Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-15 / 138. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 15. www.ujszo.com Interjú A. Nagy László kisebbségi kormánybiztossal terveiről és feladatairól, hivatala felépítéséről és jogköreiről Nem lesz kisebbségi nyelvrendőrség Ellenzi a nyelvhasználattal kapcsolatos szankciókat, a kisebbségi nyelvtörvény betartásánál a problémák megelőzésére figyelne. Szerinte csak idő kérdése, hogy kétnyelvű településnevek jelenjenek meg a vasútállomásokon. A. Nagy Lászlót (Híd) tegnap nevezték ki a szlovák kormány kisebbségi biztosává. VERES ISTVÁN A Smer a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetését tervezte, a végén pedig a Híd jelölhette a kormánybiztost. Hogyan alakult ki ez az egyezség? Az elején csak azt tudtuk, hogy a miniszterelnök-helyettes hatásköreit szét akaiják osztani a minisztériumok között. Szó nem volt kormánybiztosról. A kormányfő és a Híd vezetőinek hosszú és bonyolult tárgyalásai után létrejöhetett a kisebbségi kormánybiztos hivatala. Hogyan értékelhető az új állapot a korábbihoz képest? Ha azt vesszük alapul, ami a Radičová-kormány alatt volt, ez visszalépés. Ahhoz képest viszont, amire márciusban, a választások után készültünk, előrelépés. Leginkább attól tartott mindenki, hogy a kisebbségi kultúrák visszakerülnek ahhoz a kulturális minisztériumhoz, amely az első Fico- kormány alatt sok aggodalomra adott okot kisebbségi tekintetben. A helyzet az, hogy semmilyen kisebbségi hatáskör nem került a tárcához. Marek Maďarič kulturális miniszter álb'tólag magának szerette volna ezeket a jogköröket. Ez nehéz szakasza volt a tárgyalásoknak. Amikor a biztos jogköreit előrevetítő hatásköri törvény tárcaközi egyeztetésre került, a kulturális minisztérium alapvető kifogásokat emelt. Nem akarták, hogy ezt a témát a kormányhivatal kezelje. Ki döntötte el a vitát? Robert Fico miniszterelnök betartotta azokat az ígéreteit, amelyeket nekünk tett a tárgyalások során. Vagyis a kormányfő saját kulturális miniszterének akarata ellenére döntött a kisebbségekkel kapcsolatosjogkörökről. Az első Fico-kormány idején elsősorban az államnyelvtörvény szankciói váltottak ki felháborodást kisebbségi körökben. Ezeknek nagy részét ugyan a Radičová-kormány kiiktatta a törvényből, a jogszabály felügyelete viszont továbbra is Maďaričéknál maradt. A nyelvhasználat szankcionálását szerencsétlen dolognak tartom, legyen szó az állam vagy a kisebbség nyelvéről. Rengeteg lehetőség van arra, hogy más eszközökkel próbáljuk betartatni a törvényt. Rudolf Chmel volt kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala alkalmazta is azokat az eljárásokat, amelyekkel az önkormányzati és állami szerveket, valamint a vállalkozókat rábírták arra, hogy gyakorolják ezeket a kötelességeket. Egyébként hozzátenném, hogy az akkori parlamenti képviseletnek köszönhetően az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban nem büntettek meg senkit, csak fenyegetések hangzottak el. Sem az államnyelvtörvény, sem a kisebbségi nyelvhasználati törvény miatt nem fog előfordulni olyan eset, amikor az állam megbüntet valakit. Nem szeretném, ha ez bekövetkezne. Hogyan lehet másként elérni a törvény betartatását? Az érintettek kaptak módszertani segítséget, és ezt a jövőben is meg fogják kapni. Elkészült például a terminológiai szótár* amely nemsokára a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz. Ez arra jó, hogy ne tudja magát senki kibeszélni arra, hogy nem tudja, mi például a zelovoc magyar megfelelője, és A. Nagy László azért nem írja ki. Ugyanez érvényes például a születési anyakönyvi kivonatokra vagy a házasságilevelekre. Vagyis nem alakul kisebbségi nyelvrendőrség a kormányhivatalban. Isten ments! A kormányhivatalban az elmúlt kormányciklus során komoly szakmai, például nyelvészeti munka is folyt. Az egyik eredmény a terminológiai szótár. Továbbra sem azzal fognak tehát foglalkozni, hogy hol kit büntessenek meg. Milyen lesz a kormánybiztosi hivatal struktúrája? Az egyik osztály a kisebbségi kultúrákért és oktatásért, a másik a kisebbségek jogállásáért felel majd. Az elsőhöz tartoznak a kulturális támogatások, művészeti együttesek, élő és írott kultúrával kapcsolatos ügyek. Utóbbihoz a kisebbségi nyelvhasználati törvény és más vonatkozó jogszabályok betartása, esetleges bővítése, valamint a hazai kisebbségi helyzet megfigyelése, és a nemzetközi ajánlások alkalmazása. A meglévő kisebbségi jogok bővítése is szóba jöhet? A biztos jogkörei közt nem szerepel, hogy önállóan terjeszthetne be törvényeket. De megteheti a kormányon keresztül. Tehát leszögezhetjük, hogy Chmel volt jogkörei és az ön mostani jogkörei között ez a fő eltérés azzal, hogy ön a törvényeket is csak a kormányhivatalon keresztül véleményezheti. így van. A kormánybiztos a kormány tanácsadó szerve, ezért nincs közveden törvény- előteijesztési joga. Amikor Robert Ficónál megpróbáltunk ilyen jogkört elérni, azt mondta: ha a Híd és a Smer alkotná a kormánykoalíciót, más lenne a leányzó fekvése, most eddig tudnak elmenni. Vagyis minden az ön és Igor Federič (a kormányhivatal igazgatója) párbeszédén múlik majd. Nem szűkíteném ezt le kettőnkre. A legtöbb azon múlik majd, hogy a kormány mennyire gondolja komolyan a status quo megtartását, és hogy a fejlődő társadalom felmerülő igényeihez mennyire hajlandó ezt hozzáigazítani. Itt fontos lehet, hogy a Smer egyszerűbb helyzetben van, mint két éve, ugyanis nem kell az SNS vagy a HZDS nacionalista elvárásainak megfelelnie. Csak azoknak az európai elvárásoknak kell megfelelnie, amelyeket magáénak vall. Visszatérve a jogszabályok esetleges bővítésére: több civil akció sürgeti a kétnyelvűséget a vasúti közlekedésben. A kisebbségi nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy kiírják az állomásokon a település magyar nevét, de ennek kivitelezéshez rendelet kellene. Lépni fog ez ügyben? A közvélemény azt váija, hogy látható előrelépés történjen. Kutya kötelességem, hogy ezzel foglalkozzam. Megkeresem a módját, hogyan lehet módosítani azokat a rendeleteket, amelyekre a vasúttársaság hivatkozik. Politikai problémát nem látok, legfeljebb szervezésit. Szerintem idő kérdése, hogy mikor írják ki például a Kvetoslavov mellé, hogy Úszor. A kulturális támogatások kiutalása az átszervezések miatt leállt. Mikorra várhatják a pályázók a pénzt? Az elbírálási szakasz befejeződött, a jóváhagyáshoz az én aláírásom is szükséges. Még nem foglalkozhattam ezekkel a dolgokkal, de tudom, hogy a beérkezett 1500 pályázat kb. kétharmadát hagyták jóvá. Nem szeretném látatlanban aláírni a szerződéseket, még akkor sem, ha megbízok a hivatal munkájában. Mivel korábban is sokan voltak, akik kifogásolták a támogatások odaítélését, legalább szeretném tudni, hogy miért szidnak vagy éppen dicsérnek majd. Tartok tőle, hogy időigényes folyamat lesz, amíg megismerkedem az anyaggal. Persze tudom azt is, hogy most van a rendezvények fő szezonja, mindenki szeretne mihamarabb tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat. Marad a jelenlegi pályázati rendszer? A Radičová-kormány idején átlátható és megbízható rendszert vezettünk be, szerintem jól van beállítva. A következő években nem várhatók nagy horderejű átszervezések, így a pályázati folyamat is zökke- nőmentesebb lehet, korábban érkezhetnek meg a támogatások a pályázókhoz. Az elmúlt hónapokban a kormányhivatal kisebbségekkel foglalkozó munkatársainak állományát leépítették, többen felmondási idejüket töltik. Elképzelhetőnek tartja, hogy volt osztály-, vagy főosztályvezetőket vegyen vissza? Ebben a pülanatban áttekinthetetlen az állomány. Viszont sem a kisebbségi biztos statútuma, sem az eddigi tárgyalások nem szabnak számomra korlátot azzal kapcsolatban, hogy kiket alkalmazok. Nagyra értékelem az eddigi munkát, Rudolf Chmel véleményét is meghallgatom. Sem jogi, sem más akadálya nincs annak, hogy visszatérjen, aki jól dolgozott. Kinevezése után jelezte: lemond a Híd elnökségében és választmányában betöltött posztjairól. Miért? Pontosítanék: csak felfüggesztem. A lemondásnak politikai okát nem látom, viszont fontosnak tartom elkerülni a látszatát is annak, hogy a kormánybiztos olyan személy, akit egy párt feladatokkal bízhat meg. A többi kormánybiztos sem vesz részt a pártpolitikában. Ugyanakkor továbbra is azt az értékrendet kívánom képviselni, -amit a Híd. Lesznek, akik azt mondják, ez csak színjáték, de én a szlovákiai kisebbségek, nem pedig a Híd kormánybiztosa akarok lenni. RÖVIDEN „Titokzatos” szövetkezeti üzletrészek Pozsony. Szövetkezeti üzletrészének (szlovákul družstevný podielnický list) eladásával a lakosság harmada juthat kisebb- nagyobb összeghez - állítja Ivan Heger, az értékpapírokat felvásárló Agrárna finančná Rt. vezérigazgatója. A szövetkezeti üzletrész szabadon átruházható és örökölhető értékpapír, Heger szerint a lakosság nagy részének azonban továbbra is rendkívül hiányos információi vannak az eladással kapcsolatban. A szövetkezeti üzletrészek összértéke ugyanakkor eredetileg elérte a 350 millió eurót, amin 1,5 milliónyian osztoztak. (TASR) Fico: nem vagyunk varázslók Pozsony. Nincs esély a pedagógusbérek emelésére- mondta Robert Fico miniszterelnök tegnap az Új Iskolai Szakszervezet (NSO) vezetőinek, akik 56 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak át neki. Az oktatásügyre fordított pénz növelését követelik. „Nem vagyunk varázslók” - mondta Fico. A szak- szervezet szerint az államnak van pénze, csak rosszul van elosztva. (TASR) Az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat volt vezetője 40 ezer euróval távozott Simon védi Viszlait: ő nem lelépőt kapott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb pénzjutalomosztásra derült fény, az Állami Erdők volt igazgatója, Igor Viszlai sem távozott üres kézzel a posztjáról - 40 ezer euró jutalmat kapott. Egykori főnöke, Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter viszont azt állítja, minden a törvények szerint történt, és nem lehet párhuzamot vonni a hatalmas végkielégítések körül kipattant botránnyal. Simon lapunknak elmondta, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat volt vezetője nem végkielégítést kapott, a 40 ezer euró jogos és megérdemelt jutalom volt. Viszlai részesedést kapott a cég nyereségéből, ráadásul sokkal kevesebbet, mint amennyit a törvény alapján kaphatott volna. „2009-ben a cég nyeresége 322 ezer euró volt, 700 ezerrel több fát termeltek ki, mint az előző évben. Ez az állami vállalat először vezetett el az államkasszába 20 milliót” - mondta Simon. „Az állami vállalatokról szóló törvény szerint az igazgató és a menedzsment tíz százalékig kaphat a tiszta nyereségből jutalmat. Tíz százalék helyett Viszlai 0,3 százalékot kapott. Tehát teljesen más a helyzet, mint azoknak a vezetőknek az esetében, akik hatalmas végkielégítéseket kaptak, holott olyan állami cégektől távoztak, amelyek veszteségesek voltak. Igor Viszlai nyereség utáni részesedést kapott, mert nyereségessé tett egy állami vállalatod’ - fejtette ki lapunknak Simon Zsolt. A Smer jelöltje két éve óriási lelépőt kapott, most visszatérhet az energiaátviteli vállalat vezetésébe. A Smer háza tájáról is napvilágra kerülnek' botrányok. A Sme napilap információi szerint a Szlovák Energiaátviteli és Elosztó Rendszer elnökségébe az a Miroslav Rapšík került, aki nem egész két évvel ezelőtt több mint L00 ezer euró lelépővei távozott a cégből. Most ugyanezen cég elnökségébe a gazdasági tárca 44 jelölt közül választotta ki, pályázat útján. Tomáš Malatinský gazdasági miniszter helyteleníti a magas végkielégítéseket, szerinte változtatni kell az eljáráson, azt mondja, keresi a megoldást. Az energiaátviteli vállalatnál más problémás dolgokat, furcsa szerződéseket lát, de addig nem hozza nyilvánosságra a részleteket, amíg nem áll rendelkezésére az összes információ. (sán)
