Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-04 / 154. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 4. www.ujszo.com Robert Fico egyetlen, állami egészségbiztosítót akar, bár erősen kérdéses, honnan venné a pénzt a két magántársaság reprivatizációjához Megvásárolná a Dóverát és az Uniont az állam Pozsony. Robert Fico miniszterelnök a napokban több ízben is nyomatékkai kijelentette, ha megfelelőjogi megoldást találnak, az állam megvásárolná a két magán egészségbiztosítót, azaz az Uniont és a Dóverát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kormányfő azzal érvel, hogy az orvosok és a nővérek béremelésének finanszírozásához több tízmillió euró szükséges, amit alig tudnak előteremteni, miközben az egészségbiztosítók 30,40, sőt 50 millió euró nyereséget tesznek zsebre. Ava- lóság azonban ezzel szemben az, hogy az 1,4 millió ügyfelet számláló Dôvera tavalyi profitja 9,7 millió euró volt, a 400 ezres ügyfélkörű Union pedig 9 millió eurót könyvelt el, 2010- ben pedig egyenesen veszteségesvolt. Összehasonlításul: a piacvezető (3,4 millió ügyfél) állami Általános Egészségbiztosító nyeresége tavaly 5,7 millió eurót tett ki, 2010-ben viszont jelentős, 120 millió eurós veszteséget halmozott fel. Sajtóértesülések szerint a Dôvera (a szlovák Penta befektetési .csoport tulajdonában van) hajlik a tárgyalásokra, viszont a holland kézben levő Union nem kíván kivonulni a szlovák piacról. Előzetes becslések szerint a két magánbiztosító megvételéhez mintegy 650 millió euró kellene. Az egészségbiztosítók reprivatizációjához természetesen tőke is szükséges, az államkassza viszont a takarékossági intézkedések miatt nem rendelkezik mozgósítható pénzzel. A Hospodárske noviny napilap - a miniszterelnök köreiből származó információkra hivatkozva - úgy tudja, a szükséges pénzt úgy teremtenék elő, hogy az állam több vállalatban (szóba jöhet például a Slovak Telekom és a három regionális áramszolgáltató) is eladná a kisebbségi tulajdonrészét. Ha kenyértörésre kerülne sor a magáncégek és az állam között, akkor végső esetben az állam kisajátíthatja az egészség- biztosítókat, ám ez csak akkor történhetne meg, ha úgymond a köz érdekét szolgálná. Robert Fico részéről egyébként nem újkeletű öüet az egyetlen állami egészségbiztosító létrehozása. Már 2007-ben, első kormányzása idején megpróbálkozott ezzel, azonban végül elállt a tervétől. Részben azért, mert a biztosítók tulajdonosai nemzetközi döntőbírósághoz fordultak, egyenként mintegy 500 millió euró kártérítést követelve. Peter Pažitný, a Health Policy Institute egészségügyi intézet ügyvezető igazgatója úgy véli, az egyetlen állami biztosító létrehozása csupán eltereli a figyelmet a tényleges problémáról - ez pedig az orvosok és a nővérek bérének finanszírozási gondja. Arról nem is szólva, hogy egy monopolhelyzetben levő egészségbiztosító működésének hatékonysága óhatatlanul leromlana. (hn, sán) Az Union a legkisebb, de holland tulajdonosai nem kívánnak kivonulni a szlovák piacról (SITA-felvétel) Támogatjuk a német integrációs terveket Fico Merkelnél járt ÚJ SZÓ-HÍR Berlin. Támogatjuk a német terveket - jelentette ki tegnap Robert Fico kormányfő Berlinben, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. A miniszterelnök hivatalos látogatáson vett részt a német fővárosban, megválasztása óta ez volt az első, kiemelt fontosságú bilaterális tárgyalása. A két kormányfő főként az európai gazdasági válságról beszélt, egyetértve abban, hogy a közpénzek konszolidációja van az első helyen. Merkel és Fico egyetértett abban is, hogy a megmentett államoknak be kell tartaniuk a korábban szabott feltételeket. Fico szerint Szlovákia nem hajlandó segítséget nyújtani senkinek, ha a megmentendő állam nem tartja be a reformlépéseket. „A szlovák közvélemény türelme fogytán” -mondta. A szlovák kormányfő kiemelte a német befektetők szerepét a szlovák gazdaságban. Szerinte a szlovák kormány támogatja a szűkebb integrációs német terveket. Az eredeti tervek szerint a két kormányfő a Szlovák Gázművek (SPP) 49 százalékos csomagjának eladásáról is beszélt volna, ám Fico a találkozó után úgy nyilatkozott: a kérdésben nem sikerült közös nevezőre jutniuk. (MSz, TASR) RÖVIDEN Az EP-ben is téma volt Komárom Pozsony. Az Európai Parlament tegnapi ülésén egy-egy perc erejéig téma volt a magyar Országgyűlés múlt heti komáromi kihelyezett ülése. Jaroslav Paška (SNS) és Monika Flašíková-Beňová az EP-ülés előtti rövid felszólalásában kritizálta a magyar parlamentet az ülés miatt. Tegnap a szlovák külügyben Balogh Csaba nagykövet és a minisztérium egyik főosztályvezetője is erről egyeztetett. A külügyminisztérium állásfoglalásában reményét fejezte ki, hogy Budapest legközelebb időben bejelenti látogatási szándékát. (TASR, SITA) Nem kapnak csipet a képviselők Pozsony. Tegnap két ellenzéki törvénymódosítást juttatott második olvasatba a Smer. Mégpedig az SaS javaslatát, melynek lényege, hogy kevesebb pénzt kapjanak azok a pártok, amelyek a választásokon 10 százaléknál jobb eredményt értek el. Második olvasatba került banktörvény SDKÚ konyhájából származó módosítása is, mely szerint az ügyfelek pluszdíj nélkül korábban lefizethetnék a jelzáloghitel egy részét. A Smer viszont lesöpörte az asztalról azt a törvénytervezetet, mely szerint bűncselekmény lenne a szennyvízelvezető csatornák fedelének lopása; s arra a jogszabály-módosításra sem bólintott rá, mely lehetőséget adott volna a képviselők parlamenti részvételének csipkártyás ellenőrzésére. Ezzel véget ért a törvényhozás harmadik ülése, a következő ülés még ebben a hónapban lesz. (SITA) A Kerekasztal szerint átláthatóbbá kellene tenni az alap pénzosztási mechanizmusát Kiosztotta támogatásait a Bethlen Gábor Alap ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Bethlen Gábor Alap a napokban nyüvánosság- ra hozta idei pályázati felhívásainak eredményeit. A központi pályázatok mellett az alap internetes oldalán megtekinthetők a regionális pályázatok elbírálásának eredményei is. Az alap két programjában lehetett pályázni: a központi, valamint a regionális pályázatokban. Előbbiben összesen 400 mülió forintot osztottak ki, a felvidéki regionális pályázati kiírásban pedig 46 mülió forintot. A központi pályázati rendszerben hat alprogram volt, ezek közül a legtöbb pénzt -140 milliót - kulturális rendezvények szervezésére ítéltek meg, a legkisebb mértékben - összesen 28 millióval - pedig a közoktatási programokat támogatták. A korábbi évekhez képest viszonylag sok pályázó kap támogatást, aminek következtében viszonylag kis összegeket is szétosztottak. A pályázati eredmények értékelését és elemzését nagyban nehezíti a megosztott adatok átláthatatlansága. A támogatások osztásánál általában a korábban is érvényes tendencia érvényesült: a politikai vetülettel is rendelkező pályázatok esetében a magyar kormányzat hazai legfőbb A Külföldi Magyar Cserkészszövetség úgy kapott 1 milliós támogatást, hogy a pályázó székhelye ismeretlen. partnerszerve, az MKP által preferált szervezetek kerültek előtérbe. A komáromi Dunatáj hetüap pl. 1,8 mülió forintot kapott - a sajtókategóriában ez volt az egyik legmagasabb jóváhagyott összeg -, weboldalára a felvidéki regionális pályázati rendszerből további 300 ezer forint jutott. Szintén támogatást nyert - 700 ezer forintot - a Csallóköz hetilap, melynek kiadója az MKP-közeli Warpe Kft. A szintén komáromi Delta ezzel szemben 0 forint támogatást kapott. 600 ezer forintos dotációt kapott a Körkép blogportál, viszont nem részesült támogatásban a Diákhálózat egyetemista havilapja, az Alma Mater, sem a Remény katolikus hetilap. Meglepetések ugyanakkor itt is akadtak. A korábban általában mindig támogatott Szabad Újság ezúttal nem kapott egyenes úton támogatást, a Bethlen Alap viszont megszavazott 900 ezer forintot egy, a hetilap által lebonyolítandó közönségtalálkozó-sorozatra. A Szövetség a Közös Célokért által működtetett felvidek.ma honlapfejlesztésre pályázott, ám nem kapott támogatást. Az MKP ifjúsági csoportja, a Via Nova ICS 700 ezer forintot kapott beiratkozási programjára, a Ladányi Lajos által szervezett nyitrai Generációk találkozója kulturális fesztivál 1,5 milliós támogatásban részesült. A pályázati eredmények között számos érdekesség is akad. Az egyik: a Külföldi Magyar Cserkészszövetség úgy kapott 1 müliós támogatást magyarságismereti tananyagának megjelentetésére, hogy a pályázó szervezet székhelyét nem ismerték. Az eredmények között a pályázó helysége rovatban az szerepel: Azonosítatlan. A múlt héten Komáromban tartott kihelyezett magyar parlamenti bizottsági ülésen több civü szervezet vezetője is kritizálta az alap működését. Szerintük nem világos, az alap milyen indokkal hagy jóvá vagy utasít el egy-egy pályázatot, s müyen kritériumok alapján dönt a támogatás nagyságáról. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala átláthatóbb támogatási rendszer megalkotását sürgette. (MSz) Az orvosok péntekig adtak haladékot: addig tárgyalnak, utána pénzt kérnek minden vizsgálatért Nincs egyezség a VŠZP és a kamara között ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem fogadta el az orvoskamara és a Zdravita nonprofit társulás az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) ajánlatát, hogy havi nyolc százalékkal megemeli az orvosoknak fizetendő költségtérítéseket, és az eddigi fél évvel szemben egy évre meghosszabbítaná a szerződéseket. Marián Kollár, az orvoskamra elnöke szerint az orvosok számára ez előnytelen ajánlat, ilyen egyezséget legfeljebb három-négy hónapra kötöttek volna, nem egy évre. Kollár szerint a felajánlott összeg legfeljebb októberig lett volna elég a rendelők működtetésére. Ezért az orvosok mintegy tíz- százalékos emelést akarnak a biztosítótól, az viszont azt mondja, erre nincs pénze. Az orvosok még abba is belementek volna - mondta az orvoskamra elnöke - , hogy néhány hónapig mínuszban lesznek. „Hajlandók lennénk felfüggeszteni a tiltakozást azzal, hogy aláírunk egy keret- szerződést, amíg a VŠZP stabilizálja az anyagi helyzetét” - mondta Kollár, hozzátéve, csalódottak, és nem értik, a biztosító miért nem ment bele üyen kompromisszumba. Egyelőre tehát patthelyzet van. Az orvosok péntekig, július 6-áig adtak haladékot: addig még tárgyalnak, ha pedig nem jutnak egyezségre a biztosítóval, akkor a páciensektől pénzt kérnek minden vizsgálatért. A biztosító viszont arra figyelmezteti az ügyfeleket, ne fizessenek sem az orvosnál, sem a gyógyszerekért teljes árat, mert a nem szerződött orvosoknak is megtéríti a kezelés költségeit, akár az év végéig is. (sán, TASR) Kollár állítja: kompromisszumot ajánlottak, nem fogadta el a biztosító (TASR-felvétel)
