Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-04 / 128. szám, hétfő

Gazdaság és fogyasztók 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 4. Minden szolgáltatásnál fel kell tüntetni a ház egészére és az egyes lakásokra jutó költségeket is Itt az éves elszámolások ideje Pozsony. Atársasházakla- kástulajdonosainaklegké- sőbb május 31 -ig meg kel- lettkapniukalakhatással összefüggő tavalyi költsé­gekről szóló éves elszámo­lást, amiugyannemszámít könnyű olvasmánynak, mégsem érdemes a sarokba dobni, hiszen nem egyszer fiktívszolgáltatásokatisfel- tüntetnekbenne. Mire kel­lene a leginkább ügyel­nünk? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az éves elszámolásnak tar­talmaznia kell a távfűtés díját, a víz- és csatornadíjakat, a közös helyiségek világításának a díját, a lift működési költségeit és a szemétszállítási díjakat is. Min­denegyes szolgáltatásnál fel kell tüntetni az árat és a lakóház egé­szére, valamint az egyes laká­sokra jutó költségeket. Ha a lakó év közben kevesebbet fizetett be, mint amennyit valóban el­költött, az így keletkező fizetési hátralékot is fel kell tüntetni, ugyanúgy, mint a többletet. Akik többet fizettek be, a többletet ál­talában 15 nappal az éves el­számolás kézhez kapása után, legkésőbb június 30-ig kapják meg. Ugyanilyen határidők vannak a hátralékkifizetésére is. Igazságosabb fűtésdíjat Az éves elszámolásban az egyik legfontosabb tételnek a távhőszolgáltatás számít, amely általában a költségek harmadát teszi ki. Az ár kiszámításánál a lakás alapterületét, és - ha a fűtőtestekre fel vannak szerelve a mérőberendezések - az egyes lakások valós fogyasztását ve­szik alapul. Hogy e két tételt mi­lyen arányban veszik figyelem­be az adott társasházban, arról a törvény nem szól. Az árszabá­lyozási hivatal ajánlása szerint az alapterületet figyelembe vevő tételnek nagyjából 60 százalé­kosnak kellene lennie, míg a fennmaradó rész juthat a valós fogyasztásra. A szakemberek szerint azonban a hőszigetelt la­kóházakban igazságosabb, ha az alapterület szerinti számítás aránya eléri a 80 százalékot, hi­szen a szigetelésnek köszönhe­tően kevesebb hő illan el a sza­badba, így nagyobb az egyes la­kások közötti hőcsere. Magya­rul, a szomszédok egymás laká­sát is fűtik, az egyes lakásokban így akkor sem csökken 16 fok alá a hőmérséklet, ha az adott la­kásban épp nem fűtenek. Ha a lakóházban a radiátorokra még nem szereltek fel mérőket, akkor természetesen csak a lakás alap­területét veszik figyelembe. A kedvezőtlen fekvésű lakások esetébenazár kiszámításánál ál­talában egy koefficienst alkal­maznak, vagyis az árat például 0,80-nal vagy 0,93-mal szoroz­zák be. Ennek a nagyságáról azonban a lakógyűlés dönt. Elöregedett vezetékek Sok háztartásban még a távfűtésnél is többet költenek a melegvíz-szolgáltatásra. A fűtéshez hasonlóan ennek az esetében is két tételt vesznek fi­gyelembe, az átalányt, amely minden lakás esetében azonos összeg és a valós fogyasztást. A különbség azonban az, hogy az átalány ennél csak a költségek 10 százalékát teszi ki, míg a költ­ségek 90 százalékát a vízóra alapján számítják ki. A fűtéssel szemben ez az arány törvényben adott, vagyis a lakógyűlésnek nincs beleszólása. Az összkölt­ségek 10 százalékának megfele­lő átalányt azoknak is ki kell fi­zetniük, akik lekapcsoltatták a melegvíz-szolgáltatást, ezt ugyanis az alapján fizetik, hogy a lakóházban van-e melegvíz­szolgáltatás. Ha igen, akkor az átalánydíjon minden lakónak osztoznia kell. A valós díjak azonban általában magasabbak, mint a vízóra által jelzett fo­gyasztás, a díj kiszámításánál ugyanis figyelembe veszik a szolgáltató által valóban leadott vízmennyiséget. Mivel a meleg­víz-csövek többnyire elörege­dettek, a szállítás közben kelet­kezik bizonyos veszteség, amit a szolgáltató egy koefficienssel oldott meg, vagyis a valós fo­gyasztást egy bizonyos összeg­gel szorozzák be. A fogyasztók­nak általában akkor kellene fel­kapniuk a fejüket, ha ez 1,2-nél nagyobb. Érdemes tudni azt is, hogy a meleg víznek a fogyasz­tónál 45-55 fok közöttinek kel­lene lennie, a melegvíz-órát pe­dig 4, a hidegvízét pedig 6 éven­te kell ellenőrizniük a szakem­bereknek. Az éves fogyasztás az elmúlt években egyébként csök­kent: míg 15 évvel ezelőtt több mint 20 köbméternyi meleg víz jutott egy személyre, ma már csak 13,9. Felújítási alap A lakástulajdonosoknak hoz­zá kell járulniuk a társasházak felújítási alapjához is. Az egy lakásra jutó összeg nagyságáról a lakógyűlés dönt, amihez az összes lakó többségi szavazata szükséges. Az adott lakásra eső résznél az alapterületet veszik figyelembe. Ha a lakáshoz er­kély is tartozik, ennek a 25 szá­zalékát számítják bele az alap­területbe. Ez utóbbit törvény határozza meg, a lakóknak így nincs beleszólásuk. A felújítási alapba irányuló havi előleg nagyságát úgy kellene megha­tározni, hogy az elegendő le­gyen az adott évre meghatáro­zott feladatok ellátásra. A ház­gondnoknak május 31-ig el kell számolnia az előző évi gazdál­kodással, a lakóknak így átte­kintésüknek kellene lennie ar­ról, pontosan mekkora össze­get, és mire használtak fel a fel­újítási alapból. Ha a lakóknak az államilag szabályozott árakkal kapcsolatban vannak fenntar­tásaik, az árszabályozási hiva­talnál tehetnek panaszt. Ha a kiadásokkal kapcsolatos szám­lázással vagy a gondnok tevé­kenységével akadnak gondok, a Szlovák Kereskedelmi Felügye­let (Slovenská obchodná inšpekcia) megyei kirendeltsé­geihez fordulhatnak, amelyek­nek az elérhetőségei a felügye­let honlapján (www.soi.sk) ta­lálhatók meg. (mi) A termékeket szállítók csak 60, sőt még ennél is több nap után láthatják számlájukon a pénzt Beszállítók harca az üzletláncokkal SUSLABÉLA Pozsony. Az üzletláncok a szállított termékekért nem fi­zetnek a termelőknek és gyár­tóknak az előírás által megsza­bott határidőn belül - állítja Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter. A kereskedők azonban ezt cáfol­ják, azt vallva, hogy a terméke­kért járó pénzeket időben át­utalják, csúszásokról csak kivé­teles esetekben lehet beszélni. „Már korábban rámutattunk a kérdés kényes voltára, amikor az előző kabinet felvázolta azon szándékát, hogy megszünteti az üzletláncokról szóló jogsza­bályt. A törvény megszünteté­sét követően az üzletesek a szál­lítók tudtára adták, hogy a számlák törlesztési idejét meg­nyújtják a Brüsszel által is szor­galmazott 30 napról huzamo­sabb időre. így a termékeket szállítók csak 60, sőt még ennél is több nap után láthatják szám­lájukon a pénzt” - nyilatkozta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) sajtóosztályának veze­tője. Nemec szerint a helyzet tűrhetetlen, ugyanis kárt okoz a termelőknek és a szállítóknak is. „A harmincnapos törlesztés rengeteg gondot okoz a termé­kek előállítóinak és szállítóinak, hiszen a pénzre nekik is szüksé­gük van, a befektetések menete nem állhat le, mert az gyakran a cég háttérbe szorulásához, rosszabb esetben a megszűnéséhez vezethet. Ka­maránk egyértelműen azt szor­galmazza, hogy a kereskedelmi egységek pontosan, a megsza­bott határidőben egyenlítsék ki tartozásaikat” - mondta el az SPPKszóvivője. Orbán László már jó ideje be­futott vállalata hús- és hentesá­ruval lát el több kereskedelmi egységet. Hat saját hentesüzle­tet üzemeltet, ebből négyet a fővárosban, egyet-egyet pedig Dunaszerdahelyen, illetve Dé- nesden. „Sajnos, több esetben csalódnunk kellett már eddig is az általunk szállított termékek árának törlesztését illetően. Persze, vannak komoly, meg­bízható partnereink, akik a megjelölt határidőn belül fizet­nek az áruért. A legmegbízha­tatlanabbak a spekulatív korlá­tolt felelősségű társaságok. Az első alkalommal még fizetnek a termékekért, de aztán hirtelen megfeledkeznek a cégünkkel szembeni kötelességeikről. Ezt követően hosszú procedúra kö­vetkezik - már bírósági eljárásokkal” - mondta el la­punknak Rudolf Zechel, a hús­ipari társaság igazgatója. Martin Katriak, a COOP Jed­nota fogyasztási szövetkezet igazgatótanácsának az alelnöke szerint korrekt módon visel­kednek a beszállítóikkal szem­ben, s a fizetési határidőt a meg­egyezett feltételek alapján min­dig betartják. Hasonló hang­nemben nyilatkozott lapunk kérdésére Zuzana Lošáková, a Tesco üzlethálózat sajtómene­dzsere is. „Valamennyi szállí­tónkkal megkötöttük a harminc napos fizetési határidőt, s e megállapodások értelmében tel­jesítjük is kötelességünket. Elő­fordultak esetek, amikor a szám­lák és nyomtatványok pontatla­nul voltak kitöltve, ilyenkor vol­tak némi csúszások a törlesztéseknél” - állítja a me­nedzser. Az uniós jogszabályok értelmében valóban elegendő­nek kell lenni a 30 napos határ­időnek. Brüsszel előírásaiban azonban az is ott szerepel, hogy ha a szállító és a kereskedő kö­zött huzamosabb idejű és kor­rekt az együttműködés, megen­gedhető a 60 napos törlesztési határidő is. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Sokat költünk a lakhatásra Pozsony. A lakhatással összefüggő kiadások a bé­rekhez viszonyítva Szlováki­ában továbbra is az egyik legmagasabbnak számíta­nak. A Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD) 34 országot fel­ölelő vizsgálata szerint ezek a költségek csak Csehor­szágban, Dániában, Görög­országban és Új-Zélandon magasabbak, mint nálunk. A havi 800 eurós nettó kereset­tel rendelkezők Szlovákiá­ban 210 eurót fordítanak a lakásköltségekre, vagyis a bevételeik nagyjából 26 szá­zalékát. Új-Zélandon ez 29, Görögországban és Csehor­szágban pedig 28 százalék. Szlovákiában elsősorban a rendkívül alacsony bérek, va­lamint a magas energia- és ingatlanárak okoznak gon­dot. Az OECD elemzése kitér arra is, hogy a lakosság leg­gazdagabb, 20 százalékot ki­tevő részének a bevételei négyszer olyan magasak, mint a legszegényebb 20 százaléké. Az elemzők sze­rint e téren az elkövetkező időszakban sem számítha- tunkjavulásra. (SITA) Nyereséges a bankszektor Pozsony. A szlovákiai bankok szerint a kormány ál­tal javasolt banki különadó hatalmas érvágást jelentene az ágazatnak, azzal, hogy az állam idén és jövőre együtte­sen 175 millió eurós plusz- bevételt várna tőlük, több pénzintézet ezért a szlováki­ai működését is felülvizsgál­hatná. A hazai bankszektor a jegybank legfrissebb, elem­zése szerint ugyanakkor csak az idei év első négy hónapját 178,6 millió eurós nyerség­gel zárta. Ez ugyan 30 száza­lékkal marad el az elmúlt év azonos időszakában mérttől, a kamatokból származó tisz­ta bevételeik ugyanakkor 1,6 százalékkal, 594,8 millió eu- róra nőttek. Tavaly éves szinten a bankszektor 672 millió eurós nyereséget ért el, a harmadával többet, mint 2010-ben. (SITA) Több pénz jut az áthidaló hitelekre Pozsony. Szlovákiában az euró bevezetése óta még egyetlen hónapban sem fo­lyósítottak olyan nagy összegű áthidaló lakáshitelt, mint idén áprilisban. A lakás­takarék-pénztárak által nyúj­tott ilyen hitelek összege el­érte az 50,1 millió eurót, ami, 109 százalékkal több, mint a tavaly áprilisban fo­lyósított. Fogyasztási hite­lekből 100 millió eurónyit nyújtottak a bankok, ami az eíőző évhez képet 6 százalé­kos növekedésnek számít. Jelentős visszaesés tapasz­talható ugyanakkor a jelzá­loghitelek esetében. Ezekből áprilisban 240 millió euró­nyit nyújtottak, ami az előző évhez képest 21 százalékkal kevesebb. (SITA) Jó üzlet a magyar termőföld Budapest. Egyre nő a kül­földi kereslet a magyaror­szági termőföldekért - írja a Népszabadság, amely szerint a külföldiek földvásárlási moratóriumának feloldásá­hoz közeledve van olyan cég, amely harmincezer forintos aranykoronánkénti vételi ajánlatot tett a tulajdono­soknak. A lap szerint a ter­mőföld ma az egyik legbiz­tonságosabb befektetési le­hetőség, a növekvő élelmi­szerárak miatt ugyanis az élelmiszer-termelés felérté­kelődött, ezzel párhuzamo­san pedig a magyarországi földárak is megemelkedtek. A legolcsóbb földeket Nóg- rád megyében lehet kapni, itt hektáronként 344 ezer forint a föld, míg a legdrágább Fe­jér megyében, ahol 749 ezer forintot is kellett fizetni érte hektáronként. A szántó or­szágos átlagára hektáron­ként 592 ezer, az erdőé 471 ezer, a legelőé 269 ezer fo­rint, míg a gyümölcsösé 1,06 millió, a szőlőé pedig 1,31 millió forint volt. A földfor­galmazással foglalkozó cé­gek a jelenlegi hektáronkénti árakat 0,4-1,2 millió forintra becsülik, az átlag azonban 600-800 ezer forintos sáv­ban mozog, (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8050 Lengyel zloty 4,4125 Cseh korona 25,787 Magyar forint 306,00 Horvát kuna 7,5548 Román lej 4,4722 Japán jen 96,25 Svájci frank 1,2008 Kanadai dollár 1,2794 USA-dollár 1,2322 • VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,27-1,20 26,55-25,00 316,79-289,51 OTP Bank 1,28-1,20 26,49-24,92 313,50-290,83 Postabank 1,28-1,19 26,66-24,86­Szí. Takarékpénztár 1,28-1,20 26,46-24,99 316,09-288,87 Tatra banka 1,28-1,20 26,54-24,99 314,71-290,79 Príma banka 1,30-1,18 26,98-24,41 316,73-286,57 Általános Hitelbank­______I______1­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A távfűtés ára az éves lakhatási költségeknek akár a harmadát is elérheti (Jón Krošlák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents