Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-30 / 175. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 30. www.ujszo.com Csendben távozott Pestről az IMF-küldöttség Idén gyengélkedik a forint ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem lehetett kellemes csevegés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalás - írja a Financial Times. A Financial Times piaci blogrovatában az IMF/EU-egyeztetésekkel kapcsolatban azt írta, hogy a Valutaalap és az unió küldöttsége „baljós csendben”, sajtótájékoztató és kommüniké nélkül távozott Magyarországról és várhatóan csak szeptemberben tér vissza. A médiának adott nyilatkozatok „udvarias nézeteltérésekre” utalnak, ám „bennfentesek szerint” az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott találkozó messze nem volt kellemes csevegés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője kijelentette, ha a kormány megállapodást akar, azt már februárban elérhette volna. Az elemző szerint a magyar kormány vonakodik elfogadni, amit az IMF akar, mivel az egyezség esetleg csak a felső középosztályt és a tehetősebbeket érintő bizonyos adóemelések esetén jöhet létre, ugyanakkor a bankok és pénzintézetek nem voksolnak a két év múlva esedékes választásokon. A tranzakciós illetékjegybankra való kivetését, az egykulcsos, családi adókedvezménnyel bővített személyi jövedelemadó-rendszert és a kisvállalkozások kedvezőbb adóztatását kifogásolta az IMF- EU-küldöttség - mondta Varga Mihály, a tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter. Márpedig ennyi dolgon nem hajlandó változtatni az Orbán-kabinet, ami akadálya lehet a megegyezésnek, a mintegy 15 milliárd eurós hitelkeret elnyerésének. E nélkül viszont a forint nagyon sebezhetővé válik és újra zuhanhat az árfolyama. Ami azért is probléma, mert történetének leggyengébb félévét zárta a forint. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első félévben a közös deviza átlagárfolyama 295,52 (az év elején volt 320 felett is), a franké pedig 245 forint felettvolt. (MTI, 00) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Zsugorodó magyar gazdaság Budapest. Idén várhatóan 0,8%-kal esik vissza a magyar gazdaság teljesítménye - derül ki a Bloomberg hírügynökség elemzői felméréséből. A Bloomberg szerintsem tudja elkerülni Magyarország idén a recessziót: a korábban jelzett 0,2%-os visszaesés után 0,8%-os GDP-zsugorodást valószínűsítenek a hírügynökség által megkérdezett elemzők. Ezzel egy újabb prognózis érkezett, amely kedvezőtlenebb képet fest a magyar gazdaság idei kilátásairól. A napokban tette közzé a londoni székhelyű EBRD pénzintézet a friss előrejelzését, a pénzintézet 1,3%-os visszaesést vár. A magyar kormány így gyakorlatilag teljesen egyedül maradt a stagnálást jelző idei prognózisával. Ebből kiindulva szinte irreális, hogy jövőre már 1,6%-kal nőjön a gazdaság, pedig a 2013-as büdzsé ezzel számol. (Portf.) 12,5% havi 400 eurós bér alatt Pozsony. Minden nyolcadik teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló havi bruttó bére 400 euró alatt mozog - derül ki a Postabank felméréséből. Az alacsony bér inkább a nőket sújtja, a munka- viszonyban levő nők 14 százalékának keresete nem lépi túl a 400 eurót, a férfiak esetében pedig 11 százalék dolgozik ilyen kis összegért. Leginkább a legfiatalabb korosztály, a 19 év alattiak keresnek 400 eurónál kevesebbet, konkrétan minden harmadik, a 20-24 év közötti korosztálynál ez az arány 20 százalék. Egyébként minél alacsonyabb a dolgozó végzettsége, annál nagyobb eséllyel kap alacsony fizetést, aki csak alapiskolai végzettséggel rendelkeuik, akor körében 30 százalékos a 400 euró alatt keresők aránya, a szakmunkásképzőt végzetteknél ez az arány 20 százalékra mérséklődik. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7829 Lengyel zloty 4,1275 Cseh korona 25,310 Magyar forint 282,65 Horvát kuna 7,5252 Román lej 4,611 Japán jen 96,29 Svájci frank 1,201 Kanadai dollár 1,2407 USA-dollár 1,2317 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,24-1,17 26,29-24,36 302,20-276,10 OTP Bank 1,27-1,18 26,31-24,41 299,38-277,03 Postabank 1,27-1,18 26,32-24,54Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,08-24,64 301,56-275,94 Tatra banka 1,26-1,19 26,11-24,59 299,59-276,73 Prima banka 1,29-1,17 26,60-24,06 303,25-274,85 Általános Hitelbank 1,24-1,16303,74-274,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Várhatóan a jó fekvésű, 65 négyzetméter feletti lakásokra vethetnek ki központi ingatlanadót Nagyobb adó terheli a lakásokat A zöldövezeti házak tulajdonosai biztosan számolhatnak a magasabb ingatlanadóval (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. A költségvetési hiány mérséklése érdekében rövidesen várható, hogy a nagyobb városok jó fekvésű ingatlanjaira további adótvetnek ki. Előzetes számítások szerint ebből évente 40 millió euró folyhat be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium már dolgozik az ingatlanadó új koncepcióján. A Hospodárske noviny értesülései szerint a lakások esetében a 65 négyzetméter, a családi házak kategóriájában pedig a 105 négyzetméter feletti ingatlanok volnának adókötelesek (természetesen a már napjainkban is létező helyi ingatlanadón felül), pontosabban azok a lakások és házak, amelyek kiemelten jó fekvéssel bírnak. „Az adó nem érinti a kisvárosokban, illetve a nagyvárosok peremén standard lakásokban és házakban élőket” - közölte Radko Kuruc, a pénzügyminiszter tanácsadója. Ha az elképzelések valóra válnak, akkor az állam a kidolgozás alatt álló adónemből éves szinten 40 mülió euró bevételhez juthat. Peter Goliáš, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője úgy véli, ha már adót kell emelni, akkor éppen az ingatlanadó a járható út, mert ez „a Gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a legkevésbé fékezi a gazdasági növekedést.” Az ingatlanadó leginkább azokat sújtaná, akik több lakhellyel is rendelkeznek. Kérdés, a többletteher mennyire torzíthatja, fékezheti az ingatlanpiacot. Daniela Rážová, a Bond ingatlanügynökség igazgatónője szerint, ha a többletköltség csupán néhány 10 euróra rúg majd, akkor nem lesz érdemi hatása, ha viszont több 100 eu- rónyi többletkiadást jelent, akkor az fékezheti az adásvételt. Az igaz, hogy a jelenlegi, helyi szintű ingatlanadó nem magas Szlovákiában, másrészt számunkra rendkívül magas egy átlagos lakás vagy ház ára, arról nem is szólva, hogy a lakás- fenntartási költségek szintén magasabbak a vüág fejlett országait tömörítő OECD ádagá- hoz képest (Szlovákia tagja az OECD-nek). A 33 országot tömörítő OECD kimutatása szerint a háztartások átlagosan bevételük 22%-át fordítják ingatlanuk fenntartására, azonban Szlovákiában ez a mutató 26%, amit a tervezett új adónem még továbbnövelhet, (shz) A nemzetközi pénzpiacokon érződő bizonytalanság miatt megjelentek a negatív kamatú kötvények Kétségbeesetten keresik a biztonságos kikötőt HORBULÁK ZSOLT Bizonyos gazdasági hírek hallatán a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy feje tetejére állt a világ. Néhány ország úgy tud hitelt felvenni, hogy államkötvényeire mínuszhozamot kínál, vagyis kevesebb pénzt ad vissza, mint amennyit kapott. Ez a furcsaság a legjobbnak számító német állampapírok esetében fordult elő július 18-án, a kétéves értékpapírt -0,06 százalékos hozammal vásárolták fel. Negatív reálhozamú tranzakcióra eddig még nem volt példa. Egy nap múlva az inflációkövető amerikai állampapírokat jegyezték negatív reálhozammal, vagyis a 2,1 százalékos infláció mellett a befektetők megelégedtek a másfél százalékkal, azaz ténylegesen -0,6 százalékkal. A német példát leghamarabb a svájci jegybank követheti, de infláció alatti megtérüléssel kereskednek már a korábban kibocsátott német, svájci, dán és finn államkötvényekkel is. Globálisan nézve viszont még ennél is több ország jár most jól, mivel a stabil gazdaságú államok kötvényei iránt nagy az érdeklődés, így azok pénzromlás feletti hozama gyorsan csökken. Hollandia vagy Ausztria, de akár Csehország és Brazília mellett most még Szlovákia is profitál. Ilyen kötvényekkel nyereséggel lehet az államadósságot finanszírozni, illetve a nem eurózónaneli tagok esetében védekezni a nemzeti valuta túlzott felértékelődésével szemben. A szokatlan piaci helyzet közvetlen haszonélvezője egyelőre Németország, de már középtávon az ő számára is problémákat okozhat. A negatív hozam ugyanis komoly egyensúlytalanságra utal. Egyrészt arról van szó, hogy nagy- befektetők inkább elfogadnak bizonyos mértékű előre kalkulálható veszteséget, csak a tőkéjük túlnyomó része megmaradjon. Arról is szó van, hogy ezzel a vásárlással mintegy az eurózóna szétesésére spekulálnak. Olyan ország állampa- píijait birtokolják, amely nagy valószínűséggel megtartja az eurót, vagy felbomlás esetén saját valutája erősödni fog. Spanyolország állítólag gigantikus mentőcsomagot kért Németországtól Talán 300 milliárd euró segítene a bajon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Berlin. Spanyolország 300 milliárd eurós csomagról tárgyalt Németországgal a Reuters értesülése szerint. A hatalmas mentőövet az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozná a források szerint, a spanyol illetékesek azonban hivatalosan cáfolták, hogy lennének ilyen tervek. Ugyanakkor elemzők is azt állítják, nagyjából ekkora hitelre lenne szüksége a déli tagállamnak, hogy kihúzza a következő három évet. Az ötletet a Reuters forrása szerint a spanyol gazdasági miniszter, Luis de Guindos kedden vetette fel Berlinben, amikor találkozott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel. A gazdasági miniszter szerint ha szükségessé válna a 300 milliárdos mentőöv, azt a 100 milliárdos spanyol bankmentőcsomagot kellene kiegészítenie, amire a közelmúltban már rábólintottak az euróövezet vezetői. Ez a végsőkig feszítené az eurózóna válságkezelésre szánt forrásait, és Schäuble közölte a spanyol miniszterrel, hogy nem támogatja az ötletet, mielőtt a valutaövezet állandó mentőalapja, az ESM az év további részében életbe lép. Vagyis semmi sem történik, amíg az ESM mentőöv nem válik elérhetővé. Problémát jelent viszont, hogy az ESM beindítása késik (talán őszre várható), és a szükséges forrás is lassabban jön össze a tervezettnél. Elvileg akár 500 milliárd eurós pénzügyi támogatás nyújtására is képes lenne a mechanizmus, és csak olyan országok vehetik igénybe, amelyek ratifikálják a fokozott pénzügyi fegyelemről szóló paktumot is. A 10 éves spanyol államkötvények hozama a múlt héten rendkívül magasra, 7,64 százalékra ugrott. Ez már olyan szint, amelyen Spanyolország nem képes fenntartható módon a piacról pénzhez jutni, ugyanis nem tudná visszafizetni, vagyis a mentőöv iránti igény valóban megalapozott. A spanyol kormányszóvivő viszont cáfolta, hogy létezne a 300 milliárd eurós mentőcsomag terve. Londoni pénzügyi elemzők viszont azt jósolták, hogy Spanyolország várhatóan több százmilliárd eurós pénzügyi segítségért folyamodik az IMF-hez. A JP Morgan bank közölte: várakozása szerint Spanyolország három évre szóló, 280 milliárd eurós készenléti hitelkeretet fog kérni az IMF- től. A ház azt valószínűsíti, az általa becsült IMF-keretösszeg- ből 100 milliárd euró jutna a spanyol bankok további megsegítésére, a fennmaradó 180 mil- liárdból pedig a következő 3 évben lejáró spanyol államkötvény-törlesztések, illetve a felhalmozódó államháztartási deficitek 50%-át fedeznék. Egyesek amiatt aggódnak, hogy az ESM nem lesz elegendő a spanyolok megsegítésére. (hvg, ú) Magyar-szlovák tranzit Már van pénz a gázvezetékre Budapest. Megvan a magyar-szlovák gáztranzit-be- ruházás forrása - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A beruházás finanszírozása négy részből áll: saját erő, vissza nem térítendő EU-támogatás (ez mintegy 30 millió euró, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott), az Európai Beruházási Bank 75 millió eurós hitele, továbbá saját forrású MFB-finan- szírozás. A projekt célja egy új, kétirányú, földgázszállító vezeték megépítése a szlovák Eust- ream társasággal közösen Magyarország és Szlovákia között. A vezeték a Lengyelországtól a horvát tengerpartig részben már kiépített észak-déli korridor egyikszakaszalesz, amely elsődlegesen az érintett országok gázellátás-biztonságát javítja. A vezetékmagyarországi szakasza 94, szlovák szakasza 30 km, tervezett kapacitása évi 5 milliárd köbméter. (MTI)
