Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-16 / 163. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 16. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hollandé felrúgja az aranyszabályt Párizs. A költségvetési egyensúly célszámait előíró úgynevezett „aranyszabály” nem kerülhet bele az alkotmányba, hanem sarkalatos törvényben kell rendelkezni róla - mondta szombaton Francois Hollandé francia elnök a nemzeti ünnep alkalmából adott televíziós interjújában. Az uniós pénzügyi paktumot aláíró 25 tagállam korábban ugyanakkor elkötelezte magát arra, hogy alkotmányba foglalják a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés irányelvét, amelyet francia részről Nicolas Sarkozy korábbi államfő írt alá. A költségvetési szigort az euró- zónában előíró fiskális paktum legfontosabb előírása az, hogy a konjunkturális változások hatásától megtisztított deficitet a hazai össztermék (GDP) 0,5%-ára, a GDP-ará- nyos államadósságot pedig 60% alákellszorítani. (MTI) Kisebb a lakosság eladósodottsága Pozsony. Az eurózóna államainak a többségében a lakosság eladósodottsága jóval elmarad az állami tartozásoktól - derül ki a Postabank elemzéséből. Szlovákiában a lakosság együttes tartozása az elmúlt év végén 17,2 milliárd euró volt, ami a bruttó hazai termék (GDP) alig negyedének felelt meg, míg az állam 29,9 milliárd eurós tartozása a GDP 43,3%-át tette ki. Hasonló a helyzet Szlovéniában és Belgiumban is, ahol a lakossági hitelek aránya a GDP csupán harmadát teszi ki. Cipruson ugyanakkor ez az arány eléri a 134%-ot, és az államinál nagyobb a lakossági eladósodottság Spanyolországban, Luxemburgban és Hollandiában is. (TASR) Egyre jobban fogy a Škoda Prága. Rekordszámú, 493 ezer személygépkocsit értékesített a piacon az idén az első félévben a német Volkswagen konszern kezében lévő Škoda Auto Mladá Boleslav autógyár. A cég közlése szerint az értékesítés éves szinten 8,4%-kal bővült. A legkeresettebb modell továbbra is az Oc- tavia, amelyből a hat hónap alatt 219 600 darabot adtak el, 9,7%-kal többet, mint egy éve. A Škoda tájékoztatása szerint a cég autói iránt Nyu- gat-Európa kivételével minden fontos piacon megnőtt az érdeklődés. Nyugat-Európá- ban az első félévben 195 400 Škoda talált gazdára, ami 0,7%-os visszaesés. (TASR) A világ legdrágább ingatlanjai Los Angeles. Hongkong kiskereskedelmi ingatlanjai a legdrágábbak a világon - derül ki a CBRE legfrissebb kutatási eredményeiből. Az ingatlan-tanácsadó kiskereskedelmi toplistája 2012 első negyedévében keveset változott: Hongkong (évente 31 ezer dollár/négyzetméter) maradt a világ legdrágább ingatlanpiaca, őt követi New York (20 ezer dollár). A top5- ben a továbbiakban sem volt változás: a dobogó harmadik fokán Sydney (8994 dollár) áll, negyedikTokió (8284dol- lár), míg az ötödik London (7732 dollár), (mi) Magasabb lesz a cseh adókulcs Prága. A cseh képviselőház pénteken megszavazta az áfa kulcsának 1 százalékpontos emelését, amely így 2013-tól 15, illetve 21%-ra emelkedik. A képviselők elfogadták a havi 100 ezer korona feletti keresetűeket érintő ún. szolidaritási adót, ami 7% lesz. Ez az extraadó 3 évig lesz érvényben. A takarékossági intézkedéseket szolgáló lépések megvalósulása azonban még így is kérdéses, ugyanis a törvénytervezetekre még a szenátusnak is bólintania kell, márpedig ott az ellenzéki szociáldemokratáknak van többségük. A szociáldemokraták már jelezték, nem értenek egyet a polgárok számára nagyobb terheket jelentő intézkedésekkel. Ha leszavaznák a tervezetet, akkor ősszel újra a parlament elé kerül, (shz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7875 Lengyel zloty 4,2113 Cseh korona 25,395 Magyar forint 288,95 Horvát kuna 7,4860 Román lej 4,5615 Japán jen 96,60 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2391 USA-dollár 1,2185 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,26-1,18 26,19-24,66 302,27-276,23 OTP Bank 1,26-1,17 26,35-24,45 298,98-277,37 Postabank 1,26-1,18 26,30-24,52SZl. Takarékpénztár 1,26-1,18 26,14-24,69 301,48-275,52 Tatra banka 1,26-1,18 26,17-24,65 299,60-276,84 Príma banka 1,28-1,16 26,72-24,17 303,03-274,17 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Európában a lakásállomány 18%-a van önkormányzati kézben, Szlovákiában ez nem egész 3% Most kell megvenni a bérlakást Ha az 1998 előtt épült önkormányzati bérlakásokban élők erre igényt tartanak, az adott település önkormányzata köteles rendkívül kedvező áron eladni nekik a lakást (Vladimír Šimíček felv.) Pozsony. Nem érdemes sokáig halogatniuk a döntésüket azoknak, akik az általuk lakott, 1998 előtt épült önkormányzati bérlakást szeretnék megvásárolni. Míg manapság ugyanis a lakáshoz szimbolikus összegértjuthatnakhozzá, addig a közlekedési tárca tervei szerint a jövőben a teljes piaci árat kifizettet- hetikvelük. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jelenleg érvényes lakástörvény szerint, ha az 1998 előtt épült bérlakásokban élők erre igényt tartanak, a települési ön- kormányzat köteles rendkívül kedvező áron eladni nekik a lakást. Ehhez elég a lakóházban élők felének a beleegyezése, ha ez megvan, a község a kérvény beadását követő két éven belül köteles magánkézbe adni a lakást. „Az ilyen lakások eladását azonban a jövőben vagy teljesen megszüntetik, vagy az árat az aktuális piaci árhoz igazítják” - derül ki a közlekedési tárca 2015-ig szóló állami lakáspolitikai koncepciójából. A pénzügyminisztériumnak az erről szóló jogszabályt az idei év végéig kellene kidolgoznia. Szlovákiának ezt a lépést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlotta, az országban ugyanis az elmúlt években egyre hozzá- férhetetlenebbé váltak a bérlakások, márpedig ez jelentős mértékben visszafogja a munkaerő mobilitását. A továbbra is súlyos munkanélküliséggel küszködő Szlovákia számára ez utóbbi ugyanakkor rendkívül fontos lenne, hiszen a nyugati országrész egyes járásaiban lenne ugyan munka az érdeklődőknek, a bérlakások hiánya miatt azonban a keleti régiókból érkezőknek esélyük sincs olcsón bérlakáshoz jutni. Összehasonlításképpen, míg Európában a lakásállománynak átlagosan mintegy 18 százaléka van önkormányzati vagy állami kézben, Szlovákiában ez nem egész 3 százalék. A törvénymódosítás egyik célja persze a hihetetlenül nagy piaci deformációk felszámolása is. Kassán például egy húszéves, háromszobás önkormányzati lakáshoz a bérlője akár 300 euróért is hozzájuthat, miközben az ingatlanpiaci elemzők szerint egy ilyen lakás piaci ára 60 ezer euró körül mozog. „A régebbi önkormányzati bérlakások ára rendkívül alacsony, nem egyszer olyan áron kerülnek magántulajdonba, amelyért a piaci árakon számítva a vevőik legfeljebb egy négyzet- méterhez juthatnának hozzá” - nyilatkozta Martin Koňa, a közlekedési tárca szóvivője. Szerinte az önkormányzatok emiatt nem kis összegektől esnek el, amit egyébként új lakások építésére fordíthatnának. Az új szabályok bevezetése azonban nem jelent majd automatikus pluszbevételt az ön- kormányzatoknak. „A hirtelen megugró árak a jövőben sokakat elriaszthatnak a lakás megvásárlásától” - nyüatkozta Peter Goliaš, az INEKO gazdaságkutató intézet igazgatója. Az önkormányzati bérlakások száma ráadásul már nem is olyan nagy, mint korábban, hiszen aki akarta, ezeket már rég megvásárolta. Az előzetes becslések szerint így a tervezett módosítások mintegy 15 ezer lakást érintenének, amelyek még 1998 előtt épültek. Az 1998 után épültek magánkézbe adását már jelenleg is tiltja a törvény, (mi) A gazdasági elemzők nehéz és elhúzódó tárgyalásokra számítanak Nem bíznak a magyar kormányban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Elemzők nehéz és elhúzódó tárgyalásokra számítanak a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány delegációja között, mert a hitel típusában sincs egyetértés a felek között. Hivatalosan holnap indulnak az IMF-tárgyalások, nagy előrelépésre azonban még nem számíthatunk. Az első forduló minden bizonnyal csak az ismerkedésről, maximum a felek makrogazdasági pályáinak az egyeztetéséről szól, a tényleges gazdaságpolitikai kérdések csak a nyári szünet után kerülhetnek szóba. Orbán Viktor egy hete úgy fogalmazott, hogy „az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is”. Gerry Rice, az IMF tisztségviselője hozzátette: elfogadják, hogy a magyar kormány elővigyázatossági hitelkeretként tekintene a hitelre (vagyis nem kívánja azt felhasználni), de az IMF készenléti hitelkeretről kezdi meg a tárgyalásokat. A nyilatkozat azt jelenti, a Valutaalapnak másodlagos, hogy hogyan nevezi a magyar kormány a hitelkeretet, a gyakorlatban ahhoz, hogy hozzájussanak a hitelhez, el kell fogadniuk a készenléti hitelkerethez kapcsolódó feltételeket. A Raiffeisen Bank közgazdászai szerint a készenléti hitelnek komolyabb kondíciói vannak, így ez is azt erősíti, nehéz és hosszú tárgyalásra kell készülni. így látják a Az IMF több követelése is erősen szúrja Orbán Viktor szemét (Somogyi Tibor felvétele) CIB elemzői is, akik szerint minden bizonnyal azt sem tekintik „elegáns” lépésnek a nemzetközi hitelezők, hogy a tárgyalások megkezdése előtt néhány nappal a parlament elfogadta a jövő évi büdzsé keretszámait. Bár a jegybanktörvény módosítása megnyitotta az utat a tényleges tárgyalások előtt, az elmúlt napok miniszterelnöki nyilatkozatait követően ismét felerősödtek a kételyek a kormány valós szándékával kapcsolatban - vélik a CIB közgazdászai. Az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged - mondta Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése a kabinet szerint logikus, szükséges és elkerülhetetlen - jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre, van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha mégsem terjeszthetik ki az illetéket a jegybankra, a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha „a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz”. Csökkent az esélye annak, hogy a magyar kormány megállapodást fog kötni a Nemzetközi Valutaalappal - vélekednek az Eurasia Group kutatói. A szakértők szerint a kormány próbálja felszínen tartani a süllyedő gazdaságot és a népszerűségük is csökken. A tárgyalások közelgő megkezdése ellenére a kormány továbbra is „kényelmes” és nem konvencionális politikát folytat, ami ellentmond a tárgyalások szellemének - írja Mujtaba Rahmen, az Eurasia Group londoni elemzője. Ez fokozza a bizalomhiányt a magyar kormány és a hitelezők között. Orbán csak akkor állapodna meg a hitelről, ha e nélkül csak kicsi az esély, vagy egyáltalán nincs esély a pénzügyi túlélésre. Úgy látják, mivel a kormány népszerűsége csökken, a feltételek elfogadására korlátozottak a lehetőségek a 2014-es választások közeledtével. (MTIjVg) Új Coface-elemzés Utolértük Csehországot Pozsony/Budapest. A cégek számára egyre nehezebbé váló környezetben a Coface hat ország kockázati besorolásán rontott, beleértve Spanyolországot, Olaszországot, Csehországot, Ciprust és Indiát, illetve javított négy ország besorolásán, köztük Szlovákiáén. Azonban Szlovákiában úgyjavult a helyzet, hogy a nem is olyan régen negatív kilátással ellátott besorolásából a negatív minősítést most a Coface visszavonta. A változással Csehország és Szlovákia egy besorolási szintre került, pedig általános a benyomás, hogy az előbbi jobban áll gazdasági szempontból. A Napi Gazdaság elemzése szerint mindkét ország besorolása két kategóriával jobb a magyarénál, ráadásul Magyarországnak csak akkor van esélye feljebb lépni, ha az euró- övezetbeli helyzet rendbejön, illetve ha a bizalmat visszaszerző, kiszámítható intézkedések történnek, amelyeket a piacok elhisznek. Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója erre azonban csak hosszabb távon lát lehetőséget. Óvatosságra intő jel, ami a déli államokban történik. Az általukjelentett kockázatokat komolyan kell venni; az év eleje óta drasztikusan megnőttek a késedelmes fizetések, valamint a káresemények is - ráadásul például az olaszoknál a követelésbehajtás lassú és nehézkes folyamat. A válság dél felől észak felé húzódik, ahelyett, hogy visszahúzódna, (mi)
