Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-07 / 156. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. JULIUS 7. RIPORT 17 Timbuktu, a kísértetváros * É vszázadok óta végtelen homok szigeteli el Timbuktut, de a legújabb események még jobban elvágták a sivatagi várost a külvilágtól. A lázadók, akik tavasz végén foglalták el a Mali északi részén fekvő ősi települést, kemény iszlamista uralmat vezettek be. Sokan elmenekültek a hajdan toleránsnak és lazának tekintett városból, ahová korábban a világ minden részéből szívesen látogattak el a turisták. Az új hatalom arra kényszerítette a nőket, hogy egész arcukat elfátyolozzák. A rádió nem sugározhat zenét. A járókelők szájából kitépik a cigarettát a milicisták. Az ősi vályogtégla város arculata átalakul. Mindenfelé az Ansar Dine (A Hit Védelmezői) nevű radikális iszlamista mozgalom fekete zászlai lengenek. Harcosai a sivatagból bukkantak fel, és mindent felforgattak. Különösen a nők helyzete nehéz. Arra kényszerítik őket, hogy egész arcukat borító fityolt viseljenek. „Rettegésben élnek” - húzta alá Baba Aicha Kalil, az ismert polgárjogi aktivista, aki ma is a városban tartózkodik. A Bamakótól 700 kilométerre északkeletre lévő Timbuktu népessége az események előtt elérte az 50 ezer főt, de lakói közül igen sokan távoztak a lázadók bevonulása óta. A büntetések változóak Észak-Mali egésze - egy akkora térség, mint Franciaország - az iszlamisták és a nomád tuareg lázadók kezére került, miután a mali hadsereg összeomlott a tisztjeinek egy csoportja által végrehajtott államcsíny nyomán. Az elfoglalt térségben azonban az Anszár Din iszlamistái felülkerekedtek a tuaregeken, és hozzákezdtek saját iszlám törvénykezésük, a saría agresszív terjesztéséhez. A helybéliek közlése szerint a hirdetések helyére fekete táblák kerültek a Koránból vett idézetekkel. Feltűntek a városban az al-Kaida helyi változatának, az Iszlám Maghreb al-Kaidájának ismert vezetői is. Egy svájci apácát Az egyik vályogmecset. Fegyveres iszlamista harcosok rombolják a világörökség részeként számon tartott emlékeket. „A mauzóleumból semmi sem maradt, a temető pedig úgy néz ki, mint egy futballpálya - közölte Abduaje Bulahi helyi tanító a brit hírügynökséggel. - Mintegy 30 férfi, Kalasnyikowal a vállán, csákánnyal és vésővel esett neki a síremlékeknek. Timbuktu lakossága tehetetlenül szemlélte a pusztítást." Az Anszár Din fegyveresei a Szahara peremén fekvő Timbuktunál. A várost „a sivatag gyöngyeként" szokták emlegetni. 1988 óta része a kulturális világörökségnek. Most iszlamisták uralják és rombolják. Az Anszár Din szóvivője a francia hírügynökségnek nyilatkozva értésre adta, hogy a rombolások választ jelentenek a világszervezet lépésére. „Isten csak egy van. Ami itt (Timbuktuban) van, az haram (tilalmas az iszlám szerint). Mi muzulmánok vagyunk. Az UNESCO - az meg micsoda?" - idézte az AFP az iszlamista szóvivőt. (SiTA/AP-felvételek) áprilisban fegyveresek raboltak el a helyi al-Kaida-csoport utasítására. Az apácát később szabadon bocsátották, miután sorsáról tárgyalások folytak fogva tartóival. A térség nem biztonságos a nyugatiak számára, és az iszlamista hatalomátvétel óta nem jártak ott nyugati újságírók. Az al-Kaida maghrebi változata az elmúlt évtizedben sok tízmillió dollárnyi váltságdíjat hajtott be a nyugati kormányoktól, és jelenleg is több mint egy tucat túszt tart fogva a sivatagban - állítják <a térség ismerői. Baba Aicha Kalil recsegő telefon- vonalon nyilatkozva Timbuktuból elmondta a The New York Times című lapnak, hogy az iszlamisták ott helyben esküvőre kényszerítették azokat az ellenkező nemű fiatalokat, akiket együtt találtak. „Nem akarunk itt saríát Ami itt folyik, az rettenetes számomra” - jegyezte meg a telefonbeszélgetés során. Egy helybéli gazdálkodó ugyancsak arról beszélt, hogy az iszlamisták terrorizálják a lakosságot. „Szemtanúja voltam, hogy azért vertek meg fiatalokat, mert az utcán tévét néztek” — közölte. Szavai szerint fegyveres csoportok cirkálnak szüntelenül a városban, félelmet keltve mindenkiben. A büntetések változóak. A Human Right Watch jelentése szerint az északi Gao városában az Anszár Din követői megcsonkították egy nő fülét, mert rövid szoknyát viselt, másutt megkorbácsolták azokat a férfiakat, akiket alkohol- fogyasztáson vagy kisebb lopáson kaptak rajta. „Nem az amerikaiak a bíráink” Az Anszár Din timbuktui szóvivője dühösen vitatta a helybeliek állításait. Szerinte a város lakói egyszerűen azért menekülnek, mert attól tartanak, hogy az amerikaiak bombázni fogják az iszlamistákat. .Afganisztán, Guantánamo, Irak és Palesztina után az amerikaiaknak nincs joguk a szabadságról beszélni... Ha elismerik, hogy létezik iszlám, akkor el kell ismerniük a saríát is, és ha az a nők elfátyolozá- sát írja elő, azt kell tennünk. Nem az amerikaiak a bíráink. Ami pedig az al-Kaidát illeti, ők a mi iszlám testvéreink” - fogalmazott a lapnak Szanda Üld Bumana. A márciusi államcsíny óta a 14 milliós Maliban, amelyet addig a demokrácia egyik afrikai mintájának tekintettek, közigazgatási zűrzavar uralkodik, délen hatalmi űrrel, északon pedig egy kialakuló szakadár állammal. A bamakói junta vezetője, Amadu Szanogo százados kilátásba helyezte lemondását, miután csábító ajánlatot kapott a nyugat-afrikai államokat tömörítő ECOWAS révén. Ám a fővárosban uralkodó zűrzavart jól érzékelteti, hogy a junta hívei kegyetlenül megverték Dioncunda Traorét, az ideiglenes elnököt, akit ezek után Párizsba kellett küldeni kezelésre. A Human Right Watch jelentése szerint közvedenül a mareg hatalomátvétel után számos nőt megerőszakoltak, feltehetően a lázadók hadseregének, az MNLA- nak a tagjai. A kormányhivatalokat kifosztó MNLA ma is jelen van még Timbuktuban, Gaóban és Kidalban is, de a legfőbb hatalom a saríát akár erővel is kikényszeríteni akaró Anszár Din kezében van. A szervezet élén egy korábbi tuareg katonai parancsnok áll. A szervezet timbuktui szóvivőjének közlése szerint tárgyalások folynak az MNLA-val a hatalom megosztásáról: az Anszár Din nem utasítja el a tuaregeknek arra vonatkozó követelését, hogy fiig- geden államot kiáltsanak ki Mali északi részén, feltéve, „ha teljes körűen érvényesítik a saríát”. Az államcsíny következtében meggyengült és széthullott mali hadsereg a bamakói diplomaták szerint nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a lázadókat és az iszlamistákat. Az ENSZ becslése szerint több mint 160 ezer ember menekült Maliból a szomszédos Mauritániába, Burkina Faszóba és Nigerbe, több mint 140 ezren pedig magában Maliban váltak menekültté. Közben Timbuktu a város lakói szerint kísértetvárossá vált. A legtöbb üzlet lehúzta a rolót, és mivel a bankok is bezártak, fogy a pénz is. Egy Haidara nevű föld- , műves most mégis arra készül, hogy visszatérjen Timbuktuba. ,Az az én városom, az az én földem” - idézte szavait a The New York Times. (MTI-Press)
