Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-29 / 123. szám, kedd

12 EB-TÖRTÉNELEM FOCITIPP ■ 2012. MÁJUS 29, www.ujszo.com Piatini kilenc gólt lőtt, Arconada a döntőben bakizott A selejtezők máris hoz­tak néhány szenzációs eredményt. Az ango­lok a Wembley-ben kikaptak Dániától, és nem jutottak ki az Eb-re. Spa­nyolország jobb gólkülönbséggel előzte meg Hollandiát (mivel az utolsó meccsen 12-1-re verte Mál­tát). A győri játékosokkal (Hajszán, Póczik, Hannich) megerősített magyar csapat a selejtezők első két meccsén legyőzte Luxemburgot (6-2, 6-2), majd jött négy vereség (Anglia 0-2, Görögország 2-3, Dá­nia 1-3, Anglia 0-3), és ezzel min­den eldőlt. A kudarcokba belebu­kott Mészöly Kálmán, akit Mezey György váltott a kispadon. A franciaországi nagydöntő a fan­Tudta-e, hogy... ...az olasz válogatott 1982- ben világbajnok lett, az 1984- es Eb-selejtezőkön viszont csúfos kudarcot vallott? A Squadra Azzurra az első hét kvalifikációs meccse közül egyet sem tudott megnyerni, s végül csak a 4. helyen vég­zett selejtezőcsoportjában. 1984: Franciaország tasztikus futball végett maradt emlékezetes. A torna máig az egyik legmagasabb színvonalú futball- esemény, amiről a meccsenkénti góládag (2,73) is tanúskodik. A francia-portugál (3-2) elődöntő valódi thrillert hozott Marseille- ben, a meccsen öt gól esett, ebből három a hosszabbításban. A másik ágon büntetőpárbajba torkollott a spanyol-dán meccs, a sorsdöntő tizenegyest Preben Elkjaer-Larsen hagyta ki. Következett a döntő: Franciaor- szág-Spanyolország (2-0). A meccs első gólját Piatini lőtte szabadrúgás­ból, de ehhez kellett Arconada ha­talmas bakija is: a labda a spanyol kapus hasa alatt „csúszott be” a kapuba. A franciák megérdemel­ték a győzelmet, mágikus közép­pályás-négyesük (Tigana, Giresse, Fernandez, Piatini) ellenállhatada- nul futballozott. ADATBANK A csoport 1. Franciaország 3 3 0 0 4-2 6 2. Dánia 3 2 0 1 8-3 4 3. Belgium 3 1 0 2 4-8 2| 4. Jugoszlávia 3 0 0' 3 2-10 0 Besöpört 1. Spanyolország 3 1 2 0 3-2 Mi 2. Portugália 3 1 2 0 2-1 4 3. NSZK 3 1 1 1 2-2 3 4. Románia 3 0 1 2 2-4 1 * Elődöntő: Franciaország-Portugália 3-2, h.u. Spanyolország-Dánia 1-1 tizenegyesekkel 5-4 ■ Döntő: Franciaroszág-Spanyolország 2-0 1984. június 27., Párizs, Pare de Princes stadion, 47 334 néző © 57. Piatini, 91. Bellone • Gólkirály: Michel Piatini (francia, 9 gól) ■ Az álomcsapat: Schumacher (német), Pinto (portu­gál), Förster (német), Morten Olsen (dán), Brehme (német), Chalana (holland), Tigana (francia), Piatini (francia), Amesen (dán), Völler (német), Giresse (francia). • A legjobb: Piatini Öt meccs, kilenc gól - ez volt Michel Piatini mérlege az Eb-n. Az olasz származású francia irányító ekkor járt pályafutása csúcsán, 1983 és 1985 között háromszor lett gólkirály és háromszor nyert Aranylabdát a Juventus játékosaként. 2007 óta az UEFA elnöke. Kiss Tibor Noé A zseni neve: Van Basten A futball megváltozott, ezt most már a vak is láthatta. Még a ma­gyarok is láthatták: az ő selejtezőcsoport­jukból jutott ki az Eb-re a későbbi győztes Hollandia. „Összement”, sűrűbb lett a tér, felgyorsult az iram. Aki lassú volt, az lemaradt. Így maradtak le a kontinenstorná­ról a címvédő franciák, így esett 1988: Hollandia ki az Eb-ről nulla ponttal Dánia és Anglia. Pedig az angolok re­mek formában érkeztek az Eb-re, a kvalifikáció során 8-0-ra verték a Wembley-ben Törökországot, és 19-1-es gólkülönbséggel végeztek csoportjuk élén. Az Eb-n azon­ban mindjárt az első meccsükön kikaptak a Jackie Charlton-féle Írországtól. Az írek szimpatikusán futballoztak, de a fair play díj mit sem ért: az angolokkal együtt ők is kiestek. Helyettük a szovjetek és a hollandok jutottak tovább. A hollandoknál a Milan trium­virátusa (Rijkaard, Gullit, Van Basten) vitte a prímet. A 23 éves Van Basten majdnem kihagyta az Eb-t, Johan Cruijffhak kellett őt rábeszélnie, hogy utazzon el a csa­pattal. Az első meccsen még csak csere volt, de aztán három gólt lőtt az angoloknak (így téve „em­lékezetessé” az angol kapus, Peter Shilton jubileumát, aki századik válogatottbeli meccsén védett), majd győztes gólt lőtt a németek elleni elődöntőben (Hollandia 32 év után verte meg legnagyobb riválisát!), a döntőben pedig lehe­tetlen szögből bombázott a szovjet kapuba, állítgatás nélkül, kapás­ból. Az UEFA a hátvéd Ronald Koe- mant választotta a torna legtech­nikásabb játékosává, de nem ez volt az egyeden érdekesség. Az Eb álomcsapatába az UEFÄ sze­rint nem fért be egyeden szovjet játékos sem (olasz négy is), pedig Mihajlicsenko, Protaszov, Daszajev, Kuznyecov vagy Rácz László is remekül játszott. A két évvel ko­rábban Aranylabdát kapó Belanov viszont csak árnyéka volt régi ön­magának, az olaszok elleni kiváló elődöntőről hiányzott, a fináléban pedig tizenegyest hibázott. A szervezők mindenesetre elége­dettek lehettek: a csoportmeccsek­re összesen 729 998-an váltottak jegyet, ami 60 833-as meccsen­kénti ádagnézőszámot jelent. 1988 volt az egyeden olyan év, amikor ugyanaz a nemzet (a hol­land) adta az EB-győztest és a BEK-győztest (PSV Eindhoven). ADATBANK A csoport 1. NSZK 3 2 1 0 5-1 5 2. Olaszország 3 2 1 0 4-1 5 3. Spanyolország 3 1 0 2 3-5 fű 4. Dánia 3 0 0 3 2-7 0 Besöpört 1. Szovjetunió 3 2 1 0 5-2 5 2. Hollandia 3 2 0 1 4-2 4 3. Írország 3 1 1 1 2-0 3 4. Anglia 3 0 0 3 2-7 0 • Elődöntő: Hollandia-NSZK 2-1 Szovjetunió-Olaszország 2-0 « Döntő: Hollandia—Szovjetunió 2-0 1988. június 25., München, Olimpiai stadion, 72 308 néző © 33. Gullit, 54. Van Basten • Gólkirály: Marco van Basten (holland, 5 gól) • Az álomcsapat: Van Breukelen (holland), Bergomi (olasz), Rijkaard (holland), R. Koeman (holland), Maidini (olasz), Gullit (holland), Wouters (holland), Giannini (olasz), Matthäus (német), Vialli (olasz), Van Basten (holland). * A legjobb: Van Basten Melyik volt a holland Marco van Basten legszebb gólja? Amit Daszajevnek lőtt az Eb-döntőben, vagy amit az AC Milan-Göteborg BL-meccsen ollózott Ravellinek? (A Milan akkor 4-0-ra verte a Göteborgot, és mind a négy gólt Van Basten szerezte.) Az Ajax játékosaként 112 holland bajnokin 117-szer volt eredményes, a Mi­lánnál pedig egymás után kétszer nyert BEK-et, s háromszor kapta meg az Aranylabdát (1988, 1989, 1992). S bár súlyos térdsérülései miatt pályafutása korán véget ért, nem vállalunk túl nagy kockázatot a kijelentéssel: ő volt a nyolcva­nas-kilencvenes évek fordulójának legjobb európai csatára. Gazdag József Tudta-e, hogy» ... az egész Eb alatt egyetlen kiállítás sem volt? Sőt: két olyan válogatott is akadt (az ír és az angol), amely még sárga lapot sem kapott a torna során. Strandpapucsban jöttek, arannyal mentek 1992-es Euró- pa-bajnokság a történelmi- politikai vál­tozások árnyé­kában zajlott. A kommunizmus összeomlása átrajzolta az európai futballtérképet. Az NSZK és az NDK azonos selejtezőcsoportba kapott beosztást, de a német újra­egyesítés után már közös csapat­tal, Németország néven rajtolt. A Szovjetunió is nevet változtatott az Eb-re, ahol Független Államok Közösségeként (FÄK) szerepelt. Jugoszlávia pedig el sem indul­hatott a kontinenstornán, hiába előzte meg csoportjában Dániát, a délszláv háború kirobbanása miatt a plávik lemaradtak életük nagy lehetőségéről. Ezt használ­ták ki a dánok, akik szó szerint a strandról utaztak az Eb-re, nyara­lásukat megszakítva. A tornán aztán borult a papírfor­ma. Az angolok összesen egy gólt tudtak összehozni (Platt), a nagy esélyes franciák kettőt (Papin). Az előzetes esélylatolgatást az elő­döntők végleg érvénytelenítették, a favorizált hollandok nagy ne­hezen hosszabbításra mentették a dánok elleni meccset, a bünte­tőpárbajt azonban elveszítették. Egyvalaki rontott: Hollandia leg­nagyobb sztárja, az előző Eb gól­királya, Marco van Basten. Richard Möller-Nielsen dán szövetségi kapitány a konyháját szerette volna felújítani 1992 jú­niusában, amikor kiderült, hogy Jugoszlávia helyett Dániának kell szerepelnie az Eb-n. A játékosok már annak is örültek volna, ha nem vallanak csúfos kudarcot Svédországban, ahová ráadásul legjobbjuk, Michael Laudrup nélkül érkeztek: a Barcelona irá­nyitója összeveszett a szövetségi kapitánnyal. A döntő előtt szinte senki sem adott esélyt Dániának a világbajnok német csapattal szemben. „Kedves dánok, sajnál­junk, de ma mi fogunk győzni!” - a Bild ezzel a címlappal nyitott a mérkőzés napján. A német offenzíva a pályán is folytatódott. „Életem legnehe­zebb húsz perce volt. Mintha mindenhol csak németek lettek volna a pályán” - nyilatkozta a kezdésről John Jensen. Végül mégis belőle lett hős: ő szerezte a dánok első találatát (a másodikat a leukémiás kislányáért is futbal­lozó Kim Vilfort). Dánia eksztá­zisba esett, Koppenhágában több mint egymillióan ünnepelték a kis ország fantasztikus sikerét. Végül a vakáció sem maradt el, a megnyert finálé után a válogatott főszponzorai minden résztvevő számára fizettek egy kétszemélyes nyaralást. A helyszínt mindenki maga választhatta ki, az Eb-győ- zelem kapcsán stílszerűen Euró­pában. ADATBANK A csoport 1. Svédország 3 2 1 0 4-2 5 2. Dánia 3 1 1 1 2-2 3 3. Franciaország 3 0 2 1 2-3 2 4. Anglia 3 0 2 1 1-2 2 Besöpört 1. Hollandia 3 2 1 0 4-1 5 2. Németország 3 1 1 1 44 2 3. Skócia 3 1 0 2 3-3 2 4. FÁK 3 0 2 1 1-1 2 * Elődöntő: Svédország-Németország 2-3 Hollandia—Dánia 2-2, tizenegyesekkel 4-5 • Döntő: Dánia-Németország 2-0 1992. június 25., Göteborg, Ullevi stadion, 37 800 néző ö 18. Jensen, 78. Vilfort Tudta-e, hogy... ...az 1992-es Eb volt az első olyan Európa-bajnokság, amikor a játékosok neve sze­repelt a mezek hátoldalán? • Gólkirály: Négy játékos lőtt 3 gólt. • Az álomcsapat: Schmeichel (dán), Angioma (francia), Kohler (német), Blanc (francia), Brehme (német), Gullit (holland), Effenberg (német), Hässler (német), Laudrup (dán), Bergkamp (holland), Van Basten (holland). ■ A legjobb: Larsen Volt egyszer egy dán Henrik Larsen, aki nem tévesztendő össze a svéd Henrik Larssonnal. Dánia sikerét a csapatjáték diadalaként szokták aposztrofálni, Schmeichel bravúrjai, Sivebaek és Lars Olsen precíz védőjátéka, Christofte és John Jensen meccsenként lefutott 15 kilométere, no meg Brian Laudrup irányítókészsége egyaránt kellett a sikerhez. De kellett hozzá Henrik Larsen is, aki a dán válo­gatottban összesen öt gólt lőtt - ebből hármat az 1992-es Eb-n. Kiss Tibor Noé

Next

/
Thumbnails
Contents