Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-19 / 141. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 19. Közélet 3 A Kerekasztal, az MKP és a Híd elsősorban a magyarság asszimilációjának megfékezéséről tárgyalt Őszig összeállhat a kisebbségi minimum Két pártelnök között egy Kerekasztal (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Úgy tűnik, a Hídnak és az MKP-nak is érdeke a közös szlovákiai magyar kisebbségi minimum meghatározása. A tegnapi találkozó inkább a szándék, mintsem a konkrét célok deklarálásáról szólt. VERES ISTVÁN Alkotmányos és nyelvi egyenlőség, kulturális-oktatási önkormányzatiság, regionális gazdasági fejlesztés - néhány azok közül a feltételek közül, amelyek nélkül a szlovákiai magyarság jövője elképzelhetetlen, figyelmeztet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A hazai magyar civil szervezeteket tömörítő intézmény képviselői tegnap a szlovákiai magyarok érdekképviseletét felvállaló két politikai párttal, az MKP-val és a Híddal egyeztettek a nemzetiségi minimum elnevezésű célkitűzés-csomagról. A dolog lényege, hogy a két párt a jövőben közös álláspontot képviseljen olyan témákban, amelyek a magyarság megmaradását és fejlődését segítik elő. Eddig mindenkinek tetszik A Híd és az MKP vezetése nyitott a további egyeztetésekre, így a közös célokat tartalmazó dokumentumot várhatóan őszre jóváhagyhatják a két párt szervei. A találkozó eddigi eredményeit mindkét pártelnök pozitívan értékeli. A megbeszélés elérte célját, fogalmazott Bugár Béla. „Olyan anyagokat kaptunk, amely közös problémáinkat érintik az elmúlt húsz évben” - jegyezte meg a Híd elnöke. A leendő dokumentum szövegét a következő időszakban mindkét párt csiszolni fogja, vagyis szakmai egyeztetések várhatók. A közös cél az asszimiláció megfékezése, ami a legutolsó két népszámlálás adatai szerint nem lesz könnyű feladat. „Biztosan lesznek témák, amelyekről eltér a véleményünk, de éppen ezért tárgyalunk” - tette hozzá Bugár. A készülő dokumentum konkrét tartalmáról nem árultak el részleteket, csupán annyit, hogy hosszú távú problémákat kívánnak vele orvosolni mind a kultúra vagy az oktatás, mind a regionális gazdasági fejlesztés területén. Nincs mire várni Naponta 17 fővel csökken a szlovákiai magyarok száma, ezért ideje közösen cselekedni, figyelmeztet Berényi József. Az MKP elnöke hangsúlyozza, hogy a közös célkitűzéseket tartalmazó dokumentumot ne csak a pártelnökök, hanem felsőbb pártszervek is hagyják jóvá, például az MKP Országos Tanácsa. Berényi méltatta a Kerékasztal igyekezetét. „A választások óta a két párt verseny- futása miatt véleményformáló szerepe van a magyarok körében” - jegyezte meg. Az MKP az utóbbi időben az autonómiamodellek szlovákiai alkalmazását is sürgette, mint a magyarság megmaradásának egyik fontos biztosítékát. A téma tegnap állítólag nem került szóba. „Az Európában sikeresen működő modellek a jövőben a tárgyalások témái közt lesznek” - tette hozzá Berényi. A Kerekasztal a Híd és az MKP egyéb lehetséges együttműködését nem kívánja befolyásolni, szögezte le Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője. „Remélem, a végeredmény egy olyan szöveg lesz, amely mögé mindhárom szervezet fel tud sorakozni” - mondta. A pozsonyligetfalui Bonbon hotelben tartott találkozón a Híd képviseletében Bugáron kívül Sólymos László frakcióvezető és A. Nagy László, a nemrég kinevezett kisebbségi kormány- biztos volt jelen. Az MKP-ból Be- rényin kívül Bárdos Gyula, az OT elnöke, Szigeti László és Farkas Iván alelnökök, továbbá Pék László, a pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke. A Kerékasztal munkatársai közül Öllös László, Orosz Örs, Király Zsolt, Laczkó Sándor és Zsillé Béla. A következő három évben jelentősen emelkednek a kisvállalkozók járulékbefizetései, de képviseleti szerveik beleegyeztek 420 euró lesz az egyéni vállalkozók leírható havi átalánya Átalányos fejtörést okoz az egyéni vállalkozóknak a járulékterhek (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tervezettnél valamivel magasabb, 420 euró lesz a havi leírható átalánykiadások összege az egyéni vállalkozók számára. Ebben egyeztek meg a kisvállalkozókat képviselő szervezetek a munkaügyi minisztériummal. A tárca eredeti terve szerint csak havi 300 euró lett volna a leírható átalány, a tárgyalások során ez némileg megemelkedett, tehát ez valamelyest pozitív hír a kisvállalkozók számára. Megegyeztek továbbá abban is, hogy három év alatt fokozatosan 1,486-ra csökken az a koefficiens, amely a szociális biztosításoknál most 2, az egészségbiztosítónál 2,14 százalék. Ennyivel osztódik az adóalap a kivetési alap kiszámításánál, amelyből a kisvállalkozók a járulékokat fizetik. Ján Richter munkaügyi miniszter elmondta, a szám megállapításánál a munkaadó és az alkalmazott járulékainak összegét vették figyelembe. 2013-ban a koefficiens Richter szerint 1,9 lesz, 2014-ben 1,6, ezt követően 1,486. novelese Kétharmaddal magasabb járulékterhek Jelentős negatív változás az egyéni vállalkozók számára továbbá, hogy jelenleg a kivetési alap a járulékoktól már megtisztított, vagyis már a befizetett járulékok íevonása utáni adóalapból számítódik ki, de a jövőben az adóalapban már nem lesz benne a járulékok összege. 2015-re tehát azon kisvállalkozók számára, akik nem a minimális kivetési alapból fizetik a járulékokat, a mostani állapothoz képest kétharmaddal nőnek meg a járulékterhek. Például az az egyéni vállalkozó, akinek havi bruttó 1000 euró a bevétele, a kivetési alapja 500 euró, az ebből kiszámított szociális- és egészségbiztosítási járulékai mintegy 236 euró. 2015-re viszont már 831,80 euró lesz az adóalap, s ebből a járulék 392,20 euró. Tehát 66 százalékkal magasabb lesz a járulékteher. Ez most a kisvállalkozók 13 százalékát érinti, ennyien fizetnek járulékokat nem a minimális kivetési alapból. Az egyéni vállalkozók többsége, 87 százaléka a minimális kivetési alapból fizet, de ők is rosszul járnak. A jelenlegi számítások alapján jövőre a jelenlegi összesen 160 euró helyett mintegy 185-öt fognak fizetni havonta, tehát nagyjából 25 eu- róval többet. Vojtech Gottschall, a Szlovák Iparoskamara elnöke szerint bár magasabbak lesznek a járulékok, de ez magasabb nyugdíjat biztosít majd. Ezzel érvel a minisztérium is. Ján Richter szerint azok, akik a minimális kivetési alapból fizetik a járulékaikat, rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak, amely mellé szociális segélyt lesznek kénytelenek igényelni. Ennek kiküszöbölése érdekében már korábban megegyezett a tárca a kisvállalkozói képviseletekkel, hogy a minimális kivetési alap az országos átlagbér jelenlegi 44,2 százalékáról 50 százalékra emelkedik, ami magasabb járulékfizetést jelent. Betegbiztosítási járulék Jozef Burian államtitkár szerint arról még vitáznak, hogy az egyéni vállalkozók betegbiztosítási járulékának nagysága egyforma magas legyen az alkalmazottakéval. Az alkalmazott és a munkavállaló most együttesen a kivetési alap 2,8 százalékát fizeti betegbiztosításra a Szociális Biztosítóba. Abiztosító az alkalmazottnak csak a betegszabadság 11. napjától fizeti a táppénzt, az első tíz napban a munkaadó. Az egyéni vállalkozó 4,4 százalék betegbiztosítást fizet, a táppénzt a betegszabadság első napjától kapja. Szó volt arról is, hogy az egyéni vállalkozók számára eltörlik a betegbiztosítási járulék kötelező fizetését, de ebből feltehetően nem lesz semmi. Ha eltörölnék, akkor ugyan mintegy 17 euróval kevesebbet fizetnének havonta a Szociális Biztosítónak az egyéni vállalkozók, viszont betegség esetén nem lennének jogosultak táppénzre. (sán,SITA) Radikálisabb emelés Már októbertől drágulhat a cigaretta Pozsony. Már idén októbertől emelkedhet a cigarettára és dohányárura kivetett jövedéki adó, bár a pénzügyminisztérium eredetileg jövő márciusra tervezte az áremelést. Ezáltal egy doboz cigaretta három-tíz centtel lehet drágább. A pénzügyminisztérium már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a javaslatot. „A költségvetés bevételi oldala ezáltal idén csak minimálisan, pár százezer euróval bővül, jövőre pedig körülbelül nyolcmillió euróval” - mondta Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter. A drágulás a többi dohányterméket is érinti, 100 gramm dohány jelenleg 25 euróba kerül, ebből az állami költségvetésbe 6,9 euró kerül, októbertől viszont körülbelül 14 centes drágulás lesz. A jövedéki adó emelését még az előző szakminiszter, Ivan Mikloš (SDKÚ) tervezte be jövő márciusra, a minisztérium jelenlegi vezetése állítja, csak korábbi dátumra hozta az adóemelést. Az emelés mértéke viszont jóval nagyobb. Az eredeti javaslatban az állt, hogy egy doboz cigaretta, amely tavaly év végén átlagban 2,70 euróba került, idén februárban 7, jövő márciusban pedig már csak 3 centtel fog drágulni. Kažimír viszont októberben 3-10 centes emelést akar, tehát a kormány a tervezettnél minden bizonnyal még nagyobb mértékben megemeli a jövedéki adót. Az Európai Unió határozata szerint minden uniós tagállamban 2014-ig olyan mértékben kell növelni a dohánytermékek jövedéki adóját, hogy alsó határa 1000 szál cigaretta esetében 90 euró legyen. Jelenleg nálunk 88,5 euró, tavaly 85 euró volt. Mikloš azért osztotta két részre a jövedéki adó emelését, mert attól tartott, hogy a lakosok inkább Lengyelországban vagy Magyar- országon fognak vásárolni olcsóbb dohányárut - e két állam 2018-ig kivételt kapott Brüsszeltől a jövedéki adó emelésére, (dem)
