Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-01 / 126. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 1. www.ujszo.com Megpróbálnak fellépni az áfacsalók ellen Évi 2,3 milliárd folyik el a nagy adócsalások miatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az adóbehajtás hatékonyságának növelésével és az adócsalást elkövetők szigorúbb büntetésével a kormány 1,1 milliárd eurós pluszbevételre számít. A Fico-kabinet tegnap elfogadta a 2012 és 2016 közötti időszakra szóló, adócsalások elleni akciótervét, amely szerint a szigorításra égető szükség van, hiszen Szlovákia csak tavaly 2,3 milliárd eurós bevételtől esett el az adócsalások miatt. A pénzügy az igazságügyi tárcával együtt dolgozta ki az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítástervezetét is. Ennek megtárgyalását a kormány tegnap ugyan felfüggesztette, várhatóan azonban már idén októberben életbe lép. Eszerint szigorítanának a rizikós áfafizetők regisztrációját, miközben a regisztrációnál az ilyen adózóknak pénzügyi fedezetet kellene fizetniük. Csökkenteni kívánják azt a határértéket is, amelyen felül havonta kell befizetni az adót, ráadásul, míg jelenleg a 2660 eurónál kisebb adócsalások nem számítanak bűnténynek, a jövőben ezek esetében is kemény büntetéseket szabnának ki. Csalásra adott okot az áfafizetők részéről a többi uniós tagországból származó használt autók behozatala is, a jövőben így ezekről is nyilvántartást kell vezetniük az ezzel foglalkozó vállalkozóknak, amit elektronikus úton kell eljuttatniuk az adóhivatalnak. Csökkenteni akarják azt a határértéket is, amely alatt az elektronikus pénztárgép által a készpénzfizetésnél kiadott számlát elfogadják az adóelírásnál. Készpénzes fizetésnél ez a határérték áfával együtt 200 euró lenne, míg kártyás fizetésnél 1600 euró. (mi) RÖVIDEN Nagyobb bankadó elfogadva Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a bankokra, továbbá bizonyos ágazatokra kivetett extraadókról szóló törvény- tervezetet. „Összességében a bankszektortól 175 millió euró befizetését várjuk, ennek döntő részét növekedésélénkítő intézkedésekre fordítjuk” - közölte az ülés után Robert Fico miniszterelnök. Az egyes ágazatokat érintő különadó révén pedig további 100 millió euró bevételt várnak. A kérdés az, hogyan akarja megakadályozni a Fico-kormány, hogy a bankok és cégek az új terheket áthárítsák a lakosságra. A kabinet tegnap tudomásul vette, hogy Szlovákiának idén 263,8 millió eurót kell befizetnie az eurót védő pénzügyi tűzfalba (ESM), az országot érintő teljes összeg egyébként 659,2 millió euró, ezt 5 év leforgása alatt kell befizetni, (akt. SITA) Töröltetné az 50%-os részvételi megkötést Matovič lazítana a népszavazási szabályokon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltöröltetné az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) azt a megkötést, hogy a népszavazás csak 50%-os részvételnél érvényes. Igor Matovič pártelnök rámutatott, a választások is érvényesek, bármilyen alacsony részvétel mellett. Az eddigi hét népszavazásból csak egy (az uniós csadakozásról szóló) volt érvényes. Az alkotmánytörvény módosításához 90 szavazatra van szükség a parlamentben. Matovič reméli, lesz ennyi „igazságos” képviselő. Attól nem tart, hogy részvételi küszöb nélkül szélsőségesek politikai eszközévé válhat a referendum, hiszen kiírásához 350 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni. Az ellenzéki pártok nem rajonganak az ötletért. Ľudovít Kaník (SDKÚ) szerint a küszöb teljes eltörlése ésszerűden. Az OĽaNO csak politikai tőkét akar kovácsolni egy népszerű témával, véli Pavol Abrhan (KDH). Az alkotmány nem tépőkalendárium, a politikai egyezséget kell megkeresni, különben csak üres marketingfogásról van szó, figyelmeztet Sólymos László (Híd). Richard Sulik, az SaS elnöke szerint az 50%-os küszöböt folyamatosan kell csökkenteni, tízéves horizonton. (TASR, SITA, vps) Matovič ötlete alapján az is előfordulhatna, hogy egyetlen résztvevővel is érvényes lenne a népszavazás (Tomáš Benedikovič felv.) Rövidesen két, egykori SNS-es miniszter kerülhet a vádlottak padjára, 12-20 évet is kaphatnak Štefanov is a gyanúsítottak között Pozsony. Négyről ötre emelkedett a faliújságtenderként ismert korrupciós ügy gyanúsítottjainak száma. Köztük van a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két volt építésügyi minisztere is, Igor Štefanov és Marián Janušek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly márciusban a nyomozó négy személy ellen tett vádemelési javaslatot. Marián Janušek ellen közbeszerzéssel kapcsolatos hatásköri visszaélés, továbbá hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indult eljárás. 7-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A többi gyanúsított, Radoslav B., Tomáš L. és Zdenka K. az első két vádpont kapcsán 7-12 évre ítélhető. A napokban Igor Štefanov esetében is vádemelési javaslatot nyújtott be a faliújságtender ügyében a korrupcióellenes hivatal. A rendőrség szerint az öt gyanúsított, további, egyelőre ismeretien személyek segítségével egy előre kiválasztott konzorcium kezére játszott egy állami megrendelést. A tender meghirdetéséről szóló felhívást csak az építésügyi minisztériFico és Štefanov egy minisztériumi ellenőrzés után. Minden rendben volt - legalábbis egy ideig (Tomáš Benedikovič felvétele) um zárt folyosóján található faliújságra akasztották ki, csak a tárca alkalmazottai tudtak róla. Ezzel nemcsak a verseny- tárgyalásról szóló tendert, hanem az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt is megsértették. A pályázatot három, előre kiválasztott cégnek küldték el, amelyek konzorciumként dolgoztak ki ajánlatot, de az nem felelt meg a verseny feltételeinek. A minisztérium ennek ellenére a konzorciumnak ítélte oda a megrendelést, holott ki kellett volna zárni a pályázatból. A 97 millió eurós megrendelést a pályázat kiértékelésének másnapján azonnal aláírták. A szerződésben az is szerepelt, hogy az összeg még nem tartalmazza a megrendelés kivitelezésével összefüggő költségek térítését, amit külön fog megfizetni az állam. Ezzel megteremtették a lehetőségét, hogy olyan kiadásokat is kiszámlázzanak, amelyek nem szerepelnek a szerződésben. Az állam a szerződés szerint 2007júniusától 2009 áprilisáig több mint 12,7 millió eurót fizetett ki. A maradék összeget nem fizette ki az állam, mivel a botrány kipattanása után a kormány egy rendelettel 2009 április végén arra kötelezte a minisztert, hogy álljon el a szerződéstől, (dem) Átszervezés ürügyén szélnek eresztik a kommunikációs osztály munkatársainak nagy részét Tisztogatás a külügyminisztériumban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Huszonöt embert bocsát el a szlovák külügyminisztérium. Miroslav Lajčák tárcavezető hivatalba lépése óta folyamatosan azzal vádolja elődjét, Mikuláš Dzurindát, hogy SDKÚ-s propagandaközpontot csinált a külügyből, ezért Dzurinda embereit elbocsátja. Távoznia kell viszont olyan személyeknek is, akiknek semmi közük az SD- KÚ-hoz. A külügy sajtóosztálya egyelőre nem tette közzé a távozók névsorát. „Az előző vezetés hetven karrierdiplomatát bocsátott el, és felvett helyettük nyolcvan pártjelöltet” - magyarázza Boris Gan- del szóvivő. Egyben azt állítja, most a 25 távozó helyére nem vesznek fel senkit. A Sme napilap információi szerint viszont ismét elkezdtek felbukkanni a külügyben azok, akiket Dzurinda idején rúgtak ki, tehát Lajčák első minisztersége idején ott dolgoztak. A menesztések hivatalos oka átszervezés. Ez leginkább a sajtóosztályt érinti. Távozik annak eddigi vezetője, Petra Greksová, aki öt éve van a tárcánál, továbbá Ľuboš Schwarzbacher, Dzurinda volt szóvivője is, aki korábban a Markíza televízió szerkesztője volt. Korábban nem volt jellemző, hogy szóvivőket küldenek el, Ján Škoda, Lajčák első szóvivőjét svájci nagykövetté nevezték ki, Juraj Tomagának és Peter Stanonak pedig Dzurinda hivatalba lépésekor sem mondtak fel. Boris Gandel, Lajčák jelenlegi szóvivője egyébként tavalyig az SDKÚ tagja volt. Mennie kell a kommunikációs osztályról Vladimír Tali- annak, a Szlovákiát külföldön bemutató projekt vezetőjének is, annak ellenére, hogy Lajčák szerint a projekt prioritást élvez. Állítólag Milan Nič, Milan Ježovica volt államtitkár hivatalának igazgatóhelyettese és tanácsadója, Lajčák egykori munkatársa is távozik, (vps) Lajčák Martonyival tárgyal Budapest. Ma tárgyal a szlovák és a magyar külügyminiszter. Miroslav Lajčák és Martonyi János a kétoldalú kapcsolatokat (például a kettős állampolgárság témáját), továbbá Európa pénzügyi-gazdasági helyzetét tekinti át, valamint egy sor további európai, nemzetközi és biztonságpolitikai kérdést vitat meg. A látogatás során átadják a két külügyminisztérium által alapított díjat, amelyet évente olyan személynek vagy intézménynek ítélnek oda, akik (amelyek) jelentősen hozzájárulnak a szlovák-magyar közeledéshez. (TASR) Módosította a hatásköri törvényt, már ebben a hónapban lehet kisebbségi kormánybiztos Magánszemély nem pályázhat támogatásra VERES ISTVÁN Pozsony. 2013-tól nem pályázhatnak magánszemélyek a kormányhivatal kisebbségi kulturális támogatásaira. A kormány tegnap hagyta jóvá a hatásköri törvény módosítását. Felfordulást valószínűleg nem okoz a változás, információink szerint a kormányhivatalba évente érkező több ezer kérelem közül csupán 20-30 származik magánszemélyektől. A hatásköri törvény új formája jelzi a leendő kisebbségi kormánybiztos jogköreinek leendő határait is. A módosítás kimondja, hogy a kisebbségi miniszterelnök-helyettes jogköreit a kormányhivatal veszi át. A kisebbségekkel kapcsolatos jogköröket Robert Fico miniszter- elnök és Bugár Béla, a Híd elnökének megegyezése alapján a kisebbségi kormánybiztos kapja meg, valószínúűleg már ebben a hónapban kinevezik. A végső szó a jelek szerint a kormányhivatal igazgatójáé lesz. A kisebbségi kormánybiztos az előzetes hírekkel ellentétben nem felel majd a polgári társadalom fejlesztéséért, ezt a jelenlegi kormánybiztos, Filip Vagač viszi tovább. A volt kisebbségi miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozó többi pályázati rendszert szétosztják: a roma projekteket a belügy, a nemi egyenlőséggel kapcsolatos projekteket a szociális tárca, az emberi jogi projekteket pedig a külügy kapja, a határon túli szlováksággal kapcsolatos ügyeket szintén. Az új hatásköri törvényt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, szeptembertől léphet életbe, egyes részei pedig januártól. Egy kitétel szerint a kisebbségi jogköröket a kormányhivatal már szeptember előtt, vagyis az elfogadási időszakban is gyakorolhatja.
