Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-28 / 149. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 28. Közélet 3 Most előfordul, hogy egy gyerek több intézménybe is be van jelentve; jövőre már az a település kapja az állami pénzt, ahol a gyerek lakik Vége a szabadidőközpont-biznisznek Nem sakkozhatnak tovább az állami támogatással (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Jelentős változás vár a szabadidőközpontokra. Jövőre ugyanis már nem a központokat üzemeltető önkormányzat kapja a gyerekek után járó állami támogatást, hanem az a község vagy város, ahol a szakkörökbe járó gyerekek állandó lakhelye van. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Čaplovič (Smer) oktatásügyi miniszter így akar véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy az önkormányzatok fiktív gyereklétszám alapján kapják az állami támogatást, és azt gyakran teljesen más célokra költik el. Az iskolák finanszírozásáról szóló törvény módosítását tegnap hagyta jóvá a kormány. A településeknek járó állami támogatást így a jövőben a területükön állandó lakhellyel rendelkező, 5-14 éves gyerekek száma alapján számolják ki. A jelenlegi szabályozás szerint a szabadidőközpontokat üzemeltető önkormányzatok a szomszédos járásokból származó gyerekek után is kaphattak támogatást. Az új rendszer ezt már nem engedi: csupán a szomszédos falvakból bejáró gyerekek után járna állami pénz. A minisztérium kimutatásai szerint a jelenlegi helyzet azért tarthatatlan, mert ugyanaz a gyerek több szabadidőközpontba is be van jelentve, sőt előfordul, hogy egy 800 lakosú község több ezer gyerekre igényel állami támogatást. Vagyis nyilvánvaló, hogy egyes önkormányzatok így próbálnak plusz anyagi forrásokhoz jutni. Jelenleg az állam 192 eu- rót fizet egy gyerek után a szabadidőközpont fenntartójának, ha a gyerek három különböző körre jár. Ha azonban egyszerre három szabadidőközpontot látogat a gyerek, 576 eurót fizet utána az állam. Az új rendszer ugyanakkor nem tiltja meg, hogy egy gyerek több szakkörbe járjon, a pontos szabályokat a megyék fogják kidolgozni. Čaplovič javaslata likvidálhatja a magán-, egyházi Kötelező lesz felvételiztetni 2014 őszétől feltehetően már csak azok az alapiskolások kerülhetnek gimnáziumba, akiknek tanulmányi átlaga nem rosszabb 2-esnél. A szak- középiskolákba továbbá csak azok jelentkezhetnek, akiknek az átlaguk legalább 2,75. Ezenfelül kötelezően felvételizni kell mindenkinek, másként nem juthat középiskolába. Čaplovič már korábban ismertetett javaslatait tegnap jóváhagyta a kormány, még a parlamentben is meg kell szavazni. és közkézben levő szabadidőközpontokat, figyelmeztet a magániskolák társulása (ASŠŠZ). (SITA, vps) Ha egyszer leminősítik, attól még visszaminősíthetik, ha teljesíti a feltételeket Lehet még egyetem a Selye Főiskola ÚJ SZÓ-HÍR Komárom/Pozsony. A Selye János Egyetem nem küldött jelentést az akkredi- tációs folyamat során tapasztalt hiányosságok pótlásáról a megszabott egy év során, ezért döntött úgy a minisztérium, hogy átminősíti főiskolává. A 2009-ben lezárult akkre- ditációs folyamat után egyébként jócskán akadt leminősí- tésre javasolt egyetem Szlovákiában (például a nagy- szombati Cirill és Metód Egyetemet vagy a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemet), az oktatásügyi tárca jelenleg azonban csak hármat (a Selyén kívül a tren- cséni Dubček Egyetemet és a pozsonyi Rendőrakadémiát) sorolna a főiskolák közé. Az erről szóló törvény már tárcaközi egyeztetésen van. „Mivel az említett intézmények nem teljesítették a kritériumokat, nem küldtek jelentést a hiányosságok megszüntetéséről, így a törvény értelmében főiskolákká való minősítésük mellett döntöttünk” - magyarázta lapunk kérdésére Michal Kaliňák. Az oktatásügyi minisztérium szóvivője példaként említette, hogy a Cirill-Metód Egyetem egy éven belül kiküszöbölte a hiányosságokat, ezért megtarthatja egyetemi státuszát. Ellenben a fent említett három intézmény a vonatkozó törvény elfogadása után főiskolaként szerepelhet. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a jövőben ismét visszakerüljön az egyetemek közé. Az akkreditációs folyamatot ugyanis hatévente megismétlik, tehát ha egy korábban főiskolává leminősített intézmény teljesíteni tudja az egyetemi oktatás feltételeit, ismét viselheti nevében az egyetem kifejezést. A fősikolai státusz az egyetemihez képest korlátozott Vége az egyetemi éveknek? Bugár és Csáky tüsténkedése a 2004-es kezdeteknél. (ČTK-felvétel) Összevonással a lehallgatások ellen Összevonták a katonai hírszerzést és az elhárítást ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt hónapok lehallgatási botrányai vezették rá a jelenlegi kormányt arra, hogy összevonja a katonai elhárítást (VOS) és a katonai hírszerzést (VSS). A kabinet tegnapi döntése értelmében 2013 januárjától már csak egy, közös katonai hírszerzés lesz. Az ellenzék szerint ennek az intézkedésnek nem lesz különösebb eredménye, nem jelent gyógyírt a meglevő problémákra. A VSS jelenleg katonai hírszerzésként, a VOS pedig katonai elhárításként működik. Jövőre a két szolgálat egyesül, egy főnöke lesz, ugyanúgy, mint a Szlovák Információs Szolgálatnak (SIS). Robert Fico kormányának döntése tegnap sem kerülte el az ellenzék bírálatát. Martin Fedor (SDKÚ) volt védelmi miniszter az összevonást „apró kozmetikai változásnak” nevezte. „Ez olyan, mintha anélkül mázolnának le egy a falat, hogy az alatta levő rossz festéket eltávolítanák. A titkosszolgálatnak főleg arra van szüksége, hogy átszervezzék a munkaelosztást, hogy ne legyen szinte majdnem mindenkinek ugyanolyan hatásköre” - mondta. Fico kabinetje egyébként az összevonással még nem fejezte be a titkosszolgálatokat érintő változásokat. Hatékonyabban akarják ellenőrizni a szolgálatok munkáját és szűkíteni azok a körét, akik hozzájuthatnak a titkosított információkhoz. Fico azt sem tartja kizártnak, hogy a katonai titkosszolgálatokat egyesítik a Szlovák Információs Szolgálattal (SIS), (dem) A 65 év felettiek egészségi állapotának tekintetében a sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, még Románia is előttünk jár Nálunk a legrövidebbek az egészségben leélt nyugdíjas évek SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Szlovákiában a 65 éven felüli lakosság körében a még egészségben leélt évek várható hossza a nőknél átlagosan 2,8, a férfiaknál 3,3 év. Ez az utolsó helyet jelenti az uniós államok között. Még Románia is jócskán megelőz minket: ott a 65. életév betöltése után a nők még 5 évet, a férfiak még 5,9 évig élnek egészségben - vagyis különösebb egészségi gondok, komoly orvosi beavatkozást igénylő problémák, állandó orvosi kezelés nélkül, amikor még nehézségek nélkül tudják a mindennapi teendőket végezni. Ez derül ki az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat 2010-ben készített, most közzétett jelentéséből. Ha megemelik a nyugdíjkorhatárt, a mai negyvenes korosztály eleve betegen vonul majd nyugdíjba. A leghosszabb ideig Svédország és Dánia lakosai örülhetnek a jó egészségi állapotuknak. Szlovákia a várható élettartam tekintetében is elmarad az uniós átlagtól, de ebben a tekintetben az unió 27 országa között nem nálunk, hanem Lettországban és Litvániában a legrosszabb a helyzet (a férfiak a 65. életévük betöltése után 13,3, illetve 13,5 évet élnek, a nők valamivel többet). 65 éves koruk után a szlovákiai férfiak átlagban még 14 évet élnek, a nők 18-at, miközben az uniós ádag 17,4, illetve 21 év. Ennek tükrében mindenképp figyelemreméltó az aktuális nyugdíjkorhatár, és a kormány azon terve, hogy megemeli azt a várható élettartam függvényében. Jelenleg az unióban a nyugdíjkorhatár országtól függően 60-67 év között mozog. Nálunk 62, de 2016 után fokozatosan 64-re emelik, a mai negyvenesek pedig feltehetően 67 évesen mehetnek nyugdíjba. Figyelembe véve az Eurostat felmérését, amely szerint Szlovákia lakossága a 65. életév betöltése után mindössze 3 évig számíthat még viszonylag jó egészségi állapotra, a mai negyvenesek és a fiatalabbak feltehetően súlyos betegen is kénytelenek lennének majd dolgozni nyugdíjas éveik előtt. wmmmmmaammBsiMmmmmm Egészségben leélt évek és a várható élettartam 65 év felett Ország egészség (nők) élettartam (nők) egészség (férfiak) élettartam (férfiak) Uniós átlag 8,8 21 8,7 17,4 Svédország 15,5 21,2 14,1 18,3 Dánia 12,8 19,7 11,8 11,7 Luxemburg 12,4 21,6 10,5 17,3 Málta 11,9 21,1 12 18,4 Nagy-Britannia 11,8 20,8 10,8 18,1 Franciaország 9,8 23,4 9 18,9 Csehország 8,8 19 8,5 15,5 Görögország 8,1 20,4 8,8 18,5 Ausztria 7,9 21,4 8,5 17,9 Lengyelország 7,5 19,5 6,7 15,1 Németország 7,1 20,9 6,9 17,8 Magyarország 5,9 18,2 5,4 14,1 Románia 5 17,2 5,9 14 Szlovákia 2,8 18 3,3 14 Forrás: Eurostat képzési lehetőségeket és szűkebb állami támogatást jelent a felsőoktatási intézményeknek. (vps)
