Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-11 / 159. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Benjamín Starý lett az első azzal a felvétellel, melyen saját magát kapta lencsevégre (A szerző felvétele) Az ArtKorzó fotópályázatának győztes alkotásai Kultúrák találkozása - díjkiosztó és kiállítás SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Hatvanhárom fényképpel neveztek be az érsekújvári és régióbeli diákok az ArtKorzó által hirdetett fotópályázatra, az alkotásokból a zsűri huszonegyet választott ki, ezeket láthatja a közönség a főtéri kultúrházban található Samba cukrászdában. Bármilyen műfajú színes, vagy fekete-fehér fotót, legyen az portré, csendélet, vagy tájkép, szívesen fogadtak a diákoktól. A verseny legjobb alkotásait szeptember 4-ig láthatja a közönség. A fotópályázat védnöke Vallach László, a TASR hírügynökség munkatársa volt, aki az ünnepélyes eredményhirdetésen hosszasan értékelte a beérkezett pályamunkákat. Benjamín Starý az érsekújvári Jesenského utcai szakiskola diákja lett az első helyezett. „A győztes felvételt a vágkirályfai víztározónál készítettem, a képen látható fiú én vagyok, de a kapucni eltakarja az arcomat. Az egyik oszlopra felálltam, a másikra a gépet helyeztem” - mondta a szerző. Iskolatársa, Patrik Vančík második lett, felvétele a vízparton készült, az égboltot és a vízfelület hátterét gyűrött papírral tette még vibrálóbbá, izgalmasabbá. Harmadik helyen végzett Tuba Dániel, a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szak- középiskola és Kereskedelmi Akadémia diákja. Szalma Zsolt és Thor Tamás a KultúrKorzó mellett működő ArtKorzó vezetői elismerésben részesítették Natália Bilíkovát, Bíróczi Rékát, Danczi Tamást és Madarász Abigélt, továbbá Szabó Luciát és Takács Bálintot. Az Új Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere. Négy határ menti település összesen 2 millió eurót költhet a csatornahálózat kiépítésére Környezetvédelmi beruházás - uniós támogatással Kiskövesd. A bodrogközi kisközségben a tervek szerint a nyáron átadják azt a szennyvíztisztítóállomást, melyet a település egy sikeres pályázatnak köszönhetően nagyrész európai uniós támogatásból építtethet fel. LECZO ZOLTÁN Máté Ágnes, Kiskövesd polgármestere lapunknak elmondta, a faluban már 1994-ben szerették volna kiépíteni a csatornahálózatot, de a munkálatok megkezdéséhez csak 2001-ben sikerült támogatást szerezni. Mivel ezt követően minden évben rendszeresen kb. 70-100 ezer eurót (2-3 millió koronát) kaptak erre a célra, a település egy részét ka- nalizálták, de a beruházás megvalósítása - forráshiány miatt - később leállt. Három évvel ezelőtt aztán a szomszédos Nagyköveddel és a magyarországi Vajdácskával valamint Sárospatakkal összefogva pályázat készült, és a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 címmel meghirdetett projektből sikerült is 2 millió euró támogatást kapniuk. Ennek a pénznek a feléből Kiskövesden szennyvíztisztító-állomás épül, melyet a jövőben a szlovákiai főpályázó Nagykövesddel közösen használhatnak majd, valamint mindkét községben folytatódhatott a csatornahálózat építése is. A két magyarországi településen az elnyert támogatás Kiskövesden szennyvíztisztító-állomás épül, melyet a szlovákiai főpályázó Nagykövesddel közösen használhatnak. másik felét az ittenihez hasonló fejlesztések megvalósítására költik. A polgármester tájékoztatása szerint a magas talajvízszint és az építés ideje alatt fölmerült különböző technikai nehézségek miatt a szomszédos Nagykövesddel együtt kénytelenek voltak egy újabb pályázatot is készíteni, mellyel a megnövekedett költségek fedezésére a környezetvédelmi minisztériumtól kértek és kaptak mintegy 310 ezer eurós hozzájárulást. A rendkívül szerény költségvetésből gazdálkodó Kiskövesden egyébként a tervezett fejlesztésekhez szükséges pénzt évek óta különböző pályázatok útján próbálják megszerezni, néhány éve például a község útjait, járdáit és a vízelvezető árkokat is egy ilyen sikeres projektnek köszönhetően, 332 ezer euró összköltséggel sikerült felújítani. Szokatlan ötlettel álltak elő az intézmény munkatársai - a platánfák alatt várják a gyerekeket Közös olvasásra buzdít a párkányi könyvtár A tavalyi akciót kezdetben gyanakodva figyelték a járókelők, július végére nagy sikere lett (Képarchívum) GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Hétfőnként Párkányban a sétálóutca platánfái alá várják a vakációzó gyerekeket a könyvtár dolgozói. Tíztől délig közös felolvasásokat tartanak, ahol a kisebbek és nagyobbak is jól szórakoznak. „Tavaly indítottuk útjára ezt a kezdeményezést. A járókelők kezdetben gyanakodva pislogtak felénk. A turisták vonakodva engedték el gyerekük kezét” - mondta Lelóczky Éva könyvtáros. A könyvtár dolgozói plédekkel és gyermekkönyvekkel felszerelkezve hétfőn délelőtt a platánfák alatt vernek tanyát. „Odamegyünk a kisgyerekes szülőhöz, elmagyarázzuk akciónk lényegét, amelynek célja az olvasás népszerűsítése. Vannak, akik idegenkedve és hitetlenkedve reagálnak, de akadnak olyanok is, akik gyereküket ránk bízva járják az üzleteket” - nyilatkozott Lelóczky Éva. Az ötlet leginkább a turistákat lepi meg. „Tavaly a párkányi kisgyerekes anyukák alkották a törzsközönséget. A hónap vége felé összeszokott csapatként fogadtuk az újoncokat. Bízom benne, hogy a rendezvény idén is legalább ilyen sikeres lesz” - fogalmazott a könyvtáros. A párkányi városi könyvtár egész évben változatos programokkal várja fiatal olvasóit. Egyik legsikeresebb és legnépszerűbb rendezvényük az Éjszaka Andersennel elnevezésű akció. „Tavaly nyáron a város több pontján - elsősorban a cukrászdákban és kávézókban - raktunk ki könyveket azzal a kéréssel, hogy aki elolvasta őket, adja tovább és küldjön egy értesítést a könyv sorsáról. Sajnos mindössze egy visszajelzést kaptunk” -jegyezte meg a könyvtár munkatársa. A közös felolvasások egész júliusban zajlanak. Augusztusban a párkányi könyvtár zárva lesz. „Ezzel a hónappal meghosszabbodik a kölcsönzési idő is. Erre az időszakra a szokásosnál több könyvet vihetnek haza olvasóink” - hangsúlyozta Lelóczky Éva. A képviselő-testületi ülésre beterjesztett főellenőri jelentés több pontban is jogosnak ítélte meg Marosi András panaszát Hármas telekcserét javasolnak a képviselők Marosi András szkeptikus a hármas telekcserével kapcsolatban (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A legutóbbi testületi ülést követően Marosi András reménykedhet abban, hogy előbb-utóbb pont kerül kálváriája végére, és tulajdonába kerül az általa majdnem 20 éve kertként használt, közel 12 áras terület. Az óvatos fogalmazás indokolt, hiszen évek óta szeretné rendezni tulajdonviszonyát - mostanáig eredménytelenül. Tehetetlenségében idén tavasszal a város főellenőréhez fordult panaszával. A vizsgálat megállapította: a panaszos bizony nem egyszer méltatlan elbánásban részesült mind a városi hivatal, mind a testület részéről: beadványai több hónapos csúszással kerültek a képviselők elé, a telek értékét nem megfelelő módon határozták meg, a korábbi ön- kormányzat pedig a telekszomszédjaival összehasonlítva igen eltérő vásárlási feltételeket szabott Marosi számára. Az ügy röviden: a restitúció keretében Marosi András és felesége nem kaphatta vissza eredeti ingatlanát, mivel az a Pozsony és Komárom közti főút alatt található. 1992-ben pótföldet kapott Komárom Kabátfalu városrészében, az akkor még működő állami birtok területén. Az ingatlan 1993-ban delimitálás útján a város tulajdonába került, ezért Marosi András az önkormányzattal próbál már évek óta egyezségre jutni a telek megvásárlásáról, illetve arról, hogy az eredeti parcellái helyett - amelyek beépítés miatt már nem kerülhetnek vissza a tulajdonába - megkapja az általa most művelt telket. Á főellenőr jelentéséből kiderül, Marosi kérésére 2007-ben az akkori testület 5,90 koronás négyzetméterenkénti áron kínálta fel neki megvételre a területet, azzal a feltétellel, hogy azt a későbbiekben soha nem adhatja el harmadik személynek. Mindeközben a szomszédos parcellákat úgy értékesítette a testület, hogy az egyik esetben 10 éves eladási moratóriumot határozott meg, egy következő esetben pedig egyáltalán nem tett ilyen megkötést. Marosi a vele szemben támasztott feltételeket diszkriminatívnak tartotta, és nem fogadta el a képviselők ajánlatát. „A 10 éves moratórium nekünk is megfelelt volna, ha akkor megvehetjük a telket, már az egész ügy íezárult volna, és rengeteg kellemetlenségtől, idegességtől kímélhettük volna meg magunkat” - nyüatkozott lapunknak Marosi András. 2008-ban és 2011-ben ismételten kérte a telek eladását, ám tavaly decemberben 41 ezer euróért, idén márciusban pedig 22 100 euróért kínálta fel azt a város. A főellenőri jelentés megállapítása szerint rosszul becsülték fel a telek értékét, az ugyanis nem beépített területen található. Marosi panaszát május elején vizsgálta a hivatal, és akkor ígéretet kapott rá, hogy a hivatal vagyonjogi osztálya legkésőbb a júniusi ülésre a testület elé terjeszti a beadványát. Mivel ez nem történt meg, Csintalan Miklós főellenőr készítette el a beadványt, amelyben arra kérte a képviselőket, hogy különleges elbírálás alapján adják el a területet Marosi Andrásnak. A testületi ülésen Hortai Éva képviselő javaslatára azonban egy másik konstrukciót fogadtak el. Mivel Marosi eredeti telkét az állam használja, ezzel szemben ő a város telkét, a városnak viszont több olyan ingatlana van, amely állami tulajdonú telken áll, a képviselőnő hármas cserét javasolt. Hortai Éva szerint bár a csere lebonyolítása nem megy majd egyik napról a másikra, a végén mindhárom érintett jól jár. A képviselők egyhangúlag támogatták ezt a javaslatot. Marosi András kissé szkeptikus a döntéssel kapcsolatban, attól fél, további évekbe telik majd, míg a város és az állam megtalálja a megfelelő csere- ingatlant. Csintalan Miklós fő- ellenőr ugyanakkor ígéretet tett, hogy figyelemmel kíséri az ügyet, és sürgetni fogja a mielőbbi végleges rendezését.
