Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-07 / 156. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Járulékot fog fizetni a „dohodás” is Pozsony. A kormány nem törli el a megbízási szerződés alapján való munkavégzést (dohoda), ám jövőre ez is járu­lékköteles lesz, ugyanúgy kell társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékokat fizetni, mint a klasszikus munkaszerződésnél, mégpedig a kivetési alap 48,6%-át. Ha nem rendszeres bevételről van szó, akkor 43,8% lesz a járu­lék. A diákok és a rokkantnyugdíjasok 29,5%-ot fizetnek, az öregségi nyugdíjasoknak 23,8%-ot ilyen munkavállalás esetén. Az egyéni vállalkozók minimális járuléka (beleértve az egészségbiztosítónak és a Szociális Biztosítónak fizetett összeget) januártól az eddigi 160,24 euró helyett 185,30 euró lesz. (sán) Nagyrőcei tűz - 336 ezer eurós kár Nagyrőce (Revúca). Több mint 336 ezer euróra tehető a csütörtökön leégett nagyrőcei klasszicista műemlék épület­ben esett kár. A város és a régió életében is fontos szerepet játszó, számos rendezvénynek helyet adó épület tetőszerke­zete, padlástere és a második szint nagy része a lángok mar­taléka lett. A tűz okát még vizsgálják. Összesen 42 tűzoltó hét órán át küzdött a lángokkal; az oltást nehezítette a nagy füst és az egyébként is rekkenő hőség. Kimerültség miatt négy tűzoltó elsősegélyre szorult, kettő pedig néhány órára kórházba került. Az 1875-ben emelt háromszintes épület eredetüeg vendéglő volt. 1996-ban a város a Slovmag cég­nek adta el, amely irodaépületté alakította át, de jelentős kulturális rendezvényeknek is helyet adott. (SITA) Erősödött az SDKÚ, egyébként alig volt mozgás Két emberből egy smeres, nő Fico népszerűsége 2016 után az aktuális átlagos élettartam függvényében emelkedik majd a nyugdíjkorhatár Faragja a kormány az átlagbérnél többet keresők nyugdíját Pozso ny. A kormány tegnap elfogadta a nyugdíjrend­szer módosítását. Ján Rich­ter munkaügyi miniszter elmondta, tisztában van­nak vele, hogy a nyugdíjak folyósítása jelenlegi formá­jában hosszú távon tartha­tatlan, főleg a demográfiai mutatók miatt, hiszen egy­re több lesz a nyugdíjas, és egyre kevesebb a befizető. SÁND0RRENÁTA Ezért a Fico-kormny „na­gyobb szolidaritási programot” vezet be az első pillérben, ami azt jelenti, hogy akik az átlagbér felett kerestek, azok majdani nyugdíjából lefaragnak egy jó­kora összeget, és valamivel töb­bet kapnak a mostanihoz képest azok, akik az átlagbér alatt ke­restek. Az átlagbérnél kevesebbet ke­resők (tavaly 786 euró) majdani nyugdíját a bérükből számítják ki, plusz hozzáadják a 16%-át annak az összegnek, amely hi­ányzott az országos átlagbér­hez. A távoli tervek szerint ez fo­kozatosan 22%-ra emelkedne. Viszont aki az átlagbér 1,25-szö- rösénél többet keresett, annak most úgy számítják ki a nyugdí­ját, hogy az átlagbér 1,25-szörö- sét meghaladó összegnek a 84%-át ismerik el. Ezt lecsök- kentik60%-ra. 2016-ig nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, ezt követően pedig mindig az aktuális átlag- élettartam függvényében foko­zatosan nő. Megváltozik a nyugdíjvalorizáció módja is, egyre kevésbé veszik figyelembe az országos átlagbért, s egyre nagyobb arányban az inflációt. Ez már jövő januártól így lesz, ennek alapján fix összeggel (jö­vőre kb. 8 euróval) emelkedik mindenki nyugdíja. Ezentúl a százalékos emelés helyett min­dig fix összeggel emelik a nyug­díjakat, 2017-tőlmárcsakazún. nyugdíjasinflációt, vagyis a nyugdíjasok által leginkább fo­gyasztott termékek drágulását veszik alapul. A nyugdíjrendszer második pülérben a legnagyobb változás a már korábban bejelentett 4 százalék - azaz a bruttó bér ed­digi 9 százaléka helyett csak négy százalékot vezethetünk el a magánnyugdíjszámlára. Eh­hez még hozzáfizethetünk két százalékot, amely leírható lesz az adóalapból. A jelenlegi négy helyett csak két alap lesz köte­lező - egy garantált és egy nem garantált alap, a magánnyug­díjpénztár döntésén múlik, hogy még létrehoz-e valami­lyen alapot. Azoknak az ügyfe­leknek, akikjelenleg valamelyik nem garantált alapban vannak (ami azt jelenti, hogy a magán­nyugdíjpénztár nem köteles ga­rantálni, hogy az ügyfélnek leg­alább a befektetett pénze meg­marad, azaz az ügyfél sokat ve­szíthet, ám kedvező gazdasági helyzet esetén sokat is nyerhet), 2013 április végéig jelezniük kell, hogy ott akarnak maradni. Ha ezt elmulasztják, akkor au­tomatikusan átsorolják őket a garantált alapba, amelynek ugyan kevesebb a hozama, vi­szont az ügyfél pénze biztosan megmarad, mert a magán­nyugdíjpénztár kedvezőtlen be­fektetés esetén a saját vagyoná­ból ezt köteles kiegészíteni, úgy, hogy megmaradjon az ügyfél ál­tal betett pénz. A Dzurinda-kormány alatt a számlaegyenleg „felülvizsgálati ideje” öt év volt, az első Fico- kormány ezt fél évre csökkentet­te, majd a Radičová-kormány ezt ismét öt évre emelte. Idén ok­tóbertől azonban Ficóék nem­hogy nem állítják vissza a fél évet - holott ellenzékben még ezt hangoztatták - hanem tíz évre emelik. További változás, hogy nem lesz kötelező a pályakezdők számára a második nyugdíjpil­lérbe való belépés, 35 éves koru­kig dönthetnek erről. Gubík László és társai leadták a belügyben a petíciós íveket, 18 ezer aláírás gyűlt össze MÓZES SZABOLCS Pozsony. Nő a kormánypárt támogatottsága - derül ki a Polis ügynökség friss felméréséből. A június 29.-július 4. között készí­tett reprezentatív telefonos fel­mérés szerint majdnem minden második ember a Smerre sza­vazna. A második helyre feljött a sokáig a bejutási küszöb környé­Pártok támogatottsága párt július május választás Smer 48,8% 46,9% 44,4% SDKÚ 7,8% 4,8% 6,1% OtaNO 7,6% 9,5% 8,6% KDH 7,4% 8,3% 8,8% Híd 6,5% 6,4% 6,9% SaS 5,8% 5,2% 5,9% MKP 4,6% 4,6% 4,3% SNS 4,5% 4,8% 4,6% Forrás: Polis ügynökség kén táncoló SDKÚ. „Optikailag az SDKÚ a második, ám három párt is a hibahatáron belül egy­formán áll. Azt, hogy az SDKÚ erősödése új tendenciát jelent-e, több felmérésnek kell meg­erősíteni” - véli Pavol Baranák, a Polis vezetője. Az összes jobbol­dali párt népszerűségi mutatója enyhén, a hibahatáron belül mozgott, leginkább az OĽaNO és a KDH támogatottsága esett vissza. A Polis mérése szerint a Híd és az MKP népszerűsége hó­napok óta szinte változadan. A Smer nagyon közel kerülne az alkotmányos többséghez, 87 mandátuma lehetne. Az SDKÚ- nak 14, az OLaNO-nak 14, a KDH-nak 13, a Hídnak 12, az SaS-nek pedig 10 képviselője lenne, ha július elején tartották volna a választásokat. Távozik a Szociális Biztosító igazgatója Lemondással tiltakozik a személycserék ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lemondott a Szo­ciális Biztosító vezérigazgató­ja. Ľuboš Lopatka volt szinte az egyetlen magas tisztségben lé­vő, még a Radičová-kormány által kinevezett vezető, akit a Fico-kormány nem menesztett, sőt Ján Richter munka-, szociá­lis, és családügyi miniszter többször hangsúlyozta, elége­dett a munkájával. Rátermett menedzsernek tartja, aki jelen­tősen javított a Szociális Bizto­sító gazdálkodásán, csökken­tette költségvetési hiányát. Lo­patka saját elmondása szerint hosszasan mérlegelt, marad­jon-e posztján, végül a távozás mellett döntött, mert nem ért egyet azzal, hogy a kormány a biztosítók kihelyezett részlege­inek élére többségében ugyan­azokat az embereket ülteti vissza, akiket ő leváltott. A kormány tudomásul vette Lopatka döntését, Ján Richter miniszter megerősítette, az igazgató távozása mögött a Szociális Biztosító egyes regio­nális fiókjainál végrehajtandó személycserék állnak, s ezzel a vezérigazgató nem ért egyet. A miniszter szerint a Szociális Biztosító működésében válto­zások várhatók a kormány programnyilatkozatának meg­felelően, s az új elképzelések­hez szabják a személyi kérdé­seket is. A távozó igazgató és a miniszter ezzel együtt is kor­rektnek nevezte kettejük kap­csolatát. (sán, TASR) Kolbásszal a kettős állampolgárságért VERES ISTVÁN Pozsony. Több, mint 18 ezer szlovákiai magyar aláírását tar­talmazó petíciós ívet adott át tegnap a belügyminisztérium­ban Gubík László. Célja, hogy a szlovák kormány az állampol­gársági törvény közelgő módo­sításánál vegye figyelembe a honosított magyarokat, szá­mukra is lehetővé téve a kettős állampolgárságot. A szlovák ál­lampolgárságát tavaly elvesztő Gubíkot elkísérték a tavaly szeptemberben indult alá­írásgyűjtés petíciós bizottságá­nak tagjai, többek között Beré- nyi József MKP-elnök, és az ál­lampolgárságától szintén meg­fosztott Boldoghy Olivér. Be- rényi szerint a 18 ezer aláírás jó eredmény. „A nyelvtörvény és egyéb nagy horderejű ügyek kapcsán 30-40 ezer aláírást vagyunk képesek összeszedni” - emlé­keztet a pártelnök. Mint mond­ta, sokan nem voltak hajlandó­ak aláírni az íveket. Berényi szerint ennek az állam megfé­lemlítő politikája az oka. A küldöttség az íveken kívül Egy kis hazait rejt a dísztáska, Kaliüák kolbászt kapott az állam­polgárságuktól megfosztott szlovákiai magyaroktól (A szerző felv.) egy virágos ajándéktáskában meglepetést is vitt Robert Kaliňák (Smer) belügyminisz­ternek. A benne levő békés­csabai és csallóközi kolbász a szlovák és a magyar nép jó kapcsolatait és ezeréves együttélést jelképezi, jelentet­te ki Samu István, a Via Nova ICS alelnöke, a petíciós bizott­ság tagja. „Szeretnénk, ha a miniszter úr erre is gondolna, miközben a kolbászt elfo­gyasztja. Amit a békéscsabai szlovákoknak szabad, azt ne­künk miért nem?” - mondta a kettős állampolgársággal kap­csolatban, miközben átadta a csomagot és az íveket a mi­nisztériumi iktató munkatár­sának. Ahogy korábban írtuk, Gu­bíkot az egyik magán-egész­ségbiztosító néhány hónapja felszólította: szüntesse meg biztosítását. „Ezt akkor nem tettem meg, később pedig ki­derült, hogy már nem vagyok a biztosítottak között. Azért tehettek így, mert diák va­gyok, még nem fizetek adót” - mondta lapunknak. Azokat, akik adófizetőként vesztették el szlovák állampolgárságu­kat, nem ért ilyen meglepetés. Boldoghy Olivér például vál­lalkozóként adózik. „Én ebből kifolyólag fedezve vagyok” - árulta el. Gubík László és to­vábbi hét, szlovák állampol­gárságát a magyar honosítás következtében elvesztett szlo­vákiai magyar beadványával jelenleg az Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága foglalkozik. A most leváltott érsek által rendelt könyvvizsgálat eredményeként jelentették fel a volt főpapot Ján Sokol volt érsek ügyeit az ügyészség vizsgálja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ügyészség fogja kivizsgálni a Nagyszombati Ér­sekség 2009 előtti pénzügyeit - ezt az egyházmegye könyv- vizsgálatát végző, neve elhall­gatását kérő könyvvizsgáló árulta el a Sme napilapnak. To­vábbi részleteket nem volt haj­landó elmondani. A pénzügyi auditot Róbert Bezák hétfőn leváltott érsek rendelte el, miután 2009-ben átvette az egyházmegye irányí­tását. Nem sokkal később a Týždeň hetilap közölt leleplező cikket arról, hogy Bezák elődje, Ján Sokol több százmillió koro­nát utalt át egy volt ŠtB-s ügynök számlájára, s az összeg hiányzik az érsekségkönyveléséből. A könyvvizsgáló három nap­pal Bezák leváltása után tett fel­jelentést az ügyészségen, mert komoly hiányosságokat talált az érsekség könyvelésében. A tör­vény szerint ilyenkor a könyv- vizsgáló köteles feljelentést ten­ni. Az érsekség megerősítette, hogy tud a feljelentésről, ám az ügyben nem nyilatkozik, a Szlo­vák Püspöki Kar szintén hallgat. Sokol könyvelési praktikáiról Bezák is többször nyüatkozott. Bezák leváltásának okai tovább­ra sem ismertek, spekulációk szerint elmozdításának köze le­hetett Sokol viselt dolgaihoz. Vagy nem tudta ezeket kellő­képpen „menedzselni”, vagy pedig az volt a „gond”, hogy nem próbálta leplezni a korábbi visszásságokat. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents