Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-20 / 142. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 20. Régió-szülőföld 15 Az elkövetkező években jobban odafigyelnének a szervezők a versválasztásra Szombaton tartották a Kaszás Attila Versmondó Fesztivált G láz er Bálintnak Pápai Erika adta át a Kaszás Attila-díjat (Virágh Mária felvétele) Alexander Ben-Zvi, Izrael szlovákiai nagykövete (balra) meggyújtja a fáklyák egyikét (Szilvási Tibor felvétele) Hat fáklyát gyújtottak a zsidó temetőben Ben-Zvi: az emlékezés a legjobb fegyver Komárom. Szombaton zajlott a városban az V. Kaszás Attila Versmondó Fesztivál, amelynek díjkiosztó ünnepsége már évek óta a Jókai Napok gálájának szerves része. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Jókai Mór Alapiskola által életre hívott fesztivál idei évfolyamára közel hatvan diák nevezett be: a hazai résztvevők mellett - akik Nagykapostól Szénéig, gyakorlatilag egész Dél-Szlo- vákiából érkeztek - többen jöttek a Vajdaságból és Magyarországról is. A fesztivál meghirdetői ebben az évben egy Weöres Sándor művet írtak elő kötelező produkcióként, és egy további, szabadon választott költeményt is elő kellett adniuk a versenyzőknek. A zsűri tagjai idén is neves magyarországi és hazai színészek, drámapedagógusok voltak. Pápai Erika, a zsűri elnöke, aki a fesztivál valamennyi eddigi évfolyamán részt vett, örömmel állapította meg, hogy fejlődést tapasztal. Úgy vélte, a résztvevők, akik közül sok a visszatérő, megfogadják azokat a tanácsokat, amelyekkel a zsűri tagjai ellátják őket. Főleg az első és második kategória szereplőivel volt elégedett, a harmadik, közép- iskolások alkotta kategória ezúttal kissé elmaradt a várakozástól. Itt sem a tehetséggel van gond, a diákoknak talán kevesebb idejük jutott a felkészülésre, hiszen többen közülük a Jókai Napokon is szerepeltek, mások nemrégiben érettségiztek. Pápai Erika sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a választott művek között sok volt az „irodalmilag értéktelen”. Miközben látni a munkát, amit a felkészítő tanárok, a diákok befektettek, a rossz versválasztás miatt ez az igyekezet részben kárba veszett. „Okulva a történtekből, arra az elhatározásra jutottunk, hogy a fesztivál következő évfolyamának meghirdetésekor összeállítunk egy listát az ajánlott versekből - mondta lapunknak Vörös Mária, a Jókai Mór Alapiskola igazgatója. - Lengyel Iván színművész, a zsűri egyik tagja segítséget ígért ehhez a munkához.” A délelőtti elődöntőt követően kategóriánként az aranysávos minősítést kapott diákok kerültek a délutáni döntőbe, ahol a már előadott versek egyikét mondták el. Az itt nyújtott teljesítményük alapján ítélte oda a zsűri a fődíjat és a különdíjakat. Az abszolút győztes, azaz az idei évfolyam Kaszás Attila-díjasa a második kategóriában versenyző Glá- zer Bálint, a párkányi nyolc- osztályos gimnázium diákja lett. A versmondókat arany-, ezüst- és bronzsávba sorolta a zsűri, ezenkívül több különdí- jat is kiosztottak. Komárom Város Díját Holocsy Zsóka Zsófia (Szenczi Molnár Albert AI, Szene) kapta, a Jókai Móra Alapiskola díját Bukovszky Dorottya (Deáki AI), a Kaszás Attila gimnáziumi osztálytársai által alapított díjat Habo- dász István (Selye János Gimnázium, Komárom), Kaszás Attila Szoborbizottság díját Csikmák Katalin Mária (Szenczi Molnár Albert AI, Szene), az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság Külhoni Magyarok Osztálya díját pedig Né- medi Emese (Szabadka, Vajdaság). Az első kategória aranysávos versenyzői: Bukovszky Dorottya, Tóth Máté, Holocsy Zsóka Zsófia, Hübsch Miklós, Modrócky Mercédesz, Tóth Zsuzsanna és Gál Ádám Vajk; a második kategória aranysávosai: Glázer Bálint, Kiss Réka, Kiripolszky Patrik, Csikmák Katalin Mária, Gál Réka, Lucza Levente, Rajczy Alexandra, Melecsky Kristóf, Tóth Angelika és Némedi Emese. A harmadik kategóriában Habodász István érdemelte ki az aranysávos besorolást. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely. A helyi képviselő-testület 2011 decemberében a holokauszt emléknapjává nyilvánította június 15-ét; ehhez a dátumhoz kapcsolódik a dunaszerdahelyi zsidóság 1944-ben történt deportálása. Június 17-én a helyi zsidó temetőben rendeztek megemlékezést, amelyen Alexander Ben-Zvi, Izrael szlovákiai nagykövete is részt vett. Hatvannyolc évvel ezelőtt Dunaszerdahelyről a lakosság mintegy felét kitevő zsidó közösséget elhurcolták; közülük a második világháború után csak kevesen tértek vissza szülővárosukba. A vasárnap zajlott kegyeleti ünnepség során fáklyagyújtással emlékeztek meg róluk, illetve a zsidó holokauszt hatmillió áldozatáról. Alexander Ben-Zvi beszédében azt hangsúlyozta: az emlékezés a legjobb fegyver. „Sok áldozatnak nincs sírhelye, nincsenek temetőik, ahol az utódok megemlékezhetnének róluk. Pedig ez a leghatásosabb fegyver az ellen, hogy a történelem ismételhesse önmagát” - mondta a nagykövet. Tibor Mikuš, Nagyszombat megye elnöke szerint „megengedhetetlen, hogy szemet hunyjunk az igazságtalanság felett”, s megfeledkezzünk azokról, akiket „emberi jogaiktól, vagyonuktól, majd életüktől is megfosztottak”. A megemlékezésen Gáti Oszkár magyar színművész Radnóti Miklós Töredék című versét mkondta el, majd a dunaszerdahelyi zsidó hitközség vezetője, Kornfeld Tibor a dunaszerdahelyi zsidó közösség közel háromszáz éves történelmét, illetve Európa-szerte hírnevet szerzett rabbijait méltatta. A közösség vezetői köszönetét mondtak Dakó Sándor (Híd) képviselőnek, aki június 15-ének emléknappá nyilvánítását a plénum elé terjesztette, illetve mindazoknak, akik a javaslatot megszavazták. A megemlékezés végén emlékérmeket adtak át. (la) Folyamatosan képzi magát, hogy mindig tudjon újat nyújtani a vendégeinek - a meggondolatlan kuncsaftokat általában lebeszéli a terveikről El kell nyerni a vendég bizalmát V. KRASZN1CA MELITTA Kurdi Erika élénk színekre festett fodrász szalonja már az első pillanatban vidám hangulatot áraszt. Ugyanez a derű sugárzik a tulajdonosából is, aki vallja, a vendég soha nem érezheti, ha őt bánja valami, ha rossz napja van. Másrészt határozott nemet is tud mondani annak a vendégnek, aki olyan extrém kívánsággal állít be hozzá, amit Erika szerint másnapra megbánna az illető. Volt, aki aztán néhány nap múlva visszatért, és köszönetét mondott neki az elutasításért. Kozmetikus helyett fodrász lett Nem készül fodrásznak, eredetileg kozmetikus szeretett volna leírni. „Kiskoromtól érdekelt a szépségipar, és mivel tinédzserként elég problémás volt a bőröm, kozmetikus szerettem volna lenni. Azt gondoltam, ha kitanulom a mesterséget, magamon és másokon is tudok majd segíteni - mondja Erika. - De abban az évben, amikor én középiskolába kerültem, nem nyűt ilyen szak, ezért a fodrászatnál kötöttem ki. Szerencsésnek tartom maLegközelebb Zsélyi Katalin népművelőt mutatjuk be. gam, hogy már tanulóéveim alatt megszerettem a szakmát. Amihez persze hozzájárult az is, hogy jó mesterem volt, aki hagyott kibontakozni. Abban az időben még nekünk kellett egy gyakorlott fodrászt keresnünk, aki elsőtől harmadikig foglalkozott velünk. Ma már központok vannak, amit én nem tartok túl jó megoldásnak. Ott nem tudnak egyénileg foglalkozni mindenkivel, több diák jut egy mesterre, és inkább csak figyelik, mintsem gyakorolják a szakma fortélyait.” Lépest tart az új irányzatokkal Erika folyamatosan képzi magát, erről tanúskodnak a szalon falán elhelyezett, különböző tanfolyamok - hajhosszabbító és -dúsító, divatfrizura trend, hajvágó, professzionális hajkozmetika stb. - elvégzését igazoló oklevelek. „Nagyon fontosnak tartom, hogy rendszeresen részt vegyek ilyen továbbképzéseken, így a vendégeimnek is mindig tudok újat nyújtani. Ez a szakma is állandóan fejlődik, nagyon sokféle vágási technika létezik, nem mindegy például, milyen szögben fogjuk meg a hajat, müyen szögben nyírjuk. Fejlődik a technika, fontos, hogy jó minőségű legyen az olló, egy tompa szerszám ugyanis tönkreteheti a hajat. Hajápolási szerekből is óriási ma már a választék, nehéz eligazodni, ezért jó, ha a fodrász ilyen téren is tud tanácsot adni a klienseinek” - sorolja Erika. A sok-sok korszerű hajápolási termék mellett azonban egy kis nosztalgia-kiállítást is berendezett szalonjában a borbélyok által egykor használt szerszámokból. „Innen indult, ebből fejlődött ki a szakmánk” - mutatja a régiségszámba menő eszközöket. A szakma szeretete Néha extrém kéréssel is fordulnak a vendégek a fodrászhoz, Erika szerint ilyenkor meg kell tudni, miért szeretne az illető radikális változást. Sokszor egy szakítás, vagy egy új szerelem áll a háttérben. „Először is el kell beszélgetni a venErika lényéből sugárzik a derű, de ha rosszabb napja van, azt sem érezhetik a vendégek (A szerző felvétele) déggel, elnyerni a bizalmát, hogy megtudjam, tényleg komolyan gondolja-e, amire kér, vagy csak hirtelen felindulásból tért be hozzám. Ez utóbbi esetben ugyanis másnapra már meg is bánhatja döntését, aztán engem fog hibáztatni. Ha látom, hogy nagyon nem illene a kliens arcához, egyéniségéhez az új frizura, vagy egy új hajszín, azt is nyíltan megmondom, és többnyire megfogadják a tanácsomat. De olyan esetem is volt, amikor egyenesen visszautasítottam a kérést. Nem lehet csak az anyagiak, az esetleges bevételkiesés oldaláról nézni a dolgot. A szakma szeretete, a szakma iránti alázat előbbre való” - teszi hozzá.
