Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-30 / 151. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 30. Szalon 19 HÁROM NÉZŐPONT Közép-Európa-tudat, közép-európai identitás Közép-Európáról, e sajátos virtuális szellemi térről kérdeztünk három kiemelkedő elismertségű tudóst: Žilka Tibor szlavistát, Tolcsvai Nagy Gábor akadémikust, valamint Pusztay János Príma Pri- missima-díjas nyelvészt. A három professzor a nyelv- és az irodalomtudomány különböző területeit kutatja, közös bennük pedig az, hogy mindhárman a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai T anulmányok Karának oktatói. KÖRKÉRDÉS 1. Közép-Európa politikailag meglehetősen problémás, mégis több szempontból homogén térség. Számos Közép-Európai i képzet él a köztudatban a Monarchia-hagyománytól a V4- ekig. Mit jelent az Ön számára a Közép-Európa-tudat, a közép-európaiság? 2. Milyennek látja ebben a politikai és szellemi környezetben a magyar kultúra helyét? 3. Mennyire él a Márai-féle polgári Európa-képzet Közép- Európán túlról szemlélve? Milyennek látszik ez a térség nyugati (vagy keleti, északi) szemmel? 4. Szükséges (és lehetséges)-e Ön szerint egy egységes közép-európai identitás kialakítása? 5. Hogyan vélekednek erről a problémáról más, Ön által közelebbről ismert államokban? 6. Az oktatásban egyre inkább tapasztalható a multikul- turalizmus hangsúlyozása. Se- gítheti-e az előítéletek felszámolását, a különböző hagyományok, értékrendek tiszteletben tartását a multikulturális nevelés? Vagy ez egy divatos és jól hangzó szlogen csupán? Le- hetséges-e egyáltalán multi- kulturalizmus? 7. Hogyan lehet egyensúlyban tartani a közép-európaiságot és a saját nemzeti identitást? 8. A klasszikus értelemben vett kultúra és műveltség- eszmény, mely az identitás meghatározó része volt, mostanában kiszorulni látszik, illetve nagy átalakuláson megy át. Lehet-e más médiuma a Kö- zép-Európa-tudatnak? (N. Tóth Anikó) Legalább két nyelvet, két kultúrát tökéletesen el kell sajátítani. S be kell hatolni más közép-európai kultúra területére is... A nyelvi hasonlóság sok feszültséget képes feloldani, semlegesíteni ŽILKA TIBOR 1. Közép-Európa határait politikailag elsősorban a V4-es határozza meg, hiszen sok mindenben egységes álláspontot képviselnek ezen országok. 42 évig félgyarmatként tengődtek az ún. szocialista tömbben, ezzel mintegy elkülönülve példának okáért Ausztriától is. Ez okozta gazdasági lemaradásukat is a fejlettebb nyugati országokkal szemben. Ellenben kulturális szempontból Közép-Európa egészen Svájcig teljed, kelet felé viszont az ortodox valláson alapuló kultúra már nem számít közép-európainak. Természetesen nem lehet pontosan megvonni a határokat, de az mindenképpen kézzelfogható tény, hogy a nyugati s vele együtt a középeurópai kultúrkör más jellegzetességeket mutat fenn, mint a keleti térség hagyomány- rendszere, azaz Ukrajnáé és Oroszországé. 2. A magyar kultúra a középeurópai szellemi élet szerves része. Kimagasló egyéniségei akár világviszonylatban is helytállnak (Szabó István, Mészáros Márta, Kertész Imre, Esterházy Péter, Makovecz Imre stb.), ugyanakkor a régió sajátos vonásait, jellegzetes témáit is képviselik művészetükben. Ilyen például a zsidóság sanyarú sorsának művészi feldolgozása számtalan alkotásban, ami ugyan nemcsak magyar téma, de a második világháború éveit illetően mindenképpen jellegzetesen közép-európai téma is. Közép-európaiságunkat kissé veszélyezteti a globalizáció, főleg az amerikai fércművek egyre nagyobb térhódítása okozhat károkat e térségben, s ez alól a magyar kultúra sem számít kivételnek. 3. A Márai-féle Európa-képzet ellensúlyozza azt az ideológiai rendszert, amelyet a szovjet típusú kommunizmus terjesztett el Közép-Európá- ban. Az elit háttérbe állítása a hamis egyenlőségi szempontok alapján nemcsak téves rögeszmékhez vezetett, hanem egyenest felszámolta a versenyre épülő gazdaságot, művészetet, mindazt, ami a fejlődést elősegíti a polgári eszmék érvényesítésével, előtérbe helyezésével. Ez a hamis egyenlősdi olyan károkat okozott, amelyek továbbra hátráltatják Közép-Európa felzárkózását a nyugati világhoz. 4. Igen, szükséges. Arra épül, hogy a nyugati kultúrkörhöz tartozunk ugyan, de számtalan sajátossággal rendelkezünk, amelyekben a keleti kultúra vonásai, jellegzetességei is fellelhetők. E térségben fontos szerepet játszanak a szlávok, a szláv kultúra, s ez valamelyest egységesíti a közép-európai identitást a keletivel, még ha e népek között léteznek is lényeges eltérések, különbségek. Ámde a nyelvi hasonlóság sok feszültséget képes feloldani, semlegesíteni. Nem is beszélve arról, hogy a szlávok némi üggyel-bajjal megértik egymást, tudnak egymással kommunikálni egy harmadik nyelv ismerete nélkül is. S ez mindenképpen fontos magyar szempontból is, mert aki egy szláv nyelvet jól elsajátít, az a szláv nyelvterületen otthonosan érezheti magát. Persze, közvetítő nyelv a német is, amely továbbra is jelentős szerepet tölt be a közép-európai identitás fejlesztésében. 5. A szlavisztika tárgyköréhez tartozó tudományos konferenciákon elfogadott szabály, hogy mindenki a saját nyelvén adhat elő. Ez arról tanúskodik, hogy a szláv identitás továbbra is létezik, illetve hogy ez az identitásforma továbbra is jellemzi a közép-európai térséget. De a közép-európai identitás közös vonása a nyugati országokhoz való felzárkózás reménye is. E célkitűzés jellemző a csehekre, szlovákokra, lengyelekre, magyarokra egyaránt, hogyha a szellemi elithez vagy akár a józanabb átlaghoz is tartozik. 6. A multikulturalizmus mindenképpen fontos fogalom, de annyira tág, hogy az oktatásban maholnap üres szólammá válik. Mert hiszen már alig tudjuk körülhatárolni. Tudom, tisztában vagyok vele, Žilka Tibor, az Areális Kultúrák Tanszékének vezetője hogy ilyen fogalmakra is szükség van, de jobb e fogalmat felbontani konkrét elemeire, területileg meghatározott összetevőire. Történetesen Közép-Eu- rópával kapcsolatban inkább a sajátos kultúrkörök létét kell előtérbe helyezni, például azt, hogy szükséges ismernünk a zsidóság, a cigányság, a németség sajátos kultúráját mind általános, mind nemzetiségi vagy etnikai alapon. 7. Szerintem lehet. De ehhez szükséges az, hogy legalább két kultúrkörben otthonosan mozogjunk. Azaz legalább két nyelvet, két kultúrát tökéletesen el kell sajátítani. S be kell hatolni más közép-európai kultúra területére is. Egyszóval tudatosan vállalni kell a közép-európai tudatunkat nemzeti identitásunk feladása nélkül. 8. Igen, ebben van némi igazság. Például az irodalom ismerete ma már nem elég ahhoz, hogy az egyén egyértelműen a műveltebb rétegek közé tartozzék. Ismerni kell a filmművészetet, a zenét, a képzőművészetet. Az egyénnek bizonyos ismerettel kell rendelkeznie a politikát, a tudományt illetően, de a tévé is egy sajátos kultúrát, olykorolykor antikultúrát képvisel. Gyakori téma a sport is, amelyben már jócskán jártasak a hölgyek is. Vagy a film- és zenefesztiválok sztárjai, egyes produktumai sem kerülhetik el a műveltebb réteg figyelmét. Persze, lehet ebben is középeurópai tudatunk. Ami közelebb áll hozzám, azt természetesen előnyben részesítem, azzal jobban tudok azonosulni. Amit jobban megértek, az lényem részévé válik, az identitásomat tovább fejleszti, határait kiterjeszti.
