Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-15 / 138. szám, péntek
12 IZVILAG ■ 2012. JUNIUS 15. www.ujszo.com „Nagyon szeretek főzni, mert pihentet” Töltött káposzta Farkas Erika újságíró, a Kossuth rádió szerkesztő riportere „A konyha az a hely, ahol rendet tartok. A lakás más pontjain éppenséggel lehet egy kis szétszórtság, fölfordulás, de a konyhában legyen minden tiszta, gusztusos: ez a rögeszmém. A konyha az alkotás és a rádióhallgatás helye. A konyha az a hely, ahol az ember végre magára maradhat. Alig várom, hogy egyszer valaki meglepjen a vicces kötények egyikével: »Ha segíteni akarsz a konyhában, menj ki!« Nagyon szívesen vagyok a konyhában, szól a rádió, teszek-ve- szek, néha meglátogat a férjem (az ablakban dohányzik), néha a macska jelenik meg... Nagyon szeretek főzni, mert pihentet. És ráadásul még sikerélményt is ad. Piacra is nagyon szeretek járni, Budafokon lakom, közel van. Enni is nagyon szeretek, és kifejezetten igazságtalannak érzem, hogy a kor előrehaladtával már mérsékelni kell ezt a szenvedélyt. A férjem nem segít a konyhában, és nem is szeretném, ha segítene, így mindenki jobban jár. Saját bevallása szerint tud főzni, de eddig csupán a »sajtos csirke agglegény módra« megalkotásáig jutott el, még az udvarlás szakaszában. Évek óta ígér egy görög salátát, van időnk... Mindennap főzök, mert a férjem otthon ebédel. Ügyvéd, ami tár- gyalnivalója van, délelőtt elintézi, a többi - az internet korában - megy otthonról is. Tehát urasán hazajön, megebédel, szundít egy órácskát, dolgozik. A napi menü kettős alapokon nyugszik: első a változatosság, második a minden napra legyen hús elve. Rutinos háziasszonyként persze mindenből mindent tudok főzni, tehát anyaggazdaságosan hasznosítok. A péntek általában »morzsaebéd«: minőségi fogások feljavított maradékból. Anyukámtól tanultam főzni, de van egy csomó szakácskönyvem is. Ha a végsőkig elcsigázott vagyok, azokat olvasgatom. A kedvencekkel bajban vagyok, mert sokfélét szeretek. Gyerekkoromban szegények voltunk, ez megszabta a főzés irányát is. Akkoriban nagyon szerettem a krumplis ételeket: a dödöllét, a mákos nudlit. Mostanában rajongok a libamájért - karácsonykor mindig sütök -, ünnepekkor kerül az asztalra kacsasült, mindenféle jó raguleves és smarni. Kevés vendéget fogadunk - hét közben nagyon sok emberrel találkozom, így értékelni tudom, ha egyedül, csendben lehetek —, de akit szívesen látunk, az megüzenheti, mit enne szívesen. Többen járnak hozzám töltött káposztára, amit sütőben sütök, fele-fele arányban savanyú és édes káposztából, olykor paradicsomiével felöntve. A töltött káposzta igazi téli, kora tavaszi étel. Egyrészt azért, mert savanyított káposztából készül, amit általában télen szoktunk fogyasztani, másrészt pedig azért, mert elkészítéséhez többnyire füstölt húst, kolbászt és szalonnát is szokás használni. Nyári melegben nem kívánjuk, vagy ha mégis elkészítjük, jobb, ha kihagyjuk belőle a zsíros dolgokat.” (Albert József) Hozzávalók: 1 kg savanyú káposzta, 8 db savanyított vagy édes káposztalevél (a külső, nagy levelekből), 1 kg darált sertéshús (comb vagy lapocka), 1 dl rizs, 20 dkg nyers fiistölt hús (lehet pl. tarja), 10 dkg füstölt szalonna, 10 dkg füstölt paprikás kolbász, 1 db tojás, 1 fej hagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 db babérlevél, 1 db csípős piros paprika, 2 kk pirospaprika, 2 dl tejföl, só, bors, petrezselyem vagy kapor (a melegebb időkben készített töltött káposztához kiváló fűszer). Elkészítés: Este áztassuk be a füstölt húst, másnap főzzük meg félig. Hagyjuk a levében kihűlni. Ha édes káposztalevelet használunk, forrázzuk le, hogy a levél megpuhuljon, és lehessen bele csomagolni. A rizst pároljuk meg - kétszer annyi víz kell hozzá. A szalonna felét vékony szeletekre vágjuk, a kolbászt és a füstölt húst is daraboljuk fel nagyobb darabokra. A szalonna másik felét vágjuk fel kockákra. A hagymát is vágjuk fel apróra, a fokhagyma gerezdeket zúzzuk szét. Ha nagyon savanyú a káposzta, kicsit át lehet mosni. A töltelék elkészítése: A darált húst tegyük egy tálba. A szalonnakockákat kicsit érdemes kisütni, azután a felvágott hagymát megpárolhatjuk a zsírján, és az egészet a húshoz adjuk. Hozzáadjuk a párolt rizst, sóval, borssal megszórjuk, belekeverjük a pirospaprika felét, és beleütjük a tojást. A masszát kézzel gyúrjuk alaposan össze, osszuk 8 részre, és csomagoljuk bele az előkészített káposztalevelekbe. Egy nagy lábos aljára rakjuk le a savanyú káposzta felét. Helyezzük rá a töltelékeket, a kolbász- és a füstölthús- darabokkal együtt, és az egészet takarjuk be a káposzta másik felével. Adjuk hozzá a babérlevelet és a csípős paprikát, a szalonnaszeleteket, szórjuk rá a pirospaprika másik felét, és öntsük fel a füstölt hús levével. Ha a lé elpárologna, közben vízzel kell pótolni. Fontos, hogy a végén ne maradjon sok lé a lábasban. EDES PERCEK Túrós máglyarakás eperrel, rebarbarával A máglyarakás eredendően őszi-téli csemege: az alapja egy kalácsfelfújt, és rendszerint almával vagy birsalmával készül. A koronája persze a gyümölcslekvárral ízesített, pirosra sütött tojáshab. Kicsi fantáziával azonban tökéletes szezonális, nyári változatot is készíthetünk: az alapja lehet például túrófelfújt, a tölteléke most eper és rebarbara (amíg még tart a szezon), később jöhet a málna, a ribizli, a barack... Hozzávalók (23 cm átmérőjű, kerek sütőformához): 250 g túró, 250 g tejföl, 5 evőkanál kiflimorzsa (édes vajaskifliből), 3+3 evőkanál porcukor, 1 kávéskanál vaníliapor, 3 tojás, 1 narancs héja, 4 narancs leve, 250 g rebarbara, 250 g eper, 2 evőkanál étkezési keményítő, 5 evőkanál kristálycukor. Elkészítés: Az áttört túrót, a tejfölt, a kiflimorzsát, 3 evőkanál porcukrot, 1 kávéskanál vaníliaport, a narancshéjat és a 3 tojás sárgáját összekeverjük, és a sütő tál aljába simítjuk. 200 fokra előmelegített sütőben 5-6 percig elősütjük, majd kivesszük és féligvkihűtjük. A négy narancs levét összekeverjük a kristálycukorral, és megpároljuk benne a megtisztított, feldarabolt rebarbarát és az epret. Mikor a gyümölcsök levet engedtek, levesszük a tűzről, leszűrjük, és jól lecsöpögtetjük. A levet felfogjuk és visszatesszük a lábasba: a két evőkanál keményítőt hozzáadva lassú tűzön besűrítjük. A tojásfehérjékből 3 evőkanál porcukorral kemény habot verünk, és két evőkanállal hozzákeverünk a besűrített gyümölcsléből is, hogy szép rózsaszín legyen. A besűrített gyümölcsmasszát rákenjük az elősütött túróra, elsimítjuk rajta a megfőzött gyümölcsöket is, majd ráhalmozzuk a tojáshabot. A hab tetejét egy fakanál lapjával átpaskol- juk — így tüskés lesz, ami sütés közben jobban megpirul, így a lángokhoz válik hasonlóvá a kész sütemény teteje. 160 fokos sütőben további 20 percig sütjük - ha a teteje korán megpirul, tegyünk rá egy sütőpapírt, nehogy megégjen. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, e-mail: izvilag@ujszo.com
