Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-25 / 146. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 25. Vélemény És háttér 5 Az oktatási intézmények konyháin az ár a legfontosabb tényező Az olcsó hús híg leve E sorok írója semmiképp nem sorolható a szlovák szakszervezetek szurkolói közé. Most viszont bekövetkezett az az állapot, amikor az egyébként identitászavaroktól sem mentes szakszervezeti szövetségek egyike okos gondolattal rukkolt elő. LOVÁSZ ATTILA Az oktatási dolgozók érdekvédelmi szervezete arra kéri a tárcát, vizsgálja felül a közbeszerzési törvényt, amelynek köszönhetően az iskolások asztalára olcsó és biztosan nem minőségi áru kerül. A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy az oktatási intézmények konyháinak beszállítóit a hatályos törvény értelmében alapvetően a legolcsóbb kínálat alapján válogatják, így a menzáknak lehetőségük sincs minőségi ételekkel táplálni szemünk fényét.- Az oktatási érdekvédelmi szervezetnek igaza van. Szomorú, hogy az élelmiszeriparban érdekelt szakmai szövetségek egyelőre hallgatnak, a szülőket tömörítő érdekvédelmi csoportok megnyilatkozása is jól jönne. Igenis érdemes változtatni a közbeszerzés hibás szemléletén, amelyben az ár a legfontosabb döntő tényező ahelyett, hogy csak az egyik legyen. A gyermekétkeztetésben sokkal inkább kellene arra törekedni, hogy a dietetikus és gasztroenteoroló- gus szakma érvei kerüljenek az első helyre, az idézett szakmák legjobbjai legalább egyszer egy héten nem a bulvárban osztanák az észt az eleve kudarcra ítélt fo- gyózóknak, hanem közfeladatot látnának el, sok szülő nagy örömére. A közbeszerzés kritériumaival viszont korántsem csak a diákétkeztetésben van baj. Az iskolai menza példáján legalább értjük, hogy a drágább, jobb minőségű áru veszít a versenyben, miközben az olcsó nyer, de! Ismerve a hazai gyakorlatot, ahol a közbeszerzésen teljes iparágak szeretnének meggazdagodni, és ahol a korrupció már nem is számít szitokszónak, így azt is el tudjuk képzelni, hogy az olcsón beszerzett élelmiszer még a beszerzési árnál is mennyivel kevesebbet ér. Maga a trutyi kell hogy legyen, ha még keresni is akarnak rajta. Nehezebben érthető sok-sok közintézményi vezető panasza, akik a gyakorlatból pontosan tudják: olcsó húsnak híg a leve. Az olcsón beszerzett műszaki eszközök korábban romlanak, nagyobb a szervizigényük, a hibák miatti anyagi vagy erkölcsi veszteség mértékét csak sejthetjük. így aztán az árkritérium válik a közbeszerzések egyik meg- drágítójává, hiszen a beszállító a lehető legolcsóbban hozza az árut vagy a szolgáltatást, a hozzárendelt és nélkülözhetetlen utólagos költségekben találva meg számítását. Ha van a jelenlegi kormány környékén mozgó emberkéknek használható ödetük, akkor az az, amely szerint a közbeszerzésnél nem az ár, hanem az eszköz vagy a szolgáltatás teljes költsége lehetne a döntő szempont. Autó, számítógép, gumi- kalap-kezelő félautomata berendezés esetében mindez mérhető. Az élelmiszernél nem. Ott a táplálkozással foglalkozó szakembergárdának kell kimondania, hogy az olcsó, igénytelen ételek a jövőben micsoda kiadásokat jelenthetnek egy generáció egészségügyi kiadásaiban, munkaerő-piaci kiesésében. Persze mindez csak akkor lehetséges, ha a mindenkori aktuális hatalom nem az „utánam a vízözön” elve alapján, a későbbi gondokra és költségekre fittyet hányva erősíti hatalmát és hizlalja a kontóját. Az oktatási szak- szervezetek által feldobott labdát ezúttal nem leütni kell. Szöveg nélkül (Peter Gossónyi rajza) Az eurózóna lakosságának többsége bízik az euróbán, nem sírja vissza a nemzeti fizetőeszközöket „A görögök soha nem fizetik vissza a hitelt” MT1-F1GYELŐ Az euróövezet lakosságának többsége szerint Görögország nem fizeti vissza az óriási hiteleket, vezető politikusok pedig nem értenek egyet azzal az athéni felvetéssel, hogy el kellene nyújtani a takarékossági program végrehajtását. Az Ifop közvélemény-kutató intézet által a német Bild am Sonntag, a francia Le Journal du Dimanche, a spanyol ABC és az olasz Corriere Della Sera számára végzett felmérés szerint a 254 millió fős euróövezet összesen 76 százalékát kitevő Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a kölcsönöket. Athénnak eddig összesen 240 milliárd euró hitelt ítéltek meg. A törlesztésben leginkább a franciák kételkednek; 85 százalékuk, Németországban 84, Spanyolországban 72, Olaszországban 65 százalék. Többségi vélemény az is, hogy a hiteltörlesztés elmaradása esetén Görögországot ki kell zárni az eu- róövezetből. A németek és a franciák nagy többsége - 78, illetve 65 százaléka - véli úgy, hogy nincs hely Görögország számára az övezetben, ha nem fizet, Spanyolországban és Olaszországban a lakosság 51, illetve 49 százaléka. Ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a lakosság többsége arra, hogy térjenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz.‘A legnagyobb arányban a németek szakítanának az euróval, de náluk is csupán 39 százalék. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a felmérés azt mutatja, hogy „az euróövezeti polgárok túlnyomó A görögöknek már nem azt kellene kérdezniük, mégmit tudnak tenni értük mások - mondta a németpénzügyminiszter többsége egyértelműen kiáll az euró mellett”, Görögország viszont ,jórészt eljátszotta” a többiek bizalmát. Az új athéni kormánynak ezért „gyorsan, az intézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania” azt a programot, amelyről Görögország megállapodott a hitelezőkkel, és „nem azt kellene megint kérdezni, hogy mit tehetnének mások értük” - mondta Schäuble a Bűd am Sonntagnak. Az új görög kormány szombaton közzétett programja szerint legalább két évvel el kell nyújtani a takarékossági program végrehajtását. A felvetést a német pénzügyminiszter és Herman Van Rompuy, az uniós állam- és kormányfők döntéshozó testületé, az Európai Tanács elnöke is elutasította.,,Az a probléma, hogy ha Görögország vagy a válságkezelő rendszer által támogatott más országok elnyújtják a programok végrehajtását, akkor több hitelre lesz szükségük, ez pedig a számlát álló egyes tagállamok számára gondot jelent” - mondta Van Rompuy. KOMMENTÁR Kínos VERES ISTVÁN A magyar (vagy kétnyelvű) vasúti feliratok körüli huzavona egyre kacifántosabb és egyre kínosabb. Önkéntesek egy faluban, Ekelen, saját erőből megcsinálnak valamit, amit az állomás iránt korábban egyébként érdektelen vasúttársaság azonnal eltávolít. Kínos, hogy a ŽSR erre egy munkanap elteltével képes volt. Ha két hét után szerelik le az Ekel táblákat, az is kínos lett volna, de nem ennyire. A kisebbségi kormánybiztos holnap állítólag erről fog beszélgetni a vasúttársaság vezetésével. Kínos lesz a válasz is, amivel megpróbálják megmagyarázni, miért nem kerülhetnek magyar helynévtáblák az állomásokra. Összességében nagyon kínos, hogy 2012-ben ilyesmivel kell foglalkoznunk. Hogy harcolni kell azért, hogy valahová kiírjanak valamit, amitől egyébként senkinek nem változik meg az élete. A megoldást ismerjük: törvénymódosítás. A vasúti törvénybe kell valamit beleírni, meg az egyik rendeletbe. Na meg a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvénybe is. Mert az ugyan megengedi, hogy a vasútállomásokon kirakják a magyar táblákat, viszont nem úgy engedi meg, ahogy kellene, vagyis rossz a megfogalmazás. Ez utóbbi szintén elég kínos. Az meg aztán hiperkínos, hogy az előző kormány idején volt egy Érsek Árpád nevű közlekedésügyi államtitkár, akinek ez az egész nem tűnt fel. A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos ezeket a módosításokat be kívánja terjeszteni a kormány elé elfogadásra. Erre lehetősége van a kormányhivatalon vagy a miniszter- elnökön keresztül. Leszögezhetjük tehát: Robert Fico fogja eldönteni, hogy mi lesz az ügy sorsa. Ó viszont a jelenlegi állapot konzerválását ígérte, vagyis status quót. Nehéz megtippelni, hogy a dél-szlovákiai vasútállomásokon elszaporodó magyar helynévtáblákat Fico mennyire tekintené a status quo megőrzésének. Ott a kisebbségi nyelvtörvényetek, ti csináltátok tavaly, hát éljetek vele - valószínűleg ezt mondja majd. De mi lesz, ha azt mondja: üsse kő, módosítsunk törvényt, oszt rakjátok ki a tábláitokat, ha ettől boldogok lesztek. Majd eltátjuk a szánkat, milyenjó fej miniszterelnökünk van, oszt 2016-ban megyünk szavazni a Smerre? FIGYELŐ Rendzavarásra készül Argentína? Brit hírszerzési értesülések szerint Argentína a jövő hónapban kezdődő londoni olimpiai játékok megzavarásával próbálja majd ráirányítani a világ figyelmét a Falkland-szigetekre támasztott területi követeléseire - írta a The Sunday Times. A konzervatív lap szerint a brit külügyminisztériumot a hírszerzési szolgálatok arról tájékoztatták, hogy argentin sportolók demonstrációkat tervezhetnek a játékok során, kihasználva, hogy az eseménynek globális néző- közönsége lesz. Mindemellett állítólag „militáns argentin szélsőbalos csoportok” is azt tervezik, hogy Londonba utaznak, és valamelyik versenyhelyszínen olyan argentin zászlót bontanak ki, amely a Falkland- szigeteket is ábrázolja. A július 27-én kezdődő londoni olimpiai játékokon mintegy 140 argentin sportoló vesz részt. A The Sunday Times beszámolója szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) - amely szigorúan szabályozza, hogy a sportolók milyen jelzéseket viselhetnek öltözetükön - biztosította a brit külügyminisztériumot, hogy az argentin versenyzőknek nem fogják megengedni politikai tartalmú jelképek feltüntetését. Az Argentin Olimpiai Bizottság maga is közölte, hogy a londoni játékokat nem tekinti „politikai platformnak”, és biztosította a NOB- ot arról, hogy az argentin csapat „nem készül zavarkeltésre”. Ettől függetlenül azonban továbbra is vannak olyan aggályok, hogy néhány argentin sportoló tiltakozó akciókat tarthat az Argentínában Malvinas néven emlegetett Falkland-szige- tek ügyében. A brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő szigetcsoportért - amelyen 1982. április 2-án argentin egységek szálltak partra - a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és 649 argentin katona, valamint három szigetlakó halt meg. Nagy-Britannia helyreállította fennhatóságát, ám Argentína azóta sem mondott le az olajban és egyéb természeti kincsekben rendkívül gazdag szigetekre támasztott területi igényéről. Az utóbbi hónapokban ismét kiéleződtek az ellentétek London és Buenos Aires között, miután az argentin kormány egyre keményebb retorikát használ a szigetek ügyében zajló kétoldalú vitában. (MTI)
