Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-26 / 172. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 26. www.ujszo.com A Pussy Riot tagjai kimondták, amit gondolnak Sztárok a lányok mellett JUHÁSZ KATALIN Moszkva. Két világhírű rockzenekar, a Franz Ferdinand és a Red Hot Chili Peppers is kiállta Pussy Riot garázdasággal vádolt tagjai mellett Moszkvában. A három fiatal nőt februárban tartóztatták le, miután az orosz ortodox egyház főtemplomában miniruhában és rikító maszkban azt énekelték, hogy „Szűzanya, kergesd el Putyint!”. A bizarr performanszt videóra vették, és feltették az internetre. Tettükért akár hét évet is kaphatnak. Alex Kapranos, a Franz Ferdinand énekese a moszkvai koncerten így konferált fel egy számot: „A következő dal a Pussy Riot-os lányoknak szól. Egyben mindazoknak a zenészeknek, akik börtönben végezték, csak azért, mert kimondták, amit gondolnak”. Ezután felhangzott a This Fire című sláger, amelynek refrénje: „Ez a tűz megfé- kezhetetlen, felégetem ezt a várost!” Kapranos ezután a Twitteren is arra biztatta rajongóit, tiltakozzanak a három lány fogva tartása ellen, függetlenül attól, szeretik-e a zenéjüket, vagy sem. Anthony Kiedis (Red Hot Chili Peppers) Pussy Riot feliratú pólóban lépett színpadra ugyanaznap, ugyanazon a fesztiválon. A koncerten felolvasott egy levelet a vizsgálati fogságban lévő egyik nő férjétől: „Nagyja, Ká- tya, Mása, szeretünk titeket, támogatunk titeket, és azért vagyunk itt, hogy segítsünk nektek”. Kiedis egyébként nemcsak Moszkvában, hanem a zenekar július 20-i szentpétervári koncertjén is viselte a Pussy Riot-os pólót. Azon a napon döntött úgy az illetékes bíróság, hogy a garázdasággal vádolt három énekesnő 2013. január 20-igvizsgá- lati fogságban marad. Az Amnesty International felesleges és túl kegyetlen intézkedésnek tartja a vizsgálati fogságot, annál is inkább, mivel három fiatal anyáról van szó. Akár hét évet is kaphatnak (Képarchívum) A Magyar Dal Napja duplán Budapest. Idén kétszer is megrendezik A Magyar Dal Napját. A Presser Gábor által megálmodott eseményt augusztus 5-én, a Sziget fesztivál „mínusz kettedik” napján, szeptember 9-én pedig országszerte megtartják. Az országos rendezvényt az eddigi fő támogató nem tudta tovább finanszírozni, a Sziget Kft. ugyanakkor az augusztus 5-i bevételéből támogatja az egy hónappal későbbi eseményt. A Szigeten a több mint hetven fellépő szinte a magyar könnyűzene élvonalát lefedi. (MTI) A sötét lovag - Felemelkedés az akciók magas szinten megrendezett darabja a jó és a rossz harcáról Hősök maszkkal és anélkül Ez az a film ebben a műfajban, ami oda van téve, ahogy kell. Christopher Nolan rendezőről a Mementó című munkája óta tudjuk, hogy mestere a feszültségkeltő, mitikus mesélésnek. Már a Mementó erős rendezői vonásaival megteremtette a nyugtalanságot és fura zűrzavart árasztó filmes világát. A Batman-trilógia befejező részében csúcsra járatta a káosz nyugtalanságának művészetét. TALLÓS1 BÉLA Irtó hosszú a film (165 perc), de egyetlen pillanata sincs (kivéve talán, amikor a két csúcs- figura egymásnak esik ökölharcban, kétszer is, de annak is van funkciója), ami alatt a figyelem elkalandozik, vagy ami egy kicsit is oldana azon a feszültségen, amit a kezdő képsorok megalapoznak - egy repülőgép-támadásról van szó, amitől eláll a lélegzet. így megkomponálni, kivitelezni és filmre tenni levegőben zajló akciót!... külön film a filmben. Magasról indít ez az akciómozi - s nem csak a légi jelenet miatt s továbbra is, bár kicsit visszavesz a lendületéből, epizódról epizódra adagolja a nyugtalanságot, kelti a belső feszültséget, még akkor is, amikor kijövet egy akcióból, látszatra nyugis helyszínen, derűs képsorokon és konfliktusmentes helyszínen játszódik valami. Még akkor is kitart, még oda is áthat az előzőleg keltett feszült káoszérzet. Ráadásul tudjuk, hogy a gonosz intrikája nyomán egy még erősebb tónusra hangolt újabb erőszakhullám zúdul majd ránk a vászonról. Sok a film, túl sok, csak úgy árad a látvány, zúdul a történet, Christian Bale és Batman-jelmeze (Fotó: Continentalfilm) Az új Batman-film előzetesét M? 25 • megnézhetik az ujszo.com-on. mint a cunami, s legalább annyira rettentően tömény az erőszakban, robbantásokban és tűzben is, mint a szökőár. Mégis elviselhető majdnem három órán keresztül ez a túlzott energiákkal csapongó őrült erő. Megriaszt és megvisel ugyan az anarchikus tombolás, mégis kezelhető a néző szemszögéből, mivel az akciósorozatok lánca megfelelő adagolással megszakad, s olyankor a sztori a rossz ellensúlyozására is kínál kellő emberit ahhoz, hogy eligazodjunk, és jó helyre álljunk abban a morális tévelygésben és értékrendkáoszban, ami végül is a film konfliktusához vezet. Ez az, ami megkülönbözteti a férc akciómunkáktól: erős emberi-érzelmi vonala van, amellyel érzelmi-morális iránytűt ad (legalábbis úgy és annyit, ahogy és amennyit egy ilyen opusban lehet). Egy olyan kisemberi szál kerekedik ugyanis felül minden káoszon, anarchián és erőszakon, amelynek nem a maszkkal mítosszá emelt Batman a hőse, hanem az arcát mutató kisrendór, akit később nyomozóvá léptetnek elő, s aki még a nevével is köznapi: John Blake. Figurája azonban kulcsfigura: a tiszta szívű, elesettekhez húzó jóember, aki kapocs a jó és a rossz között, aki rajong a batmani legendáért. Ó mégis maszk nélkül szeretne segíteni, mivel (amíg Batman fel nem fedi előtte) nem érti, minek a maszk a hőssé váláshoz. Joseph Gordon-Levitt alakítja ezt a figurát naiv esetlenséget mutató színészi és emberi jelenléttel, minimális gesztuskóddal, de kifelé erősen ható belső tisztasággal. Lehet vele azonosulni. S ha már a színészi jelenlétről van szó: tobzódik a film az erősebbnél erősebb színészi energiákban. Rendíthetetlen külső tartással alakítja a Macskanőt Anne Hathaway, és misztikus átalakulással lep meg ismét Marion Cotillard. Nolan filmjének tükrében - azt látva, hogy az akciók tengerében is lehet intelligensen és nívósán szórakoztatni - tűnik ki még inkább, hogy előzőleg mennyi hanyagolható termék készült ebben a műfajban. Hót időpocsékolás volt az ugyanazon sablon szerint készült pusztítás-filmek legtöbbjét végignézni. Nolan azonban akár egy banálisnak tűnő mesén belül is megteremti a nyugtalanság művészetének élvezhető moziját. S nem kell neki hozzá a csúcstechnika - a 3 D. Történetének látványkulisszáit klasszikus képben is élő realitásként lehet érzékelni, amit csak elrontana a film techniká- zása: a térillúzió keltése. Olyan tereket alkot, és azokat úgy fényképezteti, hogy azt a plasz- ticitás tökéletes illúziójával lehet befogadni. A hatást nagyban segíti a zene is. Néhány taktusra olyan dinamikus dobszólókat rak a kép alá, amitől durran az egész látvány. Mint ahogy Batman legendás motorjától is. Maga a Nolan-opus is úgy veszi a kanyarokat (olykor muris fordulatokra ragadtatja magát), úgy sprintéi és fordul, oda és curukk, mint ahogy a „széles nyomtávú” kétkerekű Batman-motomobil, térül-for- dul és módosul. Amiként ilyen „rajzolt” s filmre adaptált akciómesében lehetséges. A történet így ugyanis csak Gotham város stilizált vüágában, a fantasztikus technikai lehetőségeket kihasználva és sajátos logikával működik, néha eltúlzot- tan oktató hangnemben előadva a jó és a rossz klasszikus példázatát hősökről, lecsúszottak- ról, felemelkedésről. Hibákra fókuszálással kár lenne szeplőssé tenni az összbenyomást. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Csetnek. Gyöngyösi István halálának évfordulója (június 24.) táján minden évben megemlékezésre gyűlnek össze a költő tisztelői a csetneki temetőben. A koszorúzás idén július 21-én zajlott, immár kilencedik alkalommal a sír újrafelfedezése óta. A jelenlévők megtekinthették a költő két éve azonosított csetneki lakóhelyét is, ahol a „magyar Ovidiusként” emlegetett Gyöngyösi életének utolsó hét évét töltötte. „Pénelopé küldi néked ez levelet, Ulisses, én férjem, kívánván jó szelet...” Ezzel a Gyöngyösi István által fordított versrészlettel nyitotta meg az ünnepséget a legfiatalabbik Gyöngyösi-tisztelő, az ötéves Csehy Flóra, akinek lelkes szavalata példázza, hogy ez az életmű minden korosztály számára tartogat meglepetéseket. Ezután Brutovszky Gabriella, a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének doktorandusza foglalta össze a sírhely és a lakóhely azonosításának történetét, ismertette a Gyöngyösi-kutatás új eredményeit, jellemezte a költő felvidéki kultuszának aktuális állapotát, és felvillantotta a további lehetőségeket. Janko- vics József Gyöngyösi-kutató, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársa beszámolt arról, hogy Gyöngyösi levelezése már csaknem kiadásra készen áll, valamint vázolta egy új, tudományos Gyöngyösiéletrajz sarokpontjait és problémáit. A kárpátaljai születésű kutató, Fedinec Csilla Gyöngyösi korának mindennapijaiba kalauzolta el a jelenlévőket, hangsúlyozva a régi magyar irodalmi művek értelmezései során gyakran figyelmen kívül hagyott kortörténeti ismereteket. Polgár Anikó költő, irodalomtörténész, műfordító, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet tanára irodalomtudományi szempontból közelítette meg a költő egyedi szövegvüágát. Kitért Gyöngyösi sokrétű retorikai eszköztárára, felhívta a figyelmet az intermediális megközelítés kikerülhetetlenségére, a kép-szöveg viszony beható vizsgálatának szükségességére. A megemlékezés a költő végső lakóhelyének megtekintésével ért véget. A jelenleg magántulajdonban lévő ház előtt Hriczo Ágnes, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem doktorandusza a Márssal társalkodó Murányi Vénús című mű szövegrészletét szavalta el. Bár a lakóhely még emléktábla nélkül áll, a jelenlévők koszorú elhelyezésével tisztelték meg a házat, amelyben a költő 1697-től haláláig, 1704-ig csetneki polgárként „múzsákkal társalkodva töltötte napjait”. A költő lakóháza valódi Parnasszus volt, ahol meghúzódhatott, és egyre rosszabbodó egészségi állapota ellenére is alkotott. Itt született az Új életre hozatott Chariclia című modernizált, kibővített „eposzi költemény”, amelyet Gyöngyösi Czobor Mihály átdolgozása alapján írt meg, és amelynek őse Héliodórosz ógörög regénye, a Sorsüldözött sze- relmesekvolt. A község kezdeményezésének köszönhetően a ház külső felújítása tavaly megtörtént. Immár hagyományosan a nagy- balogi Csemadok-alapszervezet Jövőre egy nagyobb szabású tudományos-irodalmi rendezvénnyel kívánnak majd tisztelegni a barokk kor egyik óriása, Gyöngyösi István előtt Barokk Parnasszus Csetneken A költő legfiatalabb tisztelője is megtisztelte a költő sírhelyét, és képviselői elhelyezték az emlékezés virágait. Gyöngyösi István csetneki síremléke és lakóháza sajnos még mindig kevés irodalombarátot vonz, épp ezért a szervezők a sír megtalálásának (Nagy-Rittner Dietlinde felvétele) tizedik évfordulójára, azaz jövőre egy nagyobb szabású tudományos-irodalmi rendezvénnyel kívánnak majd tisztelegni a barokk kor egyik óriása előtt, s ehhez várják a potenciális támogatóksegítségétis. (bg)
