Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-29 / 123. szám, kedd

ÍTO EB-TÖRTÉNELEM FOCITIPP ■ 2012. MÁJUS 29. www.ujszo.com A főhős vakbélgyulladás miatt visszavonult H enri Delauiiay 1927-ben megál­modta, Francia- ország 1960-ban megrendezte - 31 évet kellett várni arra, hogy a lab­darúgó Európa-bajnokságok terve valósággá váljon. i960: Szovjetunió Persze sokan még így is kételked­tek az eleinte Európai Nemzetek Kupájának nevezett torna létjogo­sultságában: a selejtezőkön Anglia, Skócia, Hollandia, Belgium, Svéd­ország, Olaszország és az NSZK el sem indította válogatottját. A négyes döntőbe (Csehszlová­kia, Franciaország és Jugoszlávia mellé) játék nélkül jutott be a Szovjetunió, a spanyolok ugyan­is politikai okokból nem léptek pályára ellenük: a Franco-rezsim egyszerűen nem engedte játszani nemzeti csapatát a kommunista szovjetek ellen. A párizsi Pare de Princes-ben ren­dezett elődöntő drámát hozott: a 62. percben már egész Franciaor­szág ünnepelt, csapata 4-2-re ve­zetett Jugoszlávia ellen. Aztán há­rompercnyi rövidzárlat után máris a délszlávoknál volt az előny: 4-5. Bombameglepetés! A marseille-i elődöntő sokkal egyértelműbb volt, a szovjetek le­rohanták a csehszlovákokat (3-0), a meccs után pedig lazíthattak: Kacsaim kapitány pingpongo­zással múlatta az időt, Krutyikov állandóan cigányzenét hallgatott, Ponyegyelnyik pedig a francia gépkocsik mechanikáját tanulmá­nyozta. A csalódott drukkereket a „keleti döntő” nem hozta lázba, Párizsban csupán 18 ezren voltak kíváncsiak élőben a szovjet-jugoszláv (2-1) csatára, amelyen végül a hosz- szabbításban Ponyegyelnyik talá­lata döntött - az első Eb-aranyat a Szovjetunió szerezte meg. A 23 esztendős Ponyegyelnyik egyszeres válogatottként érkezett Franciaor­szágba, eldöntötte a finálét - majd hat évvel később vakbélgyulladás miatt visszavonult. ADATBANK ■ Negyeddöntő: Franciaország-Ausztria 5-2,4-2 Portugália-Jugoszlávia 2-1,1-5 Románia-Csehszlovákia 0-2,0-3 Szovjetunió-Spanyolo. elmaradt ■ Elődöntő: Franciaország-Jugoszlávia 4-5 Csehszlovákia-Szovjetunió 0-3 * Döntő: Szovjetunió-Jugoszlávia 2-1, h. u. 1960. július 10., Párizs, Pare des Princes Stadion, 17 966 néző ©49. Metreveli, 113. Ponyegyelnyik, ill. 41. Galics • Gólkirály: Hat játékos is 2 gólt lőtt. ■ Az álomcsapat: Jasin (szovjet), Djurkovics (jugo­szláv), Ladislav Novák (csehszlo­vák), Netto (szovjet), Masopust (csehszlovák), Ivanov (szovjet), Metreveli (szovjet), Galics (jugo­szláv), Ponyegyelnyik (szovjet), Szekularac (jugoszláv), Kosztics (jugoszláv). Tudta-e, hogy... ...rendőr lőtte ie a torna egyik legjobbját? Vlagyimir Djurkovics, a jugoszláv válogatott hátvédje az Eb­ezüst után két évvel olimpiai aranyat szerzett. 34 éves volt, amikor a svájci Sionban téve­désből lelőtte őt egy rendőr. ■ A legjobb: lasin A szovjet Lev Jasin az egyetlen ka­pus, aki megkapta a France Football Aranylabdáját (1963), a FIFA pedig őt választotta az Évszázad kapusává. Tizenhárom éven át volt a Szbornaja első számú kapusa, nyert olimpiai aranyat (1956), Eb-t (1960), há­romszor szerepelt világbajnokságon. 1986-ban egy térdsérülés miatt amputálták az egyik lábát, majd 1990-ben a műtét szövődményei következtében elhunyt. Kiss Tibor Noé Volt idő, amikor még Luxemburg is bekavart A selejtezők meglepe­tése: Luxemburg továbbjutása. A lu­xemburgiak nagyvo­nalúan beleegyeztek abba, hogy a hollandok ellen mind a két meccsüket idegenben játsszák le. Ott azonban nem kegyelmeztek: az amszterdami patt (1-1) után rotterdami matt (2—1) következett, Luxemburg kiejtette Hollandiát, az Oranjes szövetségi kapitánya, a temesvári születésű Schwartz Elek pedig vette is a kalapját. Luxem­burg tovább folytatta „ámokfiitá- sát”, a negyeddöntőben Dánia el­len csak a harmadik meccs döntött a dánok javára (3—3, 2-2, 0-1). A dánok hat gólját egyeden csatár sze­rezte, a 29 éves Ole Madsen. Madsen fiira szerzet volt. 22 éve­sen döntött úgy, hogy focista lesz belőle. S lön: 50 válogatott mécs­esén 42-szer volt eredményes. De hiába csábítgatták őt az európai elitklubok, Madsen a „saját örö­mére” akart fiitballozni, ezért ma­radt a dán harmadik ligás (!) IFK Hellerup csapatában, hiába hívta őt az 1964-es Éurópa-bajnokság után az FC Barcelona... A spanyolországi „négyes döntő” malőrrel indult. A szovjet-dán meccs előtt az utolsó pillanatban varrattak szovjet zászlót, mivel a Franco-rezsimben minden szovjet jelkép tiltva volt. így aztán a szovjet himnusz kottája is hiánycikknek számított - egész Barcelonában egyeden zenész akadt, aki ismerte a dallamot. A szovjeteket nem ez zavarta, hanem a késői kezdési idő­pont. „Ez az első eset, hogy éjjel fél tizenegykor meccset játszom. Ilyen­kor már aludni szoktam” - nyilat­kozta a kapuslegenda, Lev Jasin. De azért résen volt, a szovjetek 3-0-ra nyertek. A másik ágon spanyol-magyar elődöntő volt. A Szentmihályi - Mátrai, Mészöly, Sárosi - Nagy I., Sipos - Bene, Komora, Albert, Uchy, Fenyvesi dr. összeállításban játszó magyarok nem ismételték meg a franciák elleni remek telje­sítményüket, s végül hosszabbítás után kikaptak. A spanyolok kulcs- játékosa Luis Suárez volt. Briliáns labdákat osztogatott, pontosan cél­zott, ő mozgatta a csapatot. A dön­tőben is tarthatadannak bizonyult, a spanyolok az ő vezérletével 2-1 -re legyőzték a Szovjetuniót. A bronzérem a magyaroké lett, akik hosszabbítás után 3-1-re ver­ték Dániát (négy évvel korábban, 1960 júliusában egy repülőgép-sze- rencsédenség során a dán válogatott nyolc tagja meghalt). ADATBANK • Negyeddöntő: Luxemburg-Dánia 3-3, 2-2, 0-1 Spanyolország-írország 5-1,2-0 Franciaország-Magyaro. 1-3,1-2 Svédország-Szovjetunió 1-1,1-3 • Elődöntő: Spanyolország-Magyaro. 2-1, h. u. Dánia-Szovjetunió 0-3 ■ A 3. helyért: Magyarország-Dánia 3-1, h. u. © 11. Bene, 107. (11-esből) és 110. Novák, ill. 82. Bertelsen ■ Döntő: Spanyolo.-Szovjetunió 2-1 (1-1) 1964. június 21., Madrid, Bemabéu Stadion, 79 115 néző © 6. Pereda Ruiz De Temino, 84. Martinez Cao, ill. 8. Huszejnov • Gólkirály: Három játékos is 2 gólt lőtt. ■ Az álomcsapat: Jasin (szovjet), Rivilla (spanyol), • • • Tudta-e, hogy... ...a magyar-dán bronzmecs- cset mindössze 3869 néző látta a barcelonai Camp Nou stadionban? Novák Dezső (magyar), Zoco (spa­nyol), Olivella (spanyol), Amancio (spanyol), Bene (magyar), Ivanov (szovjet), Pereda (spanyol), Suárez (spanyol), Albert (magyar). ■ A legjobb: Suárez A spanyol Luis Suárez korának legdrágább futballistája volt, 1961-ben az Internazionale rekordösszegnek számító 142 ezer fontot fizetett érte a Barcának. A Suárezzel felálló „La Grande Inter" a hatvanas évek közepén három bajnoki címet (1963, 1965, 1966) és két BEK-győzelmet (1964, 1965) szerzett. Gazdag József Az elgurult pénzérme nyomában 1968-as kiírás során változott a lebonyolítás rendje, bevezették a selejtezőcsopor­tokat, ezek győztesei jutottak a negyeddöntőbe - köztük a magyar válogatott is, amely azonban a leg­jobb nyolc között drámai csatában alulmaradt a Szovjetunióval szem­1968: Olaszország ben (2-0, 0-3). Csak Farkas János bizonyult megállíthatadannak, a tragikusan fiatalon elhunyt, roma származású szélső (aki 33 váloga­tott meccsen 19 gólt lőtt) hatszor talált a kapuba a selejtezők során. A négyes torna legizgalmasabb meccse a Nápolyban rendezett olasz-szovjet elődöntő volt, amely gól nélküli döntedennel ért véget. A szabályok szerint ekkoriban nem hosszabbítás és büntetőpár­baj döntött, hanem pénzfeldobás. Az egykori kiváló magyar játék­vezető, Zsolt István visszaemléke­zése szerint az öltözőbe vonulva az olasz Facchetti a fejet, a szovjet Seszternyev az írást választotta, és a spanyol UEFA-ellenőr (egy bizo­nyos Pujol) feldobása után az ola­szok örülhettek: fej! Facchetti már rohant is vissza a pályára, a nápolyi szurkolók pedig a vállukon vitték körbe az olasz futballistákat. Zsolt István szerint viszont a szovje­teknek kellett volna továbbjutniuk. Az első pénzfeldobás után ugyanis az érme begurult a zuhanyzó fará­csa alá, ezért csak a második dobás számított, s az valóban az olaszok­nak kedvezett, csakhogy a magyar játékvezető kíváncsi volt az elgurult érme sorsára, s később, amikor már kiürült a helyiség, a rácsot felfeszítve megtalálta az elkóborolt egyguldenest - s az írásos oldal né­zett szembe vele, ami a szovjetek döntőbe jutását jelentette volna... Olaszország számára a Jugoszlá­via elleni döntő sem ment simán. A római fináléban hosszabbítás után 1-1 lett a végeredmény - a beszámolók szerint ez az olaszokra nézve volt hízelgő. Az Eb-győze- lem sorsáról nem dönthetett pénz­feldobás, így két nappal később megismételték a mérkőzést, ame­lyen az olaszok 2-0-ra nyertek, megszerezve történetük első - s máig utolsó - Eb-címét. A siker­hez a szerencsén kívül kellettek a kiváló futballisták is, a kapuban a fiatal Dino Zoff állt, a védelemben Giacinto Facchetti vitte a prímet (aki felfutásaival forradalmasította a szélsőhátvéd posztját), a játék­mester pedig az Inter BEK-győzte- se, Sandro Mazzola volt. Tudta-e, hogy». ...az Európa-bajnokságok történetének legmagasabb nézőszámát a glasgowi Hamp­den Parkban jegyezték? Az 1968-as Eb-selejtezők Skócia- Anglia mérkőzését 130 711 néző látta a helyszínen. ADATBANK * Negyeddöntő: Bulgária-Olaszország 3-2,0-2 Magyaro.-Szoyjetunió 2-0,0-3 Anglia-Spanyolország 1-0,2-1 Franciaország-Hollandia 1-1,1-5 ■ Elődöntő: Olaszország-Szovjetunió 0-0* ‘sorsolással dőlt el Jugoszlávia-Anglia 1-0 ■ A 3. helyért: Anglia-Szovjetunió 2-0 ■ Döntő: Olaszország-Jugoszlávia 1-1, h.u. 1968. június 8., Roma, Stadio Olimpico, 68 817 néző © 80. Domenghini, ill. 39. Dzsajics ■ Megismételt döntő: Olaszország-Jugoszlávia 2-0 1968. június 10., Róma, Stadio Olimpico, 32 886 néző © 12. Riva, 31. Anastasi • Gólkirály: Dzsajics (jugoszláv), 2 góllal ■ Az álomcsapat: Zoff (olasz), Fazlagics (jugoszláv), Facchetti (olasz), Oszim (jugoszláv), Seszternyev (szovjet), B. Moore (angol), Domenghini (olasz), Hurst (angol), Riva (olasz), Mazzola (olasz), Dzsajics (jugoszláv). ■ A legjobb: Riva Az olasz Luigi (Gigi) Rivát - szülei korai halála miatt - a nővérei nevel­ték fel, s egész életében szófukar ember hírében állt. A Cagliariban 155 Serie A-gólt szerzett, háromszor lett olasz gólkirály (1967,1969, 1970). Az északi óriásklubok (Ju­ventus, Inter, Milan) minden évben el akarták csábítani Szardíniáról, ő azonban hű maradt klubjához - jutalmul a Cagliarinál tiszteletére vonultatták vissza a 11-es számú mezt. Pályafutását súlyos sérülések hátráltatták, egy Lengyelország elleni mérkőzésen - közvetlenül az 1966-os vb előtt - a bal lábát, egy Ausztria elleni meccsen pedig a jobb lábát törte el. A válogatottban 42 meccsen 35 gólt lőtt, ezzel jelenleg is csúcstartó Olaszországban. Kiss Tibor Noé

Next

/
Thumbnails
Contents