Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-30 / 151. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 30. Szalon 19 HÁROM NÉZŐPONT Közép-Európa-tudat, közép-európai identitás Közép-Európáról, e sajá­tos virtuális szellemi tér­ről kérdeztünk három ki­emelkedő elismertségű tudóst: Žilka Tibor szlavis­tát, Tolcsvai Nagy Gábor akadémikust, valamint Pusztay János Príma Pri- missima-díjas nyelvészt. A három professzor a nyelv- és az irodalomtudomány különböző területeit ku­tatja, közös bennük pedig az, hogy mindhárman a Nyitrai Konstantin Filozó­fus Egyetem Közép-euró­pai T anulmányok Karának oktatói. KÖRKÉRDÉS 1. Közép-Európa politikailag meglehetősen problémás, még­is több szempontból homogén térség. Számos Közép-Európa­i i képzet él a köztudatban a Mo­narchia-hagyománytól a V4- ekig. Mit jelent az Ön számára a Közép-Európa-tudat, a kö­zép-európaiság? 2. Milyennek látja ebben a politikai és szellemi környezet­ben a magyar kultúra helyét? 3. Mennyire él a Márai-féle polgári Európa-képzet Közép- Európán túlról szemlélve? Mi­lyennek látszik ez a térség nyu­gati (vagy keleti, északi) szemmel? 4. Szükséges (és lehetsé­ges)-e Ön szerint egy egységes közép-európai identitás kiala­kítása? 5. Hogyan vélekednek erről a problémáról más, Ön által közelebbről ismert államok­ban? 6. Az oktatásban egyre in­kább tapasztalható a multikul- turalizmus hangsúlyozása. Se- gítheti-e az előítéletek felszá­molását, a különböző hagyo­mányok, értékrendek tisztelet­ben tartását a multikulturális nevelés? Vagy ez egy divatos és jól hangzó szlogen csupán? Le- hetséges-e egyáltalán multi- kulturalizmus? 7. Hogyan lehet egyensúly­ban tartani a közép-európaisá­got és a saját nemzeti identi­tást? 8. A klasszikus értelemben vett kultúra és műveltség- eszmény, mely az identitás meghatározó része volt, mos­tanában kiszorulni látszik, il­letve nagy átalakuláson megy át. Lehet-e más médiuma a Kö- zép-Európa-tudatnak? (N. Tóth Anikó) Legalább két nyelvet, két kultúrát tökéletesen el kell sajátítani. S be kell hatolni más közép-európai kultúra területére is... A nyelvi hasonlóság sok feszültséget képes feloldani, semlegesíteni ŽILKA TIBOR 1. Közép-Európa határait politikailag elsősorban a V4-es határozza meg, hiszen sok mindenben egységes álláspon­tot képviselnek ezen országok. 42 évig félgyarmatként ten­gődtek az ún. szocialista tömb­ben, ezzel mintegy elkülönül­ve példának okáért Ausztriától is. Ez okozta gazdasági lema­radásukat is a fejlettebb nyu­gati országokkal szemben. El­lenben kulturális szempontból Közép-Európa egészen Svájcig teljed, kelet felé viszont az or­todox valláson alapuló kultúra már nem számít közép-euró­painak. Természetesen nem lehet pontosan megvonni a ha­tárokat, de az mindenképpen kézzelfogható tény, hogy a nyugati s vele együtt a közép­európai kultúrkör más jelleg­zetességeket mutat fenn, mint a keleti térség hagyomány- rendszere, azaz Ukrajnáé és Oroszországé. 2. A magyar kultúra a közép­európai szellemi élet szerves része. Kimagasló egyéniségei akár világviszonylatban is helytállnak (Szabó István, Mé­száros Márta, Kertész Imre, Es­terházy Péter, Makovecz Imre stb.), ugyanakkor a régió sajá­tos vonásait, jellegzetes témáit is képviselik művészetükben. Ilyen például a zsidóság sanya­rú sorsának művészi feldolgo­zása számtalan alkotásban, ami ugyan nemcsak magyar téma, de a második világhábo­rú éveit illetően mindenképpen jellegzetesen közép-európai téma is. Közép-európaiságun­kat kissé veszélyezteti a globa­lizáció, főleg az amerikai fércművek egyre nagyobb tér­hódítása okozhat károkat e tér­ségben, s ez alól a magyar kul­túra sem számít kivételnek. 3. A Márai-féle Európa-kép­zet ellensúlyozza azt az ideo­lógiai rendszert, amelyet a szovjet típusú kommunizmus terjesztett el Közép-Európá- ban. Az elit háttérbe állítása a hamis egyenlőségi szempon­tok alapján nemcsak téves rögeszmékhez vezetett, ha­nem egyenest felszámolta a versenyre épülő gazdaságot, művészetet, mindazt, ami a fejlődést elősegíti a polgári eszmék érvényesítésével, elő­térbe helyezésével. Ez a hamis egyenlősdi olyan károkat oko­zott, amelyek továbbra hátrál­tatják Közép-Európa felzárkó­zását a nyugati világhoz. 4. Igen, szükséges. Arra épül, hogy a nyugati kultúr­körhöz tartozunk ugyan, de számtalan sajátossággal ren­delkezünk, amelyekben a ke­leti kultúra vonásai, jellegze­tességei is fellelhetők. E tér­ségben fontos szerepet játsza­nak a szlávok, a szláv kultúra, s ez valamelyest egységesíti a közép-európai identitást a ke­letivel, még ha e népek között léteznek is lényeges eltérések, különbségek. Ámde a nyelvi hasonlóság sok feszültséget képes feloldani, semlegesíteni. Nem is beszélve arról, hogy a szlávok némi üggyel-bajjal megértik egymást, tudnak egymással kommunikálni egy harmadik nyelv ismerete nél­kül is. S ez mindenképpen fontos magyar szempontból is, mert aki egy szláv nyelvet jól elsajátít, az a szláv nyelvterü­leten otthonosan érezheti magát. Persze, közvetítő nyelv a német is, amely to­vábbra is jelentős szerepet tölt be a közép-európai identitás fejlesztésében. 5. A szlavisztika tárgyköré­hez tartozó tudományos kon­ferenciákon elfogadott sza­bály, hogy mindenki a saját nyelvén adhat elő. Ez arról ta­núskodik, hogy a szláv identi­tás továbbra is létezik, illetve hogy ez az identitásforma to­vábbra is jellemzi a közép-eu­rópai térséget. De a közép-eu­rópai identitás közös vonása a nyugati országokhoz való fel­zárkózás reménye is. E célkitűzés jellemző a csehekre, szlovákokra, lengyelekre, ma­gyarokra egyaránt, hogyha a szellemi elithez vagy akár a jó­zanabb átlaghoz is tartozik. 6. A multikulturalizmus mindenképpen fontos foga­lom, de annyira tág, hogy az oktatásban maholnap üres szó­lammá válik. Mert hiszen már alig tudjuk körülhatárolni. Tu­dom, tisztában vagyok vele, Žilka Tibor, az Areális Kultú­rák Tanszékének vezetője hogy ilyen fogalmakra is szük­ség van, de jobb e fogalmat fel­bontani konkrét elemeire, terü­letileg meghatározott összete­vőire. Történetesen Közép-Eu- rópával kapcsolatban inkább a sajátos kultúrkörök létét kell előtérbe helyezni, például azt, hogy szükséges ismernünk a zsidóság, a cigányság, a német­ség sajátos kultúráját mind ál­talános, mind nemzetiségi vagy etnikai alapon. 7. Szerintem lehet. De eh­hez szükséges az, hogy leg­alább két kultúrkörben ottho­nosan mozogjunk. Azaz leg­alább két nyelvet, két kultúrát tökéletesen el kell sajátítani. S be kell hatolni más közép-eu­rópai kultúra területére is. Egyszóval tudatosan vállalni kell a közép-európai tudatun­kat nemzeti identitásunk fel­adása nélkül. 8. Igen, ebben van némi igazság. Például az irodalom ismerete ma már nem elég ah­hoz, hogy az egyén egyértelműen a műveltebb ré­tegek közé tartozzék. Ismerni kell a filmművészetet, a zenét, a képzőművészetet. Az egyén­nek bizonyos ismerettel kell rendelkeznie a politikát, a tu­dományt illetően, de a tévé is egy sajátos kultúrát, olykor­olykor antikultúrát képvisel. Gyakori téma a sport is, amely­ben már jócskán jártasak a höl­gyek is. Vagy a film- és zene­fesztiválok sztárjai, egyes pro­duktumai sem kerülhetik el a műveltebb réteg figyelmét. Persze, lehet ebben is közép­európai tudatunk. Ami köze­lebb áll hozzám, azt természe­tesen előnyben részesítem, az­zal jobban tudok azonosulni. Amit jobban megértek, az lé­nyem részévé válik, az identi­tásomat tovább fejleszti, hatá­rait kiterjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents