Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-02 / 127. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 2. www.ujszo.com wmeľľeimm Ismét zuhant a forint Budapest. Jelentősen gyengült tegnap délelőtt a forint: az eurót 306,48 fo­rinton jegyezték negyed 11 után nem sokkal, míg egy jó órával korábban még 301,50 forinton állt az uniós fizetőeszköz árfo­lyama. Devizapiaci keres­kedők a pesszimista nem­zetközi hangulattal, s az­zal magyarázzák a gyengü­lést, hogy az euró is nyo­más alá került a dollárral szemben. A régiós devizák is jelentős gyengülésnek indultak, de ebben a forint vezetett. (MTI) Csökkent a kőolaj ára London. Tavaly október óta első ízben ment 100 dollár alá az Európában hányadónak számító északi-tengeri Brent olaj­fajta ára: tegnap késő dél­előtt 99,60 dohár volt hor­dónként a jegyzés. Az északi féltekén irányadó amerikai WTI is csökkent, 85 dollárra, ami szintén a legalacsonyabb 2011 ok­tóbere óta. A csökkenést az váltotta ki, hogy a gyenge kínai feldolgozóipari adat, továbbá az amerikai gaz­daság várhatóan lassabb növekedése és az euróöve­zeti adósságválság miatt mérséklődhet a kereslet az olaj iránt. (MTI) Obama sajnálkozott Varsó. Barack Obama sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyik beszédében té­vesen „lengyel haláltábor” kifejezést használt a náci megsemmisítő tábor he­lyett. A amerikai elnök a lengyel államfőnek kül­dött válaszlevelében ki­emelte: nem szándékosan használta a legmagasabb amerikai civil kitüntetések átadásakor a lengyelek számára fájdalmas kifeje- zést, amelyet Lengyelor­szág jogosan ki akar iktatni a köznyelvből. (MTI) Eljárás az S&P ellen Róma. Bírósági eljárást kezdeményeztek Olaszor­szágban a Standard & Poor's öt munkatársa ellen, mert a vád szerint a nem­zetközi hitelminősítő or­szágelemzése ártott Olasz­ország tekintélyének, presztízsének és hitelké­pességének. A dél-olaszor­szági Trani városának ál­lamügyésze szerint a vizs­gálat arra irányul, hogy a hi­telminősítő nem sértette-e meg az üzleti szabályokat. Az S&P 2011. májusban Olaszország leminősítését helyezte kilátásba. (MTI) Helyi szerbekkel csaptak össze a KFOR katonái tegnap Észak-Koszovóban. Az incidenst az váltotta ki, hogy a KFOR katonái páncélozott járművekkel és szögesdrót akadállyal lezártak egy hidat és el akartak bontani egy tavaly emelt barikádot Rudare térségében. Belgrádi jelentések szerint négy vagy öt szerb és egy KFOR-katona - a német DPA szerint kä NATO-katona - sebesült meg. A NATO egységei könnygázt és gumilövedékeket vetettek be az őket kövekkel dobáló több száz szerb ellen. (SITA/AP-felvétel) Megkapta a támogatást a fiskális paktum Az írek beálltak a sorba ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Megkönnyebbültek Brüsszelben, az írek többsége a csütörtöki népszavazáson tá­mogatta az unió fiskális paktu­mát: a választók 60,3 százaléka szavazott igennel. Írország az egyetlen tagállam, ahol népsza­vazást kellett tartani az eurózó- na fokozottabb fiskális szigorát előirányozó kormányközi meg­állapodásról, amelyet Nagy-Bri- tannián és Csehországon kívül 25 tagállam támogatott. Enda Kenny kormányfő első nyilatkozatában üdvözölte a népszavazás kimenetelét. „Íror­szágnak most együtt kell működnie uniós partnereivel annak érdekében, hogy tervet dolgozzunk ki a növekedés elő­mozdítására az eurótérségben”- jelentette ki. A referendum eredménye váraúanul erős győ­zelmet jelent a kormány, illetve a szerződés mellett kampányoló szervezetekszámára. A Kenny-kabinet az elmúlt időszakban igen népszerűt­lenné vált, mert azt hangoztat­ta, hogy Írországnak nincs más választása, tovább kell haladnia a megtakarítások, valamint az adóemelések útján. Ez a szigorú takarékossági politika már négy éve tart, s ez egyebek között ah­hoz vezetett, hogy a munkások, illetve alkalmazottak jövedel­me átlagosan 15 százalékkal csökkent. A brüsszeli aggodalmakat a tapasztalat táplálta: az írek 2001-ben a Nizzai, 2008-ban pedig a Lisszaboni Szerződést utasították el. (MTI, ú) Egyre többen utalnak a boszniai háborúra: százezrek haltak meg, amíg a NATO beavatkozott Újabb tömegmészárlás Szíriában Washington/Damaszkusz. Bili Clinton volt amerikai elnök szerint az egyre romló szíriai helyzet több tekintetben is ha­sonló az 1990-es évek elején kialakult boszniai válsághoz. Videofelvéte­lek bizonyítják: a kor­mányerők újabb tömeg­mészárlást követtek el. ÖSSZEFOGLALÓ Emberjogi aktivisták szerint videófelvétel bizonyítja, hogy a kormányt támogató fegyveresek ismét tömegmészárlást hajtot­tak végre. Az ENSZ emberjogi főbiztosa szerint a szíriai ese­mények emberiség elleni bűntettnek számítanak. Az aktivisták csütörtök este két videót is feltöltöttek az in­ternetre. Az egyiken földön he­verő holtesteket mutatnak szörnyű sebekkel, főleg fej és haslövésekkel. A másikon az látható, amint a hozzátartozók siratják a halottakat. A támadást valószínűleg ismét a sabiha milí­cia fegyveresei követték el, aki­ket a húlai tömegmészárlással is vádolnak. Az áldozatok gyári munkások voltak - tizenhármán -, akiket először kiraboltak, majd erőszakkal leszállították őket a buszról. Ezután a kor­mányt éltető szlogeneket kellett skandálniuk, majd a fegyvere- sekkivégezték őket. Az ENSZ Szíriában tartózko­dó megfigyelői az elmúlt héten két hasonló, az aktivistáktól származó hírt már alátámasz­tottak. Az ENSZ emberi jogi ta­nácsa - a világ legfontosabb emberi jogi szervezete - már meg is kezdte különleges ülé­sét, ahol a szíriai helyzetet vitat- ják meg. Várhatóan ők is arra a megállapításra jutnak majd, hogy a múlt heti, több mint száz halálos áldozattal járó hulai mészárlásért a kormányt támo­gató erők a felelősek. Egyébként a szír kormány vizsgálata a húlai mészárlás ügyében arra az eredményre ju­tott, hogy a gyilkosságokat a fel­kelők követték el csak azért, hogy kikényszerítsék a NATO beavatkozását. Az USA ENSZ- nagykövete, Susan Rice ezt „ég­bekiáltó hazugságnak” nevezte. Bili Clinton a CNN-nek azt mondta, a boszniai konfliktus megoldásához két év kellett. Úgy véli, „a világ rohanna Szíria megsegítésére”, ha Bassár el- Aszad elnök távozna. „Ugyan­olyan helyzetben vagyunk most Szíria esetében, mint amilyen­nel nekem kellett szembenéz­nem 1993-ban és 1994-ben.” Hozzátette, neki eltökélt szán­déka volt beavatkozni, de egye­dül ezt nem tehette meg, előbb még más európai országokat is „rá kellett venni arra, hogy tá­mogassák álláspontunkat”. Az EU megkezdte új büntető- intézkedések kidolgozását Szí­ria ellen, és felszólította a többi országot, tegyenek hasonló lé­péseket, hogy rákényszerítsék Aszad elnököt az ENSZ és az Arab Liga béketervének megva­lósítására. William Hague brit külügyminiszter szerint Szíria egy „átfogó polgárháború vagy az állam összeomlása” felé ha­lad. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szintén a bosz­niai háborúhoz hasonlította a szíriai helyzetet. „Senki sem ré­szesíti előnyben a katonai be­avatkozást, Törökország külö­nösképpen nem, de a három és fél éves boszniai vérontás óta mindenki számára világos, mi­lyen nagy árat kell fizetni, ha külső szemlélők maradunk. Boszniában több százezren meghaltak, mire a NATO végül beavatkozott.” (MTI, TASR, ú) Tálib merénylet Megtámadták a NATO-bázist Kabul. Legalább hét civil ha­lottja vannak annak az öngyü- kos támadásnak, amelyet az af­ganisztáni nemzetközi erő (ISAF) egyik tábora ellen hajtott végre tegnap egy merénylő a ke­leti Hoszt tartományban. A tá­madó robbanóanyaggal tele kamionját a bázis külső ellenőr­zőpontjának vezette. A merény­letben, amelyet a tálibok ma­gukra vállaltak, 13-an megsérül­tek. A civil áldozatok a táboron belül dolgozó építőmunkások voltak. A tálibok a robbanás után megrohamozták a támaszpon­tot. A tűzharcban 14 támadót megöltek, az ISAF és az afgán biztonsági erők tagjai közül sen­kinek sem esett baja - közölte egy NATO-szóvivő. A detonáció megrázkódtatta az egész várost. Zabihulla Mudzsahid tálib szó­vivő azt állította, hogy sok kül­földikatonát öltekmeg. Közölte: a kamikaze járművében 10 ton- narobbanóanyagvolt. (MTI) Körözik a hulladaraboló kanadai pornósztárt Levágott végtagok a miniszterelnöknek ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz államfő szerint nem szállítanak fegyvereket Szíriába Putyin oldalvágása a Nyugatnak No ne, már Putyinnal is? Korábban csak Sarkozynek járt a puszi. (TASR/AP-felvétel) Ottawa/Párizs. Körözést adott ki az Interpol egy kanadai biszexuális pornósztár ellen, aki emberi testrészeket küldött szét politikai hivatalokba. Luka Rocco Magnotta egy általa meggyilkolt, 30 év körüli férfi levágott végtagjait küldte el a kanadai miniszterelnök, Step­hen Harper hivatalába. Hasonló küldemény tartott az ellenzéki Liberális Párthoz is, de azt a postán feltartóztatták. A kana­dai rendőrség szerint a tettes a bűncselekményről videofelvé­telt is készített. A 29 éves Magnotta montreali lakásának közelében megtalál­ták azt a bőröndöt, amely az egyelőre meg nem nevezett ál­dozattorzóját tartalmazza. A ha­lott több testrészét nem találták meg. lan Lafreniere, Montreal rendőrfőnöke szerint a gyilkos külföldre - lapértesülések sze­rint Franciaországba - szökhe­tett. Párizsi források szerint a francia hatóságok is keresik. A kanadai rendőrség, amely szerdán adta ki az országos elfo­gató parancsot, ennek ellenére nem mondott le arról, hogy az ország területén próbáljon meg olyan nyomra bukkanni, amely elvezetheti - az Eric Clinton Newman és Vladimir Romanov „művésznéven” is ismert - Mag- nottához. A férfi rokonai Toron­to környékén élnek. Magnotta pomófilmek bisze­xuális szerepeinek eljátszásából és modellkedésből tartotta fenn magát. Az áldozattal a rendőr­ség szerint kapcsolatban állt. Az Interpol által körözött férfinak köze van egy, az internetre 2010-ben feltöltött videóhoz is, amely azt mutatja be, hogyan pusztul el két, nejlonzsákba zárt kismacska. (MTI, ú) Berlin. Az orosz államfő megválasztása utáni első külföl­di útja a fehérorosz fővárosba vezetett csütörtökön, s tegnap Minszkből érkezett Berlinbe, ahonnan majd Párizsba utazik tovább. Megfigyelők szerint az, hogy Vlagyimir Putyin Minszk- kel kezdte körútját, egyfajta fricska a Nyugatnak: így teszi vi­lágossá, hogy mi élvez elsőbbsé- getkülpolitikájában. Németország tovább akarja építeni kapcsolatait Oroszor­szággal a kremlbeli hatalomvál­tás után - hangsúlyozta Angela Merkel, miután Putyinnal ebé­delt. A német kancellár a két or­szág kapcsolatait nagyon inten­zívnek és jóbarátinak minősítet­te, közvetve azonban a demok­ratikus reformok szükségessé­gére figyelmeztetett. „Németor­szág érdekében áll, hogy a sokfé­leség Oroszországban ki tudjon bontakozni. Csak így jöhet létre ugyanis valóban erős civil tár­sadalom” - mondta. Putyin Szíria kapcsán kijelen­tette: Moszkva nem szállít olyan fegyvereket ebbe az országba, amelyeket akár a kormány, akár a felkelők felhasználhatnának a konfliktusban. Merkel szerint Berlin és Moszkva politikai meg­oldásra törekszik, mindent meg­tesznek azért, hogy megakadá­lyozzanak egy esetleges polgár- háborút. Hozzátette: a BT-ben minden erővel azon kell dolgoz­ni, hogy az Annan-tervet megva­lósítsák. (MTI, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents