Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-05 / 129. szám, kedd
• • agrárkörkép 2012. június 5., kedd 9. oldal Gyomirtás osztott kezeléssel Egy-ßgy kezelés 50-100 eurós hektáronkénti költséget jelent 10. oldal Kitörési lehetőség a minőségi gabonatermesztés Az idei tél ismét rámutatott a télállósság és az aszálytűrés fontosságára 11. oldal A malacoknak száraz meleg kell Fontos, hogy az állatok kolosztrumhoz jussanak 12. oldal Az utólagosan elvetett árpa olyan gyenge maradt, hogy egyesek most már kiszántás nélkül ebbe a gyér állományba vetik a kukoricát Kevesebb lehet a termés, mint amit elvetettek Ha egy héten belül nem lesz számottevő eső, az idei termésnek annyi, fogalmazzák meg sommásan a véleményüket a dél-szlovákiai mezőgazdasági termelők, akiket a tavaly őszi szárazság óta folyamatosan nyomaszt és lassan végérvényesen a sarokba szorít az időjárás e szélsőséges megnyilvánulása. ÖSSZEFOGLALÓ A gazdák véleményét a számok is alátámasztják: míg normális években 500-600 mm az átlagos éves csapadékmennyiség, idén ennek jó, ha a felével számolhatnak a legalább elégséges égi áldásra régóta váró gabonatáblákon. Normális esztendőben ilyentájt már nem lehet látni a vetésben a nyulat, illetve csak az őzek fejét láthatjuk, mostanában egyes parcellákon még a hörcsögök is megfigyelhetők, mondja Perleczky Gábor a mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari kamara galántai regionális igazgatója, akitől az egyre nagyobb gondokat okozó aszályról kértünk adatokat. Térségükben a csapadékhiány nagyon rapszodikus eloszlásban nyilvánul meg, egyes helyeken, például Diószegen a vetőmag-nemesítő állomáson csupán csak 40 mm az idén ösz- szesen mért csapadékmennyiség, másutt pl. Vinohradyban, egy alkalommal lokálisan lezúduló 86 mm-nyi víztömeg tette tönkre a termés jelentős részét. Általánosságban azonban elmondható, hogy elsősorban a csapadékhiány határozza meg a térség időjárási viszonyait. Vannak területek, ahonnan a gazdák vélhetően kevesebb termést tudnak majd betakarítani, mint amennyit elvetettek. Főleg ott, ahol az őszi aszály miatt gyengén kikelt állományokat kiszántották, és tavasziakat vetettek a helyébe. Sajnos olyan esetek is előfordultak, hogy a tavasszal utólagosan elvetett árpa olyan gyenge maradt, hogy egyesek most már kiszántás nélkül ebbe a gyér állományba vetik a kukoricát. Azt is csak próbaképpen, hogy hátha, sikerül valamit kihozni belőle. A hozamok még a legoptimálisabb becslések alapján is jelentősen elmaradnak a tavalyiaktól. A gabonaféléknél az említett okok miatt legfeljebb 2-3 tonna körüli A bokrosodás után a mellékhajtások elszáradtak termésre, a repcében még ennél is gyengébb eredményekre számítanak. Egy esedeges eső is már csak annyit javíthat a helyzeten, hogy a gabonák főszárán ki tudjon fejlődni a mag, az oldalhajtások már végérvényesen elpusztultak, és ez tudjuk, hogy milyen hatással lesz a hozamokra. Egyelőre úgy tűnik, hogy az új tárcavezetés is csak keresi a megoldást a szorító gondokra. Az öntözést a hálózatok elöregedése és gyenge műszaki állapota, de főleg a víz drágasága miatt egyre kevesebben veszik igénybe, s mivel a víz árához már nem jár semmilyen támogatás, így a szolgáltatás még azok számára is egyre drágább lesz, akik még képesek és hajlandók megfizetni a megemelkedett költségeket. Az eső is csak mérsékelné a károkat Rimaszombat térségében a lehullott csapadék mennyisége a tavalyi év augusztusától már 350 mm-el kevesebb, mint a sokévi ádag. Az egyes területeken lehullott lokális esők ugyan itt-ott javítanak a rendkívül kedvezőtlen mérlegen, de ebben a térségben is egyértelműen a szárazság befolyásolja a növényállományok fejlődését. Tóth Ferenc, a Gemerprodukt szövetkezet elnöke, aki egyben a gömöri agrárkamara elnöke is, arról tájékoztatott, hogy a szárazság következtében a termelők nagyon nehéz időszaknak néznek elébe. A repce jelentős részét már kiszántották, az őszi búza ritka, kevés oldalhajtással gyenge szárain egy-egy kalász árválkodik. Az árpa szintén megállt a fejlődésben. A növényeknek már nagyon hiányzik a csapadék, bár a termelők zömének véleménye szerint a gabonaféléknél helyenként 30-50 százalékosra becsült terméscsökkenést még egy esedeges kiadósabb eső is csak mérsékelni tudná. A kukorica és a napraforgó állományai egyelőre még ellenállnak az aszály kihívásainak. A május elején lehullott 15 mm- nyi csapadék az időben elvetett állományokon sokat segített, így azok még el tudják viselni a szárazságot. A kukorica azonban sokat szenved az éjszakai hidegektől, nagyon sok helyen megállt a növekedésben, csak tengődik, lilás elszíneződése is erre utal. A csapadékhiány következményei hatványozottabban jelentkeznek a zöldségtermesztésben. Az állományokon meglátszik a természetes csapadék hiánya, még ott is, ahol szinte naponta öntöznek, hogy megmentsék az ültetvényeket. Napjainkban általános a vélemény, hogy már a szabadföldön sem érdemes és nem is szabad öntözési lehetőség nélkül belevágni a termesztésbe. A szőlőknél, mivel ezek mélyebben gyökereznek, a vízhiány tünetei még nem feltűnőek, de a virágzás után már jobban láthatók lesznek az esetleges károsodások. A gyümölcsfákon sokan azért nem végezték még el a kézi termésritkítást, mert nem lehet tudni, hogy a csapadékhiány következtében a fák milyen mértékben dobják el a termésüket. Árvizek után szárazság A csapadékhiány következtében a Vág és a Kis-Duna közötti térségben komoly gondok mutatkoznak a növényzet vegetációs szintjével, nem beszélve a várható terméskilátásokról. Szikura Ferenc a királyrévi Agrostaar KB (Szikura Ferenc felvételei) igazgatója szerint egyes térségeikben a szikesebb, homokos területeken nemcsak a terméshozamok, hanem már maguk a növényállományok is szinte ment- hetedennek látszanak. A sors fura fintora, hogy pár évvel ezelőtt éppen ellenkezőleg, árvizek pusztították el a termésük jelentős részét. Most a hiányzó csapadék miatt már ki kellett szántaniuk 20 hektár mákot, helyére kukorica került, 150 hektár repcét, amit napraforgóval helyettesítettek. De a gabonafélék állapota sem ad okot a bizakodásra. A szárazság következtében a bokrosodás után a mellékhajtások egyszerűen elszáradtak, a megmaradt főszárakon a kalászok nem kecsegtetnek gazdag hozamokkal. Ezek megmaradása is már csak attól függ, kapnak-e esőt a következő napokban, hetekben. Pedig amint azt az igazgató elmondta, a gabonáknak igyekeztek megadni mindazt, amire a biztonságos növekedéshez szükségük van, de hiába kaptak különböző levéltrágyát, tápanyagot, a talajból hiányzó vízmennyiséget nem lehetett pótolni. A búza mellett az árpa is csak vegetál, hozamok itt is csak gyéren várhatók. Az igazgató szerint az aszály már a kukoricákat is komolyan veszélyezteti. A kikelt növény- állományok fele-háromnegyede 10-12 cm magas, nem növekszik, a megjelenő lilás elszíneződés tápanyag-felvételi zavarokra és megfázásra utal. A növények szomjaznak, és az életfunkcióikat is igyekeznek visszafogni. Normális csapadékviszonyok között ilyentájt már derékig kellene érniük a kukoricaszáraknak, most csak a bokákat csiklandozzák. Sajnos, a beragadt vegetáció beindulásában nem segített a nemrégiben lehullott 8 mm-nyi eső, mert ez a mennyiség képtelen volt számottevően változtatni a talaj nedvességtartalmán. Az esőhiány miatt immár a gazdaság gyümölcsöse is veszélybe kerülhet, hiszen a talajvíz szintje már itt is rendkívül alacsonyra süllyedt. A termelők a várható termés- csökkenés miatt ugyan magasabb értékesítési árakkal számolnak, de abban már most biztosak, hogy ennek mértéke nem fogja tudni felülírni az alacsonyabb terméshozamok miatti jövedelemkieséseket. Az igazgató szerint ilyenkor lenne fontos az ún. tartalékalap működtetése, amelyből kárpótolni lehetne a veszteségeket. Újra kellene gondolni az öntözési stratégiát A Csallóközben 145 ezer hektáron gazdálkodó termelőket az aszályos időszak szintén szorongatja, különösen a homokos kavicsos területeken, ahol köny- nyen leszalad a víz. Vannak olyan termelők, akik a reménytelennek tűnő búzatáblájukat inkább leszenázsolták, hogy legalább mentsék, ami menthető, és a bizonytalan szemtermés helyett legalább fel tudják etetni az állatokkal a zöldtömeget. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke szerint a termelők mintegy 30-40 százalékos terméskiesésekkel számolnak. A repcét sok helyen ki kellett szántani, a búzatáblák siralmasak, ritkák, alacsonyak, alig van rajtuk kalász. A szárazság miatt a takarmányozásra szánt zöldtakarmányok is csak sínylődnek, az állattartók az első kaszálásból alig tudtak valamit betakarítani. A lucernák csak tengődnek, alig növekednek. A helyzet érdekessége, hogy a vízhiány mellett az éjszakák egyelőre hidegek, a talaj mentén fagyveszély is fenyeget. így a zöldségfélék és speciális növények termelői is csak megkésve tudták kiültetni a palántákat. Néhány helyen a korábban kiültetett növényeket, pl. a paprikát meg is csípte a kései fagy. Patasi Ilona szerint a globális felmelegedés következtében tapasztalt változások miatt szükség ‘ van arra, hogy a tárcavezetés újragondolja a hazai öntözési rendszer működését. A még meglévő és úgy-ahogy működő 110 ezer hektárnyi öntözőrendszer mellett ki kellene építeni egy új, sokkal mobilisabb és olcsóbb rendszert, ami főleg a speciális növényeket termesztők számára jelentene segítséget. A hidromeliorációs vállalat idén megemelt költségvetéssel gazdálkodhat. Hogy ezzel mit tud és fog kezdeni az öntözések konkrét támogatása érdekében, egyelőre kérdéses. Agrárbiztosítás áttételesen A szárazság okozta hozam- csökkenés miatti közvetlen jövedelemkiesésre a szlovákiai termelők egyelőre még nem köthetnek biztosítást, de az Ágra Biztosító osztrák anyavállalatában az ottani kollégáiknak már erre is van lehetőségük, tájékoztatott Bán Dalibor a biztosító itteni igazgatója. Amint elmondta, a szlovákiai termelők a szárazság következményei ellen jelenleg a kezdeti stádiumban lévő növényzetre az úgynevezett „Szárazság a keléskor” miatti újravetés címén köthetnek mezőgazdasági terményekre vonatkozó biztosítást, ameíy arra az esetre vonatkozik és nyújt kárpótlást, ha az emlegetett időjárási esemény, vagyis a szárazság miatt nem kel ki a vetés. Ilyenkor, ha a termelő újraveti az adott parcellán a terményt, vagy mást vet helyette, hektáronként 130 euró kártételre jogosult. Az Ágra Biztosítóban elsősorban gabonafélékre, repcére, napraforgóra és kukoricára körnek ilyen biztosításokat, de a biztosítónak van egy részletes jegyzéke azon terményekről, amelyekre a szerződések megköthetők. Bán Dalibor szerint idén elsősorban a repcét érintette nagyon kedvezőtlenül a száraz időjárás, mivel az őszi szárazságot követően a téli fagy is keményen károsította az állományokat. Ennek következtében az ország déli térségeiben, az Érsekújvári járástól a Léváin át Rimaszombatig és Rozsnyóig nagyon sokan voltak kénytelenek kiszántani sok helyen a növényzet a 100 %-át is. Egyes számítások szerint a hazai repceállománynak országos viszonylatban csaknem a fele jutott erre a sorsra. „A globális felmelegedés következtében egyre rapszodiku- sabbá váló időjárási viszonyok hatásainak ellensúlyozására alkalmas biztosítási termékek választéka, illetve azok kockázati lefedettsége évről évre növekszik, erre odafigyelünk. Az említett időjárási változások viszont új kihívások elé állítják, és komoly odafigyelésre késztetik a biztosítási szakértőket. Ezekre azonban, ha nem is azonnal, de a piac feltehetően kénytelen lesz reagálni”, vélte az igazgató, (sz)
