Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-06 / 130. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 6. Közélet 3 A kormány megszüntetné a megbízási szerződés alapján való munkavégzés lehetőségét - esetleg a diákokkal és a nyugdíjasokkal tenne kivételt Mindenkit lehúznak a megszorító intézkedések Vállalkozása válogatja: a munkaruha elszámolható, az öltöny nem (Képarchívum) Pozsony. Egyelőre ugyan a kormány még semmit sem fogadott el beha­rangozott megszorító csomagjából, ám az, hogy szinte minden munkavállalói réteg és a nyugdíjasok is rosszul járnak, biztosra vehető. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kabinet az államház­tartás rendbe tétele érdekében az alkalmazottakat, az egyéni vállalkozókat, a megbízási szerződés alapján dolgozókat, a nyugdíjasokat is „megsarcolja”, nem is beszélve azokról, akik a nyugdíjrendszer második pillé­rében takarékoskodnak. Alkalmazottak Az alkalmazottakat fogja a legkevésbé érinteni a „Fico- csomag”. Havi 3000 (esetleg 2750, erről sem döntött még véglegesen a kormány) eurós bevételig marad a 19 százalé­kos jövedelemadó, e felett 25 százalékos lesz. Megbízási szerződés alapján dolgozók A megbízási szerződés alap­ján dolgozók (dohoda) sokat veszítenek, a mintegy 700 ezer ilyen típusú munkavállalóból bő félmillióan saját bőrükön érzik majd a változást. A kor­mány lényegében megszüntet­né az ilyen szerződés alapján való munkavégzés lehetőségét - pontosabban csak a diákok és esetleg még a nyugdíjasok számára tenné lehetővé, ez utóbbi csoport esetében még mérlegel a kormány. Még azok számára is, akik a jövőben dolgozhatnak majd megbízási szerződés alapján, sok negatív változtatás lesz. Ugyanis nemcsak adót, hanem társadalom- és egészségbizto­sítási járulékot is fizetni fog­nak, ha bevételük meghalad egy bizonyos összeget, például a létminimumot, amely most havi 189,83 euró. Jelenleg megbízás alapján viszonylag előnyös dolgozni. Nem kell ugyanis járulékokat fizetni, csak jövedelemadót. Előnyös a cégeknek is több szempontból. Mindössze egy százalék járulékot kell fizetni­ük a Szociális Biztosítóba. To­vábbá nem kell végkielégítést fizetniük, ha elküldik a mun­kavállalót, s a felmondási idő is csak 15 nap. Ha a kormány elfogadja a tervezetet, az azt fogja eredmé­nyezni, hogy 550-600 ezren el­esnek az ilyenfajta munkavég­zés lehetőségétől. Ez pedig elemzők szerint vagy a fekete­munkát, vagy a munkanélküli­séget növeli. Érinti a terv azokat is, akiknek a megbízás alapján végzett munka az egyetlen be­vételi forrásuk, de például azo­kat is, akik a munkanélküli se­gély mellett szeretnének egy kis - nagyon alacsony - pluszjöve­delemhez jutni. Egyéni vállalkozók Az eddiginél sokkal maga­sabb járulékokat fognak fizet­ni. A minimális kivetési alap, amelyből a társadalombiztosí­tási és egészségbiztosítási járu­lékokat fizetniük kell az egyéni vállalkozóknak, az országos át­lagbér 50 százaléka lesz a je­lenlegi 44,2% helyett. Az egyéni vállalkozók a Szo­ciális Biztosítóba és az egész­ségbiztosítóba jelenleg össze­sen havonta legalább 160,24 eurót kötelesek fizetni. Ha a ki­vetési alap megemelkedik, ak­kor a minimális járulékkötele­zettségük havi 181,23 euró lesz. Akik jelenleg több mint 400 eurós adóalapból fizetik a járulékokat, azok a jelenlegi összeg csaknem dupláját fog­ják járulékként fizetni. Megnyirbálja a kormány az átalánykiadásokat is. A javasla­tok egyike szerint csak évi 3600 euróig lehetne leírni a most 40 százalékos átalánykiadásokat az adóalapból, ami azt jelenti, hogy magasabb adót és járulé­kot fognak fizetni. Ez mintegy 107 ezer egyéni vállalkozót érint a mintegy 250 ezerből. Annak az egyéni vállalkozónak például, akinek a költségek le­írása után 800 eurós bevétele marad, a jelenlegihez képest havi 90 euróval magasabb járu­lékot fog fizetni, 278 eurót. Még nagyobb gondban lesz­nek az olyan egyéni vállalko­zók, akik nem kifejezetten ipa­rosok, hanem szellemi munkát végeznek. Ők ugyanis reális, kézzelfogható, leírható dolgo­kat ritkán vásárolnak, ergo, minden évben nem tudják ezek költségeit leírni. Egy autószere­lő például csavarokat állandóan vásárol, hiszen szüksége van rá, és le is írhatja a költségeket, a munkaruhára, szerszámokra stb. fordított összegekkel egy­ütt. Egy zenész, pénzügyi ta­nácsadó, fordító, szerkesztő vagy író a munkaebédeket vagy a kávét - az ún. reprezentációs költségeket - viszont nem szá­molhatja el, holott a munkájá­val az ilyen kiadások is feltétle­nül együtt járnak. Egy üzletem­ber, ha öltönyt vásárol, ennek árát nem írhatja le, holott szá­mára ez a munkaruha. További tervezett változás, hogy a kormány feltehetően el­törli az iparengedélyüket fris­sen kiváltott egyéni vállalko­zók számára az egyéves járu­lékmentességet is - jelenleg az első évben nem kell társada­lombiztosítási járulékot fizet­niük. A munkaügyi minisztérium a változásokat egyrészt azzal magyarázza, hogy azoknak, akik most a minimális járulé­kokat fizetik, a leendő nyugdí­juk rendkívül alacsony lesz, szociális segélyre fognak szo­rulni. Másrészt azzal érvel a tárca, hogy az alkalmazotti stá­tuszban levők sokkal magasabb járulékot fizetnek, mint az egyéni vállalkozók. Ezt akarná a kormány egységesíteni, vagy legalábbis megközelítőleg ha­sonlóvá tenni. Nyugdíjasok A nyugdíjak 2013 januárjától fix összeggel emelkednek, ami azt jelenti, hogy lassúbb ütemű lesz a valorizáció. A kormány a változtatás szükségességét az­zal magyarázza - akárcsak előd­je, a Radičová-kormány, a- melynek szintén voltak ilyen tervei -, hogy a jelenlegi, száza­lékalapú valorizáció mellett a kisnyugdíjasok rosszabbul jár­nak, mert ők összegszerűen mindig kevesebbet kapnak, mint a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A kormány szerint tehát a kisnyugdíjasok így job­ban járnak. Viszont a kicsit is magasabb nyugdíjjal rendelke­zők számára - kb. 400 euró fe­lett - a fix összegű emelés kife­jezetten előnytelen a jelenlegi, ún. svájci indexálású modellhez képest. A fix összegű emelés a jelen­legi számítás szerint a jövő év­ben az öregségi nyugdíjak ese­tében nyolc eurót jelent. Füg­getlenül tehát attól, kinek mekkora most az öregségi nyugdíja, mindenki nyolceurós emelést kap. A többi nyugdíj kisebb, de ugyancsak azonos összeggel nő minden érintett esetében, (sán) Jahnátek ismét életre kelti az ártanácsot, hogy figyelmeztessen az indokolatlan haszonkulcsra Úton-útfélen ellenőrizni fogják az élelmiszert A tárcavezető tervei szerint kisebb kommandók ellenőriznék a problémás üzleteket (Jón Krošlók illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hadat üzent Ľubomír Jahnátek földműve­lésügyi miniszter azoknak az áruházláncoknak, amelyek romlott, rossz minőségű élelmi­szert juttatnak forgalomba. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, ismét létrehozza az ártanácsot, amely az indokolat­lan áremelésekre, túlzott ha­szonkulcsra fogja felhívni a la­kosok figyelmét. „Mi nem tudjuk megakadá­lyozni, hogy valaki nagy ha­szonkulccsal dolgozzon, de megmondhatjuk az emberek­nek, hogy aíz adott üzlet mennyi pénzt vág zsebre, s aztán a lako­sok megítélésén múlik, hogy a továbbiakban is ott vásárolnak- e vagy sem” - nyilatkozta Jah­nátek. Az ártanácsba nem poli­tikusokat, hanem nonprofit szervezetek képviselőit jelölné. A miniszter ugyanakkor újí­tana az élelmiszer-ellenőrzé­sek rendszerén is, újonnan már az utakon, sztrádákon állítaná meg az élelmiszert szállító ka­mionokat, hogy az állategész­ségügyi hivatal ellenőrei még azelőtt mintát vegyenek a ter­mékekből, hogy azok a boltok­ba kerülnek. Bevezetné, hogy az üzletek­be ne két-három ellenőr járjon vizsgálatra, hanem egyszerre 10-12. „így aztán 24 óra lefor­gása alatt az egész üzletet megvizsgálhatják az utolsó csempéig. Rugalmas munka­idejük lesz, tehát nemcsak napközben tartanak majd ilyen razziákat, hanem éjjel is. Épp a késő éjszakai órákban kerül a legtöbb romlott élelmiszer a boltokba” - nyilatkozta Jahná­tek, azzal, hogy már feltérké­pezték a problémás üzletlán­cokat, s ezeknél fogják kezdeni a vizsgálatot. Hogy konkrétan melyekről van szó, s mikor ve­szi kezdetét az újfajta élelmi­szer-razzia, egyelőre nem akar­ta elárulni. Az újfajta ellenőr­zéseket is tartalmazó, élelmi­szerekről szóló törvénymódosí­tás a tárcavezető ígérete szerint hamarosan a parlament elé ke­rül. (dem, SITA) Másodszor is benyújtották a módosítást Matovič továbbra is átírná az utazási irodák árait ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Másodszor terjesz­tette be a parlamentbe Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) képviselője a reklám- törvény módosítását, amely ar­ra kötelezné az utazási irodá­kat, hogy katalógusaikban a nyaralások teljes árát közzéte­gyék, azokkal az illetékekkel, pluszdíjakkal együtt, amelye­ket az ügyfeleknek a teljes ár részeként ki kell fizetniük. „A gyakorlatban többször előfordult, hogy az embereket félrevezették, mert az utazás eredetüeg meghirdetett össze­ge jóval alacsonyabb volt, mint a végösszeg, amely már az összes díjat tartalmazta” - ma­gyarázzák tervezetüket az egyszerű emberek. Az előző megbízatási időszakban is a parlament elé terjesztettek egy Gyakran megtévesztő az ár (Vladimír Simíček felvétele) ilyen törvénymódosítást, végül viszont nem fogadták el a hon­atyák. Ha a jogszabály módosítását elfogadná is a parlament, az idei turistaszezont már nem fogja befolyásolni, mivel csak 2013. január 1-jétől lépne ha­tályba. (dem, SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents