Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-25 / 146. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 25. Vélemény És háttér 5 Az oktatási intézmények konyháin az ár a legfontosabb tényező Az olcsó hús híg leve E sorok írója semmiképp nem sorolható a szlovák szakszervezetek szurkolói közé. Most viszont bekö­vetkezett az az állapot, amikor az egyébként iden­titászavaroktól sem men­tes szakszervezeti szövet­ségek egyike okos gondo­lattal rukkolt elő. LOVÁSZ ATTILA Az oktatási dolgozók érdek­védelmi szervezete arra kéri a tárcát, vizsgálja felül a közbe­szerzési törvényt, amelynek köszönhetően az iskolások asztalára olcsó és biztosan nem minőségi áru kerül. A szakszervezetek azzal érvel­nek, hogy az oktatási intéz­mények konyháinak beszállí­tóit a hatályos törvény értel­mében alapvetően a legol­csóbb kínálat alapján válogat­ják, így a menzáknak lehető­ségük sincs minőségi ételekkel táplálni szemünk fényét.- Az oktatási érdekvédelmi szervezetnek igaza van. Szomo­rú, hogy az élelmiszeriparban érdekelt szakmai szövetségek egyelőre hallgatnak, a szülőket tömörítő érdekvédelmi csopor­tok megnyilatkozása is jól jönne. Igenis érdemes változtatni a közbeszerzés hibás szemléletén, amelyben az ár a legfontosabb döntő tényező ahelyett, hogy csak az egyik legyen. A gyerme­kétkeztetésben sokkal inkább kellene arra törekedni, hogy a dietetikus és gasztroenteoroló- gus szakma érvei kerüljenek az első helyre, az idézett szakmák legjobbjai legalább egyszer egy héten nem a bulvárban osztanák az észt az eleve kudarcra ítélt fo- gyózóknak, hanem közfeladatot látnának el, sok szülő nagy örö­mére. A közbeszerzés kritériumai­val viszont korántsem csak a di­ákétkeztetésben van baj. Az is­kolai menza példáján legalább értjük, hogy a drágább, jobb minőségű áru veszít a verseny­ben, miközben az olcsó nyer, de! Ismerve a hazai gyakorlatot, ahol a közbeszerzésen teljes iparágak szeretnének meggaz­dagodni, és ahol a korrupció már nem is számít szitokszónak, így azt is el tudjuk képzelni, hogy az olcsón beszerzett élelmiszer még a beszerzési árnál is mennyivel kevesebbet ér. Maga a trutyi kell hogy legyen, ha még keresni is akarnak rajta. Nehezebben érthető sok-sok közintézményi vezető panasza, akik a gyakorlatból pontosan tudják: olcsó húsnak híg a leve. Az olcsón beszerzett műszaki eszközök korábban romlanak, nagyobb a szervizigényük, a hi­bák miatti anyagi vagy erkölcsi veszteség mértékét csak sejthet­jük. így aztán az árkritérium vá­lik a közbeszerzések egyik meg- drágítójává, hiszen a beszállító a lehető legolcsóbban hozza az árut vagy a szolgáltatást, a hoz­zárendelt és nélkülözhetetlen utólagos költségekben találva meg számítását. Ha van a jelenlegi kormány környékén mozgó emberkék­nek használható ödetük, akkor az az, amely szerint a közbe­szerzésnél nem az ár, hanem az eszköz vagy a szolgáltatás teljes költsége lehetne a döntő szem­pont. Autó, számítógép, gumi- kalap-kezelő félautomata be­rendezés esetében mindez mér­hető. Az élelmiszernél nem. Ott a táplálkozással foglalkozó szakembergárdának kell ki­mondania, hogy az olcsó, igény­telen ételek a jövőben micsoda kiadásokat jelenthetnek egy ge­neráció egészségügyi kiadásai­ban, munkaerő-piaci kiesésé­ben. Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a mindenkori ak­tuális hatalom nem az „utánam a vízözön” elve alapján, a későbbi gondokra és költségekre fittyet hányva erősíti hatalmát és hiz­lalja a kontóját. Az oktatási szak- szervezetek által feldobott lab­dát ezúttal nem leütni kell. Szöveg nélkül (Peter Gossónyi rajza) Az eurózóna lakosságának többsége bízik az euróbán, nem sírja vissza a nemzeti fizetőeszközöket „A görögök soha nem fizetik vissza a hitelt” MT1-F1GYELŐ Az euróövezet lakosságának többsége szerint Görögország nem fizeti vissza az óriási hite­leket, vezető politikusok pedig nem értenek egyet azzal az athéni felvetéssel, hogy el kel­lene nyújtani a takarékossági program végrehajtását. Az Ifop közvélemény-kutató intézet által a német Bild am Sonntag, a francia Le Journal du Dimanche, a spanyol ABC és az olasz Corriere Della Sera számára végzett felmérés sze­rint a 254 millió fős euróövezet összesen 76 százalékát kitevő Németországban, Franciaor­szágban, Spanyolországban és Olaszországban túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a kölcsönöket. Athénnak eddig összesen 240 milliárd euró hitelt ítéltek meg. A törlesztésben leginkább a franciák kételkednek; 85 szá­zalékuk, Németországban 84, Spanyolországban 72, Olaszor­szágban 65 százalék. Többségi vélemény az is, hogy a hiteltör­lesztés elmaradása esetén Gö­rögországot ki kell zárni az eu- róövezetből. A németek és a franciák nagy többsége - 78, il­letve 65 százaléka - véli úgy, hogy nincs hely Görögország számára az övezetben, ha nem fizet, Spanyolországban és Olaszországban a lakosság 51, illetve 49 százaléka. Ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a la­kosság többsége arra, hogy tér­jenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz.‘A legnagyobb arányban a németek szakítaná­nak az euróval, de náluk is csu­pán 39 százalék. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a fel­mérés azt mutatja, hogy „az eu­róövezeti polgárok túlnyomó A görögöknek már nem azt kellene kérdezniük, mégmit tudnak tenni ér­tük mások - mondta a németpénzügyminiszter többsége egyértelműen kiáll az euró mellett”, Görögország vi­szont ,jórészt eljátszotta” a töb­biek bizalmát. Az új athéni kor­mánynak ezért „gyorsan, az in­tézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania” azt a programot, amelyről Görögor­szág megállapodott a hitelezők­kel, és „nem azt kellene megint kérdezni, hogy mit tehetnének mások értük” - mondta Schäuble a Bűd am Sonntagnak. Az új görög kormány szom­baton közzétett programja sze­rint legalább két évvel el kell nyújtani a takarékossági prog­ram végrehajtását. A felvetést a német pénzügyminiszter és Herman Van Rompuy, az uniós állam- és kormányfők döntés­hozó testületé, az Európai Ta­nács elnöke is elutasította.,,Az a probléma, hogy ha Görögor­szág vagy a válságkezelő rend­szer által támogatott más or­szágok elnyújtják a programok végrehajtását, akkor több hitel­re lesz szükségük, ez pedig a számlát álló egyes tagállamok számára gondot jelent” - mond­ta Van Rompuy. KOMMENTÁR Kínos VERES ISTVÁN A magyar (vagy kétnyelvű) vasúti feliratok körüli huzavona egyre kacifántosabb és egyre kínosabb. Önkéntesek egy faluban, Ekelen, sa­ját erőből megcsinálnak valamit, amit az ál­lomás iránt korábban egyébként érdektelen vasúttársaság azonnal eltávolít. Kínos, hogy a ŽSR erre egy munkanap elteltével képes volt. Ha két hét után szerelik le az Ekel táblákat, az is kínos lett volna, de nem ennyire. A kisebbségi kormánybiztos holnap állítólag erről fog beszélgetni a vasúttársaság vezetésével. Kínos lesz a válasz is, amivel megpróbálják megmagyaráz­ni, miért nem kerülhetnek magyar helynévtáblák az állo­másokra. Összességében nagyon kínos, hogy 2012-ben ilyesmivel kell foglalkoznunk. Hogy harcolni kell azért, hogy valahová kiírjanak valamit, amitől egyébként senki­nek nem változik meg az élete. A megoldást ismerjük: törvénymódosítás. A vasúti törvény­be kell valamit beleírni, meg az egyik rendeletbe. Na meg a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénybe is. Mert az ugyan megengedi, hogy a vasútállomásokon kirak­ják a magyar táblákat, viszont nem úgy engedi meg, ahogy kellene, vagyis rossz a megfogalmazás. Ez utóbbi szintén elég kínos. Az meg aztán hiperkínos, hogy az előző kor­mány idején volt egy Érsek Árpád nevű közlekedésügyi ál­lamtitkár, akinek ez az egész nem tűnt fel. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos ezeket a módosí­tásokat be kívánja terjeszteni a kormány elé elfogadásra. Erre lehetősége van a kormányhivatalon vagy a miniszter- elnökön keresztül. Leszögezhetjük tehát: Robert Fico fog­ja eldönteni, hogy mi lesz az ügy sorsa. Ó viszont a jelen­legi állapot konzerválását ígérte, vagyis status quót. Ne­héz megtippelni, hogy a dél-szlovákiai vasútállomásokon elszaporodó magyar helynévtáblákat Fico mennyire tekin­tené a status quo megőrzésének. Ott a kisebbségi nyelv­törvényetek, ti csináltátok tavaly, hát éljetek vele - valószínűleg ezt mondja majd. De mi lesz, ha azt mondja: üsse kő, módosítsunk törvényt, oszt rakjátok ki a tábláito­kat, ha ettől boldogok lesztek. Majd eltátjuk a szánkat, mi­lyenjó fej miniszterelnökünk van, oszt 2016-ban me­gyünk szavazni a Smerre? FIGYELŐ Rendzavarásra készül Argentína? Brit hírszerzési értesülé­sek szerint Argentína a jövő hónapban kezdődő londoni olimpiai játékok megzava­rásával próbálja majd ráirá­nyítani a világ figyelmét a Falkland-szigetekre támasz­tott területi követeléseire - írta a The Sunday Times. A konzervatív lap szerint a brit külügyminisztériumot a hírszerzési szolgálatok arról tájékoztatták, hogy argentin sportolók demonstrációkat tervezhetnek a játékok so­rán, kihasználva, hogy az eseménynek globális néző- közönsége lesz. Mindemel­lett állítólag „militáns ar­gentin szélsőbalos cso­portok” is azt tervezik, hogy Londonba utaznak, és va­lamelyik versenyhelyszínen olyan argentin zászlót bon­tanak ki, amely a Falkland- szigeteket is ábrázolja. A jú­lius 27-én kezdődő londoni olimpiai játékokon mintegy 140 argentin sportoló vesz részt. A The Sunday Times beszámolója szerint a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság (NOB) - amely szigorúan szabályozza, hogy a sporto­lók milyen jelzéseket visel­hetnek öltözetükön - bizto­sította a brit külügyminisz­tériumot, hogy az argentin versenyzőknek nem fogják megengedni politikai tar­talmú jelképek feltüntetését. Az Argentin Olimpiai Bizott­ság maga is közölte, hogy a londoni játékokat nem te­kinti „politikai platform­nak”, és biztosította a NOB- ot arról, hogy az argentin csapat „nem készül zavar­keltésre”. Ettől függetlenül azonban továbbra is vannak olyan aggályok, hogy né­hány argentin sportoló tilta­kozó akciókat tarthat az Ar­gentínában Malvinas néven emlegetett Falkland-szige- tek ügyében. A brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 ki­lométerre fekvő szigetcso­portért - amelyen 1982. áp­rilis 2-án argentin egységek szálltak partra - a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és 649 argentin katona, valamint három szigetlakó halt meg. Nagy-Britannia helyreállí­totta fennhatóságát, ám Ar­gentína azóta sem mondott le az olajban és egyéb ter­mészeti kincsekben rendkí­vül gazdag szigetekre tá­masztott területi igényéről. Az utóbbi hónapokban ismét kiéleződtek az ellentétek London és Buenos Aires kö­zött, miután az argentin kormány egyre keményebb retorikát használ a szigetek ügyében zajló kétoldalú vi­tában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents