Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-09 / 133. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 9. Közélet 3 Alig fél éve kaptak 330 millió eurót az adósságrendezésre, azonban újra tartozásokat halmoztak fel Adósságcsapdában a kórházak Már csak a lélegeztetőgép hiányzik. A kórházak újra pénzhiányban fuldokolnak. (Ján Krošlákfelv.' Pozsony. Alig fél évvel azután, hogy az állam rendezte a kórházak adósságait, az intézmények ismét óriási adósságokat hal- moztakfel. Csak a Szociális Biztosítónak-ahováaz al- kalmazottakutánibeteg-, nyugdíj-, és munkanélkülibiztosítást kell elvezetniük - 36 millió euróval tartoznak, nem beszélve a beszállítókkal szemben felgyülemlett adósságokról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a kórházak a tartozást nem rendezik, a Szociális Biztosító végrehajtó útján szedi be a kinnlevőségeket, ekkor azonban már a végrehajtói díjakat és a kötbért is fizetni kell, tehát ez egy olyan ördögi kör, amelyből nehezen kerülnek ki az egészségügyi intézmények. A béremelések terhe Az a tény, hogy januárban emelni kellett az orvosok bérét, áprilisban a nővérekét, júliustól és jövő év januárjától pedig újra az orvosokét, még inkább eladósítja a kórházakat. A kórházak emelték az orvosok bérét, többségük a nővérekét is (ez utóbbiaknál azonban már nem mindig az előírt mértékben), azonban ezt csak úgy tudták megtenni, hogy ismét eladósodtak - tartoznak a Szociális Biztosítónak, a beszállítóknak. A lapunk által megkérdezett kórházak vezetői ezt mindannyian megerősítették. Az alkalmazottak utáni járulékok nem fizetése ugyan bűncselekménynek minősül, de a munkavállalók, féltvén az állásukat, nem tesznek feljelentést munkaadójuk ellen, ha az nem fizeti utánuk a járulékokat. Ráadásul sokszor nem is tudják, hogy munkáltatójuk nem fizette be, a havi bérkimutatásban ugyanis az szerepel, hogy a kórház elvezette a kötelező járulékokat. Ám hogy valóban elvezette-e, esetleg 1 vagy 2 hónapos késéssel, azt az alkalmazott már nem tudja. Ha a munkavállaló után a munkaadó nem fizeti a járulékokat, az azért rossz a munkavállalóra nézve, mert a nyugdíjra, a táppénzre, a munkanélküli- segélyre való jogosultság mind a befizetett járuléktól függ. Be nem fizetett járulékok A legnagyobb összeggel az állami kórházak tartoznak a Szociális Biztosítónak, több mint 14 millió euróval. Tavaly év vége felé 330 millió eurót kaptak az államtól adósságaik rendezésére. A pénzinjekciót még azelőtt kapták, mielőtt az orvosok tömeges felmondási akciójának nyomására a Radičová-kormány kénytelen volt leállítani a kórházak részvénytársasággá való alakítását. A Pravda napüap értesülései szerint a legnagyobb összeggel a legnagyobb kórház, a Pozsonyi Egyetemi Kórház tartozik, csak a Szociális Biztosítónak 9 millióval. Hogy az összes tartozása menyi, azt a kórház nem közölte, de már a béremelések előtt 44 millió euróra rúgott. A helyzet azóta feltehetően ebben a kórházban is, mint mindenütt másutt, romlott. A kötelező béremeléseket ugyanis csak úgy tudják a kórházak megtenni, hogy máshonnan vesznek el - azaz nem fizetik a társadalombiztosítást az alkalmazottak után, nem fizetik be a közüzemi számlákat, sőt a gyógyszerforgalmazóknak is tartoznak. A kórházigazgatók szerint azonban ez az állapot is nyilván csak ideiglenes lehet, tehát ha sürgősen nem történik valami, az az intézmények teljes csődjét okozhatja, osztályok bezárását, összevonását, elbocsátásokat, sőt akár a teljes kórház megszűnését is. Utolsó mentsvár Marián Petko, a nem állami tulajdonú kórházakat tömörít Kórházak Társulásnak elnöke rámutatott, nem kapták meg az egészségbiztosítók által ígért összeget, így egyedüli „reménységük” a kormány 50 millió eurós tartalékalapja, ami azonban legkorábban csak ősszel érkezik meg a kórházakba, mivel törvénymódosítás szükséges hozzá: az állami biztosítottak után magasabbak lesznek a befizetett járulékok, melyeket végül az 50 millióból fizet ki az állam ebben az évben, így jut el a pénz az egészségbiztosítókhoz, amelyek elküldik a pénzt a kórházaknak. Szeptembernél hamarabb azonban erre a pénzre nem számíthatnak, így a nyár folyamán a kórházak még inkább eladósodnak. (sán) Az uniós átlaghoz képest Szlovákia ipara máig az egyik legdinamikusabb növekedést produkálja Továbbra is az autóipar adja a lendületet Idén az új modelleknek köszönhetően alaposan elrugaszkodott az autóágazat. A hazai ipar döntően az autógyártásnak köszönhetően szárnyal tovább. (Vladimír Šimíček felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia ipara egyre visszafogottabb növekedést produkál: míg márciusban még 12%-ot meghaladó éves növekedést mért a statisztikai hivatal, áprilisra 10,9%-osra mérséklődött a növekedés üteme, havi szinten az ipari termelés növekedése 0,3 százalékra lassult a márciusi 3,5 százalékról. A többi uniós tagországhoz képest azonban továbbra is a szlovák ipar büszkélkedhet az egyik legdinamikusabb növekedéssel. Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője szerint nem váltak valóra azok az előrejelzések, amelyek szerint az ipari megrendelések korábbi növekedése a gyártás dinamikusabb bővülését hozza magával. Az elemzők eredetileg az ágazati termelés 11,5%-os bővülésére számítottak. ,A szlovák ipar teljesítménye azonban még így is az egyik legjobb az Európai Unióban” - állítja Arady, aki szerint a húzóágazatnak továbbra is az autóipar számít. Ez utóbbiban a termelés áprilisban 55,6%-kal emelkedett - 2010 májusa óta legnagyobb ütemben - a márciusi 42%-os bővülést követően. „Az elkövetkező hónapokban már nem számíthatunk a termelésnövekedés érdemi gyorsulására” - állítja Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője. Az elemzők azonban így is az európai átlagnál gyorsabb növekedést jósolnak Szlovákiának. A szlovák ipar a válság kirobbanását követően 2009-ben csaknem 14%-os visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, tavaly azonban már 7,2%-kal növelte a teljesítményét. A statisztikai hivatal tegnap hozta nyilvánosságra Szlovákia külkereskedelmi mutatóit is, ezek szerint az ország áprilisi külkereskedelmi többlete 454,9 millió euróra nőtt a márciusi 389,2 millió euróról. Az egy évvel korábbiakhoz képest ez 407 millió eurós növekedésnek számít. Az év első négy hónapjának a többlete elérte az 1,494 milliárd eurót, ami 842 millió euróval több a múlt év azonos időszakában mértnél. A januártól áprüisig terjedő időszakban Szlovákia behozatala 10, a kivitele 5,5 százalékkal nőtt 2011 első négy hónapjához képest. Míg a gazdasági válság kirobbanását követően a behozatal még meghaladta a kivitelt, az elmúlt három évben már csak négy olyan hónap volt, amely deficites külkereskedelemmel zárt, miközben 2009 óta az éves egyenleg mindig pozitív. Tavaly például 2,4 milliárd eurónál nagyobb értékű árut vittek ki az országból, mint amennyit behoztak. (mi) Július 1-jétől szlovák rendőrök az Adria partján Tolmácsolnak a turistáknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén is lesznek szlovák rendőrök az Adriaitenger partján. A július 1-jétől augusztus 31-ig kiküldött szlovák rendőrök Horvátországban nem rendelkeznek rendőrségi jogkörökkel, de tolmácsolhatnak, és közvetítenek a horvát hatóságoknak - tájékoztatta az Új Szót Denisa Balogová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Tavaly 335 ezer szlovák turista látogatott Horvátországba. Ha ön is Horvátországba készül, ezt a telefonszámot mentse el: +385 99 7201001, ezen lesznek elérhetők a szlovák rendőrök a Pod- gora, Tučepi, Brela, Baška voda nyaralóhelyek környékén. Akik Crikvenica, Növi Vinodolski, Opatija, Cres, Krk, Mali Lošinj, Rab, Baska, Malinska, Moščenička Draga környékére készülnek, a szlovák rendőröket a +385 99 7201 002 számon érhetik el. A turizmusból komoly bevételekre szert tevő ország 2006-ban indította el a Biztonságos Turistaszezon projektet. Azóta egyre több ország rendőrei kapcsolódtak be, idén 14 idegen állam egyenruhása lát el közvetítői feladatokat az üdülőövezetekben. A szlovák rendőrök az itthon is ismert egyenruhákban teljesítenek szolgálatot. Horvátországba a szlovák állampolgárok érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel utazhatnak be, és 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak ott. Ha olyan gépjárművel utazna Horvátországba, amely nem az ön tulajdona, vigye magával a tulajdonos horvát vagy angol nyelvű beleegyezését a gépjárműhasználathoz, mert ezt a rendőrök kérhetik. A háziállatok közül csak kutyát, macskát és vadászgörényt lehet állatútlevéllel az országba vinni, minden más állat beviteléhez állatorvosi engedély szükséges. Ha közlekedési balesetet szenvedett, és személyi sérülés történt, minden esetben értesítse a rendőrséget. Kisebb kárértékű baleset esetén ez nem szükséges. Horvátországban is objektív felelősség van érvényben, azaz, ha a rendőrségi fotó alapján nem lehet megállapítani, ki követte el a szabálysértés, akkor a jármű bejegyzett üzemben tar- tójátvonjákfelelősségre. (dem) Hasznos telefonszámok Mentők 94 Tűzoltók 93 Rendőrség 192 Autómentő 1987 (külföldi mobilról: +385 1 987)) Központi segélyhívó 112 Tengeri mentők 9155 Tudakozó 981 Időjárás-előrejelzés 060520 52 Bártfai bakancsban menetelő európai katonák Öntisztuló mundér készül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna/Bártfa. Öntisztító öltözéket fejlesztenek a szlovák hadsereg katonáinak, az új terepszínű viselet anyagán szlovák tudósok dolgoznak, nanotechnológiát alkalmazva. Míg ez az öltözék csak fejlesztés alatt áll, mint kiderült, egy bártfai cseh társaság hatalmas sikerre tett szert a katonai öltözékek európai piacán; több ország hadserege kizárólag Bártfán gyártott bakancsokat vásárol. A zsolnai Chemitex textilfejlesztő vállalat szerint a fejlesztés alatt álló speciális anyag Szlovák szuperkatona. Rövidesen akár öntisztulásra is képes lesz. (V. Šimíček felvétele) legnagyobb előnye az lenne, hogy ugyanolyan öntisztító molekulákat tartalmaz, mint a lótuszlevél. „Az anyag felületén, amint szennyeződés éri, apró vízcseppek alakulnak ki, amelyek leperegnek az öltözékről” - olvasható a projektleírásában. Az öltözéknek ezenkívül számos további előnye van: vízálló, elvezeti á testről a nedvességet, a párát. A fejlesztés első szakaszát 2013-ban fogják befejezni, ezután jön a gyakorlati tesztelés időszaka. Ha minden jól megy, a ruházatot legkorábban öt év múlva kaphatják meg az első katonák. Azt, hogy a katonai öltözékre fordított kiadások jó beruházásnak számítanak, a bártfai Obuv-špeciál cég is tapasztalta. 1998-ban felvásárolta a közismert Jas társaság gyárát, s nekikezdett a katonai bakancsok gyártásának. Az igazi áttörés csak tíz év múlva érkezett, amikor megvásárolták a Gora-tex membránú cipők gyártását lehetővé tevő engedélyt. Termékeik minősége ezáltal egyik napról a másikra megváltozott, s néhány hónapon belül olyan hírnévre tettek szert, hogy azóta a francia, a német, az orosz és olasz hadsereg szinte kizárólag Bártfán gyártott bakancsokat vásárol. Egyébként nemcsak a katonák, hanem például a svájci állami vasúttársasági alkalmazottak, az osztrák rendőrök, és a francia tűzoltók cipőit is Bártfán gyártják, (dem, HN, TASR)
