Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-23 / 145. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 23. www.ujszo.com Éjszaka sem csökkent 20 fok alá a hőmérséklet Hozzá kell szoknunk a trópusi júniushoz? Az ESM feladata, hogy veszély esetén hitelt nyújtson a bajbajutott eurózóna-tagállamoknak Állandóan eurómentőövben Előtérben a mentőöv ellenzői (TASR-felvétel) S1TA-HÍR Pozsony. Egyre gyakoribbá válik Szlovákiában is, hogy tró­pusi meleg van már júniusban, amikor a hőmérő napokon át 35 fok körüli értékeket mutat. Az utóbbi két évtizedben ez kilenc esztendőben fordult elő, míg korábban, a 20. század második felében csak 1961-ben, 1963-ban, 1967-ben és 1968-ban - tájékoztatott Ivan Garčár, a Szlovák Hidro- meteorológiai Intézet (SHMÚ) szóvivője. A klíma trópusira fordulását a szakemberek szerint az is alá­támasztja, hogy például a júni­us 17-e és 22-e közti időszak­ban három egymást követő éj­szakán nem csökkent 20 fok alá a hőmérséklet Pozsonyban. Emellett az országban több he­lyen nagyon magas, 29 fok fe­letti volt a napi átlaghőmérsék­let, a rekord 29,8 fok (Morva- szentjánoson). Korábban Szlovákiában csak kétszer volt több napon át 35 fokos, vagy annál is nagyobb hőség júniusban: 2000-ben há­rom, 1994-ben pedig négy na­pon át tartott ilyen időszak. Pozsony. „Hazaárulók.” „Felelőtlen populisták.” Ilyen, és ehhez hasonló ki­fejezések hangzottak el a parlamentben az elmúlt napokban. Nem magyar ügy volt terítéken, hanem az állandó mentőövhöz va­ló csatlakozás. MÓZES SZABOLCS A képviselők elsöprő több­séggel szavazták meg Szlovákia csatlakozását az Európai Pénz­ügyi Mechanizmushoz (ESM). A vitában főként az SaS és az Egyszerű Emberek képviselői bizonygatták a kormány- oldalnak és a mentőövet meg­szavazni szándékozó ellenzéki kollégáknak, hogy lépésük ve­szélyezteti az ország gazdaságát és pénzügyeit. Az ESM-et támogató "pártok képviselői szerint ugyanakkor a liberálisok és Matovičék felelőt­lenül és populista módon visel­kednek. Ha bukik az euró, mi is bukunk, így is, úgy is, ezzel vi­szont még megmenthető a közös fizetőeszköz - így hangzik az egyik fő érv a mentőöv mellett. Gazdasági szakemberek egy­általán nem olyan biztosak eb­ben. Az ESM egyik fő célja, hogy megnyugtassa a piacokat, ám elemzők úgy vélik, az EU már ré­gen eljátszotta ezt a lehetőséget, amikor egymás után találta ki a mentőprogramokat, ennek el­lenére tovább nőttek az eladó­sodott államokhitelkamatai. Az ESM feladata, hogy ve­szély esetén hitelt nyújtson a bajba jutott eurózóna-tagálla­moknak. Elemzők szerint vi­szont a nagy országokat a ren­delkezésre álló pénzből (közel 500 milliárd euró) nem lehet megmenteni. Ha Spanyolország vagy Olaszország kopogtatna az ESM ajtaján, összedől az egész alap. A spanyol gazdasági mi­niszter tegnap jelezte, hivatalo­san hétfőn segítséget kérnek az uniótól. Madrid 100 milliárdot kap bankjai megmentésére. Külpolitikai elemzők ugyan­akkor arra figyelmeztetnek, hogy Szlovákia nem engedhe­tett meg magának egy újabb eu­rópai blamázst. Az EFSF tavalyi bővítése majdnem Pozsonyban bukott el, a fél világ Szlovákiára figyelt. Az ESM elutasítása na­gyon kellemeden helyzetbe hoz­ta volna a Fico-kormányt Brüsszelben. Igaz, az EFSF-fel ellentétben az ESM nélkülünk is működni kezdett volna (elég a tőke legalább 90 százalékát biz­tosító államok hozzájárulása), ám szinte partner nélkül maradt volna az ország. A mentőövet várhatóan mind a 17 euróöveze­ti tagállam ratifikálja. (Vladimír Šimíček felvétele RÖVIDEM Az MKP elküldte észrevételeit Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja a Híddal és a Kerékasz­tallal folytatott e heti háromoldalú tanácskozáson megfo­galmazott egyezség értelmében tegnap elküldte partnerei­nek a szlovákiai magyarság alapdokumentumára vonatkozó konkrét észrevételeit, és azon javaslatokat, melyek a szlová­kiai magyar nemzeti közösség megmaradása és fejlődése ér­dekében létfontosságúnak tart. A sikeres tárgyalássorozat érdekében egyelőre nem hozza nyilvánosságra javaslatait, azokkal megvárja a háromoldalú tanácskozás következő fordulóját - áll a párt közleményében, (ú) Juhsajttól betegedtek meg Losonc. Valószínűleg fertőzött juhsajttól betegedett meg több személy a losonci járásbeli Budaszálláson (Budiná) - je­lentette a Közegészségügyi Hivatal. A sajtot feltehetően olyan birkák tejéből készítették, amelyeket kullancsok fertőztek meg, a kilenc fertőzött emberből hatot a losonci kórházban kezelnek agyhártyagyulladással. Négyen egy család tagjai, helyben vettek juhsajtot. Az encephalitis vírus a központi idegrendszert támadja, az agyat vagy az agyhártyát. (TASR) Procházka nem jelölteti magát Ellenfél nélkül Fígeľ marad a KDH elnöke ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Radoslav Procház­ka nem jelölteti magát semmi­lyen pártfunkcióra a KDH-ban a hétvégi közgyűlésen. A kép­viselő tegnap jelentette be, hogy a kongresszus után is egyszerű párttag marad. így borítékolható, hogy Ján Figeľ megtarthatja pártelnöki pozícióját. A parlamenti vá­lasztások után egy ideig úgy tűnt, kihívója a preferencia­szavazatok tekintetében őt megelőző Daniel Lipšic lesz, ám a volt belügyminiszter má­jus végén kilépett a KDH-ból, reménytelennek nevezve an­nak megújulását. Az elmúlt hetekben Pro­cházka került előtérbe, aki a je­lenlegi pártvezetés egyetlen számottevő, párton belüli kri­tikusa. A napokban többek kö­zött kijelentette, Figeľ távozá­sa megoldást jelenthetne. A KDH elnökének pozíciói az­után gyengültek meg, hogy ki­derült, a közlekedési tárcához tartozó állami cégek vezetői óriási lelépőkkel távoztak, és szerződéseiket miniszterként Figeľ írta alá. Procházka szerint a köz­gyűlés fő feladata a párt alap­szabályainak átalakítása. A kép­viselő többek között azt javasol­ja, a hat alelnök helyett csak há­rom legyen. (MSz, SITA) A parlament jóváhagyta csatlakozásunkat az Európai Stabilitási Mechanizmushoz {ESM) ESM: mibe is léptünk bele? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mi az ESM? Az euróövezet védelmét szolgáló pénzügyi alap. Nem­zetközi részvénytársaságként júliusban kezdi meg működését, miután az alap tő­kéjének legalább 90 százalékát biztosító államok jóváhagyják. A tagállamoknak legkésőbb az év végéig kell szavazniuk a be­lépésről. Volt már egy mentőöv, mi a különbség a kettő között? A 2010-ben létrehozott Eu­rópai Stabilitási és Pénzügyi Mechanizmus (EFSF) csak át­meneti alap volt. Ráadásul eb­be a tagországok nem fizettek pénzt, csupán kezeskedtek az alapból nyújtott hitelekért. Az EFSF bővítése körüli vita miatt bukott meg tavaly ősszel a Radičová-kormány. Kik az ESM tagjai? Az eurózóna 17 tagállama. Mekkora tőkét kezel? Közel 700 milliárd euró alaptőkéjű (a legnagyobb hoz­zájáruló Németország 190 mil- liárddal), ebből ténylegesen 80 milliárdot fizetnek be a tagok, a többit csak ha valóban szükség lesz rá. Az egyes tagországok különböző hitelbesorolásai mi­att hozzávetőlegesen összesen 500 milliárd euró nagyságig nyújthat hitelt a bajbajutott ta­goknak. Fizetnünk kell? Igen. A részvények 0,824 százalékát birtokoljuk, ezért öt részletben 660 millió eurót kell befizetnünk. Idén az összeg harmadát utaljuk át. Összeha­sonlításként: jövőre 1,5 milli­árd eurót kell megspórolnunk, hogy teljesítsük a 3 százalékos hiánycélt. Ha egy nagyobb ál­lamot kellene menteni az ESM- ből, növelnünk kell a hozzájá­rulásunkat. A maximális szlo­vák hozzájárulás 5,1 milliárd. Ez az állami költségvetés éves bevételének közel harmada. Mire szolgál az ESM? A bajbajutott euróövezeti ta­gokat hivatott megmenteni, va­lódi célja viszont az, hogy meg­nyugtassa a pénzpiacokat. A po­litikusok reménye szerint ha a hitelezők látják, hogy az EU elég erős védőfalat épít, akkor a korábban megszokott alacso­nyabb kamatszint mellett is hi­telezni fognak az országoknak. Ki kaphat pénzt belőle? Segítséget az eurózóna tag­jai (egyben a részvényesek) kérhetnek. Az első állam, amely pénzt kap az ESM-ből, Spanyolország lesz (100 milli­árdot bankjai feltőkésítésére). A hiteleket Szlovákia részéről a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Baj, hogy beléptünk? Nehéz eldönteni. Egyesek szerint menthetetlen államok adósságát fogják az alapból törleszteni, amit a mi pén­zünk is bánni fog - fejenként 122 euró. Szélsőséges eset­ben más országok megmen­tése miatt akár tönkre is me­het Szlovákia. Mások szerint viszont az eurózóna meg­mentéséhez feltétlenül szük­séges az állandó védőfal fel­állítása. (MSz) A V-4-es miniszterelnökök levelet írtak Barrosóéknak, az elmaradt régiók felzárkóztatását féltik Levél Brüsszelbe: ne zárják el a csapot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ne kurtítsa meg az EU a kohéziós alapokat - ez a tegnapi prágai V4-es kormány­fői csúcs fő üzenete. A cseh, a magyar, a szlovák és a lengyel miniszterelnök levelet küldött Herman Van Rompuynak az EU elnökének, Jósé Manuel Barrosónak az Európai Bizott­ság elnökének, valamint Mar­tin Schulznak, az Európai Par­lament elnökének. Azt kérik, vessék latba befolyásukat, s akadályozzák meg a kohéziós források megkurtítását. ,A mi álláspontunk az, hogy ha tényleg növekedést akar Európa, akkor, nem szabad hozzányúlni a kohéziós ala­pokhoz. Az nem egy fikció, vágyálom, terv, ez az egyetlen bizonyítottan növekedést eredményező eszköz” - mond­ta Orbán Viktor magyar kor­mányfő. Megemlítette, hogy a kohéziós alapok felhasználása következtében sok-sok mun­kahely jött létre. „Ez olyan tény, amire a közös levél kellő súllyal hívja fel a figyelmed’ - szögezte le. „A kohéziós politi­ka nem lehet áldozata a több­éves költségvetésben eszkö­zölt esetleges megszorítá­soknak” - olvasható a visegrá­di miniszterelnökök levelében. A kormányfők egybehang­zóan azt állították, a V4-ek súlya az Európai Unióban növekszik, s a közös fellépés továbbra is mind a négy ál­lam érdeke, bár természetes, hogy mindenkinek megvan­nak a maga nemzeti érdekei is. Orbán Viktor szerint a kö­zös érdek egyebek között ab­ból adódik, hogy a régió „a német és az orosz világ” kö­zött terül el, ami sok min­dent meghatároz. Orbán Viktor, Donald Tusk, Robert Fico és Petr Nečas a ta­nácskozást követő sajtótájé­koztatón hangsúlyozta, hogy az európai pénzügyek rendbe­tétele érdekében mélyreható változásokra van szükség. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági és monetáris unió jövőjéről szóló vitába minden uniós tagállamnak be kellene kapcsolódnia. „Nem élhetünk abban a hit­ben, hogy az euróövezetet kü­lön lehet választani az Európai Uniótól. Az euróövezetnek nem kellene külön tárgyalnia a témáiról, hanem párbeszédet folytatni a többiekkel is, mert az összekapcsolódás mély” - fejtette ki Robert Fico. A mi­niszterelnök a sajtótájékoztató után - kihagyva az ünnepi ebédet - nyomban távozott a cseh fővárosból, hogy jelen le­gyen a pozsonyi parlamentben az állandó eurómentőövről szóló szavazáskor. (MSz, -kés)

Next

/
Thumbnails
Contents