Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-16 / 139. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 16. Közélet 3 A holnapi görögországi parlamenti választások végeredménye az egész eurózóna további jövőjét is alapjában befolyásolja Kezdődik a görög dráma utolsó felvonása Az egész Európai Uniót megtépázta a görög vihar (SITA/AP-felvétel Athén. Az utolsó erőfeszítéseket teszik a görög pártok, hogy a holnapi sorsdöntő választás előtt még támogatókra tegyenek szert. A nem hivatalos felmérések szerint csökkeni fog a megszorításokat elutasító pártok támogatottsága, és a konzervatív Új Demokrácia lehet a befutó. Ha a megszorításokat elvető pártok nyernek, akkor Görögország elbúcsúzhat az eurótól, ami beláthatatlan láncreakcióhoz vezethet. Akár a teljes eurózóna is felbomolhat, az Európai Unió pedig súlyos gazdasági válság elébe nézhet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem várnak könnyű hetek Görögországra, ha a vasárnapi választások következtében csődbe megy és az eurózónából is kiválik. Ha ugyanis az új kormány nem tudna megegyezni az EU-IMF párossal és nem jutnának hitelhez tőlük, az országnak heteken belül elfogyna a pénze (egyes hírek szerint Athénnak csak június 20-ig van pénze). Államcsőd emberemlékezet óta nem volt Európában. Hogy mi történhet a következő hetekben? Bankjegypecsételés, kijárási tilalom és tankok következhetnek. Egyes számítások szerint a pénzcserének a New York-i tőzsde pénteki zárása és az Új Zéland-i börze hétfői nyitása között kellene megtörténnie, ami alig 40 órát jelent - ez pedig hallatlanul kevés a zavartalan átállásra. Az új fizető- eszköz nyomtatására a The Times értesülései szerint egy brit bankjegynyomda már meg is kezdte az előkészületeket, de a teljes nyomtatás hónapokig, egyes becslések szerint akár fél évig is eltarthat. Dőlhetnek a dominók A legutolsó nem hivatalos felmérések szerint csökkeni fog a megszorításokat elutasító pártok támogatottsága, ugyanis a görögök mintegy 80%-a ragaszkodik az euróhoz, hiszen az esetleg újra bevezetendő drachma azonnal 50-60%-kal zuhanna az euróhoz viszonyítva. Az utolsó ismert kutatás azt mutatta, hogy a takarékosságpárti konzervatív Új Demokrácia (ND) vezet 26,5%-kal, másodiknak mérték a takarékosságot elvető Radikális Baloldali Koalíciót (Sziriza) 24,2%-kal. Lukasz Papademosz, a görög szakértői kormány vezetője úgy fogalmazott; ugyan reális lehetőség, de katasztrófával fenyeget a hellén ország kilépése az euróövezetből. Szerinte ez 500 és 1000 milliárd euró közötti kárt okozhat, de egyes vélemények szerint Görögország gazdasági összterméke (GDP) 30-40%-át, az euróövezeti tagországok pedig 10-20%-át buk- hatják el e szcenárió esetén. Mi vezethet ekkora gazdasági károkhoz? Ha Görögország kilép a valutaunióból, úgy leomlik egy olyan tabu, amiről pár évvel ezelőtt még csak hallani sem lehetett. Ha ugyanis egy ország kilép az euróövezetből, úgy akarva akaratlanul felmerül mindenkiben a kérdés, hogy ki lenne a következő. Portugália, Írország, Spanyolország vagy esetleg Olaszország? Vagy talán az összes perifériás állam? Vagy bomlik az egész valutaunió? Külön veszély, hogy a befektetők elkezdenék kivonni a pénzüket az érintett országok államkötvényeiből, ami meglehetősen lehetetlen helyzetbe hozná a külső finanszírozásra rászoruló országokat, többek között Spanyolországot és Olaszországot is. Hogyan mehetne egyáltalán végbe a görög kilépés? Az új deviza bevezetésekor felmerülő legfontosabb kérdésekben nincs iránymutatás se az Európai Központi Banknál, se a Maastrichti Szerződésben, se egyéb uniós dokumentumokban. Nagy valószínűséggel a lakossági betétek drachmára konvertálódnának, de a hitelek egy része euróbán maradna, ami súlyos deviza-eladósodottsághoz vezetne. Egy dolog biztos, az új drachma rendkívül gyorsan leértékelődne a közös valutához képest. Ez kritikus helyzetbe hozná az újdonsült devizahiteleseket és az egész bankrendszert. Ráadásul az importtermékek áremelkedése nyomán súlyos hiperinfláció sújtaná az országot, ami még inkább kiélezné a társadalmi feszültségeket és komoly zavargásokat eredményezne. Mit nyernének a görögök a kilépéssel? Sokak véleménye szerint azért kell Görögországnak elhagynia az euróövezetet, mert a valutaunióban már nem tudja kezelni az elmérgesedett adósságválságot, és a drachmával javulna a versenyképessége. Zavargások, jegyrendszer „Az ország eurózónából való kilépése egy új pénzrendszer létrehozását is jelentené, ráadásul úgy, hogy az ellen a lakosság gyakorlatilag ne tudjon védekezni, vagyis ne mentse ki az összes pénzét euró bankjegyek formájában a bankokból” - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az ugyanis várható, hogy az átmeneti fix árfolyam feloldása után az újra bevezetett drachma rohamos ütemben fog veszíteni az értékéből, így mindenki azon lenne, hogy még euróbán menekítse ki a pénzét a bankokból. Ez már most is tart, naponta 500-700 millió euróval csapolták meg a pénzintézeteket az ügyfelek. Ennek elkerülésére egy időre le kellene állítani, illetve jelentősen korlátozni kell a készpénz- forgalmat, és többnapos vagy többhetes bankszünetet kellene elrendelni. Hasonló történt Argentínában is, ahol 2001-ben a bankrendszer közel került az összeomláshoz. Ekkor átmenetileg megtiltották a készpénzkivételt, feloldották a peso dollárhoz rögzítését, így az azonnal gyors gyengülésnek indult. Az átmeneti szakasz alatt persze fenn kell tartani a mindennapi élethez szükséges javakhoz való hozzáférést, például kényszeríteni kell a közműcégeket és a beszállítóikat, így az áramszolgáltatót vagy az erőműveket arra, hogy akkor is szolgáltassanak, ha nincsen bevételük. Valószínű, hogy csőd esetén az országban átmenetilegjegyrendszerre lesz szükség, hogy a lakosságot funkcionális pénzrendszer hiányában el lehessen látni az alapvető szükségleti cikkekkel, így is leállhatnak bizonyos közszolgáltatások egyes helyeken. Korántsem lehetetlen, hogy kisebb településeken megszűnik a tömegközlekedés, bezár a kórház vagy nem őrzik tovább a múzeumokat. „Várható, hogy ez olyan társadalmi feszültséggel járna együtt, ami miatt a kormány kénytelen lenne szükségállapotot, esetleg éjszakai kijárási tilalmat elrendelni” - mondta Duronelly, aki szerint az egészet úgy kell elképzelni, mintha a kormány puccsot hajtana végre a fennálló gazdasági rendszer ellen, és egy újat vezetne be. ,A görögök azt érzékelnék egyik napról a másikra, hogy nem jutnak hozzá a megtakarításaikhoz, esetleg el sem hagyhatják az országot és tankok jelennének meg az utcán” mondta Duronelly. A katonai hatalomátvétel sem elképzelhetetlen. Európán kívül ez egy bevett módszer a világban a zűrzavar elhárítására. Azt ugyanis kormány nélkül is egyszerűen muszáj megakadályozni, hogy az ország középkori káoszba süllyedjen. Zuhanó életszínvonal Görögország évtizedek óta tékozló pénzpolitikát folytatott, a jobboldali Új Demokrácia és a szocialista Paszok a polgárok megnyerése érdekében hihetetlen mértékben felduzzasztottá az államapparátust, az állami szférában 14. fizetéseket folyósítottak, az ezredfordulót követően pedig a bérek és a termelékenység növekedése teljes mértékben elvált egymástól. Athén csak úgy tudott megfelelni az eurózónabeli tagság feltételeinek, hogy tudatosan meghamisította pénzügyi adatait, a nyári olimpia is tékozló költekezést eredményezett, míg végül a 2008 őszén Európába is bekopogó világválság egyszeriben tükröt tartott a hellének elé. A tükör nagyon zord képet mutat: az ország gazdasági teljesítménye idén sorozatban ötödik éve fog csökkenni, és az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a 2008 végi csúcshoz képest idén év végére már eleve 13 százalékos csökkenés várható. A munkanélküliek aránya felkúszott 23 százalékra, emellett a bizonytalan helyzet miatt a húzóágazatnak számító idegen- forgalom is hanyatlik. A görög gazdaságnak a jegybank (NBG) elemzése szerint 360 milliárd eurónyi külső adóssága van, ami szinte visszafizethetetlen. Ha Görögország elhagyná az euróövezetet, akkor a nemzeti bank számításai szerint az egy főre jutó hazai össztermék megfeleződne, azaz a görög élet- színvonal Törökország és Lettország szintje közé esne vissza. Az omlás emellett magával rántaná a térségben Ciprust, Romániát, Bulgáriát és talán még Szerbiát is, mivel ezekben az államokban számos hellén pénzintézet és társaság működik. (NG, Ind., MTI, shz) Mi a tétje a görög választásoknak? Ha a holnapi választásokon a megszorításokat elvető pártok diadalmas- kodnak, akkor az ország néhány napon vagy néhány héten belül ténylegesen is csődbe jut, ami egyelőre beláthatatlan pánikreakciót váltana ki az Európai Unióban. Ugyanis a befektetők már nemcsak az eddig mentőcsomagot kapott országoktól (Portugália és Írország) fordulnának el, hanem a sokkal jelentősebb Spanyolországtól és Olaszországtól is. Az utóbbi két tagállam pedig túl nagy ahhoz, hogy az eurót védő pénzügyi tűzfal forrásaiból megsegítsék. Ebben az esetben vagy összeomlana az eurózóna, vagy Németország vezetésével kiválna az övezet ún. egészséges magja. Nagy kérdés, vajon Szlovákiát beemelnék-e az utóbbiba. A drámai fejlemények milyen kihatással volnának Szlovákiára? Szerencsére nálunk nincsenek görög bankok vagy nagyobb hellén társaságok, a két ország közötti kereskedelem is jelentéktelen. Viszont áttételesen súlyosan érintene, hiszen a fő felvevőpiacunknak számító Európai Unió eleve törékeny gazdasági növekedése teljes mértékben leállna. A pénzügyminisztérium szerint például idén az ország gazdasági növekedése normális körülmények között 2,5% lehet, ha viszont minden omlik, akkor lefékeződik 0,4%-ra, jövőre pedig egyenesen recesszióba kerülnénk, ami a munkanélküliek számának gyorsulásához vezetne. A pénzügyi pánik emellett a hitelezés drágulását, a hitelfolyósítás beszűkülését is kiváltaná. Végezetül már most komoly tehertételt jelent számunkra az eurózónabeli államok megsegítése. Például Görögországnak 860 millió euró, Írországnak 319 millió euró, Portugáliának pedig 431 millió euró értékben vállaltunk kezességet. Ha minden omlik, ez a pénz elvész. Mit tegyenek a Görögországba készülő turisták? Mindenképpen vigyenek magukkal több napra elegendő készpénzt és lélekben készüljenek fel a „kalandtúra” lehetőségére. Azaz, ha a választások után zavargások törnek ki, akkor lezárhatják a határokat, átmenetileg megszűnhet a légi közlekedés, továbbá üzemanyaghiány is felléphet. Számoljanak azzal is, hogy a gyógyszerellátás is kezd akadozni az országban, (shz) A szélsőbaloldali Sziriza kampányrendezvényén. Maguk sem tudják, hogyan állnak. (TASR/AP)
