Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-30 / 124. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. www.ujszo.com Szabadszájú diplomata Moszkva. Oroszország élesen bírálta az USA moszkvai nagykövetét, aki azt állította, Moszkva meg­vesztegette Kirgizisztánt, hogy kitegye az amerikai katonák szűrét az ottani lé­gitámaszpontról. Az orosz külügy „teljesen megrökö­nyödött” Michael McFaul nagykövetnek a múlt pén­teken, orosz diákok előtt mondott szavaitól, ame­lyek a tárca szerint messze meghaladták a diplomáciai udvariassági szabályok ke­reteit, és amelyek szándé­kosan eltorzították az orosz-amerikai párbeszéd számos nézőpontját. Az orosz-amerikai viszony mélypontja a 2008-as orosz-grúz háború idejére esik. A szókimondó nagy­követ tevékenységét el­lentmondások árnyékolják azóta, hogy januárban el­foglalta állomáshelyét. Pu- tyin ekkor kezdett Ameri- ka-ellenes retorikát bevet­ni az elnökségért indított kampányában. (MTI) Obama dönt a halállistáról Washington. Barack Obama elnök személyesen dönti el, hogy az al-Kaida terrorszervezet mely felté­telezett tagja kerüljön a tit­kos halállistára. Ezt állítot­ta tegnap a The New York Times több amerikai illeté­kesre hivatkozva. A halál­lista az al-Kaida azon tagja­inak a nevét tartalmazza, akiket az amerikai bizton­sági szerveknek Pakisztán­ban, Jemenben vagy Szo­máliában dróncsapással kell megsemmisíteniük. A lajstromba veendő terro­ristákat Jemen és Szomália esetében a Pentagon 100 terrorelhárítási szakértője jelöli ki, a Pakisztánban végrehajtott csapásokért a CIA a felelős. (MTI) Török-izraeli konfliktus Ankara. Vádat emeltek Törökországban az izraeli hadsereg négy volt pa­rancsnoka ellen a gázai blokádot áttörni igyekvő 9 török állampolgár megölé­se miatt. Egy isztambuli bí­róság jóváhagyta a Meh­met Akif Ekinci állam­ügyész által beterjesztett 144 oldalas vádiratot, s ez­zel távollétükben megkez­dődhet a bírósági eljárás az izraeli parancsnokok ellen. Az ügyészség többszörös életfogytiglani börtönbün­tetést kér Gabi Askenazi, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke és három másik nyugállományba vonult parancsnok ellen. Ankara mindeddig sikerte­lenül próbálta bocsánatké­résre bírni Izraelt. (MTI) Történelmi körútra indul a világ leghíresebb politikai foglya, Aung Szán Szú Kji Huszonegy év után átveheti a Nobel-békedíjat ­ÖSSZEFOGLALÓ Rangun. Huszonegy éves késéssel veszi át Oslóban a No­bel-békedíjat Aung Szán Szú Kji, a mianmari (burmai) el­lenzék vezéralakja. Szú Kji asszony több mint két évtized után először hagyja el hazáját, hogy a világ vezető­ivel találkozzon. Történelmi utazásának első állomása az alvó mianmari fővárossal el­lentétben fényárban úszó met­ropolis, Bangkok lesz, ahol pénteken a kelet-ázsiai Világ- gazdasági Fórumon tart elő­adást. Az éveken át házi őrizetben tartott politikus június közepén indul tovább Európába, és ott, egy genfi kitérő után, a norvég fővárosban, Oslóban átveszi a Nobel-békedíjat, amelyet 1991-ben ítéltek oda neki. Norvégiából Írországba repül, és Qublinban részt vesz a tiszte­letére rendezett koncerten, amelynek egyik sztárfellépője Szú Kji közismert támogatója, Bono, a U2 frontembere lesz. Angliában is látogatást tesz, a londoni parlament kitünteté­sében részesül, és itt, a fiai tár­saságában figja ünnepelni 67. születésnapját. Szú Kji még 1988 áprilisában tért haza Nagy-Britanniából, hogy haldokló édesanyjáról gondoskodjon. A katonai re­zsim ellen kirobbant felkelés egyik élharcosává lett, majd miután a hadsereg brutálisan leverte az országos tiltakozást, 1989-ben házi őrizetbe került. A következő két évtizedben Szú Kji a világ leghíresebb politikai foglya lett (Előtte Nelson Man­dela volt az). Nagy-Britanniá- ban maradt angol félje, Michael Arist professzor halálos ágyánál se lehetett jelen. (MTI, ú) Egyeztettek az EU tagállamai, kiutasítják Aszad elnök diplomatáit - Annan próbálkozik Kivégezték az áldozatokat Damaszkusz/Párizs/Berlin/ London. A húlai mészárlás­ra válaszul az uniós orszá­gok- legalábbis a többsé­gük- az elkövetkező órák­ban kiutasítja a szíriai nagykövetet. Lapzártáig Párizs, Berlin, London Madrid és Róma erősítette meg hivatalosan is a DPA reggeli értesülését. ÖSSZEFOGLALÓ A húlai vérfürdő áldozatai­nak többségét kivégezték, alig húszán voltak azok, akik tüzér­ségi támadás során vesztették életüket. Ezt tegnap közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Rupert Colville tu­datta: szemtanúk beszámolói­ból kiderül, hogy a Bassár el- Aszad vezette rezsimhez hű sa- bíha milícia hajtotta végre a tö­meges kivégzést a közép-szíriai településen. A BBC televízió hírportálja szerint néhány túlélő elmondta, fegyveresek rontottak be a há­zakba, és válogatás nélkül lö­völdözni kezdtek, több gyerek torkát pedig elvágták. A vüág- szervezet adatai szerint a mé­szárlásban 108-an haltak meg - köztük 49 gyerek -, további 300-an megsebesültek. Robert Mood tábornok, az ENSZ szíriai missziójának vezetője arról tá­jékoztatott, hogy a legtöbb áldo­zattal közvetlen közelről leadott lövésekkel végeztek. Francois Hollandé francia el­nök a benini elnökkel folytatott megbeszélést követő párizsi saj­tótájékoztatóján bejelentette: Szíriai párizsi nagykövetét, La­mia Chakkourt kiutasítják Fran­ciaországból, „a döntésről ma vagy holnap tájékoztatjuk a nagykövet asszonyt”. Azt is közölte, július elején Pá­rizsban tartja következő ülését a Szíria barátai elnevezésű or­szágcsoport. Párizsban is úgy tudták, több EU-tagállam mel­lett Kanada és Ausztrália is a szí­riai nagykövet szinte azonnali kiutasításárakészül. Szíria bécsi nagykövetét csak azért nem fog­ják kiutasítani, mert neki egy másik megbízatása is van a bécsi ENSZ-központban. „Tegnap megbeszélést foly­tattam David Cameron brit mi­niszterelnökkel, Laurent Fabius külügyminiszter pedig az ENSZ főtitkárával tárgyalt, és megál­lapodtunk abban, hogy nyo­másgyakorlást indítunk Szíria ellen” - fogalmazott Hollandé, aki Vlagyimir Putyinnal is egyez­tetni akar Szíriáról. Kora délután az OSDH ember­jogi központ közölte: legkeve­sebb 12 civil halt meg tegnap erőszakcselekmények következ­tében Szíriában, ahol ország­szerte heves harcok törtek ki a hadsereg és lázadók között. Húsz katona és hat dezertőr esett el egy északi város körüli harcokban. Az északi Aleppó tartományban a török határhoz közeli Atareb városa volt hajnal­ban a kormányerők célpontja. Harckocsik és helikopterek be­vetésével megpróbálták vissza­foglalni a várost és környékét, de a lázadókkal vívott kemény csa­ták után visszavonultak. Egy libanonit lelőttek és hár­mat megsebesítettek szíriai ka­tonák a határtérség libanoni ol­dalán - közölte egy biztonsági ü- letékes. Ali-el-Hodzsairi telepü­lés vezetője szerint a katonák li­banoni területen tartózkodtak, amikor tüzet nyitottak, áldoza­taik pedig vadászok voltak. Több hasonló eset is történt a két ország határvidékén tavaly március óta. A közös határ 330 km hosszú, és több ponton nincs hivatalosan megvonva. A határ­övezetet elaknásították, hogy megakadályozzák fegyverek beáramlását Szíriába és a mene­külők átjutását Libanonba. Közben Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a világszervezet és az Arab Liga közös külön- megbízottja tegnap Damasz- kuszban találkozott Aszad el­nökkel, akivel közölte, hogy bá­tor lépéseket kell tennie a hat­pontos béketerv megvalósítása érdekében. A legfontosabb: vé­get kell vetni az erőszaknak Szí­riában és szabadon kell bocsáta­ni a felkelés nyomán letartózta­tottembereket. (MTI, TASR, ú) A csalódott Tahrír téri tüntetők a választási eredmények érvénytelenítését követelik Egyiptom ismét forrong ÖSSZEFOGLALÓ Ahmad Safík (balra) és Mohamed Morszi jutott a második for­dulóba (TASR/AP-felvétel) Kairó. Tüntetők feldúlták, majd felgyújtották Kairóban tegnapra virradóra az egyipto­mi elnökválasztás egyik jelölt­jének, a tavaly megbuktatott Hoszni Mubarak elnök utolsó kormányfőjének kampányiro­dáját. Az helyi média szerint néhány órával azután, hogy a választási bizottság közzétette az elnökválasztás első forduló­jának hivatalos végeredménye­it, tüntetők hatoltak be Ahmad Safík irodájába, betörték az ab­lakokat, leszaggatták a kam­pányfeliratokat és a plakátokat, majd gyújtópalackokat hajigál- tak a helyiségbe. Ezzel egy időben vagy ötez­res tömeg gyűlt össze a kairói Tahrír-téren, tiltakozva a vá­lasztási eredmények ellen, ame­lyek szerint Mohamed Morszi, az iszlamista Muzulmán Test­vériség jelöltje és Ahmad Safík jutott tovább a választás máso­dik fordulójába. A tüntetők kö­vetelték a választási eredmé­nyek érvénytelenítését, és új szavazás lebonyolítását, de Morszi és Safik kizárásával. Safík választási sikere feldü­hítette a Mubarak-rezsimet megbuktató tüntetőket, pedig ő csak Mubarak lemondása előtt néhány nappal lett miniszterel­nök. Bizonytalansági tényező: az iszlamista többségű parlament által április 12-én elfogadott törvény tiltja a 2001. február 11-e előtti tíz évben bizonyos posztokat betöltőknek - köztár­sasági elnök, alelnök, kormány­fő, a Nemzeti Demokrata Párt (Mubarak már feloszlatott párt­ja) elnöke, főtitkára, politikai bizottsági tagja -, hogy a követ­kező tíz évben politikai jogokat gyakoroljanak. Erről a törvény­ről június 11-re várható az al­kotmánybírósági döntés, a má­sodik forduló pedig június 16-17-én. (MTI, ú) Kiszivárogtatás Mélyre süllyed a Vatikán Róma. Újabb személyeket hallgattak ki, de nem történt újabb letartóztatás - nyilatkozta a vatikáni kiszivárogtatások ügyében folyó nyomozásról Fe­derico Lombardi szentszéki szó­vivő tegnap. Az atya, aki kisebbí­teni szeretné a botrány súlyát, előzőleg azt is leszögezte: egyet­len bíborost sem gyanúsítanak a Szentszék titkos iratainak kiszi­várogtatásával. Általános véle­mény szerint a múlt pénteken le­tartóztatott Paolo Gabriele ko­mornyik csak parancsot teljesí­tett, több főpap is érintett lehet. A La Stampa úgy tudja, húsz személyt gyanúsítanak azzal, hogy részt vett a kiszivárogta­tásban. A Corriere della Serának Vinicio Albanesi atya, a szegé­nyeket és betegeket gondozó Capodarco közösség vezetője azt mondta, szégyelli a Vatikán­ban zajló intrikákat. „Letartóz­tatták a szerencsétlen inast, mi­közben a pedofil papokkal ezt nem tették meg.” A La Repubbli- ca szerint a Vatüeaks elvonja a figyelmet a legfontosabb játsz­máról: Ettore Gotti Tedeschi, az 10R vatikáni bank elnökének el­távolítása után az utód kineve­zése miatt dúl a harc Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár és az Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar titkára vezette bíbo­rosok között. Ha Bagnasco győz, Bertonénaktávozniakell. (MTI) Hős vagy bűnöző? Iszlámábád. Érdekes ada­lékokkal szolgált a Reuters arról a pakisztáni orvosról, aki segített azonosítani az amerikai hírszerzésnek Oszama bin Ladení, s akit ezért egy pakisztáni bíró­ság hazaárulás vádjával 33 év börtönre ítélt. A pakisz­táni média és több jelenle­gi, illetve volt pakisztáni il­letékes is iszákos szoknya­vadásznak nevezte Sakil Afridit, akit korábban már szexuális bűncselekmé­nyekkel, molesztálással és lopással is vádoltak. A Re­uters betekintést nyert a pakisztáni egészségügyi hatóságok egyik, 2002-es keltezésű dokumentumá­ba, amely korruptnak, megbízhatatlannak és köz- szolgálatra alkalmatlan­nak minősítette az orvost. Az amerikai hatóságok ugyanakkor hőst látnak a negyvenes éveiben járó fér­fiban, aki segített elkapni az al-Kaida vezérét. Egy washingtoni illetékes kö­zölte, az amerikai kor­mánynak nem volt tudo­mása az orvos állítólagos viselt dolgairól, a rendel­kezésre álló információk arra utaltak, hogy Alfridi a pakisztáni orvostársada­lom megbecsült tagja. Egy másik amerikai kormányil­letékes szerint a pakisztáni tisztviselők mindezzel csu­pán megpróbálják az orvos rossz hírét kelteni. (MTI) Szú Kji pártja, az NLD a demokratikus nyitás keretében április 1-jén megtartott időközi választások nyomán a mianmari tör­vényhozás első számú ellenzéki pártja lett, ő maga pedig parla­menti képviselő (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents