Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-31 / 125. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 31. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Iskolavezetők kétnapos szakmai találkozója A Selye János Egyetem hallgatóinak egy csoportja a gyakorlatban is kipróbálta jövendő hivatását Drámapedagógiai mobil tanítás A diákok élvezték a rendhagyó angolórát A Comenius Pedagógiai Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya - a tavalyi sikeres kezdeményezés folytatásaként - kétnapos szakmai találkozót szervezett a Komáromi járás magyar tanítási nyelvű oktatási és nevelési intézményeinek vezetői számára. A szakmai találkozó május 16-17-én volt Kovácspatakon, s a szakmai ismeretszerzés mellett jó alkalmat nyújtott a kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre és információcserére. Idén is kiderült, hol szorít a cipő? - terítékre kerültek tan- ügyigazgatási elvárások és tapasztalatok. Borosné dr. Kézy Zsuzsanna közoktatási szakértő képzése betekintést adott a szevezeti kultúra megismerésébe, látlelet készítésébe a szervezeten belül. Kerestük a kapcsolatot és összefüggéseket az iskola klímája és teljesítménye között. Elemeztük, hogyan jelenik meg az iskolai szervezeti klíma a tanárok, vezetők, tanulók viselkedéséA nemeškaj ali iskolások tanulmányi kiránduláson vettek részt, melynek célja a természetrajzzal kapcsolatos ismeretek bővítése volt. Ellátogattak a Felsőszeli Széchenyi István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda területén kialakított növényparkba, ahol lomb- és tűlevelű növényeket, réti virágokat, egzotikus és gyógynövényeket láthattak. Pónya Zsuzsanna igazgatónő és helyettese, László Ildikó szívélyesen fogadta a tanulókat, bemutatta nekik a „nagy” iskolát és a parkot. Molnár Beáta tanító néni a természettudomáben, közösen vallott értékekben, szabályokban és kapcsolatteremtésben. Tanultunk moderálni, avagy értekezletvezetést dr. Vida Józsefné közoktatási szakértőtől. A tréning során felszínre kerültek az intézményvezetők napi kihívásai, próbatételei - érintve a döntés nehézségeit, az intézményvezetés művészetét, az oktatási redszerünk lépcsőugrásait és darázsfészkeit, a társadalmi elvárásokat. Az előadóterem falaira kikerültek a poszterek az óvodák, alapiskolák és középiskolák vezetőinek meglátásaival, tapasztalataival. így fogadtuk Pék Lászlót az SZMPSZ országos elnökét - 4 nappal az SZMPSZ országos közgyűlése után, s pár nappal az okatatásügyi miniszterrel tervezett megbeszélések előtt. Az esti beszélgetés, a fehér akác illata és a magyar nóta dallama közösséggé kovácsolta az intézmény- vezetőkkis csapatát. Decsi Katalin a gutái Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Gimnázium igazgatónője nyi tantárgyak szaktantermébe kalauzolta el őket, ahol prezentáció segítségével ismerkedtek meg a fekete bodzával. A bemutatott növényhez kapcsolódott a számítógépes játék és a feladatlap is. Maradandó élmény volt, hogy az éppen virágzó bodzát a növényparkban maguk is láthatták, kezükbe foghatták, érezhették különleges illatát. A kedves vendéglátók CD-vel, információs füzettel és naptárral ajándékozták meg a gyerekeket, akik még sokáig emlegették a Felsőszeli- ben szerzett élményeket. Futó Mária Tavaly májusban Dr. Matyi Gabriella, a Selye János Egyetem Modem Filológiai Tanszék Angol nyelv és irodalom szekciója oktatójának ötlete nyomán harmadéves egyetemi hallgatókból - Németh Nikolas, Vízváry Erika és jómagam, Zol- czer Péter - megalakult egy kis csoport. ZOLCZER PÉTER A tanárnő és mi, hallgatók egyaránt úgy éreztük, megfelelő szinten elsajátítottuk a tanításról szóló elméleti tananyagot ahhoz, hogy kipróbáljuk, hogyan is teljesítenénk tanárként. A harmadévesek ugyanis az egyetemi tanterv alapján a negyedik év második feléig csak hospitálni járnak az iskolákba, vagyis hallgatniuk és megfigyelniük kell az órákat. Úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy személyes tapasztalatokat szerezzünk. Mivel mindhármunk egyik szakja az angol nyelv és irodalom, az angol nyelv tanítását tűztük ki célul. Miután meghívást kaptunk a komáromi Bozsik József Általános Iskolából, nekiláttunk a tanterv kialakításának. Valami újat és izgalmasat szerettünk volna mutatni, így Dr. Matyi Gabriella a drámapedagógiai elemek és technikák alkalmazását ajánlotta. A drámapedagógiát általában módszerként, művészet- pedagógiai módszeregyüttesként és reformpedagógiai irányzatként határozzák meg. Kaposi László definíciója szerint: a dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során a résztvevők fiktív világot építenek fel, majd ebbe a képzeletbeli világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert. Egy pénteki napon került sor a tanításra, mely a 7. osztály A csoportjával kezdődött. A gyerekeknek tetszett, hogy átren- deztettük velük az osztályt, és egy körben ültünk mindannyian. A hangulat sokkal barátságosabb és családiasabb lett. Az új tananyag - a mondatformálás szabályai - rövid bevezetése után következett a drámapedagógiai játék. A diákokat három csoportra osztottuk, egyikünk elmagyarázta a játék menetét, szabályait, és megfogalmazta magát a feladatot. Különböző típusú iskolákhoz kellett szabályzatot írniuk az újonnan tanult nyelvtant alkalmazva. A diákok e feladat során nagyon kreatívak voltak. A 7. osztály B csoportjában ugyanaz volt megfigyelhető, mint az előző csoportban. A diákok eleinte kicsit félénkek voltak, de hamar felszabadultak. Szintén nagyon érdekes ötletek születtek, és ennek a csoportnak is tetszett az óra. Harmadik óránkat a 8. osztályosoknak tartottuk. Itt már kicsit más volt az óra menete. A nyelvtant megpróbáltuk beleépíteni egy élőképes drámajátékba, amit az Our World (Világunk) téma alapján építettünk föl. Úgy vélem, ez az osztály élvezte a legjobban az óránkat. A következő akadémiai évben már első éves (negyedikes) mesterképzős hallgatókként tértünk vissza a Selye János Egyetemre. Dr. Matyi Gabriella tanárnő felvetette, folytathatnánk a mobil tanítást, mivel több iskolából is felkérés érkezett. Ennek mindhárman örültünk, alig vártuk, hogy újra taníthassunk, és bemutathassuk a drámapedagógiai elemekkel és technikákkal „ízesített” módszerünket. Erre két iskolában is lehetőségünk nyílt: az Ipolyszakállosi Alapiskolában és az ipolysági Fegyvemeki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolában. Csoportunkat három harmadéves egyetemi hallgatóval bővítettük, Marosi Renátával, Rencés Ildikóval és Jakubecz Ádámmal. Négy negyvenöt perces órán tanítottunk. A gyerekek életkora 11 és 17 év között volt, az an- golnyelv-tudásuk szintje pedig kezdő és középhaladó. Úgy döntöttünk, kevert hármas csoportokat alakítunk ki, hogy mindenki esélyt kapjon megmutatni, milyen sajátos módszerrel tanítana egy idegen nyelvet. Létrehoztunk egy alapóraterv-szerkezetet, melyet három főbb részre osztottunk. Az első részben olyan játékkal indítottunk, amely a bemelegítő és bemutatkozó játék közé tehető. A második részben egy újabb játék segítségével próbáltuk átvenni a diákokkal az előre megadott tananyag átdolgozott változatát a lehető legfel- szabadultabban és leghatékonyabban. A záró részben pedig egy rövid, vidám levezető játékot alkalmaztunk, miközben a gyerekek összefoglalták az új ismereteket. A játékoknál és a tananyag átdolgozásánál a fő A gyerekeknek tetszett, hogy átrendeztettük velük az osztályt, és egy körben ültünk mindannyian. szempont a drámapedagógiai elemek és technikák beépítése volt. A terv kivitelezéséhez szükséges munkát megosztottuk egymás között, ezért a végső óraterv sok kis darabból épült fel. Ez a módszer lehetőséget adott arra, hogy mindenki kivegye a részét a munkából, és főként arra, hogy az óraterv minél színesebb legyen. Egy tanítási órát hárman vezettünk le, mindannyiunknak az óra egy-egy része jutott, míg a többiek eközben megfigyelték az órát, és jegyzeteket készítettek az általuk pozitívnak vagy negatívnak ítélt elemekről. Ezekből a jegyzetekből később nagyon sokat tanultunk. A tanítás során rengeteg értékes tapasztalattal gazdagodtunk. Nagyon sok váratlan szituációval kerültünk szembe, amelyeket - úgy érzem, mindenki nevében mondhatom - közvetlenül és hatékonyan oldottunk meg. Ez főként a drámapedagógiai technikáknak volt köszönhető. A diákok együttműködők, készségesek voltak. Boldoggá tett minket a tény, hogy a gyengébb tanulók is élvezték az órát, és örömmel részt vettek a játékokban. Az egyik osztály tanulóinak annyira tetszett az óra, hogy arra kértek bennünket, húzzunk rá az órára, inkább nem mennek ki szünetre. A tanítási órák fő részét a diákok három csoportra osztásával kezdtük. Műiden csoport kapott egy segítőt közülünk. Miután ismertettük velük a feladatot, arra bátorítottuk őket, hogy dolgozzanak együtt, és ha szükség van rá, ne féljenek segítséget kérni tőlünk. A feladat megoldásával párhuzamosan akadálymentesen megválaszolták az épp aktuális nyelvtani kérdéseket. A tanárok és tanulók által kapott pozitív visszajelzések alapján úgy gondolom, megérdemelten zárhattuk a napot a remélt sikerrel. És egyúttal szintén reméljük, hogy bebizonyítottuk: a drámapedagógiai elemek és technikák segítségével - esetünkben egy idegen nyelvi órát - a tanárok képesek érdekessé, szórakoztatóvá és élvezetessé tenni a tanítást, miközben a diákok az új tananyagot egyszerűen és hatékonyan sajátítják el. Mindannyiunk nevében nagyon köszönjük és hálásak vagyunk mindenkinek, aki bármilyen módon segített nekünk abban, hogy ezek a mobil tanítások létrejöhessenek, legfőképp Dr. Matyi Gabriellának, a főszervezőnek, akitől az alapötlet származik. A szerző a Selye János Egyetem negyedéves hallgatója Ismerkedés a fekete bodzával (Pónya Zsuzsa felvétele) A szakmai találkozó résztvevői (Képarchívum) A POSTA HOZTA Növényparkban jártunk
