Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-04 / 154. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 4. www.ujszo.com Kínos részleteket hozhat nyilvánosságra a Barclays és a felügyeleti szervek ügyleteiről Csapás a brit bankszektorra Csaló bankvezérek, Bob Diamond és Marcus Agios (TASR/AP-felvételek) Vérfürdő egy piacon Bagdad. Robbanószer­rel megrakott teherautó robbant fel tegnap a dél­iraki Díváníja város köz­pontjában, egy forgalmas zöldség- és halpiacon. A merényletben 40 ember meghalt, 75 pedig megsé­rült. A piac egy mecset kö­zelében van, ahol zarán­dokok gyülekeztek egy síi­ta ünnepre. Nők és gyer­mekek is vannak az áldo­zatok között. A detonáció tucatnál több környező üzletet döntött romba. A félmilliós városban és környékén kijárási tilal­mat rendeltek el. (MTI) Megbukott a kémfőnök Berlin. Hét hónappal az országot rendkívüli módon megrázó neonáci gyilkosságsorozat feltárá­sa után lemondott a né­met alkotmányvédelmi hivatal elnöke. Heinz Frommot a hivatalos köz­lemény szerint mélysége­sen megviselték a munka­társai által elkövetett mu­lasztások, illetve az ennek következtében bekövet­kezett bizalomvesztés. Németországban tavaly novemberben leplezték le azt a neonáci gyilkosság­sorozatot, amelynek leg­alább 10 halálos áldozata volt. Az áldozatok között 9 Németországban letele­pedett külföldi, elsősor­ban török, valamint görög kisvállalkozó volt, akiket a Türingiából származó me­rénylők 2000 és 2006 kö­zött gyükoltak meg. 2007-ben pedig egy, az őket igazoltatni kívánó német rendőrnő életét ol­tották ki. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a belső elhárítás és a rend­őrség is súlyos hibákat kö­vetett el. (MTI) Megsérti a szankciókat New York. Észak-Ko- rea továbbra is megsérti az ENSZ szankcióit, fegy­vert próbál csempészni Szíriába és Mianmarba, valamint luxuscikkeket importál - állapítják meg ENSZ-szakértők abban a jelentésben, amelyet a BT- nek nyújtottak be. Ami ér­dekes: egyszer sem törté­nik utalás atom-, vegyi vagy biológiai fegyverre, ületve ballisztikus raké­tákra. „Elképzelhető, hogy a Kim ír Szén szüle­tésének 100. évfordulóján bemutatott KN-08-as bal­lisztikus rakéta nem volt valódi” - áll a jelentésben. A BT először 2006-ban hozott szankciókat Phen- jan ellen, amikor elvégez­te első kísérleti atomrob­bantását. (MTI) London. Érdekes fordula­tot vett a Barclays bank­ház körüli megabotrány. Marcus Agius hétfőn még a távozását jelentet­te be, tegnap reggel azonban ő lett a Barclays elnöke, az új vezérigaz­gató kijelöléséig. ÖSSZEFOGLALÓ Eközben a legsúlyosabb csa­lások felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (SFO) bűnügyi eljárás megindítását vette fontolóra a kamatmanipu­lációs botrány kivizsgálására. Tegnap azonnali hatállyal lemondott a világ egyik legna­gyobb pénzügyi csoportja, a londoni központú Barclays ve­zérigazgatója, Bob Diamond, mert a cég a globális pénzügyi szolgáltatási szektorban irány­adónak tekintett nagybani bankközi kamatok manipulálá­sának gyanújába keveredett, és rekord pénzbírságot kellett fi­zetnie. Előző nap a bank elnöke, Marcus Agius is lemondott, ő azonban az új vezérigazgató ki­jelöléséig visszatér a Barclays igazgatótanácsának élére. Ami azért érdekes, mert Agius hétfői közleményében a bank­csoport elnökeként elismerte: a Jeruzsálem. Zöld utat adott az izraeli belügy egy tiszti iskola építéséhez a kelet-jeruzsálemi Olajfák hegyén. A tervet egy hó­napja szavazta meg a városháza. A lakosságnak 60 napja van arra, hogy fellebbezést nyújtson be az építési terv ellen, azután a jóvá­hagyás véglegessé válik. De ha Netanjahu kormányfő támogat­ja a tervet, akkor nincs esélye annak, hogy a belügy elfogadjon egyfellebbezést. Pepe Alalu, a baloldali ellen­zéket képviselő tanácsos szerint a tiszti iskola áttelepítése Tel- Aviv mellől Kelet-Jeruzsálembe olyan „provokáció, amely újabb csapást mér annak minden esé­lyére, hogy párbeszéd kezdőd­jön a palesztinokkal a város jövőjéről”. Hozzátette, mivel „egy olyan szent helyet válasz­tottak katonai akadémia építé­sére, mint az Olajfák hegye, ez Budapest. Az USA-ból támo­gatott antiszemita provokációk megszüntetését kéri a washing­toni kongresszus tagjaitól Orbán Viktor. A kormányfő ezt az ötven amerikai képviselőhöz címzett válaszában írta, miután az ame­rikai kongresszus tagjai június­ban levélben fordultak hozzá, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emelje­nek az antiszemitizmus és a fa­történtek a banknál eluralko­dott „elfogadhatadan magatar­tási normákról tanúskodnak”, és az eset „pusztító erejű csapást mért a Barclays megítélésére”. Elismerte azt is, hogy mindezért ő viseli a végső felelősséget, és ezért döntött úgy, hogy lemond. A teljes mértékben még fel sem göngyölített ügy előzmé­nyeként a brit pénzügyi felügye­let (FSA) feltárta, hogy a Barc­lays befektetési ágazatának ke­reskedői a 2008-2009-es pénz­ügyi válság előtt és alatt manipu­bizonyára kiváltja a keresztény egyházak ellenkezését, még azokét is, amelyek jól viszonyul­nak Izraelhez”, s a zsidó állam még inkább elszigetelődik. Eközben Izraelben heves vita folyik az új sorozási törvény ter­vezetéről, amely az első válságot robbantotta ki Benjámin Netan­jahu nemrég kibővített koalíciós kormányában. A törvény eddig lehetővé tette az ultraortodox férfiak számára - vallási tanul­mányok folytatása címén -, hogy mentesüljenek a különben kötelező katonai szolgálat alól. A mentesség eredetileg néhány száz katonaköteles korú férfira korlátozódott, de ez a szám idő­vel tízezrekre nőtt. Ezért kell új törvény. Az ultraortodoxok mentessége a katonai szolgálat alól erős ellenérzéseket kelt az ország világi többsége körében, amely úgy érzi, hogy emiatt mél­tánytalanul nagyobb terhet kell viselnie. (MTI, ú) natizmus minden formájával szemben. Orbán kifejtette, munkája során jelentős anti­szemita támadások érik az általa vezetett politikai közösséget és személy szerint őt is. A támadá­sok során „a szélsőséges erők zsidóbérencnek titulálnak ben­nünket” - fogalmazott, hozzá­fűzve, ezek az erők alegnagyobb támogatást az USA-ból kapják. „Az antiszemitizmus magyar- országi központja egy olyan hír­portál, amely a magyar kormány lálták a globális, illetve az euró­övezeti irányadó bankközi ka­matlábakat, a Libort és az Euri- bort. A Libor a naponta megálla­pított londoni bankközi kamat­láb, amelyet a kereskedelmi bankok által saját nagybani hi­telköltségükről beterjesztett becslések alapján rögzítenek londoni idő szerint minden ke­reskedési nap délelőttjén. Ez a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamat­lába, amely pénzügyi szolgálta­tói adatok szerint a 360 ezer mü­ÖSSZEFOGLALÓ New York/Damaszkusz. A vallatást úgy kezdték, hogy az ujjait fogóval szorították össze, majd szegeket böktek a körme alá, a mellkasába és a fülébe. Csak akkor vettek ki egy-egy szeget, ha beszélt. Az is gyakor­lat volt, hogy áramütéssel kínoz­ták, sokkolót érintettek a heréi­hez. Naponta háromszor volt ilyen kínvallatás. Mindezt egy 31 éves férfi mondta el a Human Rights Watch (HRW) nemzet­közijogvédő szervezetnek. A New York-i székhelyű HRW tegnapi jelentésében kínzóköz­pontok működtetésével vádolta meg a szíriai titkosszolgálato­kat. A szervezet szerint Bassár el-Aszad elnök titkosszolgálatai 27 fogolyközpontot működ­tetnek országszerte, a fogva tar­tottak száma pedig több tízezer­re tehető. A HRW több mint 200 föllépése elől az USA-ba mene­kült, s onnan végzi gyalázatos tevékenységét. Ha ez a problé­ma megoldódna, az antiszemi­tizmus magyarországi erői je­lentősen meggyengülnének. Kérem önöket, hassanak oda, hogy megszűnhessenek az USA- ból támogatott antiszemita pro­vokációk Magyarországon. Mi­után az USA kormánya vissza­utasította kérésünket, önökhöz fordulok segítségért” - zárul Or­bán válaszlevele. liárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként; ez a vi­lággazdaság teljes évi GDP-jé- nektöbb mintáz ötszöröse. Diamond ugyanakkor - lon­doni sajtóértesülések szerint - visszavágásra készül, állítólag dühös, amiért az ügyben eljáró hatóságok csak a Barclays sze­repére koncentrálnak, miköz­ben már legalább húsz másik globális nagybank ellen is vizs­gálatindult. A Financial Times bennfentes forrásokat idézve azt írta, Dia­mond - akit ma hallgat meg a brit alsóház pénzügyi bizottsága - kínos részleteket hozhat nyil­vánosságra a Barclays és a pénz­ügyi felügyeleti szervek közötti ügyletekről, ha nagyon megszo­rongatják. E források szerint a felügye­leti hatóságok annak idején pontosan tudták, hogy a Libor napi rögzítéséhez beterjesztett banki hitelköltségbecslések nem azt a tényleges kamatszin­tet tükrözték, amelyen a ban­kok valójában hajlandók voltak egymásnak hitelezni a nagyba­ni likviditáspiacon. A szabályo­zó intézmények azonban nem léptek közbe, tartva attól, hogy a hatósági fellépés még tovább destabilizálhatja az amúgy is pánik uralta piacokat. (MTI, ú) megkínzott Szíriáival készített interjú alapján állította össze je­lentését, és legalább húszfajta kínzási módszert jegyzett fel. Ezek között szerepel a fogva tar­tottak ütlegelése bottal, sod­ronnyal, leöntésük savval és a nemi erőszakis. A Human Rights Watch sze­rint a kínzások kimerítik az em­beriesség elleni bűncselek­mények fogalmát, és a jogsérté­sekkel a Nemzetközi Büntetőbí­róságnak kell foglalkoznia. Öle Solvag, a HRW munkatársa azt mondta, hogy Moszkvának nem kellene védelmeznie azokat az embereket, akik felelősek eze­kért a rémtettekért. A szíriai kormánycsapatok és az ellenük harcoló lázadók is egyre több fegyverhez jutnak, ami táplálja az erőszakot a 16 hónapja tartó konfliktusban - hangsúlyozta az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Navi Pillay a BT MT1-HÍR Moszkva. Új nyomozást kö­vetelnek a 10 évvel ezelőtt a moszkvai Dubrovka színház­ban történt túszdráma túlélői a - szakértők szerint felelőtlen - kommandós akcióval kapcso­latban. A színházban 2002. ok­tóber 23. és 26. között több mint 900 embert tartottak fog­va csecsen terroristák. A túsz­szabadító műveletben 130 civil és 40 csecsen terrorista halt Jogsértő eljárás Kurdellenes kirakatper Ankara. Több mint kétszáz kurd áll a bíróság előtt Törökor­szágban, mert azzal vádolják őket, hogy a betiltott Kurdisztá- ni Munkáspárt (PKK) városi szervezetéhez, a Kurd Közössé­gek Szövetségéhez (KCK) tar­toznak. A vádlottak egyike Ra- gip Zarakoglu, nemzetközüeg is ismert kurd emberi jogi aktivis­ta, könyvkiadó, akit márciusban svéd honatyák jelöltek a Nobel- békedíjra, és aki korábban is állt már bíróság előtt az általa ki­adott, a törökországi kisebbségi léttel és emberi jogi helyzettel foglalkozó kötetek miatt. Most akár 10 év börtönt is kaphat. A kurd szeparatista PKK 1984 óta fegyveres harcot folytat a délke­let-törökországi Kurdisztán ön­állóságáért. A harcokban és ter­rortámadásokban több mint 40 ezer ember halt már meg. A PKK- tTörökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja szá­mon. Jogvédők szerint a per a vé­leménynyilvánítás szabadságá­nak próbája Törökországban. A 205 vádlott közül 140 előzetes letartóztatásban várja az eljárás végét. Sok köztük a kurd újság­író. A Riporterek Határok Nélkül szerint a tárgyalás kriminalizál­ja a szólásszabadságot, egyenlő­ségjelet tesz a szókimondó ér­telmiségiek és a fegyveres terro- ristákközé. (MTI) elé teijesztett jelentésében rá­mutatott, a konfliktus további militarizálódását mindenáron el kell kerülni. Pülay a szír kor­mányt és a felkelőket egyaránt felelőssé tette az emberi jogok súlyos megsértéséért. Ő nem nevezte meg azokat az országo­kat, amelyek a szemben álló fe­leket a gyanú szerint fegyverek­kel látják el. ENSZ-diplomaták azonban úgy tudják, Aszad fő fegyverszállítója Oroszország és Irán, míg a lázadók elsősorban Katartól és Szaúd-Arábiától kapnakfegyvereket. Eközben maga Aszad egy tö­rök napüapnak nyilatkozva azt kívánta, bárcsak ne lőtte volna le a szíriai légvédelem a múlt hó­napban az F4 Phantom típusú török vadászgépet. „Csak a lelö- vése után tudtuk meg, hogy a re­pülőgép török volt.” Aszad meg­jegyezte, örült volna annak, ha izraeli lett volna a gép. (MTI, ú) meg, sokan gázmérgezésben. Igor Trunov, a túlélők ügyvédje kérelmében az Európai Ember­jogi Bíróság 2011 decemberi határozatára hivatkozik, amely most júniusban vált hatályossá. Eszerint a túszok halála és az orosz különleges szolgálatok intézkedései között ok-okozati összefüggés van; 64-en adták be keresetüket az orosz állam ellen. A strasbourgi bíróság íté­lete szerint 6 és 9 ezer euró kö­zötti kártérítés jár nekik. Izrael katonai iskolát tervez az Olajfák hegyére Hergelik a palesztinokat ÖSSZEFOGLALÓ Az USA-ból támogatják a magyarországi antiszemita provokációkat Orbán visszapasszolta a labdát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ HRW: kimerítik az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát Kínzóközpontok Szíriában Elkerülhető lett volna a túszok halála Perük az orosz államot

Next

/
Thumbnails
Contents