Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-27 / 173. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 27. www.ujSzo.com Nem választották meg az NKÚ vezetőjét Ellenzék: ismét áll a bál MÓZES SZABOLCS Pozsony. Tegnap ismét totá­lis csődöt mondott az ellenzéki együttműködés. Az előzetes megegyezés ellenére a képvise­lők egy része a titkos szavazáson nem támogatta Kamil Krnáč (SaS) megválasztását az Állami Számvevőszék élére. Közvetlenül a szavazás előtt is mindenki azt mondta, megsza­vazza Kmáčot. A Smer - mely­nek voksai nélkül semmit nem lehet elfogadni - az ellenzéknek ajánlotta a posztot. Robert Fico azt mondta, a Smer azt szavazza meg, aki az egész ellenzék tá­mogatását bírja. Végül Ficóék sem voksoltak rá - az SaS volt képviselője csak 53 igen szava­zatot kapott. Az ellenzéknek összesen 67 mandátuma van. Az SaS indulatosan reagált. „Ebben a parlamentben nem ér­vényesek a megegyezések, is­meretlenek a becsületes megol­dások” - mondta Richard Sulik pártelnök. Szerinte legalább egy ellenzéki párt becsapta őket. „A Smer semmiben sem változott. Hazudtak, hazudnak, hazudni fognak” - tette hozzá Juraj Miš­kov. Lapzártáig egyik ellenzéki párt sem vállalta a „parti­zánakciót”, a liberális jelölt megbuktatásával kapcsolatban korábban a KDH neve merült fel. RÖVIDEN 10 euróval nőhet a minimálbér Pozsony. A munkaügyi minisztérium azt javasolja, hogy 2013 januárjától a mostani 327,20 euróról 337,70 euróra emelkedjen a minimálbér. A szaktárca azzal érvel, hogy a 3,2 százalékos, azaz 10,50 eurós emelés megfelel az átlagbér idei növekedési ütemének. A javaslatról hétfőn tanácskozik a gaz­dasági és szociális tanács. Idén januárban szintén 10 euróval emelkedett a minimálbér a tavalyi 317 euróról. (SITA) Nyomoznak az érsek ügyletei után Pozsony. Nyomozást kezd Ján Sokol volt nagyszombati ér­sek ügyében a rendőrség és az ügyészség.Mint arról korábban írtunk, Sokol utódja, a hónap elején leváltott Róbert Bezák könyvvizsgálatot rendelt el a hivatal átvételekor, a könyvvizs­gáló pedig három gyanús pénzmozgást fedezett fel, erről érte­sítette a főügyészséget. A hivatal szerdán úgy döntött, nyomo­zást kezd. Az ügyet a területileg illetékes nagyszombati kerületi ügyészség kapta. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány a nyomozással a Korrupcióellenes Hivatalt bízta meg. (MSz) Ellenzék: kell az egyházi ünnep Pozsony. A KDH, a Híd, az SDKÚ és az Egyszerű Emberek is kitart amellett, hogy szeptember 15-e munkaszüneti nap le­gyen. Tegnap egy civil szervezet aláírásgyűjtő akcióba kez­dett, hogy a Hétfájdalmú Szűzanya egyházi ünnepe munka­szüneti nap maradjon. Az íveket az említett pártok vezetői és további 32 képviselő írta alá. A Fico-kormány azt fontolgatja, hogy szeptember elsejével, az alkotmány napjával együtt a szeptember 15-ét is munkanappá teszi, mert - indoklása sze­rint - ez is segítené a gazdasági helyzet javítását. (TASR) Csatáry-ítélet: nem tűnt el, kivették Pozsony. Feltehetően sosem volt fellelhető a kassai állami levéltárban a Csatáry László ellen 1948-ban lefolytatott eljá­rás ítélete - közölte a belügyminisztérium. A tárca szerint a több éves börtönbüntetésekről vagy halálbüntetésekről szó­ló ítéleteket a perek levéltárba történő leadása előtt kivették az iratkötegekből. A büntetőperek 90%-ban hiányzik az íté­let. Kedden a hazai zsidó szervezetek képviselői azt mond­ták, azután tűnt el az ítélet a Csatáry-dokumentációból, amikor a kanadai hatóságok érdeklődni kezdtek iránta. A Nemzeti Emlékezet Hivatala (ÚPN) egyébként szerdán jelez­te, náluk megvan az ítélet másolata. (MSz) Bedőlt a Neckermann csomagküldő Berlin. A nálunk is jól ismert Neckermann csomagküldő áruház fizetésképtelenséget jelentett, miután a veszteségeit eddig finanszírozó amerikai Sun Capital társaság közölte, hogy felhagy a pénzszórással. A pénzügyi befektetőként tulajdonos amerikaiak döntése nyomán könnyen meg is szűnhet az egyik legnagyobb német csomagküldő szolgáltatás, 2400 munka­hely forog veszélyben. Az 1950-ben alapított cég 1995-ben nyi­totta meg saját online áruházát, s forgalmának ma már mintegy 80%-át bonyolítja az interneten. (F, hvg) Pontosítás Lapunk keddi számában tévesen azt írtuk, hogy a Szlová­kiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) tiltakozik Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter szabadidőközpontokkal kap­csolatos törvénytervezete ellen. A valóságban nem a ZMOS, hanem a ZOMOS (Szlovákiai Városok és Falvak Polgárainak Társulása) bírálja az elképzelést, (vps) Évi 300 millió euró többletbevételt remél a Fico-kabinet a tegnap elfogadott adóemelésektől Magasabb bankadó és extraadó Pozsony. Aparlament dön­tése értelmében október­től megkétszereződik a bankadó nagysága, emel­lett az energetikai, a bizto­sítási, a gyógyszeripari és távközlési cégeket extra­adóval sújtják. A végén azonban úgyis a lakossá­gon csattan az ostor. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A cégek adója jelenleg 19%, ez januártól 23-ra emelkedik. Ezenfelül azokat az energeti­kai, biztosítási, gyógyszeripari és távközlési cégeket sújtják extraadóval, amelyek éves for­galma meghaladja az évi 3 mü- lió eurót. Ezek extraadója to­vábbi 4,356% lesz a bruttó nye­reség után. A magasabb bankadóból és az érintett cégek extraadójából éves szinten mintegy 300 millió euró bevé­telt vár a Fico-kabinet. A két­szeresére emelkedő bankadó, - ami az eurózónán belül a leg­magasabb lesz - évi 200 millió euró bevételt jelenthet, ami megfelel a hazai bankszektor tavalyi nettó profitja 29 száza­lékának. A Szlovák Nemzeti Bankot egyben megbízták az­zal, hogy ellenőrizze, a bankok a többletterheket ne hárítsák át az ügyfelekre. A bankok vi­szont idén már jó előre, több hullámban drágították ter­mékeiket, szolgáltatásaikat. Egy korábbi döntés értelmében a bankadó addig lesz érvény­ben, amíg ebből összesen 1 milliárd euró nem folyik be az állam­kasszába. Amint az összeg el­érte az 500 millió eu­rót, a bankadó mér­téke megfeleződik. A pénzügyminisztérium jú­liusi becslése szerint eddig mintegy 253 millió euróval ke­vesebb adó és járulék folyt be az államkasszába a tervezett­nél, miközben a gazdasági nö­vekedés mértéke a 2011 végén várthoz képest még valame­lyest nőtt is. Különösen az áfa­befizetés maradt el a várttól. A visszaesés ■ azzal is magya­rázható, hogy az év elején gyakor­latilag össze­omlott az ország adóhivatalainak számítógéprendszere, ezért akadoztak a befizetések, illetve számos információ eltűnt. A pénzügyi tárca ma ebben a té­mában sajtótájékoztatót tart. Talán javíthatja a helyzetet, hogy a parlament tegnap el­fogadta azt a törvényt, amelynek értelmében októ­bertől a jelenleginél jóval szi­gorúbban lépnek fel az áfacsa­lókkal szemben. Szlovákia ugyanis az áfacsalók országa, az Európai Unión belül csak Görögországban rosszabb az adóbefizetési morál. Az új törvény értelmé­ben, amelyik például nehezí­ti az adótarto­zással rendel­kezők cégala­pítását, a kormány azt szeretné el­érni, hogy az adóbefi­zetés mérté- érje el leg- az uniós át­lagot. Ha ezt va­lóban sikerülne teljesíteni, akkor 1,1 milliárd euróval több folyna be az ál­lamkasszába, ami egyben azt is jelentené, hogy gyakorlati­lag nem is volna szükség a megszorító takarékossági in­tézkedésekre. (SITA, shz) Jahnátek élelmiszer-katasztrófát emleget; vigyázni kell az áruházláncok termékeivel Vásárlók átverése: vezet a Billa és a Lidi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Billa és a Lidi áru­házláncok kínálatában találtak az ellenőrök a legtöbb olyan terméket, amely nem felel meg az előírásoknak. A két üzlet­láncnál tartott ellenőrzések eredményeit Ľubomír Jahnátek (Smer) katasztrófának nevezte. A földművelésügyi miniszter ki­fejtette: a Billában az ellenőrzé­sek 54 százaléka, a Lidiben és a Carefourban pedig közel fele so­rán tapasztaltak kifogásolható dolgot. „Mindenki a mennyisé­get, a gyors hasznot helyezi előtérbe” - jegyezte meg a mi­niszter, hozzátéve, semmüyen pozitív változás nem történt az üzledáncok hozzáállásában. A harmadik legtöbb törvénysze­gést egyébként a Tesco üzletei­ben tapasztalták (44%). A leg­jobban a Coop Jednota szerepelt a szúrópróbákon, mivel az el­lenőrzések csak az esetek 12%-ában találtak hibát. Jahná­tek szerint nem kivételeztek a hazai cégnek számító Jednotá- val. .Annyi ellenőrzést tartot­tunk ott, mint a többi helyen összesen” - állítja a miniszter. A legjobban a kis boltok szerepel­tek, azokban a legkevesebb a problémás élelmiszer. A gyakorlat azt mutatja, hogy az eladók újra és újra ugyanazo­kat a hibákat követik el. A tiszta­ság, az élelmiszerek tárolása, a megtévesztő és félrevezető cím­kék, valamint a származás he­lyének hiányos feltüntetése a leggyakoribb. Jahnátek szerint az üzledáncok tulajdonosainak teljesen mindegy, mennyi pén­zért milyen minőségű élelmi­szert kap a vásárló. Közben az Európai Unión belül Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol az élelmiszerárak a legma­gasabbak. (vps) A Smer februárban még ellenezte az akkori kormányjavaslatát, most megszavazta A parlamenti képviselő is egyszerű ember lesz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer februárban ellenzéki pártként még a bünte­tőjogi mentelmi jog eltörlése el­len szavazott, mert azt az akkori SDKÚ-KDH-SaS-Híd-koalíció indítványozta. Pavol Paška (Smer) házelnök tegnap azt mondta nem érdekli, most miért szavazott másként a Smer. „Nem az érdekel mi volt, hanem ami ezután jön” - hárította el a kérdést. Igor Matovič szerint 1989 novemberének üzenete teljesedett be. „A politikus nem lesz több, mint a választó. Ez minden egyszerű ember győzelme” - jelentette ki az OĽaNO elnöke, hozzátéve, hogy szerinte sok képviselő akarata ellenére szavazta meg a módosí­tást. A KDH szerint a döntéssel a szlovák demokrácia felnőttkor­ba lépett. A párt arra fog töre­kedni, hogy a képviselők csak egyfunkciótvállalhassanak. Jöhetnek a bírák A megkérdezett politológu­sok egyértelműen pozitív lépés­nek tartják a történteket. Az egész a nyilvánosság nyomásá­ra alakult így, véli Miroslav Kusý. „Korábban sokan vissza­éltek a mentelmi joggal” - em­lékeztet. Ján Baránek szerint a képviselők nem szívesen mon­danak le erről a kiváltságról. „Jó döntés született, megszüntették a felsőbbrendű emberek feles­leges csoportját” - mondta a Po­liš közvélemény-kutató ügy­nökségvezetője. A képviselői kihágásokra vo­natkozó mentelmi jogot még februárban törölte a Radičová- kormány, egyik utolsó lépése­ként. A bírók mentelmi jogát a döntés nem érinti, az továbbra is megmarad, de a jelek szerint nem sokáig. Elsőként Dániel Lipšic (függeden) vetette fel a vitában, hogy a bírókat sem kel­lene kihagyni a szigorításból. Pavol Paška házelnök jelezte, a kormánypártnak is szándéká­ban áll a lépés, amelyre szep­temberben, az igazságszolgálta­tási tanács összeállása, valamint az Alkotmánybírósággal való egyeztetés után sor kerülhet. Eddig tizenegy problémás eset volt Szlovákia fennállása óta 11 alkalommal fordult elő, hogy a parlament képviselő mentelmi jogának megvonásával foglal­kozott. Két esetben nem adták ki a gyanúba keveredett képvi­selőt a hatóságoknak, nyolc alkalommal a plénum vagy az illetékes bizottság felfüggesz­tette az érintett személy men­telmi jogát, egy esetben pedig a képviselő maga mondott le róla. (SITA, TASR, vps) Se gyorshajtás, se egyéb „rosszalkodás". Vége a képviselői felsőbbrendűségnek. A rendszerváltás után még huszonkä évig tartott. (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents