Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-14 / 162. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 14. www.ujszo.com KÖNYV A SZALONBAN A nyelv és a dolgok KESERŰ JÓZSEF Ritkán fordul elő, hogy egy pályakezdő prózaíró rögtön regénnyel jelentkezik, ráadásul olyannal, amelyben semmi nem utal a kezdeti bizonytalanságokra. Ez történt György Norberttel 2004-ben. A szerző Klára című regénye méltán nyerte el számos olvasó tetszését, szakmai sikeréről pedig a 2005-ös Madách-nívódíj is árulkodik. A Klára jelentősége nyolc év távlatából is vitathatatlan. Ma már jól látható, hogy a szerző által megalkotott sajátos nyelvhasználat mennyiben gazdagította a kortárs magyar próza köznyelvét, és milyen nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy megdőljön a szlovákiai magyar irodalmi nyelv mítosza. Azon olvasók és kritikusok számára, akik úgy vélték, hogy a nyelv- használat felől határozható meg leginkább az ún. szlovákiai magyar irodalmiság, éppen a Klára bizonyította meggyőzően, hogy nem létezik egységes szlovákiai magyar irodalmi nyelv. Egyúttal pedig igazolta azt is, hogy azok a kísérletek, amelyek az ún. szlovákiai magyar műveket (értsd: Szlovákiában élő magyar írók műveit) nyelvi szempontok alapján próbálják közös nevezőre hozni, kudarcra vannak ítélve. A Klárában működtetett nyelv (és ez persze nem csak György Norbert regényéről mondható el, hanem minden irodalmi műről) ugyanis nem feleltethető meg semmilyen valós, irodalmon kívüli nyelvhasználatnak. Ahogyan a Klára narrátora beszél, úgy senki más nem beszél. Sem Szlovákiában, sem másutt. Van továbbá még egy oka annak, amiért nem kellene túlhangsúlyozni a Klára regionális kötődéseit. Ez pedig az az egyszerű tény, hogy György Norbert első könyve olyan irodalmi értéket képvisel, amely őt összmagyar viszonylatban is jelentős szerzővé teszi. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy nagy várakozások előzték meg a szerző második könyvének megjelenését. A várakozást az első könyv megjelenése óta eltelt idő csak még inkább fokozta. A folytatásra hét évet kellett várni: 2011-ben jelent meg György Norbert második könyve, az Átmeneti állapot. A kötet részben folytatja a Klárában is élő hagyományokat, másrészt új utakra merészkedik. Először is, más a műfaj: regény helyett kisprózák. Az Átmeneti állapot szövegeinek műfaját közelebbről már nehezebb lenne meghatározni. A fülszöveg novellákat emleget, ami legfeljebb arra jó, hogy újra tudatosítsuk: a fülszöveget nem árt óvatosan kezelni. Kínálkozik továbbá az állapotrajz kifejezés mint műfaji meghatározás. Ezt egyrészt a cím, másrészt az a sajátosság sugallhatja, hogy a szövegek gyakran nem mesélnek el semmiféle történetet, csupán felvillantanak egy-egy (lét)helyzetet. Hozzá kell azonban tenni ehhez, hogy sok esetben nem a lelki, testi vagy pszichikai állapotok kerülnek előtérbe, hanem a nyelvi szituációk. A kötet szövegei figyelemre méltóan sokféle nyelven szólalnak meg, s mindegyikük eredeti nyelvi világot hoz létre. Úgy vélem, akárcsak a Klárának, az Átmeneti állapotnak is a nyelv a legfontosabb szereplője. Ezt nem úgy kell érteni, hogy a könyv szerint nincs más, csak nyelv, hanem inkább úgy, hogy nincs előre adott nyelv. A nyelvet meg kell találni, pontosabban: ki kell alakítani, létre kell hozni. Persze nem a semmiből. A kötet írásai rendre kihasználják az inter- textualitás nyújtotta lehetőségeket, mégpedig nagyon sajátos módon. Nemcsak írott szövegekből merítenek, hanem például filmekből is. (A Húsvét című szövegben megjelenő sofőr monológjának bizonyos részei Scorsese 1976-os Taxisofőrjéből származnak, és ez csak egyetlén példa.) Emellett a szerző bátran merít a hétköznapi nyelvi klisékből is, megerősítve ezzel azt a felfogást, amely szerint az intertextuali- tás nem irodalmi sajátosság, hanem már a hétköznapi, beszélt nyelvnek is sajátja. Mihail Bahtyin orosz irodalomtudós mutatott rá arra, hogy amikor beszélünk, mindig saját korábbi szavainkat és másokéit használjuk újra meg újra. Bahtyin a beszéd műfajainak nevezte ezeket a relatív konzisztenciával bíró nyelvi formációkat. A nyelvi klisék egy részét képezik a beszédműfajoknak. György Norbert kiváló érzékkel építi be szövegeibe az ilyen nyelvi paneleket. Legtöbbször úgy, hogy ironikus helyzetbe hozza őket. Attól azonban, hogy az Átmeneti állapot nagy jelentőséget tulajdonít a nyelvnek, még nem kell azt gondolnunk, hogy behódol azon posztmodem teóriáknak, melyek szerint minden nyelv. A szavak ugyanis rendelkeznek egyfajta felidéző képességgel, és György Norbert erre is rájátszik. Igazi ínyencnek bizonyul azzal, ahogyan ízlelgeti a szavakat, ahogyan meg-megáll egy-egy kifejezésnél és reflektál rá, működésbe hozva ezzel egy elidegenítő effektust. És ínyencnek bizonyul azzal is, ahogyan szavak révén alkot meg egy nagyon is tárgyi világot, amelyben bizonyos dolgok olyan élességgel jelennek meg, mintha valódi létezők lennének. Egy metálkék Lada de Lux, egy Pizza Calzone... Az ember valósággal érzi a motorolaj szagát és a sült hagyma illatát. Bizonytalan időket élünk, mondja egy nyelvi klisé. Átmeneti kor a miénk, mondja egy másik. Az állapotok is átmenetiek, sugallja György Norbert könyve. Valamint azt is, hogy milyen jó, hogy vannak azért biztos dolgok is. Abban például egészen biztosak lehetünk, hogy az Átmeneti állapot kiemelkedő színvonalú irodalmi alkotás, szerzője pedig olyan író, akire érdemes odafigyelnünk. (György Norbert: Átmeneti állapot. Pozsony, Kalligram, 2011) CD-AJANLÚ Magna Cum Laude: Belső égés PUHA JÓZSEF A Magna Cum Laude legutóbbi stúdiólemeze kapcsán a gyulai zenekar egyedi, már- már különös sikeréről és helyzetéről is írtam. Felgyorsult zenei életünkben nem sok esélyt láttam arra, hogy a kilencvenes évek közepén ismertté vált, az évtized végén befutott Quimby után lesz még olyan kereskedelmi sikert elérő magyar együttes, amely egyrészt zeneileg újat hoz, másrészt nemcsak múltja és jelene, hanem feltételezhetően fényes jövője is van. A Magna Cum Laude gyökeret eresztett az élvonalban. A zenészek az új stúdióalbumon a helyzetükből adódó lehetőségeket aknázzák ki, aminek az igényesebb közönség csak örülhet. Már nem a megfelelni akarás vezérelte őket, egyszerűen csak dalokba öntötték az aktuális érzéseiket. A 2003 novemberében megjelent első, Hangolj át című CD-t hallgatva fel sem merült bennem, hogy a Magna Cum Laude néhány év múlva az élmezőnybe juthat. A nagylemezen hallható csúcspontok nélküli popos, rockos stílusnak Magyarországon nincs rajongóbázisa. 2004 őszén a Minden állomás című felvétel mégis slágerré vált, de az albumot nem tudta a köztudatba emelni. A fiúk a második korong be- harangozójával, a maxi CD-n 2005 júniusában kiadott Te légy most című, szívhez szóló balladával találtak rá a megfelelő útra. A kezdetekkor egy hölgy, a megasztáros Szabó Eszter is megfordult a zenekarban, aki a tehetségkutató tévéműsorban 2006 márciusában előadta a szóban forgó számot. Fontos pont volt ez az együttes pályafutásában, sokan kíváncsiak lettek a sikerre váró szerzemény eredetijére is. Pár nappal előtte került a boltokba az előzőhöz képest kilencven fokos fordulatot vett második nagylemez - egyszerű dallamokkal, könnyen megjegyezhető, érzelmes szöveggel -, amely eleinte elkerülte ugyan az eladási listát, de aztán felfedezte a közönség. 2007-ben az év magyar popalbumának járó Fonogram-díjjal jutalmazott CD címadója a Minden állomás lett - a cím három ponttal egészült ki. A harmadik stúdiólemez Magnatofon címmel - rajta a zenekar eddigi legnagyobb rádiós slágerével, a Színezd újra cíművel - 2007 novemberében került forgalomba. Ezt már a mostani felállás készítette, a három régi tag: Mező Misi énekes, Szabó Tibi gitáros, zeneszerző és Kara Misa basszusgitáros, szövegíró, valamint az új, Kilián Imi dobos. A negyedik, a 2009 júniusában megjelent 999 című stúdióalbum a bevált receptet követi, vidám hangulatú, laza dalokat vonultat fel. A rajongói bázist célozza meg: a némi élettapasztalattal már rendelkező hölgyeket, asszonyokat, férfiakat. Az együttes humorosan, ironikusan tálalja mondanivalóját, az érzelgősség határának elfogadott oldalán mozog, bár olykor átcsusszan a túloldalra. A DVD-vel kiegészített Belső égés című CD mindössze kilenc szerzeményt tartalmaz, játékideje a harminchárom percet sem éri el. (A DVD-n a 2010. december 28-án tartott SYMA-koncert másfél órás változata látható.) Olyan, már első hallás után az emlékezetünkben maradó felvétel nincs rajta, mint a Színezd újra vagy a Pálinka dal mégis született róla sláger, a rockos, a válást kiveséző Túl későn című. „Túl későn láttam meg benned, ami úgy hiányzott.” Az üzenetéből kifolyólag nem tipikus slágerszám, nyilván azért tűzték műsorra a rádióállomások, mert a zenekar rászolgált. A Belső égés - ahogy a cím is jelzi - komolyabb, mint az előző nagylemezek. A letisztult, mély tartalmú, de nem komor szerzeményeket érzelmi viharok inspirálták. A válás, betegség, halál, az ezekből adódó késő bánat, düh, nosztalgia, fájdalom, szenvedés a vezértéma. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy a laza rock is jól áll az együttesnek. A Túl későn, valamint a további két rockos dal: a Mid nem voltam még neked? és az Ugorj címűek a CD csúcspontjai. Az utóbbi a zenekarra jellemző édes brutalitás jegyében íródott. „De ha gondolsz az illatoktól túlfűtött nyárra, s délibábként zöldellő határra, akkor rájössz majd, hogy túl szép nap ez a halálra. Hát akkor ugorj, akkor ugorj, akkor ugorj, ha senki nem ölel meg! Altkor ugotj, akkor ugorj, én megvárlak lenn az ölembe!” A veszteség, a gyász legmarkánsabban a Fekete című felvételben jelenik meg. Az előző stúdióalbumon a záró számot, az Előre bocsánat Dézi címűt nem Mező Misi, hanem Kara Misa adja elő. A mostani záró szerzeményét, az Úgy szeress címűt Szabó Tibi énekli. Nem kétséges, a Belső égés a Magna Cum Laude eddigi legjobb nagylemeze. Az élvonalbeli hely ugyan nem erősödött vele, a CD túl igényes ahhoz, hogy az együttes megtartson minden egyes új szimpatizánst, akit a Pálinka dal vagy A főnököm című kapcsán maga mellé állított. De remélhetőleg a fiúk már egy szebb korszakukat élik, így majd ismét vidám stúdióalbum készül, egy-két olyan szerzeménnyel, amely a Túl későn című sláger sikerét is túlszárnyalja. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com N
