Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-07 / 131. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 7. www.ujszo.com Leminősített 3 vezető osztrák bankot a Moody's Rossz hatást gyakorlunk összefoglaló London/Bécs. A Moody’s Investors Service a pénzpiacok zárása után, tegnap hajnalban bejelentette, a Raiffeisen Bank International (RBI) és az UniCre- dit Bank Austria adósság- és betéti besorolásait egy fokozattal, az Erste Group Bank hasonló osztályzatait két fokozattal rontotta. Elsősorban a kelet-közép- európai működési környezettel (mindhárom pénzintézet tevékenykedik Szlovákiában is) és az euróövezeti válsággal indokolta lépését a nemzetközi hitelminősítő. Az európai bankszektor helyzetének újraértékelésével összefüggésben kell felfogni, és nem szabad túlértékelni azt, hogy a Moody's leminősített három osztrák nagybankot - vélekedett az Osztrák Nemzeti Bank kormányzója. „Ez nem meglepetés” - fogalmazott Ewald Nowotny. Nowotny óvott az osztrák bankok közép- és keleteurópai kitettségének általánosítómegítélésétől. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szigorúbb lesz a kamattámogatás Pozsony. A jövő hónaptól kevesebben juthatnak hozzá a 35 évnél fiatalabbaknak nyújtott, államilag dotált jel- záloghitelhez, a kölcsön elnyeréséhez megszabott felső bevételi határ július elsejétől ugyanis több mint 100 euró- val, 1001 euróra csökken. Akik ennél többet keresnek, azok nem igényelhetik a hitelt. A bevételi plafon az államilag támogatott jelzáloghitelek esetében az előző negyedév átlagbérének az 1,3-szorosa. Ha a fiatal házasok közösen igénylik a hitelt, kettejük bevételeit együttesen bírálják el, ez esetben a felső határ az átlagbér 2,6-szorosa. A bevételi határ negyedévente változik. Az állam az ügyfél által fizetett kamatból a hiteltérítés első öt évében 2 százalékpontot vállal magára, a bankok pedig újabb 1 százalékponttal csökkentik a kamatot. (TASR) Nincs pénz a lakásépítésre Pozsony. Egyre kevesebb lakás épül Szlovákiában. A statisztikai hivatal tegnap kiadott elemzése szerint az idei első negyedévben 2856 lakást adtak át, 17,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az épülőfélben lévő lakások száma 2%-kal, 64 777-re esett vissza. A lakás- építési kedv már tavaly csökkent, amikor 14 608 lakást adtak át, 14,5%-kal kevesebbet, mint 2010-ben. (TASR) Nőhet a bedőlt hitelek száma Pozsony. Az idei első negyedévben ugyan 5% alatt maradt a bedőlt hitelek aránya Szlovákiában, a jegybank tegnapi elemzése szerint a következő időszakban azonban a helyzet romlására számíthatunk. Nőtt ugyanis azon hitelek aránya, amelyek törlesztő részleteinek a kifizetésével kevesebb, mint 30 napot késnek, és azoké is, amelyek után a bankok büntetőkamatot számolnak fel. (SITA) Rosszabbul élnek a magyarok Budapest. Tavaly havonta átlagosan 83 941 forintból lehetett tisztességes szegénységben élni Magyarországon - ennyi volt a létminimum összege. Minden háztartástípusban csökkent az életszínvonal, vagyis a jövedelem egyre nagyobb részét költik élelmiszerre, így egyre kisebb része jut másra - derül ki a statisztikai hivatal adataiból. A háztartások személyes kiadásaik 31%-át költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra; utóbbinak közel 60%-át háztartási energia vásárlására. Mindez azt jelenti, hogy a létminimumon élők bevételeik mintegy 10%-át költhetik el átlagosan szabadon. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8063 Lengyel zloty 4,3498 Cseh korona 25,565 Magyar forint 300,04 Horvát kuna 7,5630 Román lej 4,4631 Japán jen 98,82 Svájci frank 1,2008 Kanadai dollár 1,2909 USA-dollár 1,2485 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,21 26,43-24,89 316,02-288,80 OTP Bank 1,29-1,20 26,46-24,90 313,38-290,72 Postabank 1,29-1,20 26,56-24,77Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 26,36-24,89 315,23-288,09 Tatra banka 1,28-1,21 26,47-24,93 313,67-289,83 Prima banka 1,31-1,18 27,01-24,43 317,30-287,08 Általános Hitelbank 1,28-1,20 26,44-24,90 317,23-290,04 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Idén várhatóan Szlovákia büszkélkedhet az eurózóna egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával A lakosság nem érzékel javulást Bár az üzletközpontok csillognak, a vevők száma sem esett vissza, ám a gazdasági növekedés ellenére is kevesebbet engedhetünk meg magunknak. Nőtt ugyanis a munkanélküliség, egy év leforgása alatt 0,6%-kal csökkentek a reálbérek, az utóbbi egy évben 0,1%-kal mérséklődött a lakossági fogyasztás. (VladimírŠimíčekfelv.) Pozsony. Szlovákia az idei első negyedévben is az egyik leglátványosabb gazdasági növekedést produkálta az eurózóná- ban. A lakosság ugyanakkor egyre kevesebbet engedhet meg magának, így nem csoda, hogy az elmúlt időszak nyertesei a gyorshiteleket nyújtó pénzügyi szolgáltatók, amelyek megduplázták a profitjukat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei első negyedévben 3%-kal, 16,556 milliárd euróra nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett, pontosított adataiból. Ez ugyan 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint amit a hivatal a május közepi gyorsjelentésben jelzett, azonban így is jóval meghaladja az elemzők várakozásait. Ez utóbbiak márciusban még arra számítottak, hogy a tavalyi 3,3 százalékos növekedés az idei első negyedévben 1,5 százalékra esik vissza. A borús jóslatok azonban nem váltak be, az elemzők többsége szerint az ország gazdasági növekedése idén éves szinten így megközelítheti akár a 2 százalékot is. Az Európai Bizottság 1,8, a szlovák pénzügyminisztérium 2,3 százalékos növekedést jósol. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint, ha ez valóra válna, idén Szlovákia lenne az eurózóna leggyorsabban növekvő gazdasága, azonban minden attól függ, milyen irányt vesz az elkövetkező időszakban az eurózóna és Görögország. Michal Kozub, a Home Credit Slovensko elemzője szerint ugyanakkor már az első negyedéves növekedés is az egyik legjobbnak számít a régiónkban, hiszen Csehország gazdasági teljesítménye ugyanekkor 1, Magyarországé pedig 1,5%-kal esett vissza. Az első negyedéves szlovákiai növekedés továbbra is elsősorban a külföldi keresletnek köszönhető, idén azonban már ez sem nőtt olyan dinamikus ütemben, mint tavaly - nyilatkozta František Bemadič, a statisztikai hivatal szekcióvezetője. Szlovákia kivitele az év első három hónapjában 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés üteme azonban a tavalyi első negyedévben még 14 százalékponttal magasabb volt. A hazai kereslet esetében továbbra sem javult a helyzet, hiszen ez ezúttal is csaknem egy százalékkal esett vissza, miközben a lakossági fogyasztás is tovább csökkent - mondta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Az egyes ágazatok közül idén eddig az ingatlanpiac könyvelhette el a legnagyobb éves növekedést, több mint 17%-osat, 15%-kal bővült azonban a távközlési ágazat is. A mezőgazdaság termelése ugyanekkor 16,8, az építőiparé pedig 15%-kal esett vissza. A bruttó hazai termék csaknem 36 százalékát az ipar, 18,5 százalékát a kereskedelem és közlekedés, 12,9 százalékát pedig a közigazgatás valamint az oktatás- és egészségügy adja. A gazdasági válságon a jelek szerint egyelőre csak a pénzügyi szektor tette túl magát, amelynek a nyeresége az elmúlt egy évben 35,5 százalékkal, 608,9 millió euróra nőtt. A pénzügyi ágazaton belül is jelentős eltérések voltak, a legnagyobb profitnövekedést, 134 százalékosat a pénzügyi szolgáltatók könyvelhették el. A biztosítók nyeresége 28, a bankoké 12,6%-kal nőtt. A pénzügyekkel nem foglalkozó termelőcégek ugyanakkor további, csaknem 3%-os profitcsökkenést tudhatnak maguk mögött. Ennek megfelelően alakultak a beruházások is. Míg a bankszektorban ezek csaknem 15 százalékkal nőttek, a többi cégnél 4%-kal csökkentek. Az idei első negyedévben a lakosság is 5,4%-kal kisebb pénzösszeget fektetett be, mint egy évvel korábban, (mi) Változatlan az euróövezeti GDP Brüsszel. A szezonális ingadozást is figyelembe véve az idei első negyedévben az előző negyedévihez képest nem változott a bruttó hazai termék (GDP) sem az euróövezetben, sem az Európai Unióban, megfelelően a várakozásoknak - közölte tegnap az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. 2011 első negyedévéhez képest viszont az euróövezetben 0,1%-kal csökkent, a 27 tagú unióban pedig 0,1%-kal emelkedett a GDP. Az előzetes adatokhoz képest azért itt volt némi romlás. Az euróövezet esetében az előzetes adatok még stagnálást mutattak a mostani minimális zsugorodással szemben. Az elmúlt év 4. negyedévében az előző negyedévhez képest mind az euróövezetben, mind az EU-ban 0,3%-kal csökkent a GDP, (MTI) A problémákra olyan megoldást keresnek, hogy a bankokat ne a polgárok euróiból kelljen menteni Beavatkozás az uniós bankcsődök megelőzésére ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) tegnap többlépcsős beavatkozást tartalmazó javaslattal állt elő a jövőbeni nagy bankcsődök megelőzésére, illetve „gyors és fájdalommentes” kezelésére. Azonban nem tartalmaz áttörést a bizottság javaslata az európai pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitásának biztosítására, ami legkorábban 2014-ben lépne hatályba. A bizottság nem ajánl közös bank- rendszert, közös felügyelettel és betétbiztosítással, csak rászorítaná a pénzintézeteket, hogy rigorózusan készüljenek fel bármely gondjuk kezelésére és igyekszik olyan ellenőrzési, illetve pénzügyi biztosítékokat beépíteni a pénzügyi rendszerbe, amelyek segítségével elkerülhető, hogy az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a csődbe ment bankokat. Az EB a pénzügyi válság tapasztalataira hivatkozik, kiemelve, hogy az európai kormányok 2008 és 2011 októbere között összesen 4,5 ezer milliárd eurót költöttek bankmentésekre, ami megfelel GDP-jük 37 százalékának. Ezzel ugyan megelőzték a pénzintézetek csődhullámát, annak minden katasztrofális következményével, az óriási kiadás viszont hozzájárult a költségvetési deficitek és az államadósságok megugrásához, azaz az adósságválságkialakulásához. „Egyszerre kell azokat lépéseket megtennünk, amiket a válság diktál, s ezzel párhuzamosan a jövőbeli válságok elkerülésére szolgáló szabályozást is megteremteni” - mondta a bejelentéskor Michel Bamier belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztos. A bankok tőkeproblémáira pedig olyan megoldást kell találni, hogy a bankokat ne mindig az adófizetők euróiból kelljen a végén megmenteni. Eszerint a bankoknak az eddigieknéljóval nagyobb pénzügyi felelősséget kell vállalniuk a veszteségek leírásában, amiben az Európai Központi Bank is támogathatja majd őket. A bizottság javaslata szerint a bankoknak három tervet kell készíteniük, amelyek alapvető célja az, hogy még véletlenül se kérjenek többet pénzt az adófizetőket képviselő kormányoktól. Az első lépcső a megelőzés, a második a korai beavatkozás, a harmadik a helyreállítás (szanálás). A megelőzésen belül két tervet kell készíteniük: ezek közül a kilábalási terv tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a bank eszközeinek és forrásainak legkisebb romlása esetén életbe kell léptetni. A helyreállítási terv már az életképtelenné vált pénzintézet talpra állítása érdekében teendő lépéseket sorolja fel. Ezek közé tartozik például az, hogyan biztosítják az alapvető banki funkciók ellátását a bajok orvoslásának idején. A tagországok pénzügyi felügyeletei már a tervezés szakaszában is beavatkozhatnak, megkövetelhetik például a pénzintézetek jogi működési kereteinek módosítását. Ha világossá válik, hogy a csőd elkerülheteden, akkor a felügyelet ellenőrzése alá vonhatja és egészen mélyen átalakíthatja a pénzintézetet annak érdekében, hogy a belőle még kifacsarható forrásokból biztosítsa alapfunkciói működését, illetve megelőzze az állami segítség igénybevételét. A szanálás folyamatában eladhatják a bank egyes üzletágait. A helyreállítási műveletek finanszírozásához kétféle forrást ajánl a brüsszeli bizottság. Az egyik a pénzintézetek fedezett betéteire tíz éven át kivetett, 1%-os kulcsú adó. Az ebből befolyt pénz a tagországokban létrehozandó külön alapokban gyűlnének. A másik forrást a meglévő betétbiztosítási rendszerek mögött lévő tartalé- kokképeznék. (port., NG, hv)
