Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-17 / 164. szám, kedd

Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 17. Alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne Sötétség a fejekben Az elmúlt hetek fejlemé­nyei azt mutatják, ez a nyár sem múlik el anél­kül, hogy terítékre ne ke­rülne a szlovák-magyar viszony. Mi a két nemze­tiség közötti kapcsolatok legnagyobb problémája? Mi szükséges ahhoz, hogy előrelépés történ­jen a szlovákiai magya­rok jogállása terén? TOKÁR GÉZA Elsősorban a jobb kommuni­káció, és erre a magyar Ország- gyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának ülése, valamint az ekeli állomás kétnyelvű- sítésének elhallgatása is rávilá­gít. Mindkét eset megmutatta, milyen problémás a szlovákok felé való üzenetközvetítés, sok­szor nem is feltétlenül a magyar fél hibájából. A szlovákiai magyarság hosszú távú fennmaradásának csak egyik feltétele a jó politikai képviselet vagy az érdemi ötle­tek kitalálása. Egy másik fontos, kevéssé ismert tényező, hogy a két közösség egy hullámhosszra kerüljön, megértse a másik aka­ratát - és ez az, ami a jelenlegi környezetben nem teljesül. A szlovák társadalomban egyre mélyebben él az a nézet, mely szerint a kisebbségek jogállásá­val komolyabb probléma nincs, aki pedig a fennálló helyzeten változtatni szeretne vagy má­sokkal közösködik, az mini­mum gyanús elem. A magyar kisebbség érdekérvényesítő ké­pessége így aggasztóan gyen­gévé válik, ugyanis könnyen szélsőségesnek tűnhet bármi­lyen aktivista, jóakarattól és mondanivalótól függetlenül. Miért hallgathatók el a kö­zösségi követelések? Egy mély kommunikációs szakadék miatt a két nemzet között: alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne. A szlo­vák sajtóban csak néhány kivá­lasztott ír és nyilatkozik, s míg egymás között, helyi fórumo­kon mindenki egyetért azzal, mit és miért kéne tenni, azt a többségi közvélemény és a szlo­vákiai politikusok felé gyakorla­tilag lehetetlen közvetíteni. Nem könnyít a helyzeten a Híd szlovák sajtóban mutatkozó vé­leménymonopóliuma és az így könnyen szélsősé­gesnek tűnhet bármi­lyen aktivistajóakarat­tól és mondanivalótól függetlenül. MKP elszigetelődése sem. De a legaggasztóbb jelenség, hogy a független szlovák vélemény- formálókat is csak felszínesen érdeklik ezek a problémák. A torz, félig tudatlanságból, félig pedig rosszindulatból fa­kadó szemléletmód a komáro­mi bizottsági ülés és a vasúti kétnyelvűsítés (nem) bemuta­tásánál is világosan megmutat­kozott. Eltekintve attól a prob­lémától, miként értesítették a magyar hatóságok a szlováko­kat a bizottság komáromi ki­szállásáról, a szlovák sajtóban az ülés kapcsán kizárólag nega­tív hangok kaptak szerepet és teret - előbb az összejövetel szükségtelenségének és meg­osztó voltának hangsúlyozása, később pedig a „felvidékezés” bírálata. A vasúti kétnyelvűségi küzdelem kapcsán pedig az lát­szik, hogy a szlovák sajtó képte­len befogadni a pozitív üzene­teket, így nincs is azt kinek köz­vetíteni a közvélemény felé. Egyszerűbben fogalmazva: a szlovákoknak fogalmuk sincs arról, milyen problémák me­rülnek fel a vasúti nyelvhaszná­lat kapcsán. Ennek a kommunikációs akadálynak a ledöntése kulcs- fontosságú ahhoz, hogy ér­demben is előrelépés történjen a szlovák-magyar viszonyban. Máskülönben végérvényesen jó és rossz magyarokra bomlik a helyi közeg - az előbbieket pedig arról lehet majd megis­merni, hogy nem emelnek szót semmivel kapcsolatban. KOMMENTAR Kinek higgyünk? NAGY ANDRÁS Gyönyörű kettős beszédet figyelhettünk meg a j múlt héten a Fidesz vezető politikusai részéről i .jl a Híd kapcsán. Vajon a két politikus közül ki B jL* J képviseli hitelesen a magyar kormány vélemé- ■ nyét? Németh Zsoltra vagy Kövér Lászlóra kell R jobban odafigyelni? A Hídra a magyar kormány az elmúlt két év­ben, sőt, a Fidesz már annak megalakulása óta nemkívánatos személyként tekintett. Bugár Béláékat és rajtuk keresztül a szlovákiai magyarok több mint a felét levegőnek nézik. Hogy nem lettek meghívva a különböző, Kárpát-medenceinek titu­lált gyűlésekre, egy dolog, ezt még valahogy le lehetett nyel­ni. Ezek többsége úgysem arról szólt, hogy a magyar kormány meghallgatta volna a határon túli magyarok képviselőit, ha­nem többnyire fordítva: a magyar kormány elmondta, szerin­te kinek hogyan kellene a határon túl politizálnia. Igazi hűbérúr-vazallus viszony. Ám az ennél fontosabb, kétoldalú tárgyalásokra sem került sor az elmúlt két év során, sőt a ma­gyar kormány egyéb szlovákiai témákban sem kérte ki a Híd véleményét. Erre azért is szüksége lehetett volna, mert egy kormánypárttól szerezhette volna meg az információkat a parlamenten kívüli MKP helyett. A magyar kormány mégis csak az MKP-ra támaszkodott, melynek már két éve szinte semmilyen információja nincs arról, vajon mi is folyik a szlo­vák parlamentben, és ez az információs vákuum az MKP tér­felén az elkövetkezendő négy évben csak nőni fog. Feltételezzük, hogy a magyar külügyminisztériumban ugyanúgy, mint minden más külügyben, nagyszámú szakértő dolgozik a politikusokon kívül, akiknek nagyon szükségük volna azokra az információkra, melyek alapján a magyar kormány alakíthatja a külpolitikáját Szlovákiával szemben. Ám mivel a Hidat levegőnek nézték, az MKP-tól meg kritikai véleményt minden valószínűség szerint nem nagyon hallhat­tak, nem sokat érhetett szakpolitikai szempontból az egész. Németh Zsolt kijelentései azt mutatják, a magyar kormány is ráébredt, hogy egyszerűen szükség van a kapcsolatra, sőt, azt is felismerhették, hogy bármennyire is tolják az MKP szeke­rét, képtelenek a többséget visszaterelni az akolba. . Ám nehéz lesz ebből úgy kifarolni, hogy ne kelljen legalább egy kicsit magyarázkodni, hiszen a Híd az elmúlt két évben nem sokat változott, s eddig nem volt partnernek való, most meg mégis. Az államtitkár a kölcsönös sérelmek meghaladá­sáról beszél, ami ugye jelenthet bármit, csak azt nem tisztáz­za, hogy a magyar kormány hogyan is lett megsértve. Mindegy is, mondhatnánk, az a fontos, hogy most már be­szélni fognak egymással, aztán meglátjuk, mi lesz belőle az év végéig. Szeretni úgysem fogják egymást. A kérdés csak az, hogy akkor a Fidesz egyes számú pártköny­vével rendelkező, Magyarország második számú közjogi mél­tóságának számító házelnök miért próbálja még továbbra is alázni a Hidat és az RMDSZ-t is egyben. Vagy valóban az tör­tént, amit Kövér állít (mármint tényleg elfelejtették tájékoz­tatni, hogy már nem divat szidni Bugárékat), vagy egyszerűen kettős beszéd van: az „igazi” magyarok felé Kövér beszél, nehogy azok megijedjenek, a többieknek meg el­mondjuk az igazságot, de egyelőre csak államtitkári szinten. Ha a pénz nem a költségvetésből áramlik a pártokhoz, akkor a magánszférából fog A megvalósíthatatlan ötletek pártja HORBULÁK ZSOLT A Szabadság és Szolidaritás azzal a javaslattal állt elő, hogy csökkentsék 25 %-kal a válasz­tásokon legalább tíz százalékot elért pártok állami támogatá­sát. Véleményük szerint ezzel egyrészt megtakarítást lehetne elérni, másrészt a Smer is rá­jönne, mit is jelent a többkul­csos adó bevezetése. A deg- resszív állami támogatás ugyan­is azonos a progresszív adóval. Természetesen a Smer sem ma­radt adós. Ha csökkentés, akkor legyen érvényes valamennyi pártra. Az SaS erre visszavonta a javaslatát, mégpedig azzal az indokkal, hogy a kormánypárt csak akkor támogatná ezt a ter­vet, ha egyben a parlamentbe jutási küszöböt is tíz százalékra emelnék. A pártfinanszírozás kérdése bonyolult probléma, és évek óta megoldásért kiált. Azt minden józan választópolgár tudomá­sul veszi, hogy a demokrácia ezen intézményei pénzbe ke­rülnek. Takarékoskodni ugyan kell, de ha a pénz nem a költ­ségvetésből áramlik a pártok­hoz, akkor a magánszférából fog, az viszont szinte biztosan ellenőrizetlenül történik. Mivel az Sas javaslata a Smemek egy­általán nem kedvezne, boríté­kolható volt annak elutasítása. Az SaS-nek nem ez az első hasonló jellegű ötlete. Ide so­rolható például a közrádió és köztelevízió üzembentartási dí­jának az eltörlése. Annyi logika talán még lehetett a felvetés­ben, hogy nem szükséges külön adótételként kivetni, elég, ha az állam az általános adóból osztja ki a közmédiára eső részt. Mivel már az elgondolás megszületé­sekor válságfellegek gyülekez­tek, az állam nem mondhatott A pártelnök is elismerte: ezek a populizmusba hajló ötletek inkább ar­ra jók, hogy ismertté te­gyék a pártot. le semmilyen bevételi forrásról. Teljesen várható volt, hogy ezt a díjat most nem szüntetik meg. Az SaS politikai pályafutását egy bizonyos hatpontos nép- szavazási kezdeményezéssel kezdte, amely egyebek között kisebb parlamentet és olcsó kormánygépkocsikat tartalma­zott. Annak idején maga Ri­chard Sulik pártelnök is elis­merte, hogy ezek a populiz­musba hajló ötletek inkább arra jók, hogy ismertté tegyék a pár­tot. Azóta Sulíkék túl vannak egy sikertelen kormányzáson, jelenleg pedig sikertelen ellen­zéki szerepbe kerültek. Ellen­zékben sem könnyű ugyanis lenni. Ha a pártok viaskodnak és tutyi-mutyi javaslatokkal áll­nak elő, csak a kormányt segí­tik. Az SaS gyenge teljesítmé­nye azért meglepő, mert tőle mindenki, noha markánsan ideologizált, de mégis szakmai ötleteket várt, elsősorban gaz­dasági téren. Azzal, hogy a ja­vaslatot a Smernek sikerült egy csavart labdával visszaütnie, és elérte, hogy az SaS visszakoz­zon, hívei előtt képes volt komo­lyan bizonyítani kormányzás­beli kompetenciáját. FIGYELŐ Tőkés pártja is Basescu mellett A tisztségéből másfél hete felfüggesztett román elnök stratégiát váltott, és arra buzdítja híveit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a menesztéséről kiírt jú­lius 29-i referendumon. .Ar­ra kérem a támogatóimat, ne hozzanak olyan helyzetbe, hogy a népszavazás érvény­telenné nyilvánítása révén maradjak elnök” - lelkesítet­te híveit Traian Basescu egy szombati kolozsvári nagy­gyűlésen, amelyen a csend­őrség szerint tízezren vettek részt. Az elnök menesztését javasoló kormánytöbbséget is az érvényesség kérdése foglalkoztatja. ,A legtöbb elemzőhöz hasonlóan a Szo- ciálliberális Unió (USL) veze­tői is kizártnak tartják, hogy a szavazók többsége ne Traian Basescu eltávolítására adja a voksát, ám kételkednek ab­ban, hogy a választópolgárok hajlandók lesznek megszakí­tani a nyaralásukat a szava­zásért” - derült ki a liberális Relu Fenechiu, az USL kam­pányfőnöke hétvégi sajtótá­jékoztatóján. Beszállt a referendumot megelőző kampányba Tőkés László és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Az euró­pai parlamenti képviselő „a pozícióit féltő, posztkommu­nista pártszövetség törvényes látszattal álcázott puccskísér­letéről” beszél Basescu felfüg­gesztése kapcsán. Azzal vá­dolta az RMDSZ-t, hogy „bűnpártolóan” asszisztált a „parlamenti bányászjárás­nak” nevezett hatalomátvé­telhez. (NOL)- Hadd szüntessék meg! Utazunk mi vonaton? Nem utazunk. Jó ára van a síneknek7 Jó ára van...

Next

/
Thumbnails
Contents