Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-02 / 127. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 2. www.ujszo.com A megyei képviselőknek is vissza kell hívniuk Borik mégis lemondott VRÁBEC MÁRIA Nyitra. Nem bírta tovább a nyomást és lemondott a Nyitrai Megyei Önkormányzat korrupcióval vádolt alelnöke. Vladislav Boríkot egy hete vették őrizetbe az új megyeháza építésére kiírt pályázat manipulálása miatt, a Smerből azonnal kilépett, de az alelnöki poszthoz mostanáig ragaszkodott. Információink szerint a Smer nyomására döntött mégis a lemondás mellett: Tibor Glendá- val, a párt megyei elnökével akkor romlott meg a kapcsolata, amikor takarékossági okokra hivatkozva nem javasolta, hogy a megye az új irodaház felépítésére kiírt pályázat nyertesével szerződjön. Szerdán Borik még azt nyilatkozta, pont azért nem mond le, mert nem követett el hibát. Emiatt a Smerfrakció rendkívüli képviselő- testületi ülés összehívását kezdeményezte, amelyen csak a leváltás lett volna a téma. Mivel az alelnökség választott funkció, Boríkot formálisan még a képviselőknek is vissza kell hívniuk, de ez már csak a június 25-ére tervezett ülésen történik meg az elnök javaslatára. Ugyanott megválaszthatják Borik utódját is. Ő maga visszaül a képviselők közé, arról még nem kívánt nyilatkozni, hogy függetlenként marad-e a Smer csoportjának a tagja. A hátralevő három hétben a lemondott alelnököt már nem bízza meg feladatokkal az elnök, és nem kapja meg a közgyűlés által jóváhagyott jutalmat sem. Ez havi 1610 euró volt. Az irodaház ügye az új al- elnök megválasztásáig az elnök hatáskörébe tartozik. RÖVIDEN Tíz év alatt a felével drágult az élet Pozsony. Szlovákiában az elmúlt tíz évben 48,2 százalékkal nőttek az árak, míg a fizetések 90 százalékkal nagyobbak, mint 2001-ben - derül ki a Postabank elemzéséből. Éva Sadovská, a pénzintézet elemzője szerint egy átlagos szlovákiai háztartás a fogyasztási cikkekre évente csaknem 10 ezer eurót költ, aminek a negyedét az élelmiszerek teszik ki. Ez utóbbiak tíz év alatt több mint 28 százalékkal drágultak, míg a kiadások tizedét kitevő közlekedés ára 22 százalékkal nőtt. A legnagyobb drágulást az oktatásügyben regisztrálták, itt csaknem 153 százalékkal nőttek az árak, több mint 111 százalékkal többe kerülnek azonban a lakóingatlanok is. (SITA) Földrengés Poprád környékén Poprád. Két gyenge földmozgást is észleltek Kelet-Szlová- kiában péntekre virradóra. Éjfél körül a Szlovák Paradicsomban, Vemár községben rengett a föld, a földmozgás erőssége a Richter-skála szerint 2,7-es volt. A rengések reggel hatkor megismétlődtek, 2,1-es erősséggel. Miriam Kristeková, a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársa szerint mindkét rengést észlelték a környező falvakban is. Károkról nem érkezett jelentés. (TASR) Románia és Magyarország rendezze le maga Fico: siker kell, nem kudarc ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem szándékozik beavatkozni a szlovák kormány Budapest és Bukarest politikai vitáiba - jelentette ki Robert Fico kormányfő tegnapi romániai látogatása során, miután találkozott román kollégájával, Victor Pontával. A román kisebbségi törvény módosítása, valamint Nyirő József erdélyi író újratemetésének betiltása miatt kialakult feszültséget Fico szerint a két érintett országnak kell rendeznie egymás között. „Ez az ő ügyük. Viszont úgy gondolom, Romániában nagy az idegesség, ami a román-magyar kapcsolatokat illeti. Megmondtam Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy sikerre, és nem kudarcra van szükségünk, ezért összpontosítsunk inkább az együttműködésre. Bízom henne, hogy ebben a szellemben alakulnak majd a szlovákmagyar kapcsolatok” - nyilatkozta Fico, aki Romániában a Kohézió Barátai csoportba tartozó államok nem formális találkozóján vett részt. A találkozó fő célja a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra való felkészülés volt. A megbeszélésen részt vevő tagállamok képviselői egyetértettek abban, hogy az EU-nak nem csak a kohéziós politika kárára kellene költségvetési megtakarításokat elérnie. Ez ugyanis segít olyan államoknak, mint Szlovákia, eltörölni a regionális különbségeket. (dem, SITA) Elég, ha egy természettudományi tárgy kötelező lesz az érettségin - véli újabban a tárcavezető Realitás kontra Čaplovič érvei Pozsony. Rosszul sikerültek a szakközépiskolákban a matematika írásbeli érettségik. Az oktatásügyi miniszter korábban pont a szakiskolákat preferálta a gimnáziumokkal szemben. Nem volt nagy különbség a nyolc- és négy- osztályos gimnáziumok eredményei között. ÚJ SZÓ-HÍR Dušan Čaplovič érvei komoly léket kaptak. Az írásbeli érettségi eredményei nem azt támasztják alá, amit a miniszter állít, s ami alapján hozzányúlna a középiskolai rendszerhez. Čaplovič a kormányalakítás után kijelentette, egyik célja a szakközépiskolák előtérbe tolása a gimnáziumok ellenében. Szerinte előbbiek jobban felkészítik a diákokat a műszaki egyetemi szakokra, melyeket a jövőben preferálni kíván. A tárcavezető emellett a nyolcosztályos gimnáziumok leépítését is tervezi, mivel szerinte ezek nagyban lerontották az alapiskolák és a négyosztályos gimnáziumok színvonalát. Gyengébb középiskolák Ezzel szemben matematikából - amelyet kötelező tárgyként akart bevezetni Čaplovič - sokkal jobban írták meg az érettségit a gimnazisták, mint a szakközépiskolák diákjai. Orráén a végzősök 14,7%-a érettségizett matematikából is (Képarchívum) A magyar iskolák diákjainak érettségi eredményei magyar nyelv szlovák nyelv : iskolatípus szerint gimnáziumok 80,0% 66,8% szakközépiskolák 61,6% 51,7% fenntartó szerint állami 70,0% 59,0% magán 62,9% 50,5% egyházi 77,9% 65,7% megye szerint Pozsony 75,2% 65,0% Kassa 70,5% 60,7% Nyitra 69,8% 57,1% Nagyszombat 68,6% 59,0% Besztercebánya 66,9% 53,9% ; nemek szerint fiúk 66,1% 55,2% lányok 72,3% 60,6% országos átlag 69,3% 58,1% Forrás: NÚCEM szágos szinten előbbiek 57,6, utóbbiak 38,8%-os eredményt értek el. A magyar iskolások matematika érettségi írásbelijének országos eredményét nem adta ki az írásbeli tesztelésért felelős Oktatási Certifikált Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM). A honlapján feltüntetett iskolai bontásból pedig ez nem számítható ki. Matematikából - választható tárgyként - a végzősök 14,7%-a érettségizett. E diákok kétharmada gimnáziumban, harmada pedig szakközépiskolában tanult. Talán mégsem lesz kötelező Čaplovič közben bejelentette: nem fogja mindenképpen a matematika érettségit követelni. Újabban úgy véli, elég, ha egy természettudományi tárgy lesz kötelező a gimnáziumi érettségül. Az utóbbi időben az alap- és középiskolai tantervek összeállításánál egyre kisebb teret kaptak a természettudományi órák, figyelmeztet Pavel Sadloň, az Állami Gimnáziumok Szövetségének elnöke. AČaplovič által javasolt változást ezért szerinte az állami tanterv módosításának kellene megelőznie. A hazai gimnáziumokban 1991-ig volt kötelező a matematika érettségi. A Čaplovič által javasolt kötelezően választható természettudományi tárgyak 2004 és 2006 között szerepeltek az érettségiben. Magyar eredmények A magyar iskolákban jobban írták meg a diákok a tanítási nyelvből az érettségit, mint a szlovákok. Egyébként a magyar középiskolákra ugyanaz érvényes, minta szlovákokra: lényegesen jobban szerepeltek a gimnazisták, mint a szakközépiskolák végzősei. Magyar nyelvből közel 20, szlovákból pedig 15 százalékponttal voltak jobbak. Az állami fenntartású iskolákban jobban sikerültek a vizsgák, mint a magániskolákban. A legeredményesebbek a Pozsony megyei diákok voltak, a leggyengébben a Besztercebánya megyében található iskolák végzősei írták meg a teszteket. (MSz, vps,TASR) Mindenekelőtt motivációt jelentene - most nem kapnak semmit sem az egykori sikeres sportolók Híd: életjáradék az érmes olimpikonoknak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Havi apanázs fizetését szorgalmazza a Híd az érmes olimpikonoknak. A párt törvénytervezete szerint az aranyérmes olimpikonoknak életük végéig az aktuális átlag- keresetnek megfelelő havi juttatás járna. Az ezüstérmesek ennek 60, a bronzérmesek 40%-át kapnák. „Aki ilyen reklámot tud csinálni az országnak, az megérdemli ezt” - mondta lapunknak ÉrsekÁrpád, a tervezet elkészítője, aki szerint elszomorító, hogy most semmit sem kapnak az egykori sikeres sportolók. A tervezet szerint 35 vagy 40 év felett járna az apanázs. Ezt az 1984-es „szocialista olimpia” eredményes résztvevői is megkaphatnák - a szocialista tábor ekkor Moszkva utasítására boj- kottálta Los Angelest, helyette külön játékokat rendezett. „A kézilabdacsapat például annak idején nagyon jó volt, második lett. Nem látom okát, miért ne kaphatnának ők is életjáradékot, ha nem önszántukból nem mehettek ki az olimpiára” - fejtette ki a képviselő. Érsek szerint az életjáradék a hála jele mellett egyfajta motiváció is lehetne a fiatal sportolók számára. „Ez nem akkora összeg, hogy egy olimpikonnak ne tudná kifizetni az állam” - tette hozzá. Ajavaslat már a Híd 2010-es választási programjában is szerepelt, ám a Radičová- kormány ideje alatt nem sikerültmegvalósítani. (MSz) Sokan a közúti ellenőrzések során vagy a hivatalokban alkalmazható kenőpénzekről számoltak be Főleg orvosoknak borítékoljuk a hálánkat DEMECS PÉTER Pozsony. Bár a korrupció több évi szabadságvesztéssel büntethető, és a hatóságok agent provocateuröket is bevetnek, sokan még mindig szemrebbenés nélkül elfogadják vagy egyenesen kérik a pénzzel teli borítékot. A Plus jeden deň bulvárlap felmérése is igazolta, hogy bizonyos esetekben a több száz eurós hálapénz sem ritka - ilyen például, ha hozzátartozónk műtétre szorul. Valóban szükséges a paraszolvencia, vagy már, úgymond, kultúránk részévé vált? A felmérés készítői erre a kérdésre is keresték a választ. Az emberek többsége beismerte, hogy az elmúlt években kénytelen volt „megkenni” valakit. A legtöbben orvosokat motiváltak ilyen eszközökkel. A válaszadók beszámolóiból kiderül az is, hogy szülésért átlagosan 200 eurót kell csúsztatni az orvosok zsebébe, műtétekért pedig legalább háromszáz eurót vagy attól nagyobb összeget. A szülés „árával” egy szinten mozog például az építési engedély problémamentes elintézése. „Édesapám vastagbélműtétre ment be egy kórházba. Több napig feküdt az osztályon, de az orvosok nem foglalkoztak vele, állítólag nem volt szabad időpont a műtőben. Azután hozatott háromszáz eurót, másnap kapott időpontot, és a továbbiakban már korrekten viselkedtek vele” - osztotta meg tapasztalatait egy olvasó. Sokan a közúti ellenőrzések során alkalmazható kenőpén- zekről'számoltakbe. Például egy sofőrre, aki nem állt meg a stoptáblánál, 150 eurós helyszíni bírságot akartak kiszabni, de tudtára adták a rendőrök, hogy „papír nélkül” 20 euró árán is tisztázhatnák a helyzetet. Súlyosabb esetekről is meséltek az olvasók: egy adóhivatal alkalmazottja például 300 eurót fogadott el azért, hogy az ellenőrzés zökkenőmentes legyen. Akadtak viszont olyanok is, akik büszkék arra, hogy nem adnak sem kenő-, sem hálapénzt. írja meg tapasztalatait! Fizetett valaha kenőpénzt, vagy kértek öntől? Mikor, hol, milyen körülmények között? írja le - akár név nélkül - az esetet. Történetét küldje el e-mailben a peter.demecs@ujszo.com címre, vagy írja meg a cikk online változatának hozzászólásai között, awww.ujszo.com oldalon. Pozitív, negatív tapasztalataikra egyarántkíváncsiakvagyunk. (dem)
