Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-31 / 125. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 31. www.ujszo.com wkksmeimm Romney már befutott Washington. Mitt Romney a várakozásoknak megfelelően Texasban is megnyerte a keddi republikánus előválasztást, és összegyűjtötte a hivatalos elnökjelöltséghez szükséges delegátusi voksokat. A hivatalos elnökjelöltség elnyeréséhez 1144 szavazat kell, és Romney már átlépte ezt a küszöböt, vagyis Barack Obama hivatalos kihívója lesz a republikánus párt részéről. Még hat államban tartanak előválasztást, az országos pártkonvenció pedig augusztusban lesz. (MTI) Nyugdíjasok tüntettek Prága. Néhány ezer nyugdíjas tüntetett tegnap délután Prágában a jobbközép kormány reformjai ellen, s követelte az intézkedések visszavonását. Sérelmezik, hogy a Nečas-ka- binet a következő három évben nem az eddig szokásos módon, az előző évi infláció, illetve az átlagbéremelkedés mértékének megfelelő arányban kívánja emelni a nyugdíjakat, hanem ennek az összegnek csak az egyharmadával. A diákszervezetek szolidaritásukról biztosították a nyugdíjasokat, s követelték, hogy a kormány álljon el a tandíj tervezett bevezetésétől. (-kés) Kifakadt a pápa Róma. XVI. Benedek pápa tegnap kifakadt a vatikáni kiszivárogtatási ügy szerinte hamis médiatálalása miatt, és teljes bizalmáról biztosította közeli munkatársait. A pápai állásfoglalás pár nappal azután hangzott el, hogy bizalmas vatikáni iratok továbbadása miatt őrizetbe vették az egyházfő személyi inasát, Paolo Gábrielét. A pápa nagyon sajnálja, hogy a botrány ártott az egyház tekintélyének. (MTI) Kevesebb civil áldozat Kabul. Az Afganisztánban megölt civilek száma 21 százalékkal csökkent 2012 első négy hónapjában a múlt év azonos időszakához képest - közölte tegnap Ján Kubiš, az ENSZ főtitkárának afganisztáni különmegbízottja. Idén januártól április végéig 57? civil halt meg, a sérültek száma 1219. Az áldozatok 79 százalékának haláláért a felkelők, 9 százalékukért pedig a NATO, illetve az afgán rendőrség és hadsereg a felelős. (MTI) Szabadlábon védekezhet a kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója, de ez összesen 240 ezer fontjába került Assange kiadható Svédországnak, de nem fogják elsietni Néhány napig London leghírhedtehh börtönében tartották fogva (TASR/ AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ London. Elutasította tegnap a brit Legfelsőbb Bíróság Julian Assange-nak, a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítójának fellebbezését svédországi kiadatása ellen. A jelenleg Nagy-Bri- tanniában élő 40 éves ausztrál állampolgár portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta média- partnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange - aki korábban Svédországban élt - két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja őt. Assange, aki nem jelent meg a tegnapi tárgyaláson, tagadja a vádakat, a meg- gyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Ügyvédei ezért azt kérték a brit Legfelsőbb Bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fórum azonban többségi döntéssel ezt elutasította, törvényesnek nyilvánítva a svéd elfogatóparancsot. Ez sem jelenti azonban Assange azonnali kiadatását. Az ügyvédi stábnak két hete van a további jogi lehetőségek mérlegelésére, és a BBC-nek nyilatkozó szak- kommentátorokszerintAssange védői akár az egész ügy újratárgyalását is kezdeményezhetik. Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Bri- tanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon. Assange ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést. Egyik fő érvük: fennáll annak a kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az USA- nak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantá- namói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt Amerikának. A védők megkérdőjelezték azt a svéd hatósági álláspontot is, hogy a kiadatási kérelemnek semmi köze a WikiLeaks-kiszivárogta- tásokhoz. (MTI, ű) A nürnbergi per óta Charles Taylor az első államfő, aki fölött nemzetközi törvényszék ítélkezett Ötven év a véres gyémántok urának Hága. Ötvenévi börtön- büntetésre ítélte a már korábban bűnösnek talált Charles Taylor volt libériái elnököt a Sierra Leone-i háborús bűnöket tárgyaló különleges ENSZ-bíróság. Egy korábbi közlés szerint várhatóan Nagy-Britanniá- ban tölti le büntetését. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap Hollandiában kihirdetett ítélet megerősítette, hogy Taylor felelősséget visel a Sierra Leone-i polgárháború során, 1996 és 2002 között elkövetett számos brutális háborús bűncselekményért. A bíróság Taylor szerette a fényűzést, a szép nőket (TASR/AP) nem vett figyelembe enyhítő körülményt. A vádlott bűnösségét a törvényszék már áprilisban kimondta. Az összesen tíz éven át tartó Sierra Leone-i polgárháborúban 120 ezren haltak meg. A Taylor közvetett irányítása alatt álló erők egyik célja a vád szerint az ország gyémántbányáinak erőszakos kiaknázása volt, fő eszközük pedig a tömeges megfélemlítés és terror. A vádak között gyilkosság, civilek zaklatása, nemi erőszak, szexuális rabszolgaságra kényszerítés, gyermekkatonák toborzása és bevetése is szerepelt, bár a bíróság úgy ítélte meg, hogy a 64 éves Taylor ezek nagy részében nem felbujtóként vagy segítőként szerepelt. „A vádlott felelős a legszégyenteljesebb bűncselekmények segítéséért, bátorításáért, tervezéséért” - fogalmazott az ítéletet bejelentő bíró. A volt libériái elnök az ügyészek szerint fegyverekkel és hadianyagokkal látta el a szomszédos Sierra Leonéban tevékenykedő, kegyetlen módszereikről hírhedtté vált lázadókat. Cserében kényszermunkával bányásztatott, ún. véres gyémántokat kapott. Ezekből adott aztán többek között olyan hírességeknek, mint Naomi Campbell szupermodell, akinek két éve még Hágában is tanúskodnia kellett. Az exelnök mindvégig tagadta a vádakat, amelyek szerinte politikai indíttatásúak voltak. Azt hangoztatta, hogy célja éppen a béke megteremtése volt a térségben. Ügyvédei a vádlott egészségi állapotára, korára és családi körülményeire hivatkozva is igyekeztek enyhébb büntetést elérni, de ezeket a felvetéseket a bírák elutasították. Az ügyészség korábban 80 év börtönt kért, ezt a bírák túlzónak tartották, miután a vádlott tevőlegesen nem vett részt a bűncselekményekben. Taylort 2006-ban Nigériában tartóztatták le. Pere 2007-ben Freetownban kezdődött, majd biztonsági okokból Hágába költöztették át. A II. világháborút követő nürnbergi per óta ő az első államfő, aki fölött nemzetközi törvényszék ítélkezett. A hágai székhelyű, állandó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vádlottainak listáján mindazonáltal több más egykori vezető is szerepel. (MTI, ú) Közvetlen közelről lőtték őket fejbe Megdöbbentő kivégzések ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Tegnap tovább nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek a hú- lai vérengzés miatt kiutasították a szíriai nagykövetet. Közöttük van a szomszédos Törökország, ahol több ezer szíriai talált menedékre a határ közelében. Ankara támogatja a száműzetésben lévő szíriai ellenzéket is. Az elmúlt hetekben olyan találgatások hangzottak el, hogy Ankara katonai beavatkozást fontolgat, a híreszteléseket állítólagos török csapatösszevonások is táplálták. A múlt hét végén a közép-szíriai Homsz közelében lévő Húla településen végeztek ki feltehetően a kormányhoz hű milíciák legkevesebb 108 civilt, köztük csaknem félszáz gyereket. Eközben újabb megdöbbentő kivégzésekről érkezett hír: Robert Moodot, az ENSZ szíriai megfigyelőcsoportjának vezetőjét mélyen felkavarta, hogy tegnapra virradóra újabb 13 kivégzett ember holttestére bukkantak Deir-ez-Zór tartományban. „Mindegyik holttestnek hátra volt kötve a keze, s néhányon látszott, hogy közvetlen közelről lőtték fejbe” - írta a norvég vezérőrnagy az esetről szóló jelentésben. Az OSDH emberjogi központ megerősítette a deir-ez-zóri mészárlás hírét, információi szerint az áldozatok civilek voltak. Oroszország ellenzi, hogy a közeljövőben ismét összehívják az ENSZ BT-t Szíria ügyében, ü- letve, hogy a testület intézkedéseket hozzon a közel-keleti országban kialakult helyezettel kapcsolatban - közölte Genna- gyij Gatyüov külügyminiszterhelyettes. Arra reagált, hogy Guido Westerwelle német külügyminiszter a BT összehívását kezdeményezte, s más nyugati országok szerint is sürgősen lépnie kellene a világszervezetnek. Gatyüov hangsúlyozta, hogy a BT vasárnap tartott rendkívüli ülése után elhangzott, a Húlában történt tragikus eseményekkel kapcsolatos elnöki nyilatkozat elég erős jelzés volt a szíriai felek számára, és elegendő reagálás volt a BT részéről. (MTI, ú) Tusknak nem elég, ha az amerikai elnök egyszerűen bocsánatot kér Lengyel kirohanás Obama ellen MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Varsó/Washington. Váratlan ingerültséggel reagált a lengyel vezetés az amerikai elnök elszólására. Az USA-tól erőteljesebb, határozottabb reakciót, egy helyreigazításnál többet várunk - hangsúlyozta tegnap Donald Tusk kormányfő. Arra reagált, hogy Barack Obama egyik beszédében a „lengyel haláltábor” kifejezést használta a náci megsemmisítő táborhelyen. Lengyelországban azért keltett nagy felháborodást az amerikai baki, mert azt a benyomást keltheti, hogy az ország is felelős a náci népirtásért. A lengyel elnök levélben reagált Obama szavaira, a politikai élet képviselői pedig egyhangúlag helyre- igazítást és bocsánatkérést várnak az amerikaiaktól. Tusk sajtótájékoztatóján kijelentette: „Lengyelország mindig azonosan reagál, amikor a tudatlanság és rosszindulat a történelmi igazság hasonló kiforgatásához vezet. Pontosságot és tiszteletet várunkéi, (...) főleg a barátainkObama a cseh származású volt külügyminisztert, Madeleine Albrightotis kitüntette (TASR/AP) tói.” Hangsúlyozta, hogy a lengyel-amerikai kapcsolatok legfontosabb eleme a kisebb partner iránti tisztelet. Tusk határozottan követelte, hogy az USA elnöke, közigazgatása és állampolgárai egyaránt támogassák Varsót a történelmi igazság bemutatásában és a második világháború lengyelországi és európai történéseinek megítélésében. Megjegyezte, ha „lengyel haláltáborokról” esik szó, akkor talán nem is voltak nácik, és Hitler sem létezett, de akkor ki gyükolta az amerikai katonákat, (...) és kinek a kezéből szabadította ki az amerikai elnök nagybátyja a buchenwaldi tábort?” Obama kedden a legmagasabb civil kitüntetések, az Elnöki Szabadságérmek átadásán az egyik kitüntetettre, a néhai Jan Karskira emlékezett vissza, aki elsőként számolt be a nácik zsidóirtó politikájáról. Obama beszédében azt mondta, hogy a második világháború idején az egykori lengyel tisztet az ellenállók „egy lengyel haláltáborba” juttatták be, hogy saját szemével láthassa, mi folyikott. A lengyel külügy honlapja szerint a diplomácia idén már több mint 20 alkalommal reagált az elsősorban a külföldi médiában megjelenő sértő és hamis meghatározásokra.
