Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-31 / 176. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 31. Kultúra 7 Molnár Csaba a legnagyobb szlovák történelmi figuráról forgatott vicces kosztümös kisfilmet Nem pusztán művészet A Ľudovít Štúr utolsó nap­jai című kisjátékfilm kap­csán Molnár Csabát, a Po­zsonyi Filmművészeti Egyetem rendező szakos hallgatóját többen figyel­meztették, hogy érzékeny témához nyúlt. Miután azonban a kész alkotást feltöltötte egy internetes videómegosztó portálra, kitűnő kritikákat kapott. HAVRAN KATALIN A filmben egy vezető szlovák színész, Boris Farkas is szerepet vállalt, az egyik emlékezetes je­lenetben például egy kukori­cásból igyekszik kiutat keresni. Hogyan született az ödet, hogy a szlovák történelem legnagyobb hőséről forgass paródiát? Az egyetemen az volt a fel­adatunk, hogy üldözés témára forgassunk. A forgatókönyv szlovák közegben íródott, ezért választottam szlovák főszerep­lőt. A film viszont nem egy tör­ténelmi személyiség életéről és tevékenységéről szól, hanem olyan kevésbé lényeges dolgo­kat firtat, hogy hogyan halt meg, illetve meleg volt-e, vagy sem, amikor elhalálozott. Speciális nyersanyagra vettétek fel a filmet. Milyenek voltak az előkészületek és hogyan forgattatok? 16 milliméteres filmre for­gattunk. A celluloidhatásnak köszönhetően a kosztümök sokkal igazibbá váltak, mintha digitális kamerával vettük vol­na fel a történetet. A filmanyag előállítása viszont így nagyon költséges volt, hiszen a speciális anyagot csak Prágában tudtuk előhívatni, aztán Pozsonyba mentünk kazettára átmásoltat­ni, majd egy következő helyre merevlemezre rögzíteni. Mind­ez durván a költségvetés 60-70 százalékát emésztette fel. Ma­gára a forgatókönyv megírására kevés időm volt, viszont egy na­gyon izgalmas anyaggyűjtés előzte meg a munkát. Azonkí­vül, hogy elmentem a hivatalos Ľudovít Štúr Múzeumba, inter­netes kommentek után vadász­Molnár Csaba nagyjátékfilmet is forgatna (A szerző felvétele) Ami az anyagi lehetősége­ket illeti, milyenek egy szlo­vákiai kezdő filmrendező ki­látásai? Ahogy azt a filmművészeti egyetemen is tanítják, a film nem pusztán művészet, hanem egy produktum, amit nekünk, készítőknek kell eladnunk. Tény, hogy nálunk ma filmre pénzt szerezni nehéz feladat. tén tavaly mutattad be. Itt vi­szont sokkal komolyabb hang­nemben nyúltál a témához. Míg a filmművészetin eltöl­tött öt év alatt az ember olyan filmeket készíthet, amilyene­ket akar, később már azt forgat­ja, amivel megbízzák, és keve­sebb alkalma nyílik saját örö­mére dolgozni. A humorosabb műfajok után így én is szeret­tem volna kipróbálni egy ko­molyabb hangvételű filmet. Ennek ellenére vicces filmet készíteni számomra sokkal igényesebb és izgalmasabb fel­adat marad. Egy komolytalan jelenetet megírni úgy, hogy az működjön és közvetítse a ren­dező gondolatát, roppant ne­héz. Ráadásul nem közönség­kedvenc műfajról van szó, hi­szen a nézők sokkal kritikusab­ban viszonyulnak a vicces hangvételű filmekhez. A rendező és „főszereplője" tam. Ezekből aztán több ötletet merítettem. Forgatni elég bo­nyolult volt, hiszen sok színészt kellett mozgatnom, és rengeteg kosztümöt használtunk. Egy hét alatt vettük fel a filmet, majd az utómunkák következ­tek. A zenét Derzsi György sze­rezte. A film befejezésének ere­deti ötlete viszont... ...az volt, hogy Štúr egy ki­csi, éteri szigeten jelenik meg Elvis Presleyvel és Van Gogh- gal, tehát olyan emberekkel, akik furcsa módon haláloztak el. Létezik egy nagyon híres (Képarchívum) szlovák sorozat Štúrról, és a terv szerint az utolsó jelenetet a főszerepet játszó színésszel forgattuk volna. Sajnos nem si­került vele egyeztetnünk a for­gatás időpontját. Melyik Štúr-halállal szim­patizál leginkább a közönség? Egyértelműen azzal, ame­lyikben meleg volt. Ez ugyanis az a pont, amikor már mindenki számára egyértelművé válik a film hangvétele... A Péter 7-14 című kisfilmet, amelyet Benkő Géza közre­működésével forgattál, szin­Mesélsz nekünk a jövőbeli terveidről? Tervezel-e egész estés filmet forgatni? Nemrégen vettem fel a baka- lárfilmemet, amelyet szeptem­berben mutatunk be A rendes ember címmel. Egy Komárom­ban játszódó Amélie-történetről van szó, amely a szlovákiai ma­gyar témát is érinti, és azt bon­colgatja, hogy egy Amélie-szán- dékú, másokon segíteni vágyó karakter hogyan boldogul egy közép-kelet-európai kisváros­ban. Hogyne, nagyon szeretnék egész estés filmet forgatni, amely nemcsak anyagi szem­pontból komoly vállalkozás, ha­nem idő- és energiaigényes fel­adat is. Egyébként A rendes em­ber már majdnem egész estés fűm, és a magiszteri munkámat már egész estésre tervezem. A Ľudovít Štúr utolsó napjait megnézhetik az ujszo com -on. RÖVIDEN Sir Danny Boyle? London. A királynőt is filmsztárként bemutató olimpiai nyitóceremónia után a brit fogadók figyelme egy csapásra megélénkült az ünnepséget rendező Danny Boyle iránt: akadt, aki ötezer fontot tett arra, hogy januárban lovaggá ütik. Az Oscar-díjas filmrendező nagyszabású munkája, az olimpiai megnyitó lenyűgözte a briteket és a világot. A nyi­tány után Boyle ázsiója azonnal magasba szökött, míg ko­rábban 2-1 arányban fogadtak arra, hogy rajta lesz a lovagi címet elnyerők újévi listáján, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes szóvivője szerint azóta már 5-4-re változott az arány. Akadt, aki ötezer fontot tett arra, hogy a rendezőből jövőre lovag lesz. (MTI) Gyászdal a Batman-zeneszerzőtől Los Angeles. Aurora címmel komponált kórusművet Hans Zimmer, A sötét lovag-Felemelkedés zeneszerzője, aki a nyolc és fél perces felvételből származó adományokat a coloradói mozis mészárlás áldozatainak szánja. Zimmer filmzeneszer­zőként több Oscar-jelölést kapott, Az oroszlánkirály muzsiká­jáért pedig el is nyerte az Amerikai Filmakadémia díját. (MTI) Egyre primitívebb dallamok a könnyűzenében Lebutított dalok JUHÁSZ KATALIN Egy spanyol mesterséges in- telligenca-kutató és munkatár­sai csaknem félmülió dalt vizs­gáltak meg és hasonlítottak össze különböző szempontok szerint, hogy megállapítsák, milyen hányba fejlődik a popu­láris zene. Az eredmény azokat a rádióhallgatókat igazolja, akik szerint a széles tömegek­nek készülő, kereskedelmi csa­tornákon játszott dalok „szinte egyformák”. Joan Serra és csa­pata ugyanis kimutatta, hogy a könnyűzene változatossága fo­lyamatosan csökken. A tanulmány, amely a Scien­tific Reportsban jelent meg, a rock- és popzenei szaklapok munkatársait is lázba hozta, mostanában sorra készülnek az interjúk Joan Serrával. A kuta­tócsoport statisztikai módsze­rekkel dolgozott, könnyű­zenében fellelhető állandó jel­lemzőkre, illetve a hangszínek és hangmagasságok változása­ira fókuszálva. Arra az ered­ményre jutottak, hogy 1955 és 2010 között az egyes hangok közötti átmenetek, azaz a dal­lamívek és az akkordváltások egyszerűbbek lettek. Egy-egy dalban gyakran ismétlődnek ugyanazok a hangok, azaz a dallamok könnyen megjegyez- hetőek, ám szegényesek, ha (Képarchívum) úgy tetszik, primitívek. A hang­színeket tekintve is van egy ál­landó és egy változó jellemzője a popzenének. A vizsgált évti­zedekben az egyes slágerek át­lagosan ugyanannyi, viszony­lag kevés hangszínváltást tar­talmaztak. A spanyol kutatók az ered­ményből arra következtetnek, hogy a popzenére nagy fokú konvenciókövetés jellemző. Emiatt a hallgatók nem azért tartanak újszerűnek egy-egy dallamot, mert az jelentősen különbözne a korábbiaktól, hanem inkább attól, hogy a kornak megfelelő bonyolultsá­gú, illetve inkább egyszerűségű akkordmeneteket tartalmaz. Madonnát, aki vasárnap Bécsben koncertezett, olyannyira dühítette rajongói éjszakai hangoskodása, hogy azt üzente: ha nem lesz csend, összepakol Verhetetlen bármilyen mezőnyben SUSIA BÉLA Bécs. Jött, látott, és újfent győzött. Legalábbis fantasztiku­san összeállított show-jával mindenképpen, új dalainak többségével viszont nem biztos, hogy ott lesz a világranglista él­mezőnyében. A popvilág koronázatlan ki­rálynőjének különgépe szombat este landolt a schwechati repü­lőtéren. A sztár magával hozta 24 éves barátját, Brahim Zaiba- tot, valamint 15 éves lányát, Lourdest és az adoptált hatéves Mercyt is. Csak a 11 éves Rocco nem jött mamájával - aki au­gusztus 16-án tölti be 54. élet­évét - az osztrák fővárosba. A reptérről egyenesen a Hotel Im- perialba hajtott a család, ahol az énekesnő kívánságára egy lak­osztályt konditeremmé alakítot­tak át a szervezők. Madonna va­sárnap délelőtt, vagyis a koncert napján két órára igénybe is vette a fittnessközpontot. Az újságírók, tévések, rádió­sok és természetesen a rajongók árgus szemekkel követték a popdíva minden mozdulatát, íépését. Szombaton éjfél előtt az énekesnő megelégelte az érdek­lődők hangoskodását, és mene­dzsere útján figyelmeztette a szálloda környékén egybegyűl­teket, hogy a gyerekek aludni szeremének, de ő maga is. Hét­fői számában az egyik osztrák napüap hírül adta, hogy Ma­donna komolyan fenyegetőzött: ha nem lesz csend körülötte, összecsomagol, és a rajongók búcsút inthetnek a várva várt va­sárnapi fellépésnek. Komolyan gondolhatta a „bububu”-t, ugyanis a beha­rangozott 21 órai kezdés 69 perccel csúszott, s bizony, a mintegy 30 ezres nézősereg nem egy alkalommal füttykon­certet eresztett meg. Aztán esti tíz óra után - az élőzenét a francia Martin Solveig szolgál­tatta, kellemesen, színvonala­san - hatalmas ováció közepet­te megjelent a pódiumon Ma­donna. Akik az Ernst Happel (korábban Prater) focistadion­ban régebbi slágereket vártak, egyértelműen csalódtak. A popsztár ugyanis korábbi sike­reiből csak néhányat iktatott be MDNA-Show műsorába. Új da­laival egy új stílusú Madonnát ismerhettünk meg, technósan, rockosan, de simulékonyan, la­zán is, aki a friss szerzemé­nyekkel bizony gyakran küsz­ködött, nem találta a hangne­met. Minden bizonnyal azok­A díva és négy show-elem (Képarchívum) nak lesz igazuk, akik szerint az egyértelmű volt az éjszakába új CD dalai közül kevés kerül nyúlt bécsi estén is, hogy fan- majd fel a komolyabb slágerlis- tasztikus színpadi show-jával tákra. Az viszont teljesen Madonna verhetetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents