Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-01 / 126. szám, péntek

20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. www.ujszo.com Gyógyítják a kert talaját, védik a benne termesztett kultúrnövényeket a kártevőktől és a kórokozóktól Gyógy- és fűszernövények a kertben (Fotó: képarchívum) A gondos kertész a ha­szonnövények mellett gyógy- és fűszernövénye­ket is termeszt kertjében. Ezek „hasznát” nem csu­pán a konyhai feldolgo­zás során észleljük, ha­nem a növények növeke­dési, fejlődési stádiuma során is, hiszen gyógyít­ják a kertet, védik a ben­ne termesztett kultúrnö­vényeket a kártevőktől és a kórokozóktól. ÖSSZEFOGLALÓ A gyógy- és fűszernövények jó közérzetünket, egészségünk megőrzését, szervezetünk erő­sítését és ápolását szolgálják, növelik teljesítőképességünket és életkedvünket. Ugyanakkor jelentős hatást fejtenek ki a kertre is a talaj felépítésében és egyensúlyának fenntartásában, a növényzet tápanyag-visz- szapótlásában és védelmében. Gertrud Franck az Öngyógyító kiskert c. könyvében rámutat arra, hogy a gyógy- és fűszernö­vények éppúgy, mint a zöldség­félék, megfelelő helyre ültetve, elő-, illetve köztes vetemény- ként a főnövénnyel együtt vetve a szomszédos növények egészségét elősegítik. Képesek a kártevők elriasztására, a be­tegségek meggátolására. Er­jesztett állapotban trágyaként, talajjavítóként használhatóak. Ideális talajtakaró anyagot szolgáltatnak. Biokertbe külö­nösen ajánlott telepíteni belő­lük. Ugyanakkor az évelők ese­tében át kell gondolni, hogy mi hová kerüljön a kertben. A legismertebb egyiiyáriak A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendő zöldségfélék mellé köztesként a legjobb. Minden sárgarépa­sorba, azzal együtt vessük el. A kapor a sárgarépa fejlődé­sét is elősegíti. A sorok zártan, egyenletesen nőnek, nem dől­nek el. Már a duzzadó, csírá­zó magvak hatnak egymásra, kölcsönösen elősegítik a jobb fejlődést és a növények tartós egészségét. Minden gyógy- és fűszernövény - éppúgy, mint a zöldségfélék is - a föld felett, de a talajban is értékes anyago­kat választ ki. A kapor esetében épp az tűnik fel, hogy minden vele szomszédos növény egész­ségesen fejlődik. Mindez érvé­nyes a vele együtt elvetett nö­vényekre is, mint az uborka, a káposztafélék, cékla és a többi. A kaprot vitamintartalma miatt még a petrezselyem és a paprika előtt említik, s ezért olyan fontos a konyhában, ahol a növény minden része hasz­nálható. A kertben is nagyon értékes, mert már korán enyhe félámyékot ad, emiatt kedvelik a később kelő növények is. A borsfű (Satureja hortensis) nem igényel külön helyet a kertben, hanem mindig kísérő veteményként tervezzük be a vegyes kultúrába. Mivel fagyér­zékeny, legjobb, ha csak május közepén, a babbal együtt vet­jük, így a babot az egyébként jelentős károkat okozó fekete babtetű sem károsítja. Szedés után a borsfű gyökerei a talaj­ban maradnak, hatóanyagai a rothadás után is a talaj haszná­ra válnak. A fűszerek királynőjeként is emlegetett bazsalikomot (Ocymum basilicum) ké­sőn kell vetni. Olyan hosszú tenyész-idejű kultúrák mellett kapjon helyet, mint az uborka, a cukkini vagy az édeskömény (Foeniculum vulgare). Ezek fagyérzékenyek. A bazsalikom mellett az uborka hosszú ide­ig egészséges marad, nem lepi meg korán a lisztharmat, és bőven terem. Ezenfelül ez az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelő, s így a rovarbepor- zású uborka megtermékenyü- lését elősegíti. A borágót (Borago officinalis), mint idegeket meg­nyugtató és vértisztító hatású növényt, kísérő veteményként vessük. Rendkívüli kártevőri­asztó hatása van. Elsősorban a karalábé, valamint a többi káposztaféle az egész tenyész- időszak alatt a legcsekélyebb fertőzés nélkül fejlődik. Mivel a borágó levelei szőrösek, a csigák sem kedvelik. Folyama­tosan szedjük róla a leveleket, és a zöldségesben ne hagyjuk virágozni, hogy ne szólja el a magját. Ha van hely a kertben, önállóan is vethetjük. Gyöke­reinek rendkívüli áthatolóké­pességét különösen nehéz, ke­mény földben kamatoztassuk, ahol a borágó gyökerei teljesen átszövik és fellazítják a talajt. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek közötti csupasz talajfelületek bevetésére. Ri­asztja a fonálférgeket. A sza­móca közteseként a mustárt célszerű a termésérés végén, a sorok tisztítása, gyomlálása, a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után el­vetni. Az apró magvak gyorsan kelnek és növekszenek, s a kis növények védik a szamócát. A tél folyamán aztán maguktól eltűnnek. Ugyanerre a célra a körömvirág is megfelel. A mustárt és a körömvirágot is nemcsak gyógynövényként, hanem a konyhában is haszno­síthatjuk. A körömvirág sárga szirmait éppúgy, mint a zsenge mustámövénykét, alkalmaz­hatjuk az ételek elkészítésekor. Csak fiatalon vágjuk, és csak olyan magasra hagyjuk megnő­ni, mint a kerti zsázsát szokták. A mustárnak a zsázsához ha­sonló értékei vannak, és ahhoz hasonlóan is hat, de távolról sem olyan erős és intenzív. A petrezselyem (Petro- selinum crispum) a konyhában nélkülözhetetlen nagy vitamin- tartalma és egyéb hatóanyagai miatt. A kertben értékes hárító növénynek számít, de egyéb tulajdonságai miatt gyakran nehéz partner. Jó partnere a hagymának, de leginkább a paradicsomnak. Dacára, hogy a petrezselyem betegségekre nagyon fogékony, a kártevőket mégis elhárítja; még a szom­szédokat is védi. Ezzel szem­ben a petrezselymet sohase hozzuk össze gyenge növésű szomszéd növénnyel, például a fejes salátával. A körömvirág (Calendula officinalis) konyhában is fel­használható, a kertben való különös jelentősége azonban leginkább nagy gyökérzetének tudható be. Vessük a kultúrnö­vények, a fonálférgektől veszé­lyeztetett kultúrák közé! A kö­römvirág kitűnő a paradicsom között is, a fölösleges köröm­virágot ajánlatos takaróként a paradicsom alá teríteni. A kö­römvirág mindenütt értékes a talaj és a szomszédos növények szempontjából. A vöröshagyma, fokhagy­ma, metélőhagyma nemcsak gyógy- és fűszernövény, hanem a kert egészsége szempont­jából is nélkülözhetetlenek. Mindegyik a szürkepenésztől védi környezetét. A fokhagyma különösen alkalmas az egerek riasztására. A szürkepenész- és fonálféreg-érzékeny szamóca nagyon igényli a riasztó-, illet­ve védőnövények segítségét. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen nagy hatású gyógynövény. A konyhában leginkább a tavaszi vitaminhi­ány idején használjuk. A kert­ben nagyon eluralkodhat, ezért a zöldségesben nem is ajánljuk. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket, még a nagyon veszélyes vértetűt is. A gyü­mölcsfák alá vethetünk még körömvirágot, a kerti sarkan­tyúkát, büdöskét is. Mindezek sokféle kártevő ellen tényleges segítséget j elentenek. A metélőzeller (Apium graveolans var. Süvestre f. secanilum) hatékony elővete- mény, amely mindenekelőtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolha kártételétől. A zellert azokba a sorokba ves­sük, ahova a későbbiekben a káposztát fogjuk ültetni. A már fejlettebb zeller a káposzta közt marad, és távol tartja a káposz­talepke hernyóit. Később a ká­posztát leszedjük, a zeller még mindig marad, zölden áttelel, és tavasszal ismét alkalmas a zeller zöldszedésre. Évelő gyógy- és fűszernövények Ebbe a csoportba soroljuk a köményt, koriandert, levendu­lát, kerti rutát, rozmaringot, zsályát, izsópot, kakukkfüvet, lestyánt, fekete ürmöt, citrom­fűt, metélőhagymát, sóskát, tárkonyürmöt, fehérürmöt, mezei macskagyökért. Ezek­nek a növényeknek különösen értékes hatóanyagaik vannak, amelyek a többi növény szá­mára előnyösek lehetnek. (Az anyagok aránya csökken, ha a növények túltrágyázott talajba kerülnek, ezért nem tanácsos trágyázni őket, még bioló­giai eredetű trágyával sem.) Aroma-anyagaik elriasztják a kártevőket, de ezenfelül védő hatásuk is lehet. Mindegyik jó méhcsalogató. A felsorolt fűszernövények nagyon fontosak az ételek, fő­leg a zöldségfélék és húsételek készítésekor, mert az ízeket egyénivé varázsolják. Ügyel­jünk azonban arra, hogy egy­szerre 5-7 fűszernél többet ne használjunk fel - emlékeztetett Köteles Gábor, lapunk bioker­tész szaktanácsadója. PIACI ÁRSÉTA Pozsony május 30-án Komárom május 30-án Rimaszombat május 30-án Zselíz május 30-án Losonc május 26-án Szepsi május 30-án Kassa május 30-án sárgarépa 0,80 euró/cs 0,80 euró/cs 0,50 euró/cs 0,50 euró/cs 0,80-1 euró/cs 0,70 euró/kg . 0,70-0,90 euró/cs petrezselyem 1 euró/cs 1 euró/cs 0,70 euró/cs 1 euró/kg 0,90-1 euró/cs 2 euró/kg 0,70-0,90 euró/cs burgonya 0,45 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,25-0,30-1,80 euró/kg 0,20-0,90 euró/kg 0,18-1 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/5 euró/kg 0,35/3,50 euró/kg 0,40/4 euró/kg 0,40/5 euró/kg 0,50/4,50 euró/kg 1,20/5 euró/kg 0,35/3,60 euró/kg paprika 3 euró/kg 0,40 euró/db 1,20-2,90 euró/kg 3 euró/kg 3-3,50 euró/kg 3,20 euró/kg 1,95-3,90 euró/kg paradicsom 2-2,60 euró/kg 1,20-2 euró/kg 2,50 euró/kg 2,40 euró/kg 2,20-3 euró/kg 1-2,50 euró/kg 1,70-2,40 euró/kg zeller 0,90 euró/kg 0,35 euró/db 0,50 euró/db 0,60 euró/kg 0,95 euró/kg 1,50 euró/kg 0,60 euró/kg eper/cseresznye/ borsó 4/4/3 euró/kg 3-4,50/x/x euró/kg 4/4/3 euró/kg 2,40/2/2 euró/kg 4,50-7/4-5/2,20-3 euró/kg 3/2,50/2 euró/kg 3,60/3,60/2,60-3,50 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,14 euró/db 0,12 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,15 euró/db 0,13 euró/db kel/káposzta l/e/db/0,40 euró/kg 0,50/e/db/0,35 euró/kg 0,80/e/db/0,40 euró/kg x/0,60/ euró/db 1/0,35 euró/kg 1,30/0,85 euró/kg l,15/e/db/0,38 euró/kg karfiol/kara lábé 1,50/0,50 euró/db 0,80-1/0,20-0,30 euró/db 1,60 euró/kg/0,60 euró/db 0,90/0,30/euró/db x/0,50-0,80 euró/db 0,80/0,60 euró/db 1-1,60/0,30-0,50 euró/db salátauborka 1,70 euró/kg 0,80 euró/kg 1,20 euró/kg 1,50 euró/kg. 1,30-2 euró/kg 2,20 euró/kg 0,80-1,50 euró/kg fejes saláta/retek/újhagyma 0,40/euró/db, 0,30/0,40 e/cs 0,25-0,30/ e/db/0,30/0,30 e/cs 0,40/e/db, 0,50/0,30/ e/cs 0,25/ e/db/0^5/0^0/ e/cs 0,50-0,60/ e/db/0,50-0,60/0,30-0,50 e/cs 0,33/e/db/0,45/0,33 e/ 0,30-0,40 e/db/0,40/0,40 e/cs

Next

/
Thumbnails
Contents