Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-05 / 129. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 5. _______ Agrárkörkép 11 Az idei kemény tél ismét rámutatott a télállósság, a hosszan tartó rendkívüli csapadékhiány pedig az aszálytűrés fontosságára a gabonafélék esetében is • Kitörési lehetőség a minőségi gabonatermesztés A sósszigeti búzanemesítés egyik fő célja továbbra is a kiváló malom- és pékipari minőséggel rendelkező fajták előállítása, állítja Zalabai Gyula (Archívumi felvétel) A sósszigeti nemesítő vállalat kísérleti parcelláin tavaly zajlott az az első közös gabonafajtabemutató, amelyet az Istropol Solary és az Osivo Zvolen cégek közösen szerveztek. Az idei rendezvény kapcsán Zalabai Gyulát, a sósszigeti vállalat vezetőjét a gabonapiaci helyzetről, lehetőségeinkről és esélyeinkről, a nemesítésben érvényesülő trendekről valamint a bemutatott újdonságokról kérdeztük. INTERJÚ A hazai és a nemzetközi terménypiacokon az olajnövények mellett a gabonafélék iránt is növekvő kereslet és termelői érdeklődés mutatkozik. Hol tart ma a hazai gabonatermesztés, mik az előnyei, mik a hátrányai? Véleményem szerint a hazai gabonatermesztés távolról sem tudja kihasználni azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkezik. Kis ország lévén a kitörési lehetőséget egyedül a minőségi gabonatermesztésben látom. Szlovákia klimatikus adottságai lehetővé tennék, hogy 150-200 ezer hektáron állítsunk elő kiváló minőségű búzát, aminek jelentős része - akár 400-500 ezer tonna -exportpiacokra is mehetne. Minden adottságunk, beleértve a fajtakínálatot is, megvan ahhoz, hogy pl. a durum búza vetésterülete elérje a 25-35 ezer hektárt, ami az exportlehetőségek mellett a hazai malom- és tésztaipar további fejlődését is szolgálhatná. Ehhez azonban hiányzik a piac szervezettsége, az infrastruktúra, a logisztikai háttér, stb. A kenyérbúza mellett a legnagyobb exportlehetőséget a sörárpában, pontosabban a malátában látom. Vissza kéne szerezni az elveszített külföldi piacokat, elsősorban azokat a nagyon igényes piacokat, ahol az egykori csehszlovák maláta nagyon jó hírnévnek örvendett. Ehhez viszont minőségi sörárpaterrmesztés kellene, nem pedig belevegyülni a nagy árpatermesztő és malátaexportőr országok által produkált átlagos minőségbe. A hazai gabonatermesztés további fejlődésének legnagyobb akadályát a piac szervezetlenségében, a minőség iránti igénytelenségében látom, és ez gyakran még a ne- mesítői munka eredményeinek érvényesülését is nehezíti. Mivel a gabonafajták kínálata jelentősen megnövekedett, milyen szempontok szerint ajánlott fajtát választaniuk az itteni termelőknek? Milyen alapvető piaci igényeknek és követelményeknek kell megfelelniük a búzafajtáknak? A termesztőknek csak azt tudom ajánlani, hogy elsősorban hazai, vagy legalábbis hasonló termesztési adottságok között kinemesített fajták vetőmagját vásárolják. A fajtaválasztásnál fontosnak tartom, hogy a fajta jól alkalmazkodjon a klimatikus adottságokhoz, a talaj típusához, az alkalmazott termesztéstechnológiához és megfelelő betegségellenállósággal, valamint a feldolgozó-ipar igényeinek megfelelő minőséggel rendelkezzen. Az idei kemény tél ismét rámutatott a télállósság, a hosszan tartó rendkívüli csapadékhiány pedig az aszálytűrés fontosságára. Ezekkel a tulajdonsággal a nyugat-európai fajták nem rendelkeznek. Nem lehet észre nem vermi, hogy egyes növényfajok esetében mára már szülte teljesen kiszorultak a hazai fajták, a terméshozamok viszont nem emelkedtek. A termésingadozások évről évre nagyobbak, és a minőség sem javult. Egyértelmű, hogy ennek egyik oka az adaptáció, az alkalmazkodóképesség hiánya a nyugateurópai fajták esetében. Sajnos vetőmagot ma már szinte bárki forgalmazhat, nagyobb hozzáértés és bármilyen felelősség nélkül. Úgy érzem, ehhez nem kell további kommentár. Milyen új fajtákat mutattak be ezen a rendezvényen, milyen új tulajdonságok jellemzik őket? A hazai búzatermesztésben már bizonyított búzafajták (Alacris, IS Karpatia, IS Agape) bemutatása mellett a hangsúlyt az utóbbi 2-3 évben minősített, jelenleg már szaporítás alatt álló fajták bemutatására helyeztük. Az elit minőségi kategóriába tartozó, korai érésű IS Questor és IS Corvinus fajták magas sikértartalmukkal, kiváló sikérmi- nőségükkel és átlagon felüli aszálytűrésükkel emelkednek ki a jelenlegi fajtakínálatból. A legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelelő IS Escoria két sikeres fajtánk, az Alacris és Axis legjobb tulajdonságait hordozza. Az idén minősítettek közül az IS Gordius kiváló betegség-el- lenállóságával és stabil pékipari minőségével emelkedik ki. Az IS Contitor pedig nagy termőképességű takarmánybúza-fajta, amely ugyanakkor kiváló kekszipari liszt előállítására is alkalmas. Az új fajták közül feltétlenül meg kell még említenem az IS Jarissát, amely 50 év után az első hazai tavaszi búzafajta. További jelentős sikernek könyveljük el az alig több, mint egy évtizeddel ezelőtt indított árpane- mesítési programunk legújabb eredményeként minősített IS Carmenta és IS Castor fajtákat, mivel mindkettő kiváló malátaipari minőséggel rendelkezik, így jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy vállalatunk növelni tudja részesedését a hazai vetőmagpiacon. Milyen trendek érvényesülnek a gabonafélék, és kifejezetten a búzafajták hazai nemesítésében? Merre tart, hová juthat a nemesítés? Mivel a jelenlegi piaci trendek egyértelműen azt mutatják, hogy az elkövetkező években a kiváló minőségű búza jól értékesíthető lesz a hazai és a külföldi piacokon, ezért a sósszigeti búzanemesítés egyik fő célja továbbra is a kiváló malom- és pékipari minőséggel rendelkező fajták előállítása. A globális felmelegedés, az ezzel járó mind gyakoribb és egyre nagyobb kilengések az időjárás menetében - gondoljunk csak az idei nagyon hideg télre és a már hónapok óta tartó rendkívüli aszályra - egyre jobban veszélyeztetik a búzatermesztés stabilitását térségünkben, ezért további fontos célunk az aszálytűrés és a télállóság javítása, vagyis a fajták termésstabilitásának növelése. Úgy vélem, hogy a termésstabilitás vállalati, de akár országos szinten is csak több, egymástól agronómiái tulajdonságaikban eltérő fajta termesztésével oldható meg. Ezért célunk egy olyan sósszigeti fajtakínálat létrehozása, amelyen belül a fajták tulajdonságai, pld. azok koraisá- ga, agronómiái tulajdonságai egy eddiginél jóval szélesebb skálán mozognak. Ennek keretében feltételezhetően már a jövő évben minősítésre kerül minden idők legkorábbi érésű hazai búzafajtája, az IS Spirella. Búzanemesítésünk irányát elsősorban a hazai és nemzetközi piaci igények szabják meg, de lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elébe menni a piaci trendek alakulásának. Ezért több olyan nemesítési alprogramunk is van, amelyek ez idáig fel nem használt, speciális tulajdonságokkal rendelkező fajták előállítását célozzák meg. (sz) A levéltrágyázás hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzák A napraforgó levél- és fejtrágyázása ÖSSZEFOGLALÓ A télállóság és a szárazságtűrés a legfontosabb Repcefajták érés előtt TÁJÉKOZTATÓ A kora nyári aszályos időszakban öntözés hiányában a szárazságeredetű tápanyag-felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésének kezdetéig kijuttathatok, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. A levéltrágyázással a termesztett növény életfolyamataihoz szükséges tápanyagokat a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően lehet adagolni. A piacon számtalan speciális nitrogéntartalmú és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megtalálható. A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ilyenkor nemcsak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életműködésen keresztül javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyákkal nem érhető el ugyanolyan teimésnövelő hatás, mint amit az alaptrágyázástól várhatunk, de ennek ellenére nem lebecsülendő az általa kiváltható eredmény. A napraforgó nálunk is sikeresen és jövedelmezően termeszthető növény, főleg ha megfelelő fajtát választunk és fajtára jellemző specifikus termesztésieljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezőségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetű barna erdótalajok, humuszos homoktalajok is. Ez összefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyiséget meghálálja. A nitrogén feleslege viszont olajtartalmát csökkenti és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel. A szakirodalom szerint a tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermése a talajból a következő tápanyagmennyiségeket igényli: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor (P205) és 70 kg kálium(K20), 12 kg magnézium (MgO). A kedvező tulajdonságú talajokon elérhető 3.5 t/ha kaszattermés 140 kg nitrogént, 105 kg foszfort, 245 kg káliumot és 42 kg magnéziumot igényel. Ha a napraforgó vetés előtt, vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerinti szükséges nitrogén-mennyiséget, a hiányzó rész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható. A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt juttatjuk ki, alkalmazkodva a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az első kombinált permetezés a napraforgó bimbózásakor, a második teljes virágzáskor végezhető, (agr) A termelők körében megszokott és látványosabbnak tűnő virágzáskori bemutatók helyett inkább egy későbbi, becőéré- si időszakra időzíti az immár hagyományosnak nevezhető országos szakmai bemutató körútját a Pioneer Slovakia vetőmag-forgalmazó cég, amely a különböző helyszíneken megtartott szántóföldi bemutatókon az általa forgalmazott repcefajták, illetve hibridek széles választékát vonultatja fel a termelőknek, tájékoztatott Lelkes Péter, a Pioneer Slovakia igazgatója. Amint elmondta, azért választották ezt a későbbi időpontot, mert a kialakult becők alapján ebben az időszakban már jóval nagyobb valószínűséggel becsülhetők meg a terméshozamok, a növényzet fejlettségi szintje ebben az időszakban már pontosabb értékelésre és előrejelzésre ad lehetőséget. Az országban hét termesztői körzetben tartandó rendezvényeken a repcefajták bemutatója mellett az érdeklődőknek egy-egy helyszínen lehetőségük lesz megtekinteniük az Agrotrade gépforgalmazó céggel közösen szervezett gépbemutatókat, valamint a BASF és a Bayer növényvédelmi cégek termékeivel kezelt repceállományokat is. A repcefajták nemesítésében a Pioneer szakemberei az ebbe a térségbe szánt fajták és hibridek kínálatában a növények télállóságát és szárazságtűrését tekintik a legfontosabb kiválasztási szempontnak. Az idei bemutatókon a már ismert és bevált repcefajták mellett két teljesen új hibridet is láthatnak az érdeklődők. Az egyik egy hagyományos, magas hozamú és olajtartalmú hibrid, a másik az utóbbi években nálunk is fokozatosan elteijedő féltörpe hibrid, amelyek immár új megjelöléssel, tehát PR helyett PT, vagy PX jelzéssel kerülnek be a vizsgálatokba és a köztermesztésbe. A szervezők az előző évek tapasztalatai alapján idén is azt várják, hogy a rendezvényeken részletesen és szakmai megalapozottsággal tudják tájékoztatni a repcefajták iránt érdeklődő termesztőket. (sz) (Archív felvétel)
