Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-04 / 103. szám, péntek

ÍZVILÁG ■ 2012. MÁJUS 4. www.ujszo.com Somorja ízeit raktározta el magában Hűvösvölgyi Ildikó színésznő „A nagymamámnál, Somor- ján nőttem fel. Rengeteg vidéki emlékem, élményem származik életemnek ennek a korszakából. A nagyim véleményem szerint a legjobban főzött a világon. Olyan ízek raktározódtak el bennem abból az időszakból, amelyeket azóta sem sikerült semmilyen főztemből előcsalogatni. Ilyen például nagyanyám rántott húsa, a különböző pörköltek és süte­mények. Nagyon megmaradt bennem az is, hogy a nagyszüle- im különböző gyümölcsborokat is készítettek. A ribizlibor azóta is hatalmas kedvencem, sőt, másfél éves koromban »orvosságom« is volt. Ahogyan mesélték, nagyon beteg voltam, anyukámat a tanári munkája teljesen lekötötte, ezért fél évig a nagymamám nevelt. Mivel törékeny, picurka kislány voltam, hogy étvágyam legyen, rászoktattak a borra, ami étvá­gyat csinált. Amikor szomjas vol­tam, állítólag sírva követeltem, hogy »bojt, bojocskát kéjek«. Később elárulták, hogy ilyenkor azért csak szörpöt kaptam. Nagy emlék... A tejet a mai napig sem tudom meginni. Egy korty sem megy le a torkomon. Otthon, a szülői házban olyan nagy főzés igazából soha nem volt. Ellentétben a korombeli kis­lányokkal, én soha nem szerettem az édesanyám mellett a konyhá­ban sertepertélni. Már akkoriban is inkább arról álmodtam, hogy híres zongoraművésznő, színész­nő leszek. Állandóan olvastam, énekeltem, táncoltam. Ennek a későbbi férjem itta meg a levét. Igazándiból csak a rántott hús, a palacsinta és a húsleves fortélyait tanultam meg. Az anyósom any- nyira megsajnált ezért minket, hogy aránylag sokáig ő főzött ránk. Tulajdonképpen főzni csak akkor kezdtem, amikor megszüle­tett az első lányom. A neki készí­tett főzelékekkel pedig lényegében megszereztem a hiányzó főzési ismereteket is. A »mezei ételeket«, főzelékeket remekül készítem. Ér­dekes, sokáig senkinek a tökfőze­lékét sem ettem meg, de a sajáto­mét már igen. Mi a családdal az étkezést na­gyon komolyan vesszük. Ezen soha nem spórolunk. Mindig figyelünk arra, hogy változatos, friss és az évszaknak megfelelő ételeket fogyasszuk. Reggel bő­séges étkezés, és naponta egyszer, de van, hogy kétszer is főtt étel kerül az asztalra. Mindig csak egy napra főzök, ha kell, inkább hajnalban felkelek, hogy az ebéd friss legyen. A főzésbe a férjem is gyakran besegít. Mint a férfiak ál­talában, ős is nagyon jól főz. Egy hatalmas baja azért van. Annyira kísérletező szakács, hogy kétszer egymás után egyszerűen képte­len ugyanolyan ízűre elkészíteni az ételt. Másrészt: nevezhetném varázslónak is, mert a hűtőben olykor fellelhető maradékokból is képes újdonságot készíteni. A kedves olvasóknak két finom­ságot ajánlok a figyelmébe, ahogy én készítem. Jó étvágyat kívánok hozzá.” Tavaszi boíjúragu leves Hozzávalók: 70 dkg borjúcomb vagy lapocka, 2 evőkanál olívaolaj, 1 csokor újrépa, 1 fej vöröshagy­ma, 1 db cukkini, 1 darab színes kaliforniai paprika, 15 dkg apró szemű gomba, csokornyi zöld és fehér spárga, 1 csokor zöldpet­rezselyem, só, őrölt fehérbors, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1 ág friss kakukkfű, 1 dl tejszín, 1 maréknyi árpagyöngy. Elkészítés: Egy nagy lábasban forrósítsuk fel az olívaolajat, tegyük bele a finomra összevágott vöröshagy­mát, a kukkfüvet, majd addig pároljuk, míg üveges lesz. Adjuk hozzá a kis kockákra feldarabolt borjúcombot, fűszerezzük őrölt fehérborssal és sóval, majd lefedve pároljuk 15 percig. Öntsük fel másfél liternyi vízzel, ha a hús már kezd puhulni, adjuk hozzá a feldarabolt zöldségeket, majd pároljuk még öt percig. Hideg vízzel elkevert keményítővel sűrítsük be a párolgó levet, adjuk hozzá a tejszínt, és jól forraljuk össze. Tálaláskor frissen összevágott petrezselyemzölddel szórjuk meg. Hogy tartalmasabb legyen, főzhetünk bele egymaréknyi árpagyöngyöt is. Kálvinista mennyország Hozzávalók: A tésztához: 20 dkg sütőmar­garin, 1 csomag sütőpor, 35-40 dkg finomliszt (amennyit a tészta felvesz), 3 evőkanál tejföl, 10 dkg kristálycukor. A töltelékhez: 5-6 dkg mazsola, 1 darab citrom reszelt héja, 3 evőkanál kristálycukor, 3 cso­mag vaníliás cukor, 2 tojás, 1 kg tehéntúró, 25 dkg lebbencs­tészta, só. A kikenéshez: diónyi sütőmarga­rin. A tészta lekenéséhez: 1 darab tojás. Elkészítés: Könnyű linzertésztát készítünk a margarint először magában, majd a cukorral és a tejföllel keverjük habosra. A lisztet a sütőporral összeforgatjuk, az előzőekkel összegyúrjuk. Akkor jó, ha az ádagnál lágyabb, jól nyújtha­tó, omlós tészta lesz belőle. Elfelezzük, fóliába csomagoljuk és hűtőbe tesszük, míg a töltelék elkészül. Ehhez a lebbencstésztát enyhén sós, forrásban levő vízben kifőzzük, leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, lecsöpögtetjük. A túrót villával összetörjük, majd a tojásokkal, a vaníliás cukorral, a kristálycukorral, a citrom reszelt héjával és a mazsolával összeke­verjük. A teljesen lecsöpögtetett lebbencstésztával összeforgatjuk. A linzertészta egyik felét enyhén meglisztezett gyúrólapon kinyújtjuk, azután egy margarin­nal kikent nagy tepsibe (38x30 cm) simítjuk. A túrós, tésztás keveréket egyenletesen ráhal­mozzuk. A másik omlós tésztát is kinyújtjuk, az előzőeket befedjük vele. A tetejét felvert tojással lekenjük, villával megszurkáljuk. Előmelegített sütőben, közepes hőfokon (180 °C, légkeveréses sütőben 165 °C) kb. 35 percig sütjük. Ha kihűlt, kockákra vágjuk és porcukorral meghintve tálaljuk Harmadszor is a dániai Noma a világ legjobb étterme E gymás után har­madszor lett a világ legjobb étterme a dániai Noma a leg­rangosabb spanyol, brazíliai, olaszországi, amerikai és más éttermek éves listáján. A nagy-britanniai Restaurant Magazine által készített, a világ ötven legjobb éttermét tartalma­zó listát e héten Londonban hoz­ták nyilvánosságra, miután több mint 800 séf, éttermi szakember, újságíró és élelmiszer-szakértő leadta szavazatát. A zsűri René Redzepi séf Noma nevű kop­penhágai éttermét, „a skandináv újhullám zászlóvivőjét” találta a legjobbnak. Redzepi elmondta, nagyon örül az immár harmadszor elnyert díjnak, és hozzátette: fő filozófiája ínycsiklandó ételek előállítása hazai alapanyagok felhasználásával. „Ez némileg a korszellemmel is összefügg. A természetről is szól: az emberek termesztik az élelmet, közel vannak az élelmiszerhez. Biotermesztéssel foglalkozó gazdákkal kapcsolatot tartani, keményen dolgozni az egészséges környezet megőrzéséért, ez ebben a legnagyobb élvezet”- mondta. Hozzátette: „zöld beállítottsága” ellenére a Nomának sikerült elutasítania azt a protestantizmusban gyökerező skandináv filozófiát, amely szerint a finom étel valahol az embernek saját magával szembeni bűnös engedékenysége. René Redzepi újfajta skandináv konyhával szolgál, a menüben szerepel pézsmatulok és füstölt velő, tengeri sün, kapor, ökörpofa és körte. A 34 éves séf, aki megnyitása, 2003 óta vezeti az éttermet, a skandináv miniszterek tanácsa által kezdeményezett Új Skandináv Konyha elnevezésű program nagykövete is. A Noma a skandináv térség alapanyag - izlandi aludttej, óriási laposhal, grönlandi pézsmatulok és kaviár - legjavának a beszerzésére koncentrál. A 2 Michelin- csillagos étteremnek saját füstölője, sózója, pácolója, szárítója, grillezője és péksége van, saját maga készíti az eceteit, desztillált italait, közöttük a pálinkáit. A Nomában a szószokhoz és levesekhez bor helyett inkább sört és ale típusú angol sört használnak, továbbá fontos szerep jut a főzésben a zöldségeknek, gyógyfuveknek, fűszereknek és az évszak vadnövényeinek. A Koppenhága Christianshavn negyedében álló XVIII. századi, felújított, műemlék kereskedőház földszintjén működő étterem berendezése szintén a skandináv szellemet idézi a füsttől fekete tölgyfa, terméskő, bőr, üveg belsővel és a világítással. (MTI/Reuters)

Next

/
Thumbnails
Contents