Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-27 / 148. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 27. www.ujszo.com A lévai zsinagógába vándoroltak az alkotások Szobrászati szimpózium volt Nagyölveden Az utasok jelentős része szükséges rosszként éli meg a városi tömegközlekedést Bliccelés - ki fizet (rá) a végén? Tömegközlekedés Pozsonyban - ki feketén, ki fehéren (Somogyi Tibor felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Nagyölved/Léva. Első alkalommal mutatják be a nagyöl- vedi nemzetközi fafaragó szimpózium résztvevői az alkotásaikat a nemrég felújított lévai zsinagóga épületében. A kiállítás augusztus végéig látogatható. Magyarországi, erdélyi, délvidéki és szlovákiai művészek mintegy százötven alkotása látható Léván, egy részük az idei fafaragótáborban készült. A Lévai Barsi Múzeum és Nagyölved önkormányzata szervezésében megvalósuló kiállítást a zsinagógában nyitották meg, ahol a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület, a Körös- Árt Művészeti Társaság (népfőiskola) és a Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület (Kétegyháza) alkotóinak műveit mutatják be. Jaroslav Uhel, a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetem fejlesztési dékánhelyettese elmondta, az egyetemről idén tizenhárom diákkal érkeztek, és újdonságnak számít, hogy a fafaragókkal fényképészek és festők is jöttek. „A művészek - éljenek bármely országban - közös nyelvet beszélnek. Itt nincsenek nemzetiségi problémák. A Besztercebányáról érkezett fiatalok megtapasztalhatták, hogy a helyiek barátságos, vendégszerető emberek, akik kiváló alkotói légkört biztosítottak számunkra” - egészítette ki az elmondottakat Jaroslav Uhel. Jana Kožušková és Katarína Luczinkiewiczová egyetemi oktató szintén részt vett a munkában, alkotásaik a település központját fogják díszíteni. A fafaragók táborának egyik ötletadója Antala Éva nagyölvedi lelkész, egyik szervezője már ötödik alkalommal Cseri Zita, Nagyölved polgár- mestere. A rendezvény sikeréhez hozzájárultak az egyházak, helyi szervezetek és vállalkozók. „A nővéremnek köszönhetően sikerült felvenni a kapcsolatot a magyarországi Kötegyáni Baráti Kör Egyesülettel, annak művésztelepével. A Nagyölvedre látogató alkotók évek óta jártak Magyarországra, és örömmel fogadták a meghívásunkat” - tájékoztatott Antala Éva. A Békés megyei Kötegyán- ban 1997-től működik a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület, amelynek egyik alapítója és jelenlegi elnöke Ungvári Mihály. Irányításával a Gyepes folyó elhanyagolt környezetéből - határon átnyúló együttműködési programok során, magyarországi és európai uniós finanszírozással - ökoparkot létesítettek. Sajátos, az önszerveződés elvén működő mozgalomjött létre Európa nagyvárosaiban. Párizs és Varsó után Pozsonyban, majd Budapesten is létrejött az a közösség, amely a városi tömeg- közlekedés ingyenes használatát, magyarán: a bliccelést támogatja. A közlekedési vállalatok tehetetlenek a mozgalmakkal szemben. LŐR1NCZ ADRIÁN A hazai és a magyarországi média néhány hete röppentette fel a hírt, hogy egyre népesebb azon utasok tábora, akik a városi tömegközlekedés alacsony, olykor már-már minősíthetetlen színvonala miatt az engedetlenség egy sajátos fajtáját, a „szervezett bliccelést” választják. A recept a pozsonyi Tribus Bratislava csoport szerint igen egyszerű: tagjai havonta három eurót fizetnek be a közösbe, minek fejében kapnak egy listát és egy térképet, amely a fővárosban ténykedő jegyellenőrök fényképét, valamint az általuk „legveszélyeztetettebb” megállókat jelöli, s azzal mehetnek is. Ha az illető lebukik, a csoport - mely ugyan nem hivatalosan jegyzett társulás, ám működése mégsem ütközik a törvénybe - magára vállalja a büntetés kifizetését. A havi illeték befizetése előre megbeszélt helyen, személyes találkozás alkalmával történik; a pénzmozgásnak így nincs nyoma, minélfogva a hatóságok sem vonhatják ellenőrzésük alá. Működése dióhéjban ennyi - sokkal érdekesebb az az ideológia, amely köré e csoportok szerveződnek. Vissza Thoreau-hoz Ha a hasonszőrű szerveződések történeti gyökereit próbáljuk feltárni, legalább Henry David Thoreau-ig érdemes visszamennünk. Az XIX. századi USA- ban élt filozófus 1849-ben tanulmányt adott ki A polgári engedetlenség iránti kötelességről címmel, amelyben megalkotja és következetesen használja a polgári engedetlenség fogalmát. Eszmefuttatásának lényege, hogy az öntudatos polgár köteles megtagadni az igazságtalannak tartott hatalmat. Maga Tho- reau is így tett - emiatt 1846-ban egy napra tömlöcbe vetették, mivel nem volt hajlandó adót fizetni a rabszolgaságot támogató Egyesült Államoknak. „Nem ismerem el azt az államot - írta -, amely a szenátus kapuja előtt úgy adja-veszi a férfiakat, nőket és gyermekeket, mint a barmot.” A szervezett bliccelőkhöz visszatérve: a biztosítékot náluk állítólag az ütötte ki, hogy míg a tömegközlekedési eszközök viteldíja egyre magasabb, az utazás színvonala folyamatosan csökken. Európa városai közül így elsőként az olaszországi Torinóban hirdetett az utazóközönség 1974-ben „általános engedetlenséget”, amelyet „autoreduzione”-ként, azaz a viteldíj önkényes szabályozásaként aposztrofált. Később az ENEL energia-szolgáltató, majd a Coop és a Pam üzletlánc árpolitikája ellen (vagy inkább: azzal szemben) is szerveztek hasonló megmozdulásokat. Sikerrel. Sokak számára luxus Lévén szó bizonyos értelemben földalatti mozgalomról, a Tribus tagjai csak annyit árulnak el magukról, hogy a szerveződés Pozsonyban már két éve működik, alapjául az említett torinói modell szolgál. Hosszú hónapokig finomították a „rendszert”, mígnem rájöttek, mennyibe kerülhet egy népesebb tábor feketén utaztatása havonta. Nem lehet tudni, hányán bliccelnek ma sZferve- zett formában, hányán buknak le közülük, és mennyit költenek havonta a büntetések ki- egyenlítésére. A világhálón napvilágot látott információk szerint kétkezi munkás éppúgy akad közöttük, mint gimnáziumi tanár; motivációjukról pedig, hogy míg egyesek heccből feketéznek, sokakat az anyagi szükség viszi rá. Mint egyik blogbejegyzésükben írják: 25 eurót fizetni a tömegközlekedésért havonta sokak számára luxus - „szervezett bliccelőként” ennek töredékéből, havi három euróból megússzák. „Ha senkit nem érdekel, honnan szerzek pénzt a menetjegyre, engem is hidegen hagy, mit szól a mozgalmunkhoz a közlekedési vállalat” - írják egy helyütt, míg másutt ez áll: „Természetes, hogy akkor sem változtatnék a hozzáállásomon, ha a tömegközlekedés színvonala érezhetően javulna... A tömegközlekedési eszközön töltött időmet senki meg nem fizeti. Még én fizessek azért, hogy dolgozni megyek?” Az ellenőrök kapcsán jegyzik meg: felismerésük nemhogy nem ütközik akadályokba, hanem ők maguk könnyítik meg az azonosításukat - arrogáns viselkedésükkel, hozzáállásukkal. A követendő példa: Tallin A Pozsonyi Közlekedési Vállalat (DP Bratislava) hivatalosan nem foglalt állást a Tribus kezdeményezése kapcsán, a vállalat honlapján futó internetes fórumon viszont szép számmal megjelentek ellenvélemények is. Ezek egyike arra hívja fel a figyelmet: a „szervezett bliccelőknek” esetleg érdemes volna kipróbálniuk, mit von maga után, ha mondjuk, nem egyenlítenék ki a mobilszolgáltató által benyújtott számlát, vagy nem fizetnék ki a taxi viteldíját, csak mert elégedetlenek a szolgáltatás színvonalával. „A közlekedési vállalat bevételkiesését Pozsony ön- kormányzatának a városkasszából kell kiegyenlítenie - olvasható a világhálón. - Mivel tudjuk, ez milyen állapotban van, világos, hogy a másik lehetőséghez, a járatok számának csökkentéséhez folyamodik majd. Mihez vezet tehát a fizetés megtagadása? A szolgáltatás színvonalának további romlásához...” A fórumozók egy része úgy véli: célravezetőbb volna, ha az elégedetlenkedők a közlekedési vállalat tudakozó vonalán közölnék kifogásaikat, vagy azokkal a fővárosi magisztrátushoz fordulnának. A „szervezett bliccelők” egy csoportja viszont inkább amellett tesz hitet: ingyenessé kellene tenni a tömegközlekedést, mint azt Észtország fővárosában, Tallinban tervezik 2013 januárjától. A fafaragók táborában a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem oktatóival együtt Jaroslav Uhel dékán-helyettes is alkotott (A szerző felvétele) Tájképeit szinte ontotta, de jelentősei alkotott a portré műfajában is - Budapesten kiállítása nyílik, barátai Deresken emlékeztek Huszonöt éve halt meg Dúdor István SZASZl ZOLTÁN Tomalja/Deresk (Diíkovce). Dúdor Istvánra, a tragikus körülmények közt elhunyt festőművészre emlékeztek tisztelői és barátai halálának 25. évfordulóján. A művészt 1987. június 23-án éjjel, a tornaijai autóbusz-megállóban gyilkolták meg, amikor éppen a Pozsonyba tartó jártra várt. Mindössze 38 éves volt. Dúdor István Deresken született 1949. november 11-én, tehetsége már gyerekkorában feltűnt, fennmaradt korai rajzain falubeli öregeket, a tájat, lakóhelyét örökítette meg. Az alapiskola után szaktanintézetbe járt, 1961 és 1967 közt magánúton tanult Bácskái Bélától, Szabó Gyulától és Milan Mra- vectól. 1967 és 1968 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja volt, majd 1973 és 1979 között a prágai AVU hallgatója, František Jiroudek segítette a pályán. Tájábrázolása egyetemi tanulmányai során egyre expresszívebbé, színesebbé vált. Tájképeit szülte ontotta, de jelentősét alkotott a portré műfajában is. Egyik gyógykezeltetésének idején pár hét alatt félszáznál több különlegesen erős hatású portrét készített, ezek a portrék albumban is megjelentek a halála után. Életének utolsó korszakában az általa festett tájak szimbolikus értelművé váltak. Rajzaival és illusztrációival számos szlovákiai magyar lapban lehetett találkozni. A rima- szombati Gömör-Kishonti Múzeumban halála után néhány évvel állandó kiállítással tisztelegtek a művész előtt, ám a mečiari idők kultúrpolitikájának következtében az állandónak tervezett kiállítás alig néhány évig volt csak látható. Gazdag életműve még mindig feldolgozatlan, egybegyűjteni minden alkotását szinte lehetetlen lenne. Dúdor István szívesen és gyakran ajándékozta el képeit, jobb esetben barátai megőrizték alkotásait, alkalmi vevői azonban már nem mindig. Máig nincs arról pontos adat, hol és mennyi Dúdor alkotás van szerteszét a vüágban. Negyedszázaddal ezelőtti halála után mailart mozgalom, emlékkönyv, több kiállítás is megemlékezett az angyalfestőről, legutóbb születésének 60 évfordulóján nyílt nagyobb kiállítás alkotásaiból. Legközelebb 2012. július 30-án Budapesten Skoda Éva műterem-galériájában láthatók majd alkotásai A festők Villon-ja címmel, a tárlatot régi barátja, Luzsicza Lajos Árpád grafikusművész, nyitja majd meg. Deresken emlékeztek Dúdor Istvánra barátai (Gól László felvétele)
