Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-09 / 133. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Befejeződött az idei Duna Menti Tavasz Sávok és díjak Új SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Tegnap véget ért a Duna Menti Tavasz (DMT), a bábosok és gyermek- színjátszók legnagyobb hazai magyar seregszemléje. A Dusza István Díjat idén a Dunaszerdahelyi Vámbéry Ár­min Alapiskola Kerekecske cso­portja kapta Ki játszik ilyet? című előadásért, amelyet Szabó Éva rendezett. Életműdíjat ve­hetett át Ágh Erzsébet, a bábozó mozgalomban kifejtett több év­tizedes áldozatkész munkájáért. A szerkesztett játék kategóriá­ban aranysávos minősítést ért el az Alsószeli Szabadidő Központ Alszik klub Kisvarsás Néptánc­együttese a Lagzi a libalegelőn című előadásért (rendező Sza­bados Katalin). Gyémántsávos minősítést kapott a Bélyi Alapis­kola Gyöngyöcske csoportja a Süssünk, süssünk valamit című előadásért (rendező Szakszón Anna). A gyerekzsűri ebben a kategóriában az Ipolysági Pong- rácz Lajos Alapiskola Csillag­szóró színjátszó csoportját díjaz­ta a Facipőbe’ cicafoci című elő­adásért (rendező Köteles Judit és N. Tóth Anikó) A bábos versenyműsorok kö­zül aranysávos minősítést értek el a Feledi Szombathy Viktor Alapiskola Meseláda Bábcso­portja A két aranyhajú fiú című előadásért (rendező Borsos Beá­ta és Makó Kovács Erika), vala­mint a Gömörfalvai Alapiskola Harkácsi Pimpó Bábcsoportja A rút kiskacsa című előadásért (rendező Dolinsky Irén, Vezémé Gonda Klára és Vezér Zsófia). A két aranysávos bábcsoport meghívót kapott a 2012 szep­temberében rendezendő Gyer­mekbábosok Országos Találko­zójára, Egerbe. A gyerekzsűri dí­ját ebben a kategóriában a Du­naszerdahelyi Városi Művelődé­si Központ Gézengúzok Bábcso­portja kapta A kíváncsi kisele- fánt című előadásért (rendező Csörgei Tünde). A színjátszóknál aranysávos lett a Vásárúti József Attila Ala­piskola és Óvoda Kis Virgoncok Színjátszó Csoportja Fodor Mi­hály: A Kiskondás című előadá­sért (rendező Mózes Hajnalka). A csoport a DMT válogató feszti­válján való megmérettetés alap­ján részt vett a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztiválon Pakson. A gyerekzsűri itt a Du- naszerdaheyi VMK és a Csema- dok Vámbéry Ármin alapszerve­zete Fókusz Gyermekszinpada Arany János: Toldi előadását ju­talmazta (rendező Jarábik Gab­riella), (k) Az életműdíjat Ágh Erzsébet, a pozsonyeperjesi Ugri-Bugri Bábcso­port vezetője kapta (Edmár Béla felvétele) Ridley Scott tökélyre fényezett látványmozija a nyári szezon legzengzetesebb filmes eseménye Prometheus és a föld teremtése Ámulat, hogy pár éven be­lül hova jutott a technika, amely a filmipart szolgál­ja. Költői nyelven szólva, mindennapjaink fizikai- tárgyi valóját messze meghaladó technikai va­rázslat az, amit Ridley Scott Prometheus című sci-fijével a szemünk előtt virtuális világként megte­remt. Ámulatban tart ele­jétől a végéig. Csak a tö­mény agresszió, a nyálas­nyirkos csúszómászós gusztustalanság ne uralná a látványt, s helyenként ne billenne át undorba az esztétika. A Prometheus-brigád hőseinek megformálói: Logan Marshall-Green, Noomi Rapoce és Michael Fass­bender (Fotó: Bontonfilm) TALLÓS1 BÉLA „Egy tudósokból álló expedí­ció az ember földi életének ere­detére utaló nyomokat talál. Ezeket követve indulnak kuta- tóútjukra, mely az univerzum legtávolabbi, legveszélyesebb vidékére vezet. Olyan tájra jut­nak, és olyan ellenségekkel kell szembenézniük, amilyenről ember eddig nem is álmodott. Még a rémálmaikban sem. Egy szörnyű csata vár rájuk: ha alul maradnak, akkor az egész em­beriség velük pusztul” - így hir­deti a filmet a hivatalos szinop­szis. Ridley Scott ezzel a sztori­val vezeti el új filmjének nézőit az Alien-univerzumba, ahol fu­turisztikus űrjármű-belsőkben (futurisztikus, hiszen a jövőben játszódik) a hősök (emberek és robot-félemberek) a szinopszis­ban is felvetett teremtéssel összefüggő, illetve létkérdése­ket kutatnak részben elmélet­ben, részben különféle feltá­masztott földönkívüli, vagyis Alien-lényekkel vívott vértes­véres összecsapásokban. Ame­lyek az akciók felfokozott izgal­mával élhetők át. Szerencsére nem hoznak a nézőre infarktus­közeli rémületet, nem velőt ha­tóig félelemkeltőek, viszont módfelett undorítóak, gyomor legyen az, amely - ezekkel a lé­nyekkel körülvéve a 3D-s térben - befogadja a mustáros mártás­ba mártogatós ropit. Mindegy, hogy horror vagy sci-fi thriller, vagy akármilyen más műfajba sorolják a filmet, cselszövés, ak­ció, iszonytató brutalitás, ön- koncolás, testszétszaggatás, emberégetés és nyálkás polip­lény van benne bőven. Ezek kel­lő szinten tartják a belső feszült­séget, a sorjázó, újabb és újabb látványötlet pedig mindvégig a rácsodálkozás erejével hat. Az, ahogy sikerült sejtelmes képal­kotóelemekkel láttatni a szel­lemlétet és a szellemfigurákat, nem utolsósorban az univerzu­mot, amelyben keringési rendbe állnak a bolygók, s közülük is ki­válik a Föld. E jelenetben - a te­remtők barlangjában - az uni­verzumpályák megalkotása a vi­zuális kreativitásnak kiemelke­dő lenyomata. Felemelő a lát­vány, amely itt elénk tárul az univerzumképpel. De sok más technikai lehetőség is elcsodál- koztat: azok a képek, amelyek olyan valóságokat mutatnak, amelyekről korábban csak szó­ban, leírással lehetett informá­ciót adni a filmekben. A sötét sír­kamrák kidolgozottsága külön képzőművészeti sci-fi objekt- kénthat. A történet lassú, robotiszti- kusnak nevezném; (a mai) em­bertől elidegenített, amelyben inkább a technika, a programo­zott irányítottság a mérvadó. Et­től van távolságtartó, elidegení­tő hangulata-atmoszférája a filmnek. Legalábbis az „emberi”, vagyis a színészileg életre keltett emberi vonalának - jóllehet ez se teljesen emberi, lásd a Mi­chael Fassbender által megfor­A Prometheus című film előzetesét megnéz­hetik az ujszo.com-on. máit android, David figuráját. Miután egy szörny leszakítja a fejét, s az egy vércafatos nyaki torzóként (mellszoborként) lé­tezik tovább és lép be a történet­be, az már ízléspróbáló látvány. Ez a programozott jövőkép bukkan fel brutális módon a műtőjelenetben, amikor a főhős Elizabeth Shaw (Noomi Ra- pace) befekszik a műtő-automa­tába, és gombnyomásra meg- műti magát... leírnám, hogyan, de ez a film legemlékezetesebb, a teljes emberi belsőt felborzoló jelenete. Arra a hatásra mond­ják, hogy kész horror, amit ez ki­vált. Mégis ez a jelenet élhető át leginkább mai szellemi-lelki ér­zékelőinkkel. Valamint az ezt megelőző, ahogy Elizabeth Shaw összebújik a Prometheus fedélzetének szépfiújával, Hol- loway-jel (Logan Marshall-Gre­en), s az intim együttlét után mutálódni kezdenek bennük a szörnyek. A sztori többi része, ami zömmel akciókból áll, monu­mentalitással és a minden harci nekifeszülést felerősítő zenével hat. (A cselekmény helyenként Indiana Jones-fílinget sugall, il­letve hasonlóságot mutat pira­mistitkokat kutató opusokkal.) A szörnyek elleni összecsapá­sokból s a szörnyek minden fan­táziát felülmúló gyilkos-pusztí­tó támadásából van bőven, pusztulástól pusztulásig halad a film előre, az elfogadhatóság­ban a végletekig fokozva a válo­gatott gyilkos módszereket. Amikor a polipcsáp szájon ke­resztül hatol az emberbe, az ma­ga az iszonyat. Az ígéretesnek induló törté­netet egy idő után elmossák az akciók, s valójában nem is kere­kítenek neki megoldást mutató véget. Úgy zárul le, hogy semmit sem tudunk meg. A hősök nem fedik fel azt, amire eltökélték magukat. Elmek több oka is le­het: kettő valószínűsíthető. Ké­szülnek a folytatásra, s valóban, már megjelent a hír a Promethe­us H.-ről. Másik: nehogy már a Prometheus legénysége fedje fel a földi élet eredetének titkát! Jobb ez így, hogy ebből a törté­netből nem tudtunk meg erről semmit. Viszont láttunk egy vir­tuális űrháborút, s manipulált képi világgal kapunk egy, 3D-be konvertált, tökélyre fényezett látványmozit - nem más, ez adja el aPrometheust. A már említett vizuális kreativitás, amellyel Ridley Scott univerzuma be tud vonzani egy ijesztően idegen, elembertelenített, hideg-rideg, precizitással formatervezett és talán a puszta gondolattal irá­nyítható, programozott élet- környezetű virtuális világba - a ma még csak a filmes sci-fi szint­jén ránk váró jövőbe. Egy jó hír(!?), pezsgőt és vodkát a jö­vőben is isznak, pohárból és üvegből. Végre a fővárosiak is láthatják a komáromi Jókai Színház egyik legjobb előadását, A hentessegédet a Szlovák Nemzeti Színházban június 19-én Bizarr revü a mészárszékben AJÁNLÓ Pozsony. Körülbelül egy év­vel a bemutató után végre a po­zsonyi közönség is láthatja a komáromi Jókai Színház egyik legjobb előadását, A hentesse­gédet, méghozzánem akárhol: a Szlovák Nemzeti Színházban, június 19-én. Mivel elterjedt a városban, hogy már elfogytak a jegyek, sietünk közölni: „bár­mennyi” jegy rendelkezésre áll még, úgyhogy ne habozzanak, mert ez az előadás egészen kü­lönleges. Egy izgalmas korszak eleve­nedik meg: az 1945-48-as idő­szak. Görcsösen élni és élvezni vágyó embereket látunk, akik sok mindenen keresztülmentek, mi pedig nem tudjuk, van-e jo- gunkítélkezni felettük. Rastislav Ballek rendező kér­déseket tesz fel nekünk, inkább csak eszközként használva a da­rabot. A realista kezdetet köve­tően igazi apokaliptikus revü, dekadens haláltánc, fura törté­nelmi panoptikum kerekedik a színpadon, dalbetétekkel, bizarr szereplőkkel, kiszámíthatatla­nul. Láthatjuk, hogyan befolyá­solja a történelem és a politika az egyszerű emberek életét. A régi értékek relatívvá válnak, min­den bizonytalan lesz, az emberi tartás, a választás szabadsága forog itt kockán. Két kultúra, két értékszemélet csap össze, illetve kerül a történelem botmixere alá. Ladislav Ballek művének fő­szereplője, Riečan mészáros megfogta az isten lábát - egy ta­karos magyar településre köl­töztetik a nagy tót hegyekből, és kap ajándékba egy hentesboltot, mivel partizán volt. Örököl egy hentessegédet is az előző tulaj­tól, aki a seftelés, ügyeskedés nagymestere. Rövid idő alatt fel­lendíti az üzletmenetet, ám fe­nekestül felforgatja az egyszerű szlovák család életét, (juk) Osztják a javakat. A sor elején Riečan mészáros szerepében Fabó Tibor (Dömötör Ede felvétele) Játék ♦ Milyen rokoni kapcsolat van Ladislav Ballek író és Rastislav Ballek rendező között? ♦ Mikor tartották A hen­tessegéd bemutatóját a komáromi Jókai Színház­ban? A válaszokat a következő e-mail címre küldjék: peter.kis@ujszo.com A helyes megfejtők között belépőjegyeket sorsolunk ki A hentessegéd pozsonyi előadására. A nyertesek névsorát június 16-i szá­munkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents