Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-26 / 147. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 26. A helyiek zöme a mackónak drukkol, bíznak benne, hogy sikerül elmenekülnie, és nem lövik ki Barnamedve kóborol a Börzsönyben Zalaba. Már a Börzsöny erdeiben csatangol az a medve, amely után haj­tóvadászat indult Zalabán. GULYÁS ZSUZSANNA A 3-4 éves hím nagy valószínűséggel a Selmeci-he- gyekből keveredett Párkány környékére. A dezorientált ál­lat veszélyes lehet - hangsú­lyozzák a vadászok, akiknek Szlovákiában nem sikerült le­vadászniuk az állatot, így a mackó már Magyarország málnásait dézsmálja. A helyiek Zalaba határában, egy napraforgóföld közelében pillantották meg a barnamed­vét. A vadászok körében is szenzációként terjedt a hír. A zalabai, ipolypásztói, ipolybéli és lontói vadászok - miután be­szerezték a medve kilövéséhez szükséges engedélyt - hajtóva­dászatot indítottak. „Itt járt a besztercebányai állami termé­szetvédelmi hivatal munkatár­sa is, aki, miután megvizsgálta a nyomokat, megállapította, hogy egy 3-4 éves hímről lehet szó. Tájainkon ez volt az első példány. A helyiek zöme a mackónak drukkolt, bíztunk benne, hogy sikerül elme­nekülnie” - nyilatkozott la­punknak Michlian Etelka, Za­laba polgármestere. A medve nagy valószínűséggel a Bör­zsönyben talált menedékre. „Érik a málna és a szamóca, bő­ven talál magának táplálékot. Valószínűleg egy erősebb hímmel verekedett össze, amely elkergette. Saját felség- területet keresve vetődhetett vidékünkre ez a kifejlett egyednek tekinthető példány. Egy kifejlett medvének megkö­zelítőleg 50 négyzetkilométe­res territóriumra van szüksége. A Tátrában túlszaporodtak, ezért húzódnak dél felé. Kilö­vésük nagyon körülményes. Engedély nélkül csak akkor szabad lelőni, ha támad. Ilyen­kor is csak szemből szabad le­adni a lövést” - tájékoztatta la­punkat Méri Zoltán vadász. Egy váci óvoda a hétvégén lefújta a Börzsönybe tervezett kirándulását az itt kószáló medve miatt. Értesüléseink szerűit elképzelhető, hogy nem csak egy példány vetődött vi­dékünkre. Zalaba környékén egy időben két helyen is láttak medvét, a turisták felvették a kapcsolatot az állatvédőkkel. „Kiderült, hogy a medve elalta- tása és elszállítása nagyon költ­séges lenne. Ezt a kiadást saj­nos az önkormányzat nem tud­ja vállalni” - fogalmazott a pol­gármester. Hasonló eset 1901-ből „Szerdán délelőtt több köbölkúti napszámos az uradalmi rozsföldön egy rozsdabarna szőrű medvét látott az erdő felé cammogni. Az elöljáróság a fenevad feltűnését táviratilag je­lentette a főszolgabírónak, minek folytán a hivatalos hajtó­vadászat péntekre kitüzetett. Körülbelül 100 hajtó vasvil­lákkal felfegyverkezve s a község Nimródjai, továbbá 6 csendőr indult neki Pálffy herceg köbölkúti erdejének. A va­dászat azonban eredménytelen maradt. Nyulat, rókát és egy 4 tagú őzcsaládot is felhajtottak, de a medve sehol sem mu­tatkozott. Alig oszlott szét a társaság, egy távirat érkezett Kürthről, hogy a keresett medvét az nap ott látták egy vasúti őrház közelében. így tehát a hajtóvadászat színtere Komá­rom megye területére van áthelyezve.” - tudósított az Esz­tergom és Vidéke 1901-ben. (www.szeretgom.hu) Fejtörést okoz a képviselőknek a lakosok számának növekedése - kevés az óvodai férőhely Nagy tervek, bizonytalan források B. JUHOS MELINDA Szene. Óvodát, iskolát, szo­ciális otthont újítanának fel a városban a Pozsony Megye Operációs Program keretében, a földművelési és vidékfejlesz­tési minisztérium azonban egyelőre leállította a pályázati eljárást. A szenei városi képviselő- testület tagjai legutóbbi ülésü­kön foglalkoztak a város nyu­gati zónájának felújítására ki­dolgozott pályázattal. Az ön- kormányzat a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztéri­um városfejlesztésekre meg­hirdetett programjába kíván bekapcsolódni. Ľubomír Jah- nátek tárcavezető viszont má­jus 16-án legkevesebb 30 napra - a pályázati feltételek felül­vizsgálatával indokolva - fel­függesztette a január végén közzétett pályázati felhívást. A városi stratégiai fejlesztési programba Pozsony városré­szei, a Pozsony Megyei Ön­kormányzat, Szene, Bazin és Malacka pályázhat. Legalábbis az eredeti felhívás alapján. Elő­fordulhat viszont, hogy a tárca módosított formában hozza nyilvánosságra a pályázati kri­tériumokat. Amint lehetőség nyílik, Szene szeretné benyújtani a pá­lyázatot, éppen ezért foglal­A Sokolská utcai zöldövezetet is érintené a felújítás (A szerző felvétele) koztak a képviselők a stratégiai tervezettel. „Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy a városnak melyik részét újítsuk fel. A város nyugati zónáját vá­lasztottuk ki, itt van iskola, az óvoda, a szociális központ, a zöldövezet” - mondta az ülé­sen Nemec Ilona, a polgármes­ter helyettese. A pályázat része lenne a J. G. Tajovský Alapisko­la padlózatának, elektromos hálózatának cseréje és az épü­let festése, a Kassa utcai óvoda bővítése. A városnak folyama­tosan gondot jelent az óvodai helyhiány. A városi fenntartású öt óvodába összesen 364 gye­rek felvételét kérték a szülők, de legfeljebb 159 gyereket tudnak felvenni. Az elmúlt né­hány évben két új osztályt nyi­tottak a Kollár utcai, egyet a Ki- szucai utcában. A városban év­ről évre egyre több gyerek szü­letik - 2006-ban 177 baba jött világra, tavaly 242. A most ké­szülő, felújításokat célzó prog­ram összértéke 1,7 millió euró. A mentőautó személyzete hivatott eldönteni, mikor indokolt a megkülönböztető jelzés használata Zavarja a nyitraiakat a mentők szirénázása VRABEC MÁRIA Nyitra. A polgármesternél panaszkodtak a Stúr utcában és a Šrefánik sugárút lakói amiatt, hogy folyamatosan mentőautók szirénázása za­varja őket. Főleg azt nehez­ményezik, hogy a mentőautók éjszaka is használják a még­különböztető jelzést, amikor az utak üresek. A polgármester a kórház­hoz fordult az ügyben, de on­nan azt a választ kapta, hogy az intézmény mindössze két mentőautót üzemeltet. A töb­bi a kerületi mentőállomás­hoz tartozik, ahol Ján Murgaš vezető orvos úgy reagált a panaszra, hogy a sziréna használatáról műidig a men­tőautó személyzete dönt a szállított beteg állapotának megfelelően. „Az, hogy éjsza­ka gyér a forgalom, nem kizá­ró ok, mert sok sofőr vagy gyalogos épp emiatt kevésbé figyelmes. A törvény szerint éjszaka sem közlekedhetünk csupán a villogó megkülön­böztető jelzéssel, mellé min­den esetben be kell kapcsol­nunk a szirénát is. Legfeljebb a hangerőt tompíthatjuk, de ez nem minden mentőkocsi­ban lehetséges” - mondta. A mentőautók szirénázása az egészségügyi minisztérium állásfoglalása szerint is kizáró­lag a személyzet jogkörébe tartozik. „A rendőrök is csak akkor ellenőrizhetik a megkü­lönböztető jelzések használa­tának indokoltságát, ha a mentőautóban nincs beteg. Ha beteget szállít, csak az or­vos hivatott megítélni, meg­követeli-e az állapota, hogy a mentőautó szirénázással kér­jen elsőbbséget” - magyarázta Zuzana Čižmáriková, a tárca szóvivője. Az említett utcák lakói alá­írást akarnak gyűjteni azért, hogy legalább a mentők éj­szakai útvonalát változtassák meg. Erre azonban kevés az esély, mert ez a helyi kórház­ba vezető legrövidebb út. Régió 5 Csak kölcsönökből tudják fizetni a számlákat Átmenetileg nyereséges a lévai kórház VRABEC MÁRIA Nyitra. Kétéves fennállása óta először nyereséges az a megyei alapítású nonprofit szervezet, amely a lévai és a nagytapolcsányi kórházat működteti. A két intézmény nyeresége az idei első negyed­évben meghaladta az ötven­ezer eurót. Marta Eckhardtová, a kórhá­zak igazgatója szerint a jó gaz­dasági eredmény elsősorban az ágyszámcsökkentésnek, az osztályok megszüntetésének és az egészségbiztosítóktól kapott kifizetések növelésének kö­szönhető. A megye számára azonban így is veszteséget je­lent a két kórház, mert a tarto­zásuk meghaladja az ötmillió eurót, és csak a képviselő-testü­let által megszavazott kölcsö­nöknek köszönhetik, hogy leg­alább valamit törleszteni tud­nak az energiaszállítóknak. Az önkormányzat tavaly 400 ezer, idén tavasszal 940 ezer euró kölcsönt szavazott meg nekik a gázszámlák kifizetésére. Eckhardtová szerint a jövő­ben az orvosok és a nővérek bé­rének emelése tovább növeli a kórházak tartozását. „Takaré­koskodnunk már nincs min, mert ha további osztályokat vonunk össze, vagy szüntetünk meg, akkor a bevételeink is csökkennek. Átfogó, kormány- szintű megoldásra lenne szük­ség, vagy legalább arra, hogy az állam ne ígéijen olyan bér­emeléseket, amelyekre nem tud pénzt adni” - mondta az igazgatónő. Szörfdeszka, műanyag palackok, törött üvegek Búvárok tisztították a Napfényes tavakat B. JUHOS MELINDA Szene. Szombaton több mint 140 kilogrammnyi hulladékot sikerült felhozniuk a búvárok­nak a Napfényes tavak mélyé­ről. A szenei Piccard Club búvá­rainak munkáját pozsonyiak és rozsnyóiak segítették. A hagyományos szezon előtti tisztításba 29 búvár kapcsoló­dott be Szénéről és környékéről valamint a klub partnerszerve­zeteiből. „Minden búvár nagy­jából egy órát töltött a víz alatt. Összesen 140 kilogrammnyi hulladékot hoztunk fel a mély­ből, egyebek mellett előkerült egy régi szörfdeszka, rengeteg műanyag palack, felfújható vízi játékok, matracok, összetört üvegek, sörös dobozok, műa­nyag poharak” - mondta la­punknak Bord ács István, a Pic­card Club tagja. Megtudtuk, hogy mindig a két legnagyobb nyámyitó rendezvény, a Szenei Nyár és a Szenei karnevál utánra időzítik ezt a munkát, így a több ezer látogató után maradt sze­mét is kikerül a vízből. Idén vi­szont egy héttel korábban, a pénteken megrendezésre kerülő karnevál előtt végezték a mun­kát, mert nem szeretnék zavarni a pihenni érkező turistákat. Róbert Podolsky, a Szenei Idegenforgalmi Vállalat (SCR) igazgatója elmondta, évente csak egyszer, így sze­zon előtt tisztítják búvárokkal a tavat, viszont az úszómeste­rek, a Piccard vízi mentői, akik a nyári szezonban állan­dó mentőszolgálatot biztosí­tanak, folyamatosan tisztítják a vizet. . Szombaton a búvárok a strandok környékére, az észa­ki és déli partra valamint a ke­leti, ötös part kitisztítására fókuszáltak. Tervben van egy, az egész tóra kiterjedő tisztí­tás, szeretnék a hétvégi házak közvetlen környékéről is fel­hozni a hulladékot. Az ötvenegy éves múlttal ren­delkező Piccard Club jelenleg 21 taggal működik, vannak, akik már a megalakulástól tagjai a testületnek. A 26 éve búvárkodó Bordács Istvántól megtudtuk, a Napfényes ta­vakon kívül kiváló hely még számukra a szenei Gulyásgö­dör is. Az egykori kavicsbá­nyató 18 méter mély, ezáltal a víz frissebb, tisztább, nem me­legszik át annyira, mint a Napfényes tavak, ide Csehor­szágból és Magyarországról is járnak búvárok. A búvároknak a csónakban ülő kollégák segítettek felhozni a hul­ladékot a mélyből (Jón Lauko felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents