Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-16 / 163. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 16. www.ujszo.com Németh Zsolt: Radičová és Fico abban különbözik, hogy Radičovával megegyezhettünk sok kérdésben, de nem tudta „szállítani" a megállapodásokat Más minőség a Híd és az MKP Budapestről nézve Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár elmondta, kik kapnak helyet az asztalnál (Somogyi Tibor felvétele) Német Zsolt óvatos optimizmussal tekint a következő négy év szlovák-magyar kapcsolatai elé. A magyar külügyi államtitkárral a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Egy héttel ezelőtt a hvg.hu- nak adott interjújában azt mondta: készek rá, hogy meghaladják azokat a sérelmeket, amelyeket a Híd és a magyar kormányzat okozott egymásnak. Ez érezhető elmozdulás a magyar kormányzat eddigi álláspontjához képest. Hogyan néznekieza gyakorlatban? Ezzel csupán azt kívántam hangsúlyozni, hogy a magyar kormány számára a Híd mindenféleképpen olyan politikai tényező, amellyel számolunk. Fontosnak tartom, hogy kedden a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosával hivatalosan is felvettem a kapcsolatot. Minden olyan tényező - akár kormányzati, akár parlamenti erő vagy civil tényező -, amely tehet a jó magyar-szlovák kapcsolatokért és a szlovákiai magyar közösség jogainak kiteljesítéséért, partner kell, hogy legyen a magyar kormánynak. Ettől természetesen eltérő minőségű kapcsolat az, melyet az MKP-val ápolunk. Hiszen az MKP egy nemzeti alapon szerveződő po.- litikai erő, ilyen értelemben a szlovákiai magyarságnak ők a legitim képviselői. A Híd saját öndefiníciója ezt nem teszi lehetővé, hiszen ők vegyes pártként határozzák meg magukat, így azon pártok asztalához, amelynél a magyar nemzeti alapon szerveződő politikai erők ülnek, és meghatározzák a stratégiájukat, őket nem hívhatjuk meg. De az együttműködésre való készségünk a jól fejlődő szlovák-magyar kapcsolatokat érdekében adott. Az ebben rejlő lehetőségeket az elkövetkező időben meg kell próbálnunk kiaknázni, s meg kell próbálni az egyéni, személyes sérelmeket félretenni, és a közös ügyek mentén előrehaladni. Tehát a jövőben sem hívják meg a Máért vagy a KMKF ülésére a Hidat? Természetesen nem. Milyen formában működnének együtt a jövőben a Híd politikusaival? Elmentem A. Nagy László kormánybiztoshoz, és végigbeszéltük azokat az alapvető problémákat, amelyek véleménye szerint a szlovákiai magyarságot érintik. Bízom abban, hogy párbeszédet folytatva megoldásokat fogunk találni ezekre a gondokra. Tény, hogy a Híd vegyes pártként határozza meg magát, ugyanakkor az itteni magyarok nagyobbik része rájuk szavazott a parlamenti választásokon. Ez nem elég indok Budapest számára, hogy bővítse a kapcsolatokat? Ezért fogalmazok úgy, hogy szeretnénk bővíteni a kapcsolatokat. Ugyanakkor ez elvi kérdés. Aki nemzeti alapon szerveződik, az ül egy asztal körül. Oda nem hívhatjuk meg sem a Hidat, sem az SDKÚ-t, még akkor sem, ha adott esetben nagyon sok magyar az SDKÚ-ra szavaz. Pár nappal azután, hogy ön a sérelmek meghaladásáról beszélt, megjelent egy interjú Kövér László házelnökkel, aki azt nyilatkozta: talán lemaradt egy brosúrával, de szerinte más a kormányzat álláspontja. A Hídról pedig azt mondta, hogy egy szlovák párt, mely sajátos érdeklődést mutat a magyarkérdés iránt. Az ilyen kijelentések mennyire járulnak hozzá a viszonyok rendezéséhez? A magyar házelnök nyilatkozatait nem kívánom kommentálni. Ugyanakkor nincs tudomásom arról, hogy az enyémtől eltérő lenne a magyar kormányzat álláspontja a magyar-szlovák viszonyt, illetve a szlovákiai magyar szervezetek és a magyar kormány kapcsolatait illetően. Gombaszögi előadásában is említette, hogy a 2006- 2010 közötti időszak mélypont volt a szlovákiai magyarság szempontjából. Ez az első Fico-kormány időszaka volt. Most ugyanaz a miniszterelnök. Milyennek látja a következő négy évet? Óvatos optimizmussal tekintek a jövőbe. Optimizmussal, mert megkezdődött végre egy párbeszéd a szlovák és a magyar kormányfő között, mely külügyminiszteri tárgyalással folytatódott. A napokban elindultak a vegyes bizottsági tárgyalások is. Érzékelem azt a szándékot, hogy alakítsunk ki végre egy pozitív agendát. Volt már pozitív agendánk Dzurindával is, Radičovával is, de Robert Ficó- val még nem. Radičová és Fico abban különbözik, hogy Radičovával megegyezhettünk u- gyan sok kérdésben, de nem tudta „szállítani” a megállapodásokat. Az optimizmusunk következő öszszetevője, hogy Robert Fico biztosítani tudja a megállapodásokat, hiszen megfelelő felhatalmazással rendelkezik. És mit takar az óvatosság? Az óvatos optimizmus szó- összetételben az óvatoson ugyanakkora hangsúly van. Hiszen a 2006-2010 közötti időszakban Robert Fico nevéhez számos olyan intézkedés kapcsolódott, amely nagyon mélyen beivódott a magyar politika emlékezetébe - hadd utaljak csak Maiina Hedvig ügyére. Ezért nagyon fontos, hogy milyen konkrét lépések fognak következni. Például kisebbségi vonatkozásban: itt már van egy ügy, amely kezd fontossá nőni, ez pedig a Selye Egyetem kérdése. Másrészt pedig vannak a közvetetten kisebbségi ügyek, pl. a gazdasági fejlesztés, annak összehangolt megvalósítása. Az óvatos optimizmus szlovákiai magyar viszonylatban valakinek sok, valakinek kevés, de erre mindenképpen van okunk. Szlovák kollégájával múlt héten érintették az állampolgársági törvényt is. Megegyeztek, hogy erről a szlovák és a magyar külügyminisztérium egy-egy igazgatója fog egyeztetni. A végeredménye lehet egy szlovákmagyar kormányközi vagy államközi egyezmény? Hiba lenne a részemről, ha ennek a megállapodásnak akár a formáját, akár a tartalmát megelőlegezném. Ez rendkívül összetett és érzékeny kérdés. Hagyjunk egy kis munkát a külügyminiszteri megbízottaknak. Fogalmazzák meg a külügyminiszterek irányába a - remélhetőleg közös - javaslatukat. Azt követően pedig bízzunk abban, hogy a külügyminiszterek ennek mentén meg tudják a kormányfőket nyerni az elképzelésnek. Azért kérdeztem, mert tavaly, még a Radičová-kor- mány idején a szlovák fel szeretett volna erről államközi egyezményt kötni, a magyar fél viszont elzárkózott a lehetőségtől. Nyilvánvaló, hogy új helyzet van. Azok a dokumentumok, amelyeket akkor átadtunk egymásnak, egy másik kormányzat által kezdeményezett, más politikai logika alapján megfogalmazódott kezdeményezéshez kapcsolódtak - amely nem járt eredménnyel. Ezért volt szükség arra, hogy új politikai folyamatot indítsunk el, ennek a keretei között pedig azt mondom, hogy vátjuk meg, mivel fognak előállni a megbízottak. RÖVIDEN Hlina kiadós verésre pályázik Kassa. Testével állná el az utat a szociális segélyek kifizetőhelyein Alojz Hlina, az OLaNO parlamenti képviselője jövő hónapban a Luník IX lakótelepen. Ezzel azt szeretné elérni, hogy az ott lakók takarítsák ki az utcát, ahol illegális szemétleraka- tot hoztak létre. Arról, hogy konkrétan mit szándékozik tenni, pontosabban nem tájékoztatott, de bízik benne, hogy „akadnak harcostársai”. (TASR) Hiányoznak a pozitív lépések Pozsony. A lakosság mintegy 47%-a nem tud jónak mondható konkrét lépést megnevezni, amely a második Fico-kor- mányhoz köthető - derül ki az IVÓ társadalomkutató intézet felméréséből. További 12% szerint egyáltalán nem történtek jó lépések. A felmérés szerint legalább egy pozitív intézkedést a válaszadók 41%-a tudott mondani. A 2006-ban készült hasonló felmérésben még a válaszadók 60%-a tudott a kormányhoz fűződő konkrét pozitív lépést említeni. A válaszadók leggyakrabban a tervezett szociális-gazdasági lépéseket említették a pozitív intézkedések között. A felmérés arra is kíváncsi volt, a kormány mely lépését tartják a választók a legrosszabbnak. A válaszadók 48%-a erre sem tudott válaszolni, 3% pedig nem látott egyetlen rossz lépést sem. A megkérdezetteknek leginkább az egykulcsos adó eltörlése nem tetszik, illetve az adók emelésével akad gondjuk. (SITA) Az üzletek számára a legnagyobb bevételeket a kenyér, a kifli és egyes gyümölcsfélék biztosítják Főként a hazai élelmiszert keressük a polcokon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kenyér, kifli, gyümölcsök és sör - a CBA Slovakia üzletlánc felmérése szerint az idei első félévben a fogyasztók a leggyakrabban ezeket a napi fogyasztásra szánt élelmiszereket keresték az üzletek polcain. Az eladott mennyiséget tekintve a kifli, a kalácsok, a tojás, a banán és az édes kekszek vezetnek, míg az üzletek számára a legnagyobb bevételt a kenyér, a kifli, a banán, a mandarin, a sonka és a kekszek biztosítják. A CBA Slovakia első félévben elvégzett felmérése még nem tartalmazza a nyár egyik slágercikkét, a dinnyét, amely az eladást tekintve szintén bekerült az első ötven legkedveltebb élelmiszer közé. ,A nyári hónapokban természetesen megugrik a kereslet a sörök és alkoholmentes italok iránt. A 28. helyre küzdötte fel magát azonban a kristálycukor is, ami a befőzési szezonnal magyarázható” - nyilatkozta Vladimír Kocúrek, a CBA Slovakia alelnöke. Szerinte egyre nagyobb az érdeklődés a vásárlók részéről a hazai, friss élelmiszerek iránt. „Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legkeresettebb friss élelmiszerek körében is a hazai termékek dominálnak” - mondta el Kocúrek. (mi, TASR) A Smer profitál leginkább a tagságból, a legbőkezűbb adakozókkal a Híd büszkélkedhet Szlovákia a nagy pénzű kis pártok országa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A politikai pártok közül tavaly a Smer kasszírozta a legtöbbet a tagsági díjakból. Robert Fico pártja több mint 16 ezer tagot számlál. A pártnak tavaly több mint 127 ezer euró bevétele származott a tagsági díjból. A Smer után az SDKU- nak volt a legtöbb ilyen jellegű bevétele. A leginkább eladósodott pártként számon tartott SDKÚ 7117 fős tagsága mintegy 114 ezer euróval gazdagította tavaly a pártkasszát. A bronzérmes a KDH: a kereszténydemokraták 15 ezer tagja tavaly 82 ezer eurónyi tagságival járult hozzá a párt működéséhez. A legterebélyesebb tagsággal a mai napig a parlamenten kívüli HZDS rendelkezik. Vladimír Mečiar pártelnököt március óta senki nem látta, pártjának ennek ellenére állítólag még mindig 30 ezer tagja van. A tavaly beszedett tagsági díjak összértéke eléri a 82 ezer eurót. A szintén parlamenten kívüli Szlovák Kommunista Párt tagjai hasonlóképpen becsületesen adakoznak a közösbe: az ötezer párttag bő 45 ezer eurót fizetett be. Őket követi a Híd. Bugárék mérlege: 4472 tag, 43 ezer euró értékű tagsági. Az MKP csak egy kicsivel marad el: náluk 41 ezer euró folyt be a pártkasszába, annak ellenére, hogy a tagság viszonylag népes, körülbelül 10 ezer fős. Drága mulatság a párttagság az SaS- ben. Sulíkék mindössze 278 pártkádert jegyeznek, akik viszont a tavalyi évben több mint 39 ezer euró tagsági díjat fizettek. Az SNS 2500 tagot számlál. Tavaly 23 ezer eurót kasszírozott tagságikból. A kimutatásban szereplő pártok közül a legkisebb összeg az OLaNO-nál gyűlt össze: mindössze ezer euró. Hozzá kell tenni viszont, hogy Matovič pártjának csak négytagjavan. A legbőkezűbb adakozókkal a felmérés szerint a Híd büszkélkedhet: tavaly magánszemélyektől állítólag 107 764 eurót kaptak. Jócskán lemaradva követi őket az SDKÚ 5100 euróval, majd az SaS 1000 euróval és az SNS 900 euróval. A KDH tavaly állítólag 70 eurót kapott. A többi megkérdezett párt saját bevallása szerint egy centet sem kapott magánszemélyektől. (TASR, vps)
