kassa melletti győzelméről, Kassa történelmi szerepének növekedéséről, és ennek hatásáról a Bódva völgyére. Az előadók között lesz Dévényi Sándor és Túri Attila építész, Czakó Gábor Csaba író, publicista Szemadám Györgyi képzőművész, Gál Sándor író, költő, Zombori Ottó csillagász, Gazda István tudománytörténész, Bogár László közgazdász, Lomnici Zoltán alkotmányjogász és PomogátsBéla közíró. A táborlakók megtekinthetik Az ember tragédiája című magyar rajzfilmet, valamint két rövidfilmet a szepsi Regfilm Kft. műhelyéből, találkozhatnak továbbá Vujity Tvrtko riporterrel, aki pokoli és angyali történeteit meséli el filmrészletekkel tarkítva. Már hagyomány a verséneklők fóruma is, ahol fellép a Zseb verséneklő együttes és a szepsi Gate zenekar. Vasárnap délelőtt ünnepi szentmise lesz a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában, délután pedig Jászó Napja zajlik, szórakoztató műsorokkal. A teljes program itt található: csemadok.sk, szepsi.sk. (k) Kelet-Európa országainak filmgyártását tekintve 2012 a lengyel film éve Karlovy Varyban. Tíz alkotással ugyanis ők büszkélkedhetnek a filmfesztiválon, utána következnek a csehek kilenccel, négy filmet hoztak a magyarok, hármat- hármat a románok és a bolgárok, négy (csehekkel forgatott) koprodukciót a szlovákok. SZABÓ G. LÁSZLÓ Telt ház előtt vetítették Szabó István legfrissebb opusát, Az ajtót. Emerenc és Magda, vagyis az erdélyi múltját őrző, energikus házvezetőnő és a szelíd természetű, debreceni írónő története mélységes csendet teremtve elevenedett meg a fesztiválpalota 1450 férőhelyes mozijában. Azoknak, akiknek nem jutott jegy, egyetlen lehetőségük maradt: a földön, vagyis a szőnyegen ülve végignézni a filmet. Emerenc magatartása, makacssága, jószívűsége láttán a közönség többször is beletapsolt a történésekbe, igazolását adva Szabó István felvezető szavainak, hogy a film mindig a jól megválasztott arcoknál, a színészeknél kezdődik. Helen Mirren pedig hangsúlyozta: csupa remek magyar színésszel dolgozhatott a filmben, akik ha Nyugaton születtek volna, már a fél világ ismerné őket. Epetjes Károly, Szirtes Ági, Börcsök Enikő, Nagy Mari, Tóth Ildikó, Andorai Péter, Pindroch Csaba és Koncz Gábor kapott pár mondatos szerepet a filmben. Szabó Istvánt élő klasszikusként tisztelik Karlovy Varyban. Tavaly a nemzetközi zsűri elnöke volt, az elmúlt napokban a fesztivál legkiemelkedőbb rendezője. Michelangelo Antonioni és Jean-Pierre Melville alkotásainak retrospektív válogatása ugyancsak kiemelkedő programja a mostani seregszemlének. „Ha semmi dolgom Pozsony. Hogyan változott a város a múlt század első évtizedeiben, illetve első felétől, ezt mutatja be a városi múzeum Pozsonyi motívumok című kiállítása, mely az Óvárosháza felújított kiállítótermeiben szeptember 30-áig látható. A múzeum gyűjteményéből olyan képzőművészeti és ipar- művészeti alkotásokat válogattak össze, amelyek a változó városból eltűnt motívumokat ábrázolják. A kiállításnak főként muzeológiai hozadékát kell nézni. Az intézmény hosszú évek feltáró- és gyűjtőmunkájával alapozta meg ezt a műtárgykollekciót, mely a városképet képzőművészeti eljánincs, akkor nézelődöm - nyilatkozta sok évvel ezelőtt az olasz mester. - A nézésnek is megvan a maga technikája, sőt többféle technikája létezik. Ezek közül csak az egyik az enyém.” És ezzel a sajátos látásmóddal készítette el azt a tíz dokumentumfilmjét (Pier Francesco Orsini szobrairól, Kínáról, Indiáról, Szicíliáról, Lisca Bianca szigetéről), amelyet Melville tíz, immár legendás játékfilmje (köztük A zsaru, az Ámyékhadsereg, A szamuráj, Az áruló, a Vásott kölykök) mellett láthatnak a hatvanas évek francia új hullámáról koruknál fogva is lemaradt, de mára már megszállott mozirajongók. Elsőfilmes rendezőként tette le a névjegyét a japán Tacuja Jamamoto, aki Kamihate Sho- ten című munkájával máris kiemelkedik a versenyfilmek mezőnyéből. Szépen lehangoló vagy inkább lehangolóan szép alkotás: egy világvégi halászfalu boltosnője akaratán kívül válik az öngyilkosság útját választó, messziről érkező idegenek utolsó óráinak részesévé. Van, akit képes megmenteni, visszarángatni az életbe, mások meg- győzhetetlenek, és a tengerbe vetik magukat egy magas szikrásokkal dokumentáló alkotásokból áll. E kiállítás pedig első alkalommal mutatja be ennek a munkának az eredményét: nagyrészt városképeket ábrázoló festmények, akvarellek, rézkarcok, rajzok révén, továbbá olyan iparművészeti eszközök segítségével, amelyeken Szintén megtalálhatók pozsonyi motívumok, legyenek azok korabeli ezüstdóznik, porcelánpoharak, -tányérok vagy üvegkelyhek. A felfedezés szándékával kell megnézni ezt a kiállítást, hogy lássuk, amit az idő múlásával és az átalakító-korszerűsítő építkezésekkel elveszítettünk. Nosztalgiával tekinthetünk rá, ha korábban láthattuk ezeket a városképeket eredetiben a valáról. A boltosnő élete sem csupa napfény. Magányosan éli az életét. Bátyjával meglehetősen laza a kapcsolata. A helybélieket sem igazán engedi közel magához, inkább ő tartja rajtuk a szemét, ha megérzi a bajt. Lassan folydogál a történet, de szándékosan lassan, hogy jó mély gyökereket eresszen a néző lelkében. Ütós az idén a függetlenek csapata. A holland Rolf van Eijk Bent címmel egy javító-nevelőintézetben forgatott felkavaró lélektani drámát. Isabel az apja miatt hagyta el a családját, ám hogy pontosan miért, az a vásznon nem derül ki. A múlt történéseinél sokkal fontosabb a lány jelene: lesz-e vajon elegendő lelki ereje a rácsok mögötti kemény világ túléléséhez, és mennyit formálnak rajta a benti konfliktusok? Ki segít többet neki? Az intézet pszichológusa, az edzője, vagy kintről az édesanyja? Ugyancsak elsőfilmes a hongkongi Gilitte Pik Chi Leung, aki rövidebb lélegzetű munkáival már megjárta Párizs, Tokió, Berlin és Szöul me- legfilm-fesztiválját. Ugyanezt a témát boncolgatja a Ne szeressl-ben is. Egy fiú és egy lány, akik mindketten a saját lóságban. De ha nem láttuk, akkor is át tudjuk érezni azt a letűnt hangulatot, amely a várost jellemezte. Néhány városrészlettel, képtémával próbáljuk felkelteni a kíváncsiságot, mert tényleg érdemes betérni erre a kiállításra, s elkalandozni a letűnt, régi Pozsonyban. Képet kapunk arról, hogyan nézett ki a Váralja utca 1956-ban, hogyan működött itt a ,jéggyár” 1953-ban, milyen sétányai voltak a Hegyi parknak 85/86-ban. Milyen látványt nyújtott a dunai kikötő az Öreg híddal 1943-ban, a mai Szabadság tér 1951-ben, vagy 1929-ben az a zsinagóga, amelynek makettjét éppen az idei a nyárra építtették fel. Ma már azokat a kapukat sem látnemükhöz vonzódnak, közös lakásban, jó barátságban járják a maguk útját. A fiú anyja még reménykedik, hogy több közük is lesz egymáshoz, ők maguk azonban tudják: vágyaiknak nincs közös nevezője, legfeljebb megosztják egymással mindennapi örömeiket, amelyeket egymás közelében, egymástól mégis oly távol élnek meg. Cannes-ból jött Karlovy Va- ryba, a Horizont szekcióba Thomas Vinterberg friss alkotása, a Vadászat, amely ugyanolyan megrázó családi dráma, mint a negyvenkét éves, világ- viszonylatban is kiemelkedő tehetségű dán rendező 1998-as Születésnap című filmje. Ott az apa a főbűnös, aki egykor megerőszakolta saját fiát, itt egy óvó bácsiként dolgozó tisztességes apára esik a pedofüia gyanúja. Mads Mikkelsen alakítja a negyvenéves, elvált, új életet kezdett férfit, akinek nemcsak az egész falu, hanem kamaszfia előtt is bizonyítania kell ártatlanságát. Közben megverik és megalázzák, kiközösítik és eltaszítják. Kemény film Vinterberg alkotása. Dra- maturgiailag minden a helyén van benne, ezért tud olyan irtózatosan fájni. juk a Mihály-kapu utcában, amelyeket 58-ban vagy 65-ben a festők még nagy csodálattal örökítettek meg. Húsvéth Béla ecsetje nyomán elevenedik meg a látogató előtt egyebek közt a mai Hviezdoslav tér 1938-as látványa, a Mirbach-palotához vezető patinás utca, vagy a Du- na-parti ősz 1940-ből. S hogy milyen látványt nyújtott 1945 telének éjszakáján a Duna felett emelkedő vár, azt Marx Béla vászna hozza vissza a múltból. De nemcsak az ecset művészeit, a csipkeverőket is megihlette a város. A múlt megismerése végett, és azért is érdemes kihasználni az alkalmat a tárlat megtekintésére, mivel több kiállított mű ezúttal kerül először nagyközönség elé. Pillanatkép a tavalyi táborból (Képarchívum) A Pozsonyi Városi Múzeum kiállításán a város ma már nem látható arcával találkozhat a közönség Pozsonyi motívumok a múlt század elejéről TALLÓSl BÉLA
