Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-13 / 136. szám, szerda

16 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN 02 3G Tornaiján és Losoncon is Folytatódik az 02 3G-s hálózatának bővítése. Már Tornaiján és Lonsoncon is elérhető a szolgáltató gyorsabb internete­zést lehetővé tevő 3G hálózata. Az 02 tervei szerint őszig to­vábbi 160 településen teszik elérhetővé a 3G hálózatot. Sony Xperia P a Telekom kínálatában Bővült a Telekom akciós telefonjainak kínálata, ezúttal a So­ny Xperia P modellel. A Sony mobiltelefonja 39 és 199 euró között vásárolható meg, a kedvező ár feltétele 24 hónapos hűségszerződés. 02:100 eurós bonusz számátvitelért Az 02100 eurós bonusszal jutalmazza azokat az új ügyfeleit, akik egy másik szolgáltatótól átviszik a telefonszámukat, és előfizetnek a mobilszolgáltató 02 Moja Firma (az én cégem) tarifacsomagjára. A 100 eurós bonuszt legkésőbb július 6-ig kapják meg az új ügyfelek. A jutalmat 20 hónapon át, 5 eu- rónként vonják le az ügyfél számlájából, azzal a kikötéssel, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint 13 euró. Értékes ügyfél a konkurenciától (Képarchívum) Új készülékek az Orange kínálatában Öt új okostelefonnal bővült az Orange kínálata, az egyik a Samsung régóta várt újdonsága, a Samsung Galaxy SIII, a többi készülék az LG és a Sony portfoliójából került ki - Sony Xperia P és U, valamint LG Optimus L3 és L7. A Samsung, 8 megapxieles kamerával felszerelt telefonja 145 eurótól kap­ható az Orange kínálatában. Telekom: 70 százalékos lefedettség A Telekom folytatja a 3G hálózatának bővítését. A 3G/HSPA+ technológián alapuló internetezés már a lakos­ság 70 százaléka számára elérhető. A Telekom 2010-ben csupán a lakosság 42 százalékát érte el a széles sávú interne­tezést lehetővé tevő hálózattal, tavaly év végén a lefedettség elérte a 65 százalékot, míg idén júniusban már 70 százalé­kon áll a lefedettség, és a szolgáltató ígéretei szerint a fej­lesztés tovább folytatódik. A hálózat akár 42 Mbps-os sebességű internetezést is lehetővé tehet, (szí) Egy képcsöves televízió cseréje után akár a legolcsóbb LCD-tévé képe is pengeélesnek tűnik, azonban a legolcsóbb, 300 euró körüli mo­dellek képfeldolgozó algoritmusa nem képes elmosódás nélkül megjeleníteni a gyors mozgásokat (Képarchívum) Hiába vásároljuk meg a legjobb tévét, ha nem jó minőségű forrást csatlakoztatunk rá Milyen tévén nézzük a foci Eb-t és a londoni olimpiát? Pénteken kezdődött a foci Eb, nemsokára itt az olim­pia, és a lapos képernyős tévének folyamatosan csökken az ára. Az LCD vagy a plazma a befutó? Segítünk választani. ÖSSZEFOGLALÓ Kedvező árakkal találkoz­hat, aki most akar új televíziót vásárolni. A lapos képernyős készülékek mindegyikének fo­lyamatosan csökken az ára: a karácsonykor jellemző össze­gekből mostanra már vagy na­gyobb tudású, vagy nagyobb képméretű készüléket lehet megvenni. Bár manapság a legtöbb el­adott tévé az LCD-s modellek közül kerül ki, a nagy nemzet­közi sportesemények előtt mindig jelentősen megugrik a plazmatelevíziók eladása. Ez annak köszönhető, hogy sokan azt gondolják: a futballmérkő­zések vagy Forma-l-es futa­mok gyors jeleneteit ezek a faj­ta televíziók képesek a leg- élethűbben visszaadni. Ennek egyébként jelentős valóságalapja van, hiszen a plazmatévék képpontjai mű­ködési elvükből adódóan nagy­ságrendekkel gyorsabban ké­pesek színt váltani az LCD-nél, így a gyors mozdulatokat is el­mosódás nélkül reprodukálják. Ugyanakkor mostanra az LCD- k fejlettsége is behozta a plaz­mákét, így ugyanolyan, elmo­sódástól mentes látványt bizto­sítanak, mint a plazmatévék. Egy képcsöves televízió cse­réje után akár a legolcsóbb LCD-tévé képe is pengeélesnek tűnik, azonban a legolcsóbb, 300 euró körüli modellek kép- feldolgozó algoritmusa nem képes elmosódás nélkül megje­leníteni a gyors mozgásokat - ezekből a típusokból ugyanis még hiányzik a száz, kétszáz vagy négyszáz hertzes képfris­sítési funkció. Ez utóbbi funkció egyébként nem valódi képfrissítési rátát jelöl - a legjobb tévék képpont­jai is csak másodpercenként öt- ven-hatvan alkalommal fris­sülnek -, hanem egy, a bejövő jelen alkalmazott effektust, amely a mozgások folyékony­ságát javítja. A modem LED-es LCD-tévék (amelyeket LED-té- véként is hirdetnek) képesek például arra, hogy speciális al­goritmusok segítségével ki­számítsák, hogy a képen repülő labda milyen útvonalat járt be az adás egyes képkockáin. Az extra képkockák beszúrásával a mozgásokat szaggatásmen­tessé lehet alakítani: a sport- közvetítések tökéletes élveze­téséhez legalább száz-kétszáz hertzes modellt érdemes vá­lasztani (ezek a képmérettől függően 450-650 euróért vá­sárolhatók meg). Bár az összehasonlíthatóság végett a gyártók a plazmatele­víziók mellett is feltüntetnek hertzben megadott képfrissí­tési értékeket, ezeknek nincs túl nagy jelentőségük, mert a legolcsóbb modell is tökélete- •sen leköveti a száguldó ver­senyautókat vagy a lepasszolt labdát. Fénycsöves háttérvilágítást már csak a legolcsóbb LCD-té- vékben találni. Ennek a maga­sabb fogyasztás mellett a nem egyenletes fényeloszlás a hát­ránya: a sötét jeleneteknél némi fénypászma átderenghet a lezárt folyadékkristályokon keresztül is. Kevesebbet fo­gyasztanak ezeknél a LED-es háttérvilágítást használó ké­szülékek, amelyek további előnye, hogy vékonyabb kivi­telben gyárthatók le, és a kép­ernyőn tökéletesen eloszlik a fényük, jobb a színhűségük és a kontrasztjuk is. Az LCD-tévé azért lehet jó választás, mert ha a nappalink világos, napfényes, a plazma­tévé képe fakónak tűnhet, és kevésbé jól látható. Az LCD a befutó akkor is, ha negyven col­losnál (kb. 102 centiméter) ki­sebb átlójú tévét akamnk ven­ni, olyan kicsi plazmatelevíziót ugyanis nem is gyártanak. Számítógépre kapcsolt moni­torként is LCD-t érdemes hasz­nálni, és ha naponta sok órán át akarjuk nézni, mert alacso­nyabb fogyasztása miatt kisebb lesz a villanyszámla. A plazmatévé színei az LCD- nél természetesebbek, és nem olyan élénkek, így azoknak ér­demes választaniuk, akik haj­landóak elsötétíteni a szobáju­kat, vagy abba eleve nem is tűz be erősen a napfény a haszná­lat óráiban. Ennek a technoló­giának az az előnye, hogy ol­csón lehet legyártani nagy képméretű típusokat. Ha valakinek nincs szüksége semmilyen okostévés funkció­ra, már 400 euróért vehet egy jókora, 43 colos (kb. 110 cen­timéteres) plazmatévét, míg ezen az áron LCD-ből legfel­jebb egy 32 colos (82 centimé­teres) jön ki. Egy gyors mozgá­sok megjelenítésére is alkal­mas, hasonló méretű LED-es LCD-tévé 500-600 euróba ke­rül. A sportrajongók az okosté­vés funkcióknak is hasznát ve­hetik, ha például beépített Wi- Fi-vel felszerelt televíziót vá­lasztanak. Ezzel anélkül tudják megnézni a legfrissebb ered­ményeket, hogy fel kellene áll­niuk a tévé mellől, vagy folya­matosan ölükben kellene egyensúlyozniuk egy laptopot. Hiába vásároljuk meg a leg­jobb tévét, ha nem jó minőségű forrást csatlakoztatunk rá, a végeredmény elkeserítően rossz minőségű lesz, és nincs az a képjavító algoritmus, amely az elveszett képrészleteket pó­tolni tudná. Az analóg kábeltévé minő­sége már nem elegendő a mai lapos tévék kiszolgálásához, mert ez nem alkalmas nagy fel­bontású műsor (HD) továbbí­tására. A tökéletes látványt csak a nagy felbontást is támo­gató, HDMI-csatlakozóval fel­szerelt beltéri egységekkel le­het elérni, amelyek a legtöbb szolgáltatónál még felárasak. Aki nem akar erre pénzt áldoz­ni, annak az olimpia idejére jó választás lehet, ha vesz egy di­gitális vételre alkalmas szoba­antennát (nagyvárosokon kí­vül tetőantennát), amellyel néhány közszolgálati csatorna műsorát HD-ben is lehet nézni az utóbbi években megjelent tévéken, (o)

Next

/
Thumbnails
Contents