Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-07 / 131. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 7. Vélemény És háttér 7 Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány évben folyamatosan hanyatlik Budapestért aggódnak A Transparency Internati­onal (TI) nemzetközi kor­rupcióellenes szervezet szerint a közelmúltbeli magyarországi alkotmá­nyos változások hatalmi visszaélések kockázatát vetik fel az erős kormány­zat, valamint az olyan par­lament által, amelyben az ellenzéknek kevés rálátá­sa van a kormányzó több­ségre. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A TI jelentése 25 európai or­szágban - köztük Magyarorszá­gon és Szlovákiában-tekinti át a korrupciót. A Cseh Köztársaság­ban, Magyarországon és Szlo­vákiában a 2004-es EU-csatla- kozás óta romlott a korrupció el­leni küzdelem eredményessége. E három országban viszonylag fejlettek ugyan a jogi keretek, de sok probléma jelentkezik a kor­rupció elleni előírások és refor­mok megvalósításakor - áll a dokumentumban. Magyaror­szágon az új jogszabályok kö­vetkeztében súlyosan sérültek a fékek és ellensúlyok. „Az alkot­mányos változtatási folyamat széles körű bírálatot kapott, mert hiányzott az átláthatóság és az érdemi konzultáció. Ma még nem látható, mi lesz a hosszú távú hatása az új alkot­mányos rendnek a magyaror­szági integritási keretekre, de a kezdeti jelek aggodalomra ad­nak okoť’- áll aTI jelentésében. Magyarországot az utolsó he­lyen ugyan, de még a „megszi­lárdult demokráciákhoz” sorol­ta a Freedom House (FH) a tava­lyi helyzetet értékelő jelentésé­ben, ugyanakkor a magyar és az ukrán példán érzékeltette azt, amit a Közép- és Kelet-Európá- ban, valamint a volt Szovjetuni­óban érvényesülő antidemokra­tikus tendenciának nevez. A nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nem­zetek átalakulóban, 2012) című értékelése a tavalyi évvel kap­csolatban hét területen vizsgálta a demokrácia helyzetét a térség 29 országában, a legjobb telje­sítményt 1, a legrosszabbat 7 ponttal értékelve. Magyaror­szág a választási folyamat meg­ítélésében 2,25, a civil társada­loméban pedig 2 pontot kapott. Az FH szerint a magyar média- függedenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormány­zás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függeüensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyaror­szág összesített pontszáma 2,86. Ezzel Magyarország a „megszilárdult demokráciák” rangsorában (ebbe a kategóriá­ba az 1 és a 2,99 közötti összesí­tett pontszámot kapott országo­kat sorolták) az utolsó helyre ke­rült. Ebben a kategóriában Szlo­vénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt. A sort Magyarország mögött Bul­gária (3,14) és Románia (3,43) folytatja, de ez a két ország az FH szerint már a „félig konszolidált demokráciák” osztályába tarto­zik. Magyarország közeledését e felé a kategória felé, az ország demokratikus pontszámának romlását ajelentésben két külön táblázat érzékelteti. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy „Ma­gyarország demokratikus pont­száma az elmúlt néhány évben folyamatosan hanyatlik, ami ál­tal közelebb került a félig kon­szolidált demokráciák kategóri­ájában levő Romániához és Bulgáriához”. Az FH szerint Ma­gyarország az egyik legjobban teljesítő országa volt, a mutatói második éve olyan romlást mu­tatnak, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok közt. 2011 -ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarországon. Az FH szerint a magyarországi mé- diakömyezet korlátozott) lett az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat ad kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadsá­gának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-or- szágok közül különösen Ma­gyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás. Nálunk nem lesz több munkahelyi baleset. Minden alkalmazottat elbocsátunk! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Séta a virágüzletben LAMPL ZSUZSANNA A nő megáll a vi­rágüzletben. A virágok olya­nok, mintáz emberek. Bim- bókéntmegszü- letnek, kibont­ják szirmukat, virítanak egy ki­csit, aztán amikor a legszebbek (bárez a szépségis relatív, so­kaknak a bimbó jobban tet­szik), váratlanul elhervadnak. A nő hazavonul egy szál lili­ommal, örvend a saját maga szerezte meglepetésnek, meg annak, hogy a délután ilyen szépenkezdődik... Kettőkor felfedezi, hogy nincs villany. Kikapcsolja a lakásban levő három kapcsolót, majd visszakapcsolja. Semmi. Vagy­is a hiba nem a lakásban van. De a szomszédnál van villany. Fél óra múlva a nő hívja a ház­kezelőt, aki azt tanácsolja, hív­ja a vülanyműveket. A géphang által eldarált szöveg utasítása szerint, több gomb nyomoga- tása után eljut egy virtuális asszonysághoz, aki azt mond­ja, nézze meg, hogy mi van a főbiztosítékkal. A nő nem tud­ja, hol van a főbiztosíték, de egyébként sem tudná megálla­pítani, hogy mi van vele, mivel hogy nem villanyszerelő, mondja, mert ekkor még van kedve humorizálni. Nem mintha a másik fél venné a la­pot. Sőt. Kijelenti: „ha csak a maga lakásában van hiba, ak­kor ez nem ránk tartozik, hív­jon egy maszek villanyszerelőt”. Ez az első po­fon, mert ugye a nő nem ma­szek villanyszerelőnek fizeti havonta a nem olcsó áramot. Közben kiderül, hogy a lift sem működűt, vagyis a hiba tényleg nem a lakásban van. Újabb hí­vás a házkezelőnek. Jó, meg­nézik a főbiztosítékot. Tíz perc múlva a nő hangokat hall. Két munkaruhás pasi kotorászik egy szekrényben a házkezelő és egy szomszéd társaságában, akinél szintén nincs villany. A nő bizakodva visszamegy a la­kásába. Fél óra múlva még mindig nincs villany. Lemegy a szomszédhoz, aki azt mondja, hogy a két pasi némi babricsko- lás után azzal távozott, hogy ez nem az ő dolguk, ők csak a vil­lanyórát cserélik, nem is a villanyművek alkalmazottai. Közben szállingóznak haza az emberek, amit a liftgomb időnkénti vad nyomogatása je­lez, mert ők még nem tudják, hogy nincs villany. Mint tódé­iul, hatlakásban. Avillanymű- veket felhívj a a házkezelő. Majd további két szomszéd. Az egyik szomszéd óránként hívja őket, este nyolcig, merthogy még mindig nincs villany. A legdühítőbb, hogy a villany­művek soron következő ügye­letese, mert ez már a harma­dik, őis csak azt darálja, hogy legyenek türelemmel. Esetleg tehetnek írásbeli panaszt. Küldhetik e-mailben. Miköz­ben a számítógép nem műkö­dik, és a fagyasztókból is szivá­rogni kezd a víz? Kilenckor a nő hívja a Markízát. Éppen tűzesethez robognak. Este tízkor végre megjelenik két szerelő. Három perc múlva van villany. Mi tartott eddig? Kérdezi a nő. Soka munka, de nincs ember, mert elbocsátá­sok voltak. Ketten maradtak. Egész Pozsonyra és az Erdő­hátra. A nő visszamegy az immár fényárban úszó lakásba. Hol is tartott? Virágok? Emberek? Lassú hervadás? Egy kattanás, és kihuny a fény a virágüzlet­ben! De a liliom illata sokáig meg­marad. KOMMENTÁR Kihelyezett szemfényvesztés KOCUR LÁSZLÓ Hárommillió eurót kap a kormány tartalék- alapjából három nehéz helyzetben levő járás, a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Poltári, dön­tött a kabinet szerdai, kihelyezett ülésén. A há­romjárásban összesen 171 település van, és ha ebből az összegből csak a poltári rendelőinté­zet befejezésére nem menne el rögtön félmil­lió, elméletileg 17 és fél ezer jutna minden településre. A ki­sebb falvakban ez talán fél évre elegendő lenne a közvilágí­tás számlájára, ám a járási városok költségvetésében már szinte észrevehetetlen. Félreértés ne essék, nem irigyeljük tőlük, de az ilyen támogatás igazságtalan és nem hatékony, legfeljebb tűzoltásra elegendő. Igazságtalan, mert mi van, ha a Poltárival szomszédos Gyet- vai járás, vagy éppen a Homonnai vagy a Gölnicbányai is el­kezdi tartani a markát, arra hivatkozva, hogy náluk hasonló­an rossz a helyzet? Ilyen alapon a teljes állami költségvetést szét lehetne osztani, hiszen mindenhol van becsorgó tetejű kultúrház, pazarló fűtésű iskola, szelelő ablakú szociális ott­hon, kátyús út... És nem hatékony, mivel csak karbantartásra elegendő, oly­kor arra sem. Ezek a régiók pedig rendszerszintű megoldá­sért kiáltanak. A jelen szerény terjedelmi keretek között nincs lehetőség tel­jességében feltárni, mi vezethetett e régiók végzetes lesza­kadásához, de az okok között ott találjuk a természetes gaz­dasági régiókat kettévágó trianoni békeszerződést éppúgy, mint a szocialista látszatiparosítást, vagy a rendszerváltás óta eltelt időszak infrastrukturális fejlesztéseinek hiányos­ságait. Ezeket természetesen nem varrhatjuk Robert Fico je­lenlegi kabinetjének nyakába, de megoldani neki kell(ene) őket, mert most éppen ő van hatalmon. Az államnak évtizedes adósságai vannak e régió - de tágabb értelemben véve Dél-Szlovákia - lakosaival szemben. A régió ugyanis önerőből nem tud kilábalni abból a helyzetből, melybe nem önerőből került. Az állami segítségnyújtásnak pedig nem a kihelyezett kormányülésen elmondott pár kö­dös ígéret, az előző kormány szapulása és némi könyörado- mány a megfelelő módja. FIGYELŐ Vita a focisták mezéről Sérti a hatályos törvénye­ket, hogy a Cseh Köztársaság nemzeti labdarúgó-váloga­tottja játékosainak mezét a korábbi állami címer helyett csak egy oroszlán stilizált ké­pe díszíti - állítja a szurkolók és a sajtó egy része.A labda­rúgó-válogatott új szerelését tavaly ősszel mutatták be, s most történt meg első ízben, hogy a hagyományos állami címer - a cseh oroszlán, illet­ve a morva és a sziléziai nős­ténysasok - helyett a meze­ken csak a cseh oroszlán sze­repel. Morvaországban ez elégedetlenséget váltott ki, s a lengyel-ukrán rendezésű Európa-bajnokság előtt ezért egy brünni szurkoló az ál­lamügyészségen feljelentette a Cseh Köztársaság Labdarú­gó Szövetségét (FACR). „Ez az ország három történelmi részből (Csehország, Morva­ország, Szilézia) áll, amelyek jelképeit a törvény rögzíti. A futballisták nem Csehorszá­got, hanem a Cseh Köztársa­ságot képviselik, és ezt min­denkinek tiszteletben kellene tartania” - mondta a Lidové Noviny című napilapnak a feljelentő. Jaroslav Klenov- ský leszögezte: feljelentése elsősorban erkölcsi jelen­tőségű. Az állami jelképek használatát a Cseh Köztársa­ságban törvény szabályozza. „Ebben világosan az áll, hogy a nagy állami címert a Cseh Köztársaság sportolói mezé­nek megjelölésére is hasz­nálják” - mutatott rá Kle- novský. Jindrich Rajchl, a labdarúgó-szövetség első al- elnöke szerint a bírálóknak nincs igazuk, s kétli, hogy si­kerrel járhatnának a bírósá­gon. „Mi (FACR) jogilag pol­gári társulás vagyunk, s olyan jelképet teszünk a mezekre, amilyet csak akarunk. Jo­gászként ezért úgy vélem, hogy a feljelentés 99,99 szá­zalékban sikertelen lesz” - mondta Rajchl. Rámutatott arra is: a törvény nem azt mondja ki, hogy a válogatott játékosok „kötelesek” a me­zükön az állami címert visel­ni, hanem „jogosultak a címer viselésére”. „Ez tehát nem kötelező” - húzta alá a labda­rúgó-szövetség képviselője. A szövetség szerint a labdarú­gó-válogatott játékosainak új meze tetszik a közvélemény­nek, s a visszhang kedvező. Az FACR már korábban, ami­kor első ízben merült fel a probléma, közölte, hogy nem az állami címerről, hanem a labdarúgó-válogatott stilizált jelképéről van szó. (kés)

Next

/
Thumbnails
Contents