Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-09 / 157. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 9. www.ujszo.com Július 17-én kezdődhet a tárgyalás az IMF-fel Zöld jelzés Budapestnek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Brüsszel. A magyar parlament pénteken elfogadta a jegybanktörvényt, ezt követően az Európai Bizottság szóvivője bejelentette: július 17-én érkezik Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, vagyis megkezdődhetnek a hónapok óta halogatott a tárgyalások az IMF-fel, melynek célja, mintegy 15 milliárd euró biztonsági hitel lehívása. A jó hírek ellenére a forint gyengülni kezdett, 286 helyett 288 forintot adtak egy euróért. Egyelőre nem látszik pontosan, hogy mi okozza a gyengülést, de valószínűleg részben az állhat mögötte, hogy az elmúlt hetek erősödését a tárgyalásokkal kapcsolatos feszültség oldódása okozta, így a biztos információ tudatában többen realizálják a nyereséget. Ugyanakkor az is lehet a háttérben, hogy bár megvan a tárgyalások kezdésének biztos időpontja, az utóbbi napok bejelentései (a magyar jegybank megadóztatása, 300 milliárdos munkavédelmi akcióterv) elhúzódó tárgyalásokat feltételeznek. A forintot még az a hír sem tudta erősíteni, hogy az Európai Bizottság megszüntette a jegybanki függetlenség kérdésével kapcsolatban Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárást. Egyébként az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) is egyetért a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény pénteken elfogadott módosításával. Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a jegybanki törvény módosításának elfogadásával fontos állomásához érkezett az a folyamat, amely a magyar gazdaság stabilizálását és megújítását jelenti, és egyben a forintot is erősítheti. (MTI, Portf.) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Drága a lakhatás Magyarországon Budapest. 28 európai ország közül a magyarok költik a lakással kapcsolatos szolgáltatásokra büdzséjük legnagyobb részét (36%-ot, miközben az európai átlag 25%), utazásra és üdülésre, valamint pihenésre és szórakozásra ugyanakkor déli szomszédunknál fordítják a legkisebb arányt (3%, az európai átlag 7%) az átlagos havi kiadásokból. Bár Szlovákia nem került be a felmérésbe, egybevetésül a cseh adatok rendelkezésre állnak: nyugati szomszédunknál a lakhatás az összbevétel 29%-ét viszi el, a szórakozásra, nyaralásra és pihenésre pedig 6%-ot fordítanak, ami gyakorlatilag megfelel az osztrák arányoknak. Ha tíz százalékkal több pénzük lenne, a magyarok leginkább élelmiszerre adnának ki többet, és valamennyit félre is tennének a pluszból. A magyarok által az otthoni érkezésre kiadott havi 25% szintén magasabb, mint az európai átlag, amely 21%. (HVG) Októberig bírja pénzzel Japán Tokió. Japánban vita támadt a további eladósodás lehetőségéről és nincs kilátásban a megegyezés. Ha a dolgok így maradnak, október végén az országot fizetés- képtelenség veszélye fenyegeti. Jun Azumi pénzügyminiszter pénteken azzal a felhívással fordult a két legnagyobb ellenzéki párthoz, hogy fogadják el a folyó költségvetés finanszírozása szempontjából fontos törvényt. Ez lehetővé tenné a kormánynak, hogy államkötvényeket bocsásson ki azért, hogy a költségvetésnek közel a felét finanszírozhassa. „E törvény nélkül összeomlik a költségvetés” - figyelmeztetett Azumi. Ha a kérdéses törvényt nem fogadják el, a rendelkezésre álló források 46,1 ezer milliárd jenre csökkennek, ami azt jelenti, hogy maximum októberig finanszírozható a japán állam. Japán a fejlett világ leginkább eladósodott állama, bő egy évtizede vergődik adósság- csapdában. (VG) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7965 Lengyel zloty 4,2139 Cseh korona 25,700 Magyar forint 287,60 Horvát kuna 7,4960 Román lej 4,5360 Japán jen 98,87 Svájci frank 1,2011 Kanadai dollár 1,2559 USA-dollár 1,2377 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,29-1,22 26,28-24,75 298,51-272,81 OTP Bank 1,30-1,21 26,47-24,55 296,12-274,72 Postabank 1,30-1,21 26,42-24,63Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 26,22-24,76 298,24-272,56 Tatra banka 1,29-1,22 26,30-24,76 296,87-274,31 Prima banka 1,32-1,19 26,78-24,23 299,63-271,09 Általános Hitelbank 1,29-1,21 26,31-24,77 299,83-274,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egyes termelők július végéig kaptak kivételt a tyúktartással kapcsolatos új szabályozás alól Nyáron újra drágulhat a tojás Lassan már a hímes tojás árával vetekedik a tyúktojás (Krošlákfelvj Pozsony. Míg az elmúlt hetekben a tojással kapcsolatos hírek az egészségre veszélyes külföldi behozatalról szóltak, hamarosan újra az áraké lehet a főszerep. Többségünk még jól emlékszik a tojások húsvét előtti szédületes árvágtájára. Az üzletláncok szerint heteken belül valami hasonlóra számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A húsvéti ünnepek előtt történelmi csúcsokat döntögettek a tojásárak, hiszen csak márciusban mintegy 70%-kal nőttek. Míg januárban még akár 8 cent alatt is árusították darabját, addig húsvét körül a minőségi tojások darabjáért az üzletek már a 24-30 centet is elkérték. A drágulás egyik oka, hogy egy uniós rendelet következtében a ketrecben tartott tyúkok januártól kényelmesebben élhetnek. Az előírás szerint egy tyúknak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani, szemben a korábbi 550 négyzetcentivel. Amíg nem volt méretbeli előírás, 350-400 négyzetcenti jutott egy tyúknak. Az új ketrecekben kevesebb tyúk él, többet mozognak, többet esznek, többet is tojnak, de utóbbi nem kompenzálja a beruházással járó többletnövekedést. Bár az uniós szabály már több mint tíz éve ismert volt, több termelő nem tudta vagy nem akarta a szükséges beruházást megvalósítani, emiatt kevesebb tojás jutott a piacra, ami az árakon is meglátszott. A húsvéti ünnepeket követően ugyan megnyugodott a piac, az árak azonban nem estek vissza az év eleji szintre. A kereskedőkjelenleg is nagyjából 40%-kal többet fizet- nekérte, mint januárban. A fogyasztókat heteken belül azonban egy újabb sokk érheti. „Arra számítunk, hogy a hazai termelők a közeljövőben újra megpróbálják felsrófolni az árakat, július végén jár le az az átmeneti időszak, amíg egyes termelők kivételt kaptak a ketrecben tartott tyúkokkal kapcsolatos új szabályozás alól” nyilatkozta Michal Dyttert, a Tesco szóvivője. Hogy valójában ki is srófolja fel a tojásárakat, arról viszont nincs egységes álláspont, a termelők és a kereskedők ugyanis egymásra mutogatnak. A Szlovák Baromfiipari Szövetség képviselőinek múlt heti nyilatkozata szerint a húsvét előtti árvágtáért a kereskedők a felelősek, akik visszaéltek a helyzettel. A kereskedők ezt azonban visszautasítják. Branislav Kubáň, a Billa marketingmenedzsere szerint az árakat a termelők növelték, miközben ők a haszonrésük csökkentésével enyhítették a nagyobb áremelést. Hasonlóan reagált Dyttert is, aki szerint a Tesco ára csak a termelők által diktált árakat követte. ,J\z üzletláncok jelentős mértékben visszafogták az áremelkedést, ellenkező esetben még nagyobb drágulásra számíthattak volna a fogyasztók” - állítja Dyttert. A kereskedők visszautasítják a baromfitenyésztők szakmai szervezetének azon állításait is, amelyek szerint az üzletek túl magas haszonréssel dolgoznak. „Míg a termelők és feldolgozók haszonrése 5-6%, a kereskedőknél ez 25-30 százalék, egyes üzletek azonban 60%-ot is rátesznek” - állította Ladislav Birčák, a Novogal baromfifeldolgozó igazgatója. ,A haszonréssel kapcsolatban nem nyilatkoznék, azt azonban el kell mondani, hogy meg sem közelíti a baromfifeldolgozók által említett szintet” - nyilatkozta Miroslav Chmelár, a Hypemova és Albert üzletláncokat üzemeltető Ahold társaság marketingmenedzsere. A 60%-os haszonrést a Tesco szóvivője is visszautasítja. Dyttert szerint a felvásárlói és a fogyasztói ár között ugyan elképzelhető 60%-os különbség, ebben azonban több tétel is benne van, vagyis nem az egész összeg számít a kereskedők nyereségének. „Csakaz áfa elvisz 20 százalékpontot, nem beszélve a többi adóról, a fizetésekről, a szállítási költségekről és a többi tételről” - mondta Dyttert, aki szerint a kiskereskedelem nyereségessége az egyik legalacsonyabbnak számít a többi ága- zathozviszonyítva. (mi) A nagy üzletláncokban árusított zöldségnek csaknem 80 százaléka behozatalból származik Pesszimisták a hazai zöldségtermesztők (A szerző felvétele) SUSLABÉLA Dunaszerdahely/Komárom. Az utóbbi tíz év során mintegy 400 százalékkal nőtt a zöldségbehozatal Szlovákiába. Az üzletláncokban árusított paprika 75%-a külföldi, a behozott uborka aránya még ennél is magasabb, csaknem 80%-nyi. így végképp nem csoda, hogy a honi kistermelők kedveszegettek, s nagyon sok helyütt közülük feladják a harcot az óriási importtal és üzletláncokkal szemben, mondván, ez ideig még próbálkoztak, de a folytatást egyszerűen képtelenek vállalni. A nagy üzletláncokban árusított zöldségnek csaknem 80 százaléka behozatalból származik, s ennek hallatán természetszerűleg felvetődik a kérdés a hazai termesztőkben: vajon kinek kell még a mi termékünk, hol is értékesíteni a kiskertekben megtermes'ztett salátauborkát, paprikát, paradicsomot. Ezt a gondolatmenetet taglalta lapunknak Derzsi Szabina, a Szlovákiai Kertész- kedők Szövetsége (SZKSZ) Du- naszerdahelyi Járási Szervezetének titkára, aki egyben a városi alapszervezet titkári funkcióját is magára vállalta. „Járásunkban - és ez bizonyára meglepő, hiszen az oly sokat hangoztatott országos éléskamráról van szó - egyszerűen elment az emberek kedve az intenzív zöldségtermesztéstől. A kiskertekben, háztájiban ugyan található paprika, paradicsom, uborka, vöröshagyma, de ezen növénykultúrákat elsősorban saját szükségleteik kielégítése céljából termesztik a korábban aktív kiskertészkedők. Több alapszervezetünk befejezte ténykedését, s ezzel párhuzamosan megszűntek az egykoron zajos, forgalmas felvásárlóhelyek is. Ami lényegében azt jelenti, hogy a Dunaszerdahelyi járásban csak elvétve akad nagytermelő a zöldségtermesztés területén, a külföldi behozatal sok helyütt pontot tett ennek a tevékenységnek a végére” - szögezte le Derzsi Szabina. A Komáromi járásban az SZKSZ-nek jelenleg 18 alapszervezete működik. Tabi Valéria járási titkár elmondása szerint ez eggyel kevesebb, mint az elmúlt évben volt. A kistermelői kedv mindenekelőtt a járás falvaiban, például Marcelházán, ímelyen, Naszvadon van még úgymond a víz felett, ezzel szemben például Ógyallán már jelentősen csökkenő tendenciát mutat a háztáji zöldségtermesztés. „Az egykori zöldségfelvásárló raktárakat sok helyütt most már nem a korábban megjelölt célokra használják, a helyi alapszervezetek bérbe adták azokat, s csak kevés raktár kizárólag zöldségfelvásárló hely” - részletezte a jelenlegi helyzetet Importzöldségek gyűrűjében az elnök-titkár. A felvásárlási árakkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a kora tavaszi termékekért - például a fejes salátáért vagy az újhagymáért - a termelők valamivel többet kaptak, mint egy évvel korábban. „Természetesen azok a kistermelők járnak anyagilag a legjobban, akik terményeiket saját maguk tudják értékesíteni a piacon. Persze, akik nagyobb mértékben termelnek, azok ilyen lehetőséggel egyszerűen nem élhetnek, mert ők a főállásuk mellett nem nagyon pia- cozhatnak, meg különben is a nagyobb mennyiségű produktumon nem egyszerű túladni. Akik nagyban termesztenek zöldségféléket, azok a terményfelvásárlókkal lépnek kapcsolatba, és szállítják az árut a piaci igények alapján. Nekik nehezebb a helyzetük, mivel a felvásárlók szigorú követelményeket szabnak meg, például a 30-50 ládányi paprika csakis egyfajta lehet, az uborkáknak, paradicsomoknak egyformáknak kell lenniük... Szóval egyáltalán nem egyszerű a kistermelők helyzete manapság. Ami pedig a konkrét felvásárlási árakat illeti, a paprika kilogrammjáért átlagosan 50 centet, a paradicsomért 40-50, míg az uborkáért 15-20 centet fizetnek a termelőknek” - sorolta az ára- katTabiValéria.
